Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

Udvariasak és határozottak Úttöswasutasok között a Börzsönyben Nehéz; de szép szolgálat A forgalmista leteszi a tele- i fonkagylót, körülnéz. — Megkaptuk az indítási engedélyt. Készen vagytok? Akkor mindenki a helyére! Leakasztja a fogasról a tá­nyérsapkát, hóna alá szorít­ja az indítótárcsát. A pénztá­ros becsukja a kis üvegabla­kot, lezárja a fiókot, a váltó­kezelők kézbe veszik piros zászlócskáikat, a jegyvizsgálók pedig vállukra kapják a szög­letes táskát. A vonatvezető is ballag kifelé, felkapaszkodik a mozdonyra és vár. — Tessék beszállni, indu lünk! — biztatják a bámész­kodó utasokat a jegyvizsgálók, azután ők is fellépnek a pe­ronra, behúzzák az ajtót. Sípszó hallatszik, az egyik váltókezelő meglengeti a pi­ros zászlót, a vonatvezető el­tűnik a mozüonyablakból, ma­gasba lendül a tárcsa és a szerelvény lassan nekivág a kaptatónak. A forgalmista ad­uig néz utána, míg az utolsó kocsi is el nem tűnik a fák között. — Nagyon élvezik a mun­kájukat a gyerekek — mondja Ballcu Lajosné táborvezető. — Ma le kellett váltani a szol­gálatból egyik társukat, s kénytelen voltam sorsolni, annyi volt az önként jelent­kező. Sőt még vasárnap is, amikor 'pedig látogatási nap van, rá kell szólni egyikükre- másikukra, hogy ne hagyja olyan gyorsan faképnél a szüleit. — De tanárnő kérem, én szolgálatoan vagyok — hang­zik a sértődött válasz. A börzsönyi úttörővasutat Pest megye KiSZ-eseitól kap­ták ajándékba a piros nyak- kendos szervezet tagjai. Az átadás óta a holtszezon, kivéte­lével gyerekek üzemeltetik, egyedül a vonatvezető felnőtt, a többi feladatot úttörők lát­ják el, természetesen idősebb vasutasok vigyázó felügyeleté­vel. — Tavaly sikerült elér­nünk, nogy mi is kapjunk eáy negyveníos keretet — monoja ft.o.er ^,-séoei, a mono.i já­rás uttoi'oelnoa.e, ani iucua- toain nagy erdekltxmssei is- menceuett a gyerekek mun­kájával. — Emször tartottunk toie, hogy talán nem lesz eiég jelentkező, de hamarosan soroaa alitak a pajtások, hogy elvégezhessék a vasutastan- iolyamot. Nagyon szigorú bi­zottság előtt vizsgáztak, de hihetetlen, hogy rní mindent megtanultak: .melyik igazol­vány milyen kedvezményt biztosít, mekkora csomagért és milyen kutyáért kell pót- díjat fizetni... A gyerekek pénzzel bánnak, ez nagy felelősséget ró rájuk. A szolgálat letelte után azon­nal leszámolnak, és ilyenkor adják le a táborvezetőnek szolgálati lapjukat is, amelyen a felnőtt vasutasok értékelik munkájukat. A száz pont ki­tűnő teljesítményt jelent, de a 'legtöbb monori pajtás lap­ján 105—108 szerepel. — Ezzel már kiérdemlik a dicséretet a másnap reggeli zászlófelvonásnál, de külön- jutalmat csak az kap, akinek az elszámolása is pontos, sem hiánya, sem többlete nincs. — Itt látja igazán az ember, hogy beérik a pedagógiai munka gyümölcse. A délelőtti program közben észrevettem, hogy az egyik előző napi jegy­kezelő kedvetlenül sündörög körülöttem, mintha mondani akarna valamit. Amikor senki sem volt a közelben, odajött. — Tessék mondani, nem volt pontos az elszámolásom? — s könnyek szöktek a sze­mébe —, nem tetszett olvasni a dicséretre érdemesek között — Akkor valóban nem stimmel valami, mondtam, majd megnézzük a nyilván­tartást, a kisokost, ahogy a gyerekek nevezik. Valóban, mutattam neki, egy forint nyolcvan fillér hiányod volt. Nem szólt semmit, csendben eloldalgott. Fél óra múlva jött boldogan, kinyitotta a markát, benne volt a pénz. ★ Nézzük mi is a kisokost. Hiány ritkán torául eló, az- kor is csupán egy-két forint. A töoblet gyakoribb, mert a felnőtten sonszor nem fogad­ják el a vissza,jaró pénzt, akárnogy ellenkeznek is a kis jegy vizsgálók. Így azután a két tétel kiegyenlíti egymást, s annak a gyereknek sem en­gedik meg, nogy a saját pén­zéhez nyúljon, aki hiánnyal zárta a napot. ★ A monori járás 54 úttörő­vasutasa az idén a negyedik turnusban teljesít szolgalatot. Három r^ij, a SzernMjor, a Váltó es a Kandó Kálmán váltja egymást. Amíg az egyin tagjai dolgozna«, a má­siké készenléti ügyeletet ad­nak, a harmadik tagjai pihen­ne«. A két utóbbihoz tartozó gyerekek számára természeie- sen napról napra izgalmas és érdekes programot igyekszik összeállítani a táborvezetőség. Bejárták már a környéket a Csóványostól a Nagyhideghe- gyig, Szokolyától Magyarkú­ti, vívtak vérremenő szám­háborút. Persze másfajta via­dalon is összemérik erejüket a rajok. Amikor benyitunk az egyik szobába, a lányok ijedten kapkodják össze az ágyon szerteszét heverő papírlapo­kat. — Hát ti' mit csináltok? — A szellemi vetélkedő kérdéseit állítjuk össze — só­hajtanak megkönnyebbülve, hogy nem a másik raj tagjai lepték meg őket. — Az első forduló már le­zajlott — mondja Gazsik Edit, a Váltó raj tagja —, vasutas­témája volt. — És a mostaninak? — A Börzsöny nevezetessé­gei, múltja és jelene — vágja rá Puskel Ildikó. Míg a táborbeliek a vetél­kedőre készülődnek, mi meg­látogatjuk a két végállomáson szolgálatot teljesítő úttörőket. Verőcemaroson Morvái Gyöngyi a forgalmista, Zim­merman Ági a pénztáros, sőt a váltókezelők is lányok: Tóth Kati és Sintár Sarolta. A három jegykezelő: Vrabecz Erika, Sárosi Márta és Ren­dek Ágnes. Néhány szót vál­tunk csak, mert máris indul a kisvasút, amelyet a király­réti végállomáson Kereki Im­re forgalmista vezényletével, Vas Pista gyakornok, Szabó Mária pénztáros és a két pos­tás, Rojcsik József és Misorák Mária fogad. Az utolsó szerelvénnyel megérkezik a többi szolgálati hely személyzete is. Újra vi­dám, hancúrozó gyerekek. Az egyik pöttöm, dundi fiú jobb kezével a vállára vetett zub­bonyt tartja, ballal a hasát si­mogatja: — Irtó éhes vagyok — mondja és elrohan a tábor felé. Vereszki János LABDARÚGÁS Rákóczi Kupa I. CSOPORT. MAGLÓD— GYÖMKÖ 2:2 (0:2). Maglód, 200 néző. Vezette: Lusták (Fejes). Az első félidőben nyomasztó fölényben játszott a gyomrői csapat. Előbb Greznár, majd Kele I hibázott biztos gólhely­zetben. A 16. percben Oldal jól húzott el a jobbszélen, nagyszerű beadását Kele I öt lépésről a hálóba lőtte. Tíz perccel később Oldal Á. lőtt szép gólt a maglódi kapuba. Továbbra is a Gyömrő táma­dott, de csak két érvénytelen gólt sikerült elérniük. Szünet után Széman T. is beállt a hazai csapatba, s ve­le láthatóan megerősödött a maglódi csatársor. A gyöm- rőiek teljesen visszaestek, fö­lénybe került a Maglód. A 63. percben a gyömrői véde­lem megingását kihasználva, Tabányi közelről szépített. A játékvezető ítéleteivel el­sősorban a gyömrőieket súj­totta, s ez idegessé tette a hangulatot a pályán és a né­zőtéren egyaránt. A 77. perc­ben Varga, a gyömrői kapus mentett, s a befutó hazai csa­tárt Csirkó J. fellökte a 16- oson belül. A bíró 11-est ítélt, amit Tóth biztosan értékesí­tett. Így alakult ki a 2:2-es végeredmény. Közepes színvonalú mérkő­zésen a helyzetek alapján a gyömrőiek győzelmet érde­meltek volna. Jó: Fitos, Csirkó S., Oldal Á.„ Greznár, illetve Tusák, Tóth, Széman. A CSOPORT ÁLLÁSA: 1. Masiód 3 2 1 — 10-3 5 2. Gyömrő 1 — 1 — 2-2 1 3. Péteri 2-----2 1-8 — Va sárnap délután öt órakor Gyömrő otthonában fogadja a maglódiakat. II. CSOPORT. VECSÉS— MONOR 4:1 (0:1). Vecsés, 300 néző. Vezette: P. Szabó. A két volt csepeli NB I-es játékos, Hunyadi és Buronyi is szóhoz jutott a vecsési csa­patban. Az első félidőben a monoriak játszottak jobban, s egygólos vezetésre tettek szert. Szünet után már kidombo­rodott a hazaiak nagyobb tu­dása és végül biztos győzel­met arattak a monoriak ellen. a csoport Állása: 1. Üllő 2 1 — 18-42 2. Vecsés 1 1---------4-12 3. Monor 3 1—2 5-12 2 Vasárnap a monoriak ottho­nukban fogadják a vecsési csapatot, délután öt órakor. G. J. P E;S,T.' M t GY'E I H Í R I A P K 0 LÖN K;.LA D Á S A XIX. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1977. JÚLIUS 30., SZOMBAT Mostoha körülmények / H Átmeneti állapot — hét éve A monorí MÉH-teiep gondjai A monori MÉH-telep dolgo­zóit ottjártunkkor éppen az évi leltározás nagy munkája közben találtuk. Mészáros And­rás felügyeleti vezető elmon­dotta, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. — Az ömlesztett és minősé­gileg osztályozott vashulladé­kot egy markológép szedi fel és rakja a várakozó tehergépko­csikra, hiszen itt csak az úgy­nevezett haszonárunak, mint például vaskerítés, vaslemez, szögvas, drót, hordók, tartályok stb. tételes számbavételéről le­het szó. \ A többi begyűjtött vasat és színesfémet teherautók­kal a vasútra szállítjuk, ahol vagonokba rakják. Ott történik a mázsálásuk, mennyiségi számbavételük. Ez lényegében annyit jelent, hogy a MÉH-telep ilyenkor ki­ürül. Lehetőség van újabb na­gyobb gyűjtési kampányak­ciók eredményének a fogadásé, ra. A telep dolgozói rendkívül mostoha körülmények között végzik népgazdaságilag igen fontos, jóllehet egyáltalán nem mutatós feladataikat. Ennek lényege nem elsősorban a ha­szonvas- és göngyölegáru for­galmazása, amelyeknek leg­többször sokkal nagyobb a ke­resletük, mint a kínálat. A fő profil az újra feldolgozandó vas és színesfém begyűjtése, az ellátás folyamatos biztosítása. A monori telep bázistervét nemcsak rendszeresen teljesíti, hanem évről évre növekvő mértékben túl is haladja. Ez annyit jelent, hogy munkáját jól végzi, a megszervezett, folyamatos begyűjtést és az iskolai, il­letve úttörőakciókat jól irányítja, szorgalmazza. Éppen ezért bántó és szem­betűnő a telep elhanyagoltsá­ga. Az 'egyre kevesebb dolgo­Jó ütemben épül Gombán az ivóvízhálózat csatornarend­szere. A képen látható négy munkás: Suki Elemér, Szitái Dezső, Rácz László és Csikós Antal, a PVCSV dolgozói, 1,70 méter mély, 80 centiméter széles árkot ásnak a hamarosan földbe kerülő csöveknek. Mutnéfalvy Zoltán felvétele zónák ugyanazt, vagyis egyre több munkát kell elvégeznie. Mindezt a szociális ellátottság­nak olyan hiányával, amely ma már ritkán tapasztalható. A begyűjtött áruk biztonsága is állandó veszélyben forog, szak­szerű és gazdaságos kezelésük kedvezőtlen időjárási körülmé­nyek között, gyakran szinte le­hetetlen, folytonos veszteség­gel jár. Ennek tanúi a tele­pen alkalmilag, vagy rendsze. résén megforduló üzletfelek, és az elkeseredett közvetlen szenvedő részesei, az itt dol­gozók. A korszerű anyagkezelést és egészséges, szociális munkakö­rülményeket biztosító új MÉH-telep, melyről már ré­gebben írtunk, s akkor bizako­dó reménységgel nyilatkoztak az illetékesek, ma is csak terv. Nem tudjuk, hogy a jelen­legi áldatlan helyzet med­dig tartható még? Ha azonban népgazdasági ér­dek az a munka, melyet a MÉH végez — márpedig az — akkor biztosítani kell a telep munkájának emberileg is jó feltételeit. Egyre több és jó munkát, egyre rosszabb körül­mények között? Ez nem lehet cél. A jelenlegi, eredetileg egy évre tervezett „átmeneti álla­pot” már hét éve tart. Vajon mikor ér véget? F. J. Egy hét helyett — egy nap Korszerű gépek bálázzák a szalmát Vibrál- a levegő a Katalin- csárda mögötti 8-as tábla fö­lött, rekkenő forróság terpesz­kedik a 30 hektárnyi területre. Orgoványi Gyula és Dodó Sán­dor, a Monori Mezőgazdasági Tsz két traktorosa verejtékes homlokát töröligetve száll ki a szűk fülkéből. — Szalmát bálázunk, egy he­te itt még telt őszi búza ringott — mutatja Orgoványi Gyula. — Délelőtt 11-kor kezdtük, sze. retnénk este 8 órára befejezni. — Ne haragudjon, de meg tudná mondani, kézi munká­val ezt a munkát hány nap alatt lehetne elvégezni? — Hát... njondjuk hat dol­gozónak legalább egyheti munka, de nem napi 8 órában! Mert ilyen nincs nyáron a me­zőgazdaságban. — A szalmát hova viszik, mi lesz belőle? — Ez a legjobb szerves trá­gya alapanyag. Nagy szükség van rá, mert a gazdaságnak sok a birkája. A két pótkocsis tehergépkocsi a hodályhoz hordja a bálákat. Nem tartóztatjuk tovább a traktorosokat, sok van még hátra. Nyeregbe szállnak, fel­dübörögnek a motorok, a nap­fény szikrát szór az aranysár­ga halomba fektetett szalmán. A két traktor ötletesen meg­konstruált szovjet bálázógépet vontat: a szalmái elszedő tüs­kés henger felkapja a szalmát, tolójap továbbítja a késhez, aztán kalitkába préseli, s a végén adagolja ki a dróttal ösz- szekötött szalmabálákat! Em­beri kéz csak ezután érinti... i Hörömpő Jenő A nap kulturális programja MOZIK Gomba: A fehér csuklya. Gyömrő: Áfonya, a vagány. Maglód: Herkulesfürdői emlék. Mende: A pillanat embere. Monor: Megálló hározi órára. Éjszakai előadáson: Két balláb az ezredben. Pilis: Szerelme­sek románca, I—II. Sülysáp: Bizalmi állásban. Üllő: Ludas Matyi. Éjszakai előadáson: Bi­zalmi állásban. Vecsés: A far­mer felesége. Éjszakai előadá­son: Szerelmes Blume. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 10-től 18 óráig: megyei polgári védelmi kiállí­tás. Mendén, 14-től: a gyermek; 18-tól :az ifjúsági klub foglal­kozása. 4 JO MUNKA UTÁN Aratási ünnepség Gombán A jól végzett munka tudatá­ban ünnepeltek tegnap a gom­bai Fáy András Egyesült Tsz aratóbrigádjának tagjai. A kombájnosok, a szállító- járművek vezetői, a bálázógé­pek kezelői, a szalmalehúzók és a szalmát a felhasználási helyére hordó fogatosok köz­vetlen vezetőik irányításával valóban mindent megtettek, hogy időben fedél alá kerüljön a mag, ne maradjon kint a területen szalma és a tarlóhán­tással is gyorsan végezzenek. Szinte napról napra az előze­tes ütemterv szerint haladtak, s csak az utóbbi hetekben gya­kori esők késleltették, alig 72 órával a munkát. A tsz vezetői az aratási ün­nepség megtartásával egy na­gyon régi népi hagyományt elevenítettek fel, amelynek azonban még ma is nagy az erkölcsi haszna. Orvosi ügyeiét Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron és Péteriben; központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12., tele­fon: 26.), Monoron és Mohori- erdőn: központi ügyelet, dr. Kováts Imre (Monor, egészség- ház, védőnői szoba, Kossuth L. u. 97., telefon: 429.), Magló­don és Ecseren: dr. Pápes Ti­bor (Maglód), Pilisen, Nyár­egyházán, Csévharaszton és Va­sadon: dr. Fehér Csaba (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fe­kete Károly tart ügyeletet va­sárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a lőtéri, Vecsésen a Haimy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Benczik Kálmán Budapest, te­lefon: 163—590. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton 12- től 16 óráig és vasárnap reggel 8-tól 16-ig (13-tól 15-ig ebéd­szünet) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. Csatornaíektetők

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom