Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

Ahol nincs nyári szünet Hírverés kisbírótól kölcsönzött dobbal A hévízgyörki diák színjátszók sikerei , A színházakban megkezdő­dött a nyári szünet, s a ter­mek helyett a szabadtéri elő­adások vonzzák a színházked- valőket. A hévízgyörki No­vember 21. művelődési ház piák színjátszói és irodalmi színpadának tagjai is úgy ter­vezték, hogy csak ősszel sze­repelnek újra közönség előtt. De a terv — terv maradt.. Az irodalmi színpad tagjai a VI. veresegyházi ifjúsági találkozón vettek részt leg­utóbb, s hatszor mutatták be nagy sikerrel Baranyi Fe­renc: Lónak vélt menyas­szony című vásári komédiá­ját. A diák színjátszók Gödöl­lőn léptek fel, s a Petőfi Sán­dor járási-városi Művelődési Házban összegyűlt több mint száz napközisnek Fehér Kló­ra: Mi. szemüvegesek című vígjátékét játszották. A községben is felkeltették e sikerék az érdeklődést, s az amatőr színié tszók e1 hatá­rozták, hogv július 3-án, va­sárnap délután 4 órakor Há- vízgyörkön is bemutatják mindkét műsorukat. A közönségtoborzás sajátos ftiódját választották, hogy tu­dassák az előadások idejét, helyét és tartalmát. Köztu­domású, hogy a faluban a hagyományos hírközlő a kis­bíró, akiről nemrégiben la­punkban is írtunk. Most az irodalmi színpad két tagja — Bankó János és Gábor Miklós — a kisbírótól kölcsönvett ■dobbal a nyakukban, az erre ©z alkalomra szerzett külön- szöveggel hívogatja a falu ap- raját-nagyját. A szerenlők azt remélik, hogy a tréfás köz­hírré tétetik megteszi hatását és minden hely foglalt lesz az előadásokon. F. M. l^ÜÉk Á!tJF IV. ÉVFOLYAM, 155. SZÁM 1977. JÜLIUS 3., VASÄRNAP Hazai és nemzetközi vizsgálatok GAZDASÁGOS A TOMBOSITES Gépesítéssel a munkaerőhiány megszüntetéséért Emelkedik a jövedelem Szombaton tartották meg az aratás előtti gépszemlét a2 ikladi Galgaparti Termelőszö­vetkezetben. Az aratásra jú­lius első felében kerül sor, de a munka- és tűzvédelmi el­lenőrzés jóval előbb lezaj­lott, nehogy elhárítható hibák miatt maradjanak el az ara­tással. A szombati és más példák bizonyítják, a szövetkezetben rendszeresen, kitartóan dol­goznak. Már 1974. januárjá­ban, a három íéesz — Aézód, Domony< Iklad — egyesülése­kor a jelszó a teljes gépesítés volt. Jelenleg jó közepesnek mondható a gépesítés foka. Állami segítséggel, és saját erőből egységesítik a géppar­kot, ezután csak IFA-teher- autót és NDK-gyártmányú kombájnt vásárolnak. Saját raktáruk, szállító- üzemük van, 'elkészült a kocsimosó és a szerviz A sok géphez sok és jó szak­Összkomfortos tábor Utat építenek a középiskolások Vezetőjük a Hanságban kezdte Este tábortűz lesz. Kitárták kapuikat a KISZ önkéntes építőtáborai. Az idén húsz éve, hogy a fiatalok va­kációjuk két hetét társadalmi munkára fordítják, és részt vesznek a mezőgazdasági, ipa­ri és építőipari termelésben. Veresegyházon, a Hess Ká­roly nevét viselő építőtábor lakói utat építenek a Beton- útépítő Vállalat kebelében. Vezetőjüket, Megyei György egyetemi adjunktust kérdez­tük munkájukról: — Augusztus 27-ig kétheten ként érkeznek hozzánk közép iskolások. A tábor rendje szi­gorú, már ami a napi hatórás munkát illeti. A szigorúságot persze félre ne értse, de egy diáknak ugyebár furcsa, ha reggel fél ötkor kell felkelni nyáron. A reggeli után indu­lunk a munkahelyre, ahol pad­kát, rézsüt készítünk. A kiadós ebédet már a szálláshelyen, a veresegyházi általános iskolá­ban fogyasztjuk el. — Én már huszadik éve rendszeres táborlakó vagyok. Először mint középiskolai KISZ-tanácsadó tanár hívtam tanulóimat, hogy jöjjenek a Hanságba, később az M—7-es autópályához és még több helyre. Az első hét évben ma­gam is beálltam táborozó tag­inak és éppen úgy dolgoztam, mint a többiek. Talán ennek Tornai Károly felvétele volt köszönhető, hogy brigá­dunk mindig az elsők között végzett a munkaversenyben. Az utóbbi tizenhárom évben mint táborvezető működöm. — Hosszú ideig sátorban laktunk, de az utóbbi két esz­tendőben már összkomfortos a táborunk. Az általános iskola osztályait berendeztük háló­termeknek, fürödni is tudunk. Aki sportolni akar, a helyi pá­lyákon megteheti, ingyen belé­pő jár a veresi srandra. A vál­lalat minden csoportnak buszt ad a kirándulásokhoz. Nívósak a központi kultúrműsoraink. Vendégszereplésre várjuk a Mikroszkóp színpadot, Gábor llát, a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola diákjait, az Ex Antiquis együttest, a zeneka- démistákat, Kürti Papp Lász­lót és Benkő Pétert. Persze, ezeken kívül is akad rengeteg öntevékeny program. Tízpró- bázunk, emlékezetesek a tá­bortüzek. — Talán meglepő, de az építőtáborokban még külön társadalmi munkára is jut idő. A község szépítéséért, fejlesz­téséért mindenki egy órát dol­gozik. Ügy gondolom, hogy a hazatérők a tábor jó hírét kel­tik és szívesen emlékeznek majd az itt töltött tartalmas napokra. E. G. emberre van szükség. Őket központi taniol yamokoh ké­pezik, jélenleg kihelyezett he­gesztőtanfolyamon tizenöten tanulnak. — Bármilyen hihetetlen — mondja Somodi Károly elnök —, a szakemberképzés okozza nálunk a munkaerőgondokat. Legjobb szerelőinkből műve­zető vagy más irányító lesz, mi pedig újra kereshetünk hozzáértő embereket, mert nem mindegy, hogy valaki szak­ember, vagy jó szakember.-1— Fel év elteltével már kö­vetkeztetni lehet a várható termésátlagra, önöknél milye­nek a kilátások? — Ágazati rendszerben ter­mesztjük a gabonaféléket és a borsót. Tömbösíiésre törek­szünk, ami annyit jelent, hogy a talaj adottságaitól függően minél nagyobb területen ugyanazt a növényt termeszt­jük. Búzából a három héttel ezelőtt reméltnél kevesebb lesz, de a tervezettnél • így is többre számítunk, 35—36 má­zsára hektáronként. Takar­mánynövényeink közül a szé­na termésátlaga tizienöt má­zsa, a lucerna első kaszálás­kor 30, második alkalommal 15 mázsát adott. Állataink teljes évi ta­karmányszükségletét már most fedeztük. — Ha már az állatokról esett szó, beszéljünk az állat- tenyésztésről is. — Hatszázhatvan szarvas­marhánkból kétszázharminc tehén. Hozamuk 3100 liter, a tejet a vácszentlászlói Gal- gatejen keresztül értékesítjük, Juhállományunk 800 darabos, az egy anyára jutó éves sza­porulat 1,6 gyapjúhozamuk 5,6 kilogramm, több az orszá­gos átlagnál. Említésre mél­tó, hogy a gyapjú 80 száza­léka nagyon jó minőségű. — Okozott-e kárt a jég? — Számottevő kár nem esett földjeinken, a jégre nem fog­hatjuk rá, ha valami nem úgy sikerül, ahogy terveztük. * — A borsó betakarításával hogy állnak? — Három borsófejtő gé­pünk éjjel-nappal üzemel. A várt negyvenkét vagon helyett öt ven lesz a termés, ebből 48 vagonra kötöttünk szerződést a Hatvani Konzervgyárral. Az elnök bemutatta az el­lenőrző műszert: 40 finom­méter fokú a borsó — ez ki­váló minőséget jelent. — Hallani olyan véleményt, hogy a cséplőgép sok hüvelyt hagy a száron, lehet utána böngészni. — A szemveszteség csekély, de nézzük inkább a számokat. Tizenkét ember a három bor­sófejtő géppel naponta három vagon bor­sót szed le, ugyanezt a mennyiséget kézzel ezer ember tudná begyűjteni. — A négyezer holdnál na­gyobb területen gazdálkodó szövetkezet átlagos létszáma háromszázhatvan. Bár a köz­gyűlés megszavazta az egye­sülést, az ikladiak közül so­i kan féltek, mi lesz, ha két gyengébb téeszt csatolnak hoz- I zájuk. Azóta három év teli el, milyen a gazdaság anyagi helyzete? — Szövetkezetünk bevétele tavaly, a megváltozott sza­bályozók és a rossz időjárás miatt kissé csökkent, de az idén ismét növekedni fog. A-z egyéni jövedelem azonban tavaly is 4,8 százalékkal nőtt, az idén négyszázalékos emel­kedést terveztünk. Báskai Erzsébet Száznál több gépújdon=ág vizsgálatát végzik el éven­te a gödöllői Mezőgazdasági Gápkísérleti Intézetben. A gépek többségét a gazdaságok­ban, üzemszerű körülmények között vetik alá a próbának. Számos berendezés előzetes laboratóriumi vizsgálata azon­ban az intézet központjában folyik. Itt van lehetőség ar­ra, hogy a fejlesztendő, kísér­leti szakaszban levő gépele­mek, -szerkezetek változatai­nak teljesítményét műszerek­kel ellenőrizzék. (1. kép.) Néhány napja érkezett az intézetbe az NSZK-gyártmá- nyú, Myers típusú nagy telje­sítményű növényvédő gép, amely elsősorban gyümölcsö­Barcza Zsolt felvételei sok permetezésére szolgál.. Teljesítménye mintegy két­szerese annak, amire a ha­zánkban jelenleg üzemelő nagyüzemi szántóföldi perme-. tező,gépek képesek. Nemzetközi vizsgálatokban is részt vesz az intézet. Az AGROMAS nemzetközi gé­pesítési társaság programjá­ban az MGI minősíti a bol­gár gyártmányú KG—1 sző-, lőbetakarító kombájnt (2.. kép). Az eddigi mérések sík­vidéki, homoktalajra telepített szőlőkben folytak. Most arra. készülnek, hogy enyhém lej­tős, kötöttebb talajú ültetvé­nyeken is kipróbálják ai £gb- pet. Fehér István MA Kézilabda-mérkőzések A labdarúgókhoz hasonlóan a gödöllői és a váci járás ké- zilabdásai is összemérik ere­jüket. A járási női és férfi vá­logatottak két-két mérkőzésen találkoznak. Az első összecsapást a vá­ciak rendezik Zebegényfcen ma, 3-án. Délután 3-kor a nők, 4-kor a férfiak mérkőznek. A találkozóra járásbeli szur­kolók is elkísérik a játékoso­kat. A IV. veresegyházi ifjú­sági találkozón háromszáz fiatal gyűlt össze a megyé­ből, a fővárosból: Most nem a fiatalokról, a klu­bok, az irodalmi színpadok, a képzőművészeti és fotó­szakkörök tagjairól aka­runk szólni, hanem azok­ról, akik a találkozót szor­galmas . munkájukkal ki­szolgálták, s kevésbé látvá­nyos szorgoskodásukkal nagyban hozzájárultak a találkozó vidám hangula­tához, alkotó légköréhez. Már többször részt vet­tem magam is a veresegy­házi művelődési központ nyugdíjasklubjának össze­jövetelein. Ittam forró teá­jukból, ettem sütemé­nyeikből, amit a klub nű- tagjai készítettek; hall­gattam közös nótázásukat s a hangszerek szeretetét és értését sugárzó muzsikáju­kat, nevettem jó kedvű történeteiken, amikor rég volt korok emlékeit idéz­ték. Tudtam közös kirán­dulásaikról, hogy bejárták hazánk legszebb tájait s ellátogattak a környező szocialista országokba is. Most négy napon át, mindennap háromszor ta­lálkoztam sok társammal együtt a veresegyházi nyugdíjasokkal, amikor reg­gelire csészémbe töltötték a teát, tálcámra tették a vajas, szalámis kenyeret; ebédre megpúpozták a tá­nyéromat paprikás pör­költtel, gőzölgő gulyással; Nyolcvanévesen nyert csárdásversenyt Nyugdíjasok a veresegyházi találkozón vacsorára mustáros forró kolbásszal kínáltak. A négy nap alatt hallot­tam apróbb kifogásokat a rendezés kisebb zavarai­ról, s ez egy ilyen nagy rendezvényen teljesen ért­hető, de nem hallottam egy rossz szót sem, ami az étkezést illette volna. Egy hatalmas sátor alatt, az ifjúsági ház és a műve­lődési központ közös udva­rán három kondérban ké­szítették az ételt •a nyugdí­jasok. Haniffel Sándor és Haniffel Sándorné — ők civilben a klub gazdasági vezetői — anyagbeszerzők lettek. Kiverekedték a hentesnél a legszebb húst, a zöldségesnél kiválogatták a legszebb újburgonyát, a péktől ropogósra sült puha kenyeret hoztak, s ezt — ahogy ők mondták — ve­resegyházi kakastejjel sü­tötték. Az alapanyagokat Gáb- rielli István és Gábrielli Istvánné, . Berki Béláné, MártonrAndrásné, Türgyei Ferencné és Kövesdi Ist­vánné dolgozta fel. vágta, *virította otthonról hozott éles késekkel. Az ízek mestere az Óvoda utcai Molnár Józsefné volt, akire a föszakáes, Gábrielli Ist­ván is szívesen hallgatott, mert Molnár néni már sok társas összejövetelen bizo­nyította, hogy nyelve nem pletykára, hamm kóstolás­ra termett. Salkovszky Istvánné 84 évesen is nagyon igyeke­zett. Amikor korát meg­tudtam s elcsodálkoztam, ő huncut mosolyával, dalla­mos beszédével még csak fokozta elképedésemet: el­mondta, hogy tavaly az NDK-ban járt egy 1BUSZ- csoporttal. — Én voltam a társaság legidősebb tagja. Az utá­nam következő 27 évvel fiatalabbnak mondta ma­gát. A vendéglátók a bú­csúesten csárdásversenyt hirdettek. Oklevél bizo­nyítja a szobám falán, hogy ezt a versenyt 83 évesen megnyertem. A múlt heti nyugdíjasok ösz- szejövetelén még táncol­tam. Kár, hogyha fiatalok nem ismerik a csárdást, a találkozón is szívesen per­dültem volna egyet-kettőt. Kisák Györgyné, Ka- puszta Jánosné a tányéro­kat mosogatták, törölget- ték. Bojsza Sándorné és Bojsza Ferencné arra is ügyeltek munkájuk köz­ben, hogy szíves szóval köszöntsék az érkezőket, s jó étvágyat kívánja'aak az étel mellé. Farkas Ferencné, Szász Istvánné és Csikány Ist­vánné a gőzölgő kondérok mögül boldogan nézték az udvart ellepő, a megéhe­zett fiatalok egészséges fa­latozását. — A mi munkánk is hozzájárult a találkozó si­keréhez — mondogatták büszkén. S a fiatalok; Nagy Ernesztin Vámosmi- koláról, Ladócsi László Aszódról, Kovács András Vácról, Bankó Jancsi Hé- vízgyörkről s a többiek Esztergomból, Szentendré­ről, Verőcemarosról, Duna- harasztiból, Szobrát, Ceg­lédről és mindenünnen a megyéből egyetértettek a megállapítással: a kaja fe­jedelmi volt. Az asztalok sosem álltak üresen, roska­doztak a repeták alatt, pe­dig az első adagok sem voltak kicsik egyszer sem. Hogyan csinálták ezt a ve­resegyházi nyugdíjasok? Azt hiszem úgy, hogy nem csaptak üzleti felárat a költségekhez, helyette sze- retetet, gondoskodást ad­tak. A nyugdíjasklub tagjai önként jelentkeztek erre a munkára. Igazi vendéglá­tók voltak, sok hívet, ba­rátot szereztek a veres- egyháziakva'-. elismerést a nyugdíjaso'sak. Fercsik Mihály i

Next

/
Oldalképek
Tartalom