Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

VÁC I NAPLÓ XXI. ÉVFOLYAM, 178. SZÄM 1977. JULIUS 30., SZOMBAT Több szakmunkás kell Tervszerű képzéssel gondoskodnak vezetőkről Sokan hajlamosak arra, hogy egy jól működő szövetkezet eredményeit az ügyes veze­tők személyének tulajdonít­sák. Ez persze tévedés, hi­szen a közösség munkája nél­kül siker nem születhet, de kétségtélen, sok múlik azon, hogy a különböző pontokon kezdve, az első számú veze­tőnél egészen a brigádveze­tőig, megfelelő emberek van­nak-e? Rendelkeznek-e olyan tulajdonságokkal — szakmai tudással, tapasztalattal. em­berszeretettel, irányítókész­séggel, munkabírással —, ame­lyek a vezetéshez elengedhe­tetlenek. A többnyire közsé­gekben működő szövetkeze­tek, vagy ezek vállalkozásai­nak irányítói, elnökei, igaz­gatói a közösség előtt dolgoz­nak. Bizalmat kapnak, ami­kor megválasztják őket, jo­got ahhoz, hogy irányítsa­nak, ha kell, kockáztassanak, de mindenkor úgy, hogv az a közösség érdekét törvényesen szolgálja. Megfelelő embert... Éppen ezért hozott az MSZMP Központi Bizottsága 4 évvel ezelőtt határozatot, a káder- és személyzeti mun­káról, s időről időre a terüle­tileg illetékes helyi, vagy irá­nyító pártbizottságok is ezért térnek vissza a határozat vég­rehajtásának eredményeire. Milyenek is a járásban dol­gozó szövetkezetek, közös vál­lalkozások irányítói? A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek koncentrációja kedvező feltételeket teremtett a vezetés összetételének ja­vítására, színvonalának eme­lésére. A termelőszövetkeze­tekben új típusú vezetőgárda alakult ki, többségük jó poli­tikai, szakmai, vezetői adott­ságokkal rendelkezik. A 11 el­nök közül 6 főiskolai, 5 fő pedig középfokú végzettségű szakember. A vezetésben a változások ellenére is, az ál­landóság a jellemző, hiszen három elnök a szövetkezet megalakulása óta, négy pedig nyolc évnél régebben tölti be a tisztségét. Az egyesülé­seket követően több elnök- helyettes is működik üze­menként, rendszerint egy ál­talános és egy termelési el­nökhelyettes. A tervszerű ká­dermunka eredményeképpen több helyen sikerült e fontos beosztásokba megfelelő sze­mélyeket beállítani, öt szövet­kezetnél azonban termelési elnökhelyettes még nincs^ A termelést irányító mezőgaz­dászok szakmai felkészültsé­ge jó. mindössze két szakve­zetőnek nincs felsőfokú vég­zettsége. Szót érteni Nem ilyen kedvező a hely­zet a főkönyvelők esetében. Mindössze 2 főnek van felső­fokú végzettsége. A politikai képzettség hely­zete is változó képet mutat. A 49 felső vezető közül ML- szakosítót senki, ML-egye- temet 18-an, ML-középiskolát. 16-an végeztek. A gazdaságok eredményeit, a vezetők megítélését befolyá­solja az is, hogyan értenek szót beosztottjaikkal, mennyi­ben törődnek velük. azok milyen a személyzeti munka? Egyes gazdaságokban az el­nökhelyettesre bízták a. sze­mélyzeti munkát, máshol ön­álló munkakörben látják el e fontos munkakört. A ked­vező tapasztalatokon túl, ta­lálunk olyan szövetkezeteket is ahol a személyzeti felada­tokat kapcsolt munkakörben, a jogtanácsosi, munkaügyi, pénztárosi feladatok mellett végzik. Ezek a személyzeti ügyintézők jobbára az író­asztalhoz kötődnek, lényegé­ben csak adminisztrálják a személyzeti munkát, és ér­demben nincs lehetőségük az emberekkel való foglalkozás-" ra. Pótolja a tapasztalat A politikai, szakmai veze­tők felkészültsége mellett el­engedhetetlenül fontos a kö­zép- és alsószintű vezetők képzettsége is. Az ezzel kap­csolatban végzett felmérés szerint a szövetkezetek külön­böző beosztásban levő szak­emberei többnyire rendelkez­nek a szükséges képesítés­sel. Vannak olyan beosztások is, mint például építésvezetőké a közös válalkozásoknál, vagy brigádvezetőké, a szövetke­zetekben, ahol a vezetők meg­felelő képesítéssel nem ren­delkeznek, viszont hosszú gya­korlati munkájuk során szer­zett tapasztalatuk ezt a hiá­nyosságot pótolja. Felváltá­suk a kiöregedés miatt foko­zatosan, megfelelő végzett­ségű fiatal szakemberekkel történik. Nem kevésbé fontos a gazdaságok fejlődése szem­pontjából a fizikai dolgozók szakképzettsége sem. Amíg a termelést kiszolgáló segéd­üzembén a. szakmunkások ará­nya eléri a 70- százalékot, ad­dig a növénytermesztésben a legtöbb szakmunkást foglal­koztató szövetkezetben sem tesz ki ez az arány 30 szá­zaléknál többet. Négy szövet­kezetben, az állattenyésztés­ben nincs is szakmunkás. Megszerezni, megtartani A szövetkezetek vezetői ta­pasztalják ennek hátrányát, s minél hamarabb ki szeretné­nek lábalni a bajból. Ezért rendszeresek a szakmai és politikai továbbképzések, s a szövetkezetekben több évre előre oktatási terveket is ké­szítettek. A szakembereket nemcsaik megszerezni, hanem megtartani is nehéz. A fiatal szakemberek letelepedése sok­ban függ attól, hogy kapnak-e lakást, vagy támogatást, ott­honuk megteremtéséhez. Eb­ből a szempontból még elég kevés az eredmény a járás­beli szövetkezetekben. Az ÁFÉSZ-ek és aiz ipari szövetkezetek sok tekintetben könnyebb helyzetben vannak, a tsz-ekhez képest. Több a képzett szakember, a fizikai dolgozók kétharmada példá­ul rendelkezik szakmunkás-bi­zonyítvánnyal. Nincs gond a szakmunkás-utánpótlással sem. Török Antal, a Váci Járási Hivatal élelmiszer-gazdasági és kereskedelmi osztályvezetője Közmű a lakótelepnek * % M * %£■ '<■' ­A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítik a Dunakeszin épülő, háromezer lakásos lakótelep csatornamű­vét. Képünkön: Farmosi Kálmán szocialista brigádja a Tallér utcában a csapadékcsatorna árkát temeti. Ifj. Fekete József felvétele Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonya ára 6.20—7 forintért kelt el. A zöldbabot 8—14, a kifej tőt 18 forintért kínálták. Láttunk zöldborsót, 20 forin­tot kértek érte. A tököt 2,50 —4, az uborkából a salátának- valót 3, a kovászolnivalót 5, a téli elvetésre 8 forintért le­hetett venni. Hoztak a váci piacra patisszont, kilóját 10 Érik a dinnye Bár Pest megyének északi részén hűvösebb az éghajlat, mégis megterem a jó dinnye. Például a sződi tsz csörögi hatá­rában is termesztik az ízletes gyümölcsöt. Slsa András dinnyés véleménye szerint a jó dinnyéhez a napfényen kívül gondos ápolásra és szakértelemre is szükség van. Iványi Károly felvétele' forintért kínálták. A lecsó- paprikát 4, az étkezésit 8—14, forintért mérték. Paradicsom­ból a főzéshez valót. 5, az ét­kezésit 7—8 forintért adták. A kelkáposztát 10, a fejest 3— 6, a karfiolt 14 forintért lát­tuk. A karalábé darabjáért 2,50-et adtak. Sóskát és spe­nótot csomóra 2 forintért le­hetett venni. A zöldség cso­móját 3—5, a sárgarépáét 4— 6, a vegyesei 4—5 forintra tartották. A csemegekukorica darabját 2,50-ért adták. A sampinyomgomba kilója 50, a tinómé 30 forintba került. Az alma ára 5—7, a körtéé 7—14 forint volt. Vörösszil­vát 8, ringlót 10 forintos áron lehetett venni. A sárgadinnye ára 6, a görögé 7 forintra csökkent. Láttunk egrest 8, málnát 20 forintért. Az őszi­barack tartja az árát: 8—18 forint között változik az ára. Sárgabarackot 14 forintért mértek. A dunai hal kilóját 12—20 forint között mérték. A tojás ára 1,50 volt. 2601, Vác, Postafiók 32. Ha lehetne - gyorsabban örömmel szemléltük a Köz­társaság út keramitburkolatá- nak felszedését. Végre eltű­nik ez a szép, de veszélyes kövezet, és rövidesen kor­szerű utat kapunk helyette. A gázvezeték-fektetési és az útépítő munkálatok össze­hangoltságát is látni véltük, de kiderült, tévedtünk. Örö­münk nem sokáig tartott. A TIGÁZ szerelői ugyanis már nagyon régen eltűntek a környékről. Az árkokból ki­termelt földet betondara bo­kát rádobálták az utat sze­gélyező bukszusbokrokra, sőt, a felszedendő keramitra is, és nyomuk veszett. A bukszus- szegély azóta már elpusztult, de az útépítésnél nem látni haladást. A Kőkapu és a Maróthy La­jos utcai szakaszon már el lehetne kezdeni az új burko­lat felrakását, amelyre a je­lek szerint rövidesen nem ke­rül sor. Ki tudja, meddig nem lesz még kijárás n Mátyás, a Korvin Ottó, az Élmunkás ut­cából és a Szarvas közből? A Március 15. térnél megre­kedt járművek vezetői közül a jövőben még bánván fog­ják tudakolni fűtői-fától a révátkeléshez vezető útvona­lat? Igen hosszú rz az útsza­kasz; amelyről elterelték a forgalmat. Jó lenne, ha a mun­kálatokat folytatnák, és (P'or- san elkészülnének vele mint annak idején a Liszt Ferenc- sétánnyál. Ferenc. Vác, Mátyás utca 3. Több iskoialej A Tejipari Vállalat váci üzemében dolgozó három szo­cialista brigád vállalta, hogy az ősztől, az iskolaév kezde­tétől további tíz iskolában szervezik meg az iskolatej és -kakaó árusítását. Az üzemi eredmények ja­vítását szolgálják a további felajánlások, köztük a nyers­tej felvásárlásának 15 száza­lékos emelése, 6 százalékkal több késztermék értékesítése. Az első félévben a brigádok teljesítették felajánlásaikat. Például a poharak, zacskók és fóliák töltésénél ügyeltek a szakszerű felhasználásra, és így eddig 150 ezer forint ér­tékű csomagolóanyagot taka­rítottak meg. Vác a hazai lapókban A Szabad Föld színes, nagy cikkben bemutatta a sok or­szágot megjárt váci Vox Hu- mana_ vegyes kart és annak vezetőjét, a Liszt-díjas Mak­iári József karnagyot. A Lobogó Bűnügyi archí­vum sorozatában Szabó Lász­DűSőútófW kiserdőd A LAKÓTELEPEN ÉLÓ EMBER ritkán tudja, hogy ho­vá visznek a városszéli dűlő- utak. Ha nincs cseperedő kor­ban lévő gyermeke, lehet, hogy nem is jár sohasem utá­na. Fiam érdeklődése azon­ban minden képzeletet felül múlt, s így egyre inkább meg­ismerem a dűlőutak titkát. Legutóbbi kalandozásunk az alsóvárosi vasútállomásnál kezdődött, s a kerek erdő felé indultunk. A patakon át kes­keny híd vezet, ott, mint a mesében, 3 felé ágazik az út. Mi a középsőt választottuk, amelyik az erdő közepébe visz. Kerestük a rókát, ame­lyiknek be lehet sózni a far­kát, s a csalafinta erdei tör­péket, de hiába. Így csak sé­táltunk amerre a lábunk vitt. Egyszerre a fák ritkulni kezd­tek, arrébb kastély csúcsa kandikált elő, nem messze egy törpe állt. hasonló, mint az én fiam. Kezében gumicső, a víz­sugárral verette a poros föl­det. A két kisember, ahogy közelebb értünk, méregetni kezdte ' egymást, pillanatok alatt megszületett a barátság. Nem tudtuk, hol járunk, de újdonsült ismerősünk szaba­tos felvilágosítást adott, s ké­rés nélkül döntött a továb­biakról. Meg kell nézni a bi­kákat, meg a zsondirt, a tej- házat. és az apu autóját. Ki­derült az is, ahol mindezeket látni fogjuk, Máriaudvar, az állami gazdaság telepe. Jár­tam már sokszor ilyen helyen, de más az irodában kimu­tatások alapján ismerkedni az eredményekkel, a hoza­mokkal, a munkasikerekkel. Az ötéves Dóra Csaba még nem ismeri a számokat, a te­lepen kívüli világot se na­gyon, de aligha találtam vol­na olyan kalauzt, aki nagyobb szeretettel, szilárdabb birto­kosi tudattal rendelkezett polna. A KÉT APRÓSÁG úgy dön­tött, egyikük Ifa lesz, a má­sik a Zsondir-traktor, s ha már így történt, akkor a gép­állomásra kell menni először. Traktorral, autóval nehéz versenyezni, azért mégis csak utolértem őket. Éppen annál a permetezőnél tanyáztak le, amelyik szakasztott mása a tv-ben látott holdjárművek­nek. Arrébb álltak az emle­getett hatalmas traktorok, a John Dperek. Nem csak azt tudtam meg, hogy jó gépek, hanem azt is, megbecsülés jár annak, aki rajta dolgozik. Csa­ba barátom bizalmasan azt közölte ugyanis velem, hogy a három traktoros közül ket­tő már a barátja, akik azt is megengedik neki, hogy fel­menjen a volánhoz. Kár, hogy most nincsenek itt. De van itt ezer más csoda, többségük elavult roncs. — Vihetnék már őket, csak a helyet foglalják! — mondta hozzáértő kalauzunk. Akár macától jött rá, akár hallot­ta valakitől, biztosan igaza van. Mint ahogy abban is, hogy a bika csak azt bántja, aki fél tőle. Ezért nekem nem tanácsos a közelükbe menni, de ő megteheti, hiszen ért hozzá. Ezt talán mégsem kel­lett volna mondani Csaba ba­rátomnak, atyai tekintélyem ingott meg tőle. Én ugyanis tényleg nem mertem meg- paskolni a bikák tomporát, Csabánk igen. Dénes fiam hamar eldöntötte, hogy ket­tőnk közül ki a különb em­ber. TOVÁBBI CSODÁK IS VANNAK ebben a birodalom­ban. Arrébb a tejház, de oda nem mehetünk, anyuka nem engedi. Még arrébb a gabona­szárító alumínium fala csil­log. apukával már ott is volt. A major szélén jobbra még régi, lebontásra váró házak, de balra már vadonatújak. Belestünk az ebédlőbe is, ét­teremnek is mondhattam vol­na. Elsétáltunk a kastélyhoz, a mostani irodához, ahová ugyancsak nem lehet bemen­ni, pedig ki tudja, milyen ér­dekességek lehetnek benne. Könyvtár mindenesetre van, a szomszéd is szokott jönni. A KASTÉLY MELLETT hangulatos kis park, padok­kal, asztalokkal, s egy fából faragott dombormű, a kong­resszus tiszteletére. A srácok — mert már többen is va­gyunk —, azonnal felkapasz­kodnak rá. Kis út vezet egy kerítéssel övezett ketrechez, itt lehet a legjobb háború­kat vívni. — Az emberek épí­tették — tudom meg a hato­dikos báttytól, Józsitól —, azt mondták, vaddisznó, vagy szarvas lesz benne. De se disz­nó, se szarvas. — Ígérgetni, azt tudnak. Ilyen paradicsom nem is le­het igazi tó nélkül. Termé­szetesen van víz is, a régi sóderbánya helyén, benne nádas, és halak. Most is hor­gásznak itt, néhányan. Egy helyen tiszta a víz, itt szok­tak fürödni a gyerekek. Fö­lötte vagy öt méter magasan házilagos kivitelezésű tram- bulin. Csabánk riagyon bátor, akár ruhástól is beleugrana, ha nem hinnék neki. Arrébb már nincsen semmi — közlik a gyerekek —, csak a váci baltás ember. Tőle akármilyen bátrak, ők is fél­nek. Nem is csatangolnak er­refelé. Józsi bizalmasan súg­ja a fülembe, hogy mehetek nyugodtan arra, nincs is gtt senki, csak a kicsik kóborlá­sa ellen találták ki. Elköszö­nünk hát, őket is, minket is vár a vacsora. SZOROSAN MARKOLJA kezemet a fiam, sötétedik az erdőben. Némi töprengés után kérdezi meg: Ugye, most a mesében voltunk? Csulák András ló írt Kovács Mihályról, a zsebtolvajok egykori koroná­zatlan királyáról, aki sok ér­dekességet mesélt a harmin­cas évekről, a váci börtön éle­téről. A Kritika júliusi száma mél- taata a közelmúltban elhunyt Kovács Margit kerámiakészí­tő művész életét, s megemlí­tette, hogy utolsó alkotásai­nak egyike a váci Madách Imre Művelődési Központnak tervezett monumentális kom­pozíció. . A Népszabadság közölte dr. Koncz Károlynak, a Híradás- technikai Anyagok Gyára igazgatójának nyilatkozatát á transzformátorgyártással kap­csolatos kooperálásról. A Fest megyei Szövetkezeti Élet Építők, fenntartók, kö­zösséget alkotók címmelt írt többek között a váci és kör­nyékbeli lakásszövetkezetek munkájáról. A Magyar Hírlap rangos kulturális eseménynek mond­ta a közelmúltban megnyílt és sok helyi művész munkás­ságának nyilvánosságot biz­tosító nyári tárlatot. P. Diákoknak - sport^ábor A Dunakeszi VSE sportkör segítségével napközis tábor nyílik augusztus elsején. Két hétig a város legjobb spor­toló tanulói, az iskolák test­nevelő tanárainak vezetésé­vel edzéseket tartanak. A tábornak az idén csak 15 résztvevője lesz. de a követ­kező nyáron már legalább 50 —60 fiatal sportolóval kíván­ják megszervezni. többszöri váltásokkal. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom