Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

%%M<w 1977. JÜLIUS 5.. KEDD Befejeződött a TIT VII. küldöttgyűlése Kurucz Imrét választották a társulat főtitkárává Vasárnap befejezte tanács­kozását az Építő-, Fa- és Épí­tőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének székhazában a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat VII. küldöttgyűlése. A tanácskozás második, befe­jező napján Pirityi Sándor, a TIT budapesti szervezetének elnöke töltötte be az ülés el­nöki tisztét. A hozzászólásokban elhang­zott: a TIT munkájának ha­tékonyságát az utóbbi időszak­ban növelte, hogy egyre elis­mertebb társadalmi, közéleti munkájává válik az ismeret­terjesztés tevékenysége. A vitában többi között szó esett arról is, hogy az agrár- érfcemiség életkorát tekintve az egyik legfiatalabb réteg, csaknem fele 35 év alatti, ezért komoly lépést jelentett a TIT-csoportok megszervezése az agrár-felsőoktatási intéz­ményekben. Ebben a munká­ban a MÉM és a KISZ KB ve­zetői egyaránt * kezdeményező szerepet vállaltak. A felszólalók a Balaton ide­genforgalmi idényének isme­retterjesztési problémáit is fel­vetették a küldöttgyűlésen. Rámutattak arra, hogy fontos, de nem elégséges csak a szer­vezett üdültetésben résztvevők számára előadásokat tartani, hanem a Balaton vendégei mellett s vendéglátóknak is szélesebb körű tájékoztatást kell nyújtani. Ortutay Gyula akadémikus, a TIT elnöke foglalta össze a kétnapos tanácskozás tanulsá­gait. Kifejtette, hogy a kül­döttgyűlés fontos munkaérte­kezletnek bizonyult, az alkotó ! légkör jellemezte. A társulat múltja kötelezte a küldöttgyűlés résztvevőit, hogy méltó módon emlékezze­nek meg az alapító elődökről, s köszönetét mondjanak azok­nak, akik munkájukkal szív- vel-lélekkel szolgálták a tudo­mányos ismeretterjesztés ügyét. A külföldi hozzászólók elismeréséből, bátorításából, az együttműködésre való tö­rekvésből is Helsinki szelleme, a békés egymás mellett élés, az alkotó munka iránti vágy tükröződött. A vitában többen hangoztatták: az elkövetke­zőkben is fontos feladat a tu­dományos ismeretterjesztés to­vábbi bővítése, az üzemi és a mezőgazdasági fizikai dol­gozók, valamint a fiatalság körében, s felhívták a figyel­met arra, e munkában jobban kell támaszkodni a szocialista brigádokra. Ortutay Gyula szólt arról is, hogy fokozatosan részt kell venni a társulatnak a szocia­lista építés feladatainak, a párt és a kormány határoza­tainak végrehajtásában is. A VII. küldöttgyűlés egy­hangúan elfogadta a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat új alapszabályzatát. Ez­után megválasztották a társu­lat vezetőségét és az országos elnökség tagjait. A Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat elnöke ismét Ortutay Gyu­la, az Elnöki Tanács tagja, az MTA Néprajzi Intézetének igazgatója lett. A társulat al- elnökei pedig: Köpeczi Béla egyetemi tanár, az MTA fő­titkárhelyettese, Osztrovszki György, az OMFB elnökhe­lyettese és Soós Gábor, címze­tes egyetemi tanár, államtit­kár. A társulat főtitkárává Kurucz Imrét, az MSZMP V. kerületi bizottságának első tit­kárát választották. „Szervezetünknek lépést kell tartania megyénk dinamikus fejlődésével'' A küldöttgyűlésen felszó­lalt dr. Maróthy Miklós, a TIT Pest megyei szervezeté­nek elnöke is. Beszédében részletesen foglalkozott az előadók továbbképzésével és a szervezet főtitkárhelyettese ál­tal folytatott vizsgálat megál­lapításaival. Majd egyebek kö­zött hangsúlyozta: — Szervezetünknek lépést kell tartania megyénk dina­mikus gazdasági, politikai és kulturális fejlődésével. Sőt Gazdag repertoár a esillajjszínházakban Ügy tűnik, hogy ezen a nyá­ron a szokottnál is bővebb a csülagszínházak, tehát a sza­badtéri színpadok játékrendje. Drámák, vígjátékok, operák, operettek váltogatják egyráást az ország „levegős” szórakozó­helyem, Budapesten éppen úgy, mint Gyulán. A közönségszer­vezők már javában dolgoznak, az illetékes idegenforgalmi hi­vatalok is felkészültek a ven­dégek fogadására. Az ünnepi játékok közön­sége ma már az ország minden részéből érkezik. A budapesti színpadok közül a margitszigeti olasz eredeti­ben hozzá színre Pietro Mas­cagni Parasztbecsület című operáját, amelyet egy estén játszanak majd Leoncavallo ilajazzók-jával. Külföldi Ven­dégek egész sora szerepel ben­ne, ahogy a tavalyról áthozott Carmenben is. Az utóbbit fran­ciául éneklik. A Városmajori színpad Leon Gandillon—Hel- tai Jenő—Szenes Iván—Fé­nyes Szabolcs kétrészes, zenés bohózatát mutatja be a Kika­pós patikárius címmel. A Bu- Parkszínpadon külföldi ;yüttesek lépnek fel. Szegeden különösen válto­zatos a program. A Dóm téren Mikó András zésében sor kerül Verdi Aida című operájára. Ez a mű 02 év óta dalszínházaink egyik egsikeresebb darabja. A Nem- Színház 1975-ben mutatta s az Operaház tíz év múlva tte át. Bizonyára sokan vár- ák a Tisza-parti városban Jo- Strauss Cigánybáróját, operett magyar nyelven szőr Kolozsvárott kapott adót (1886-ban), s a Nép- ínházon keresztül vonult az aházba. Nagy szegedi ese­ménynek ígérkezik Shakespea­re Lear király Bessenyei Fe­renc címszereplésével. A Dóm térre várják a Grúz Állami Népi Együttest és bemutatják a Szüret című táncjátékot Is. Július 15-ig tartanaik a sop­roni ünnepi hetek. A Barlang­színház műsorán láthatjuk Huszka Jenő Gül Baba című operettjét a kecskeméti társu­lat előadásában: a'Pécsi Ba­lettet, s egy újdonságot a Pe­tőfi Színházban, Hegedűs Gé­za Lackner Kristóf című drá­máját. Ott is előadják az Ai­dát, a Trubadúrt és az Ecseri lakodalmast. A Győri nyár vízi színpadi rendezvényei között van a Bo­hémélet, olasz vendégekkel, Ábrahám: Bál a Savoyban cí­mű operettje. Ugyancsak a ví­zi színpad ad helyet Erkel Bánk bán című operájának, Simán- dy Józseffel a tenor főszerep­ben. Agriai Játékszín elnevezés­sel működik az egri csillag­színház. Balassi Bálint: Szép magyar komédia című játékát mutatják be, s vele ugyanazon az estén Fazekas Mihály: Lu­das Matyijának egy, a múlt századból való színpadi válto­zatát. Balassi Bálint: Koncz Gábor. Júlia nevű szerelme: Bencze Ilona lesz. Zeneszerző: Tolcsvay László és Béla. E várszínházi eseményen kívül az egri várban hang- és fényjátékokat láthat majd a közönség a francia „Són et lumiere” mintájára, amit eredetileg Bu­dapesten a Gellérthegyen ter­veztek, de nem valósítottak meg. A vendégszereplő művé­szek között lesz egy japán együttes, amelyet Kobajasi Keniosiro dirigál. K. K. meg kell azt előznie, hogy a tudati fejlődésnek, ezen belül, az általános műveltségnek, a szakmai továbbfejlődésnek, a szocialista életmód kialakítá­sának és főként az aktív ideológiai-politikai szemlélet­nek az igénye irányítsa az emberek mindennapi életét. Az előadók továbbképzése, a komplex előadói konferenciák, lehetővé tették az egyes tu­dományos problémák, az űj termelési eredmények, politi­kai, világnézeti és egyéb kér­alapos vizsgála­Lakott hely volt 400 éve A miskolci Herman Ottó lúzeum munkatársai a ko- ábbi években felmérték a 3ban található földvá­rt és ennek alapján kezd- ásatást a miskolc-tapol- földvárban. A termálfür- fölötti magaslaton, a kő- ya szomszédságában az atás során átvágták a föld­sáncát. Megállapították, az őskori földvár alap­kővel vegyesen döngölt földből alakították ki. Talál­tak pacsitfalmaradványokat, ami arra utal, hogy egykor lakták azt a megerősített he­lyet. Erre utal az is, hogy az időszámítás előtti, körülbelül kétezerből, különböző kézzel formázott, fekete színű cse­réptöredékek kerültek elő, amelyek tál és fazék marad­ványai. A leleteket a miskol­ci Herman Ottó Múzeumba szállították. dés csoportok tát. Dr. Maróthy Miklós adatok­kal igazolta, hogy az elmúlt időszakban számszerűen is nö­vekedett az előadások és ezen belül az ismeretterjesztő soro­zatok aránya. A fizikai dolgo­zók körében tartott rendezvé­nyeik, az előadások megköze­lítően kétharmadát teszik ki. A TIT Pest megyei szerveze­tének tevékenységével foglal­kozó vizsgálat megállapította, hogy az ismeretterjesztés sok­rétű, társadalmi igényesség jellemzi és az országos politi­kai célok megvalósítása érde­kében kapcsolódik a minden- dennapi élet gyakorlatához. Szentendrei tárlatok A magyar éremművészet a Ferenczy Múzeumban Népi iparművészet a Pest megyei Művelődési Központban A magyar éremművészet nagyszabású kiállítása, a Szentendrei Nyár kiemelkedő képzőművészeti eseménye szep­temberig tekinthető meg. (A Pest megyei Művelődési Köz­pontban rendezett iparművé­szeti tárlat már bezárt.) Az éremtan, a numizmatika a képzőművészet bensőséges műfaja. Tulajdonképpen Pi- sanello kezdeményezésére sza­kadt el a pénzéremtől, s vált önállóvá a reneszánszban. Anyaga ezüst, arany, réz — napjainkban, főleg bronz. Az érem tág lehetőséget ad ötle­tekre, elmélyülésre, vallomás­ra, lírai álmodozásra. A szob­rász, aki az anyag ellenállása miatt merész terveiről kény­telen lemondani, az éremben — persze másként — kárpó­tolja magát ßz elveszett szo­borért. A magyar érem története hosszú előzmények után érte el világrangját. Már az erdélyi fejedelmekről is készültek realisztikus plakettek, de az éremművészet magyar meg­újítása Beck ö. Fülöp nevé­hez fűződik, aki választékos intellektussal és lenyűgöző formai igénnyel vállalkozott arra, hogy az érem megterem­tett szuverenitásával kísérje a magyar szellemi élet esemé­nyeit. Ö lett a mérték és a nyitány a híres Nyugat emb­lémával, az ö minőségéhez zárkóztak fel és folytatták európai színvonalon a műfaj lehetőségeinek bővítését Ma­darassá Walter, Berán Ba­jos, Pátzay Pál, Medgyessy Fe­renc és Ferenczy Béni még kötetlenebb szabadságú ér­mei újabb lendületet adtak kisplasztikánk ezen ága fejlő­déséhez. Ilyen biztos alapokon nyugszik és teremti újra ön­magát ma is, harminc év közös munkájának magas színvonalú egyenletességével, a magyar éremművészet. A szentendrei Ferenczy Mú­zeumban látható kiállítás va­lóban felemelő. Annak lehe­tünk tanúi, hogy szobrászati kultúránk egyetemes eszmei­séggel és érzékenyen árnyalt formaikincssel rendelkezik. Van stfétabotunk, s ezt az ifjú alkotók képesek átvenni a mesterektől. Négy-öt ilyen lépcsőzetes váltást szemlélhe­tünk ezen a nagy gonddal ösz­szeállított gyűj­teményes tár­laton. Ferenczy Bé­ni mértékét — eszményeit Borsos Miklós folytatta úgy, hogy kulturális életünk hiány­talan kíséretét vállalta. Ennek a mértéknek szellemében vált általános­sá érmésze- tünk magas színvonala Szabó István, Somogyi Jó­zsef, Vigh Ta­más közremű­ködésével. Üj nyitányt jelent a szentendrei érmészek ál­landó jelenléte, amely a műfaj tényleges fris­sítése. Tárgyi­lagosan mond­hatjuk: Asszo­nyt Tamás európai sokoldalúsága. Erika lírai , közvetlensége, Csikszentmihályi Róbert ter­mő fantáziája olyan hármas győzelem, mely érmeművésze- tünk meghatározó eleme. Hoz­zájuk növekedik Szöllősy Eni­kő pazar ötleteivel, Kutas László mértéktartásával, Bá­nyai József szerénynek tűnő, de annál magabiztosabb for- maveaetősével. Az érem lí­rai napló és felkészülés, vallo­más és vázlat, olyan szobrok keserve és lendülete, melyek sohasem valósulhatnak meg, s melyek a holnap emlékművei. Ez az■ összetettség.... vibrál ■ a szentendrei anyagban, mely éremművészetünk megtett út­ját, európai rangját és továb­bi távlatait határozza meg egy általánosan magas színvonalú kiállítás keretében. Szentendrén, a művelődési központban nyílt meg az a nagyszabású iparművészeti Szekeres Erzsébet szőnyege, a Fehér László-ballada Zöldség. Keservesebb képpel tudakolóztuk tavaly, hogy mennyire tartják a sárgarépát, s hogy hány forint az új­krumpli — ha van egyáltalán. Áz idei nyárelőn már jobb kedvvel és valamivel laposabb pénztárcával járhatunk a piac­ra, a csarnokba, hiszen né­hány igen határozott intézke­dés következtében most nem ismétlődött meg a múlt évi zöldségkrízis. Még csak az ár­nyékát sem hagyták föltűnni. Hogyan, miképp? Erről szólt a Hét vasárnap esti műsorá­nak egyik riportja, amelyből — egyebek között — megtud­hattuk, hogy nemcsak a zöld­ség vetésterületét növelték meg az idén, hanem a betaka­rítást is sokkal jobban meg­szervezték. Vecsésen például 200 vagonnal több konyhára- valót ültettek, vetettek, és ki­szedésükhöz budapesti — Kő­bányán meg a Ganz-MAVAG- ban dolgozó — munkások se­gítségét kérték s kapták meg. Másutt — mint például a Pest megye szomszédságában levő Bicskén — diákokat szerződ­tettek hasonló célzatú hajla- dozásra. Megint másutt részes­műveléshez kerestek vállalko­zókat, vagy a még jó erőben levő nyugdíjasokat mozgósí­tották. A lényeg az — s ezt dr. Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes nyilatkozata is hangsú­lyozta —, hogy a szervezett formában mozgósítható külső erők segítségével a megnöve­kedett zöldségmennyiség is be­takarítható. Látszólag nem nagy — 8—10 százaléknyi — az iparból, az iskolából tobor­zott segítők pluszlétszáma, ám néhány fontos feldolgozó- üzemben már a 25—30 száza­lékot is elérik, s igy jelenlé­tük — meghatározó. TV-FIGYELO T 'apti' tárlat, mely Ardai Ildikó szőt­teseit, Barth Lydia korongolt edényeit, Csókos Nagy1 Györ­gyi kerámiákkal és faragvá- nyokkal dúsított gyapjúszövé­seit, Pintér Jenő ékrovásos bútorfaragásait, Remsey Flóra és Szekeres Erzsébet egyedi forrású fali szőnyegeit tartal­mazza. Más-más tájról érkez­tek — Gödöllőről, Tihanyból, Etyekről —, de valamennyi kiállítót a tér teljes széptani átköltése érdekli. Erről van szó, hiszen egy új, színbe és formába öltöztetett szőnyeg, teáskészlet, faintarzia, nép­ballada nyomán járó textília a tér és az idő születő egysé­geit telíti a szépség pompájá­val — így fakaszt harmóniát. Az külön tény, hogy Ardai Ildikó az Örkényi szővőműhelyt irányítja és Csókos Nagy Györgyi családi keretben lá­nya és fia, férje festőművészi, faragó és kerámiai segédleté­vel szervezi alkotásait. Együtt ringanak a tárgyak a szépség nagy békességében. Remsey Flóra mintáinak erős indázá- sa, heves temperamentuma csigás, kagylós felületein és versében érződik: Regős István riportját ilyen­formán illendő derűvel hall­gathatta az előfizető, aki a ben­ne látottakat, elhangzottakat netán épp az előző napi piaco­zásakor is tapasztalta. Dehát — az emberi természet már csak ilyen —, a jó híreket nem lehet elégszer tudomásul venni... Fotópiacé. Miképpen a standok világába, úgy a plac- cok birodalmába is naponta betévedünk. Ez utóbbit — ki ne tudná — a presszók, cuk­rászdák virágos külső és ho­mályos belső terei képezik, ahol kávét főznek és kávét szolgálnak fel; ahol italokat hűtenek és italokat bontanak; és ahol nem kis csatározások zajlanak mostanában az úgy­nevezett forgóplaccos rendszer miatt. Hogyan tud a különben megmozdíthatatlannak tűnő placc forogni? Ügy, hogy he­lyet cserélnek a placcok gaz­dái: aki eddig a pult mögött rángatta a kávéfőző karos mi­csodáit, az kijön és tálcát vesz a kezébe; aki viszont eddig a rendeléseket vette fel, az vo­nul vissza a pult mögé tölteni és gőzölni. Mindez pedig két­hetes váltásokban — az igaz­ságosság elvei szerint. Jó ez a vendégnek, nem jó ez a vendégnek? A Hét Wi- singer István készítette riport­jában dicsérték is, kárhoztat­ták is ezt az új metódust. Ahol van elég szakember, ott a placcok forgását szinte ész­re sem veszi a vendég; ám ahol nincs, ott bizony nem­egyszer a tisztelt vendég po­hara mellé tölt a pult mögül felszolgálásra kirendelt kávés lány. Az is-is minősítések tipikus példájával állunk tehát szem­ben, és így, is-is alapon kény­szerül dönteni a vendéglátó- ipar: csak ott tanácsolja beve­zetni a forgóplaccos rendszert, ahol kellő számban dolgoznak szakképzett pincérek és ki­szolgáló lányok. Ök aztán bát- j ran kéthetezhetnek, s osztoz-1 hatnak meg igazságosabban — I hisz, az egész dolgot ezért ta- j lálták ki — a borravalón. Akácz László * Álmodunk fatörzs gyökerén Ébredünk kelyhek közepén Lendülünk lombok pende- lyén. Ez a virágokkal kötött szö­vetség erő — és Szekeres Er­zsébet értékeit is meghatároz­za. Valamennyien széppé va­rázsolt tárgyakkal beszélnek, s bennük a jövő határok közé nem vonható határait kottáz- zák. Losonci Miklós Tv-fUnnék, hangfelvételek az oktatás szolgálatában Hosszú életet szántak a rá­dió és a televízió számos adá­sának: az Országos Közmű­velődési Tanács elnökségének utóbbi ülésén úgy döntöttek, hogy az iskolai oktatásban és közművelődésben hasznosít­ják az irodalmi témájú hang­szalagokat és filmeket. A sok költséggel és munkával ké­szült produkciókat ez ideig csupán egyszer vagy kétszer közvetítette a tv, illetve a rádió. Azután raktárban őriz­ték. Az Oktatási Minisztéri­um javasolta: a magyar és a világirodalom nagyjait, azok alkotásait bemutató felvéte­leket bocsássák a közoktatás és a közművelődés rendelke­zésére. Mindkettő, de főleg az oktatás igényli a korszerű au­diovizuális szemléltetést, ezek folvamatos használ a+a az is­kolákban, művelődési hazak­ban, könyvtárakban sokszo­rosan megtérítené a befek­tetést. Lehetőséget nyújtanak a vidéki tanulóknak, lako­soknak arra, hogy közelebb- | ről ismerkedjenek írókkal, j költőkkel, az irodalommal, g ! művészettel. A filmek és hangszalagok másolatait ismertető szöve­gekkel együtt juttatják el a megyéknek. A fővárosi és á megyei tanácsok gondoskod­nak majd ebek jó hasznosítá­sáról. A szerzői jogdíimen- tesség érdekében is intézked­nek. Az elnökség felkérte az Oktatási és a Kulturális Mi­nisztériumot, hogy 1979. szep­temberéig a Pénzügyminisz­tériummal együtt vizsgálják meg az oktatási és közműve­lődési hasznosításra alkalmas tv-filmek, hangfelvételek fo­lyamatos átvételének lehető­ségeit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom