Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-03 / 155. szám

1977. JO LIUS 3., VASÁRNAP 'xMékm démia felállításáról, s egy esztendővel később már ava­tásra sorakoztak fel az első végzős hallgatók. A szocialista tisztképzés e szép és nemes, három évtizedes jubileumáról emlékeztek meg tegnap Szent­endrén a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán. Az esemé­nyen megjelent a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Kárai István vezérőrnagy, s eljött a Duna-parti városba néphadseregünk több magas rangú tisztje is, csakúgy, mint az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport képviselői. Az ün­nepségen ott voltak Szentend­re város és járás párt- és ál­lami vezetői: Matók Lajos, a járási pártbizottság első titká­ra, Rozgonyi Ernőné dr., a járási hivatal elnöke, és Ma­rosvölgyi Lajos, a városi ta­nács elnöke. A felsorakozott hallgatók és sorkatonák előtt két vörös zászló jelképezte a múltat és a jeieot: a kezdetet a Honvéd Kossuth Akadémia lobogója, napjainkat pedig az a vándor­zászló, amelyet a főiskola fiataljainak adományozott ta­valy a KISZ Központi Bizott­sága, mozgalmi munkájuk el­ismeréseként. A Himnusz elhangzása után Matuszka István ezredes, a főiskolaparancsnok politikai helyettese lépett a mikrofon elé, s felolvasta azt a két le­velet, amelyben Pacsek Jó­zsef vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, illetve Földest Jenő határőr vezérőr­szöntötte a jubileum alkal­mából a főiskolát. Ezt köve­tően Kazal Barna vezérőr­nagy, a főiskola parancsnoka emlékezett meg ünnepi beszé­dében a hőskorról: utalt egye­bek közt a harminc évvel ez­előtti időszakra, amikor a népi demokratikus forrada­lom elért eredményeinek, a fejlődés további feltételeinek megteremtése érdekében ke­rült előtérbe a hadsereg de­mokratikus átalakításának szükségessége, a szocializmus eszméi iránt elkötelezett tisz­tikar létrehozása. A Honvéd Kossuth Akadémián minden nehézség ellenére 1947 szep­temberében megkezdhették tanulmányaikat az első hall­gatók. S az intézmény - mai jogutóda a szentendrei tanin­tézet, amelyet 1967-ben — te­hát éjppen tíz esztendeje — nyilvánítottak főiskolává. A vezérőrnagy elégedetten álla­píthatta meg: napjainkban a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola a tisztképzésben folytat­ja névadójának szellemét, to­vábbá azt az örökséget, ame­lyet elődeik hosszú, küzdel­mes úton alakítottak ki. Az ünnepi visszaemlékezés után Matók Lajos, átnyújtott Kazai Barnának egy díszes ser­leget, ezzel is utalva a főisko­la, valamint a város és a já­rás közötti eredményes, jó kapcsolatra. Az ünnepség befejezesékent a vendégek megtekintették a szocialista tisztképzés harminc évét bemutató kiállítást. F. G. Útra kél a Rozmaringból Dísznövénj’dugványnak épül a hűtőház Az idén átadják a Rozma­ring Kertészeti Termelőszövet­kezetben az új növényházte­lep kiszolgálásra épített kor­szerű hűtőházat és csomagoló­anyag-raktárt. Az építkezés­hez 1976-ban kezdtek hozzá a szövetkezet saját építőrészle­gének munkásai. Az új épít­mény alapterülete meghalad­ja az 1300 négyzetmétert. A hűtőházban mintegy 5 millió dugványt tárolnak majd — harmincféle virág- és szoba­növény szaporítóanyagát —, mégpedig vasrácson gördülő konténerekben. A tervek sze­rint az épület hajójában szál­lítószalagról kerül majd az áru a Hungarocamion és a külföldi szállítmányozó vállalatok te­hergépkocsijaiba. Jubileumi tervteljesítés - több műbőr a piacnak Szép termelési sikerek szü­lettek az év első felében a Graboplast pamutszövő- és mű­bőrgyárban. A siker tulajdon­képpen teljes volt: exportra, a hazai piacra is több árut gyár­tottak a tervezettnél. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett munkaver- seny-vállalás során I millió négyzetméteres éves túltelje­sítést vállaltak. Ennek a fél évre eső részét nemcsak, hogy teljesítették, hanem túl is szár­nyalták. A fél év alatt ugyanis 18 millió 750 ezer négyzetmé­tert tett ki az export. Nyitott szemmel a világban Egy molnárlegény elindul... — Egy idősebb, tapasztalt kommunistáról akar írni? — kérdez vissza Batlai Gáspár, a ráckevei nagyközségi párt­bizottság titkára. — Nem kell messzire mennie, éppen az imént beszéltem az Aranyka­lász Termelőszövetkezetben egy nyugdíjassal, Thernesz Gézával... Az ő élete olyan, akár egy regény. Az országot járta És valóban, akár a mesé­ben ... Egy ifjú molnárle­gény elindul világot látni, megismerni az emberek gond­ját, baját, s közben elegendő erőt merít magába ahhoz, hogy később kiáll jón társai mellett, bátorítsa, támogassa őket. Most, amikor munkájá­ról kérdezem a ma már nyug­díjas molnárt, menten felsorol legalább egy tucat malmot, ahol életében megfordult. — Tudja, az én famíliám molnárdinasztia, legalábbis, ameddig a családot visszame­nőleg ismereih — mondja. — A Szolnok megyei Törökszent- miklóson született, apám fő­molnár volt, s én is ezt a szak­mát választottam. Mindig azt mondta: egy igazi mesterem­bernek meg kell ismerkednie más vidékekkel is. Ez idő tájt rendszeresen volt munkám, ro­hamosan teltek az évek, s bár az emberek egymást ölték a frontokon a háborúban, ke­nyérre, lisztre szükségük volt. Thernesz Géza gyerekként, majd fiatalemberként az or­szágot járva ismerte meg a nincstelenek, a napszámosok, a kisemmizettek életét. Így érle­lődött öntudata, gazdagodtak tapasztalatai. Nem csoda hát, hogy 1919-ben, a Tanácsköztár­saság idején, amikor felvillant egy jobb élet, egy új világ re­ménye, a rendet védelmezők közé állt. — Rövid, de szép időszak volt — emlékezik. — Nálunk, Törökszentmiklóson is tobo­roztak katonákat a fiatal ta­nácskormány védelmére. Mi hittünk az új társadalomban, s a barátaimmal jelentkez­tünk vöröskatonának. Akkor már előnyomultak az inter­venciós csapatok a Tiszántúl felől. Bennünket először Szol­nokra vittek, majd Zalaeger­szegre kerültem. Kevés fegy­verünk volt, minden harmadik emberre jutott egy puska, amit lövés után tovább adtunk, hogy az ellenség azt higgye, nagyobb csapattal áll szem­ben .., ' A Tanácsköztársaság eltiprá- sa után az üldöztetés követke­zett. A hajdani vöröskatona a lákött településeket elkerülve, gyalogszerrel tért vissza szülő­falujába. Itt fogták el végül, s egy nyíregyházi fogolytáborba vitték. Szerencse, szerencsét­lenség? Tífuszjárvány ütött ki a táborban, s a kirendelt or­vosban, maga is fiatal lévén, volt annyi becsület és erő, hogy a parancsnokság előtt kijelent­se: vagy széjjel eresztik az egészséges embereket, vagy előbb-utóbb mindenki meg­hal. Munka nélkül Nehezen, de ismét elhelyez­kedett Thernesz Géza a szak­májában. Budapesten végzett egy malomipari továbbképző tanfolyamot, s 1928-ban Diós­győrött főmolnár lett. Itt 1931- ig, majd később 1935-ig újra Törökszentmiklóson kereste a kenyérrevalót. A malom tulaj­donosa azonban múltja miatt hamarosan az utcára tette, s ezután megízlelte a munkanél­küliek keserű kenyerét is. — Kilenc hónapig tengtem- lengtem — mondja ismét. — Ha szükség volt rá, napszá­mosnak szegődtem, alkalmi munkával kerestem némi pénzt. A sok huzavona után végül az Est lapok kiadóhivatalánál kaptam munkát, újságkihordó és pénzbeszedő lettem. A felszabadulás után — ak­kor a szegődi alföldi malom fő­molnára — felfigyelnek az új rend építői a szókimondó, te­vékeny kommunistára. . Meg­bízzák a szakszervezet szerve­zésével, majd a megalakulás­kor a Malomipari Munkások Szakszervezetének titkári teen­dőivel. Szakma és közélet Ráckevére az 50-es évek ele­jén költözik, saját kérésére, családi életének változása miatt Itt az Árpád-malotn igazgatója lesz. Hamarosan bekapcsolódik a közéletbe, elő­ször a községi pártszervezet tit­kára, majd amikor sokasodik a kommunisták száma, csúcs­vezetőségi titkárrá választják. Tanácstag és a Hazafias Nép­front községi elnökségének tag­ja. — Nincs az én életemben rendkívüli — szólal meg is­mét. — Ezt az utat nagyon sok ember végigjárta. Nagyon szerettem a szakmámat, mert érzem, hogy részese vagyok an­nak a munkának, amelynek eredményeként minden ember asztalára juthat, s ma már jut is, friss, jó ízű kenyér. De mondja csak, elmehet az em­ber csukott szemmel, vélemé­nyét magába fojtva a világ dolgai mellett? Nyitott szem­mel járni a világban, cseleked­ni kell a haladásért, a fejlődé­sért. Thernesz Géza 76 éves nyug­díjas nyugodt és kiegyensúlyo­zott ember. Amikor kilépek a termelő- szövetkezet irodaépületének ka­puján, Ballai Gáspár még hoz­záteszi : Géza bácsi száz órában be­jár a tsz-be dolgozni, de érde­mes lenne egyszer kiszámolni, hogy mennyi az az idő, amit valójában itt tölt el. Virág Ferenc Van rá példa • Kezdetben sietség • Teher a többlet • Kamat, kérdőjellel Egy évtizedre visszatekint­ve, azaz meglehetősen hosszú időszakot figyelembe véve is azt állapíthatjuk meg, hogy az országban ipari beruházásokra kiadott minden száz forintból nyolcat, kilencet Pest megyé­ben költöttek el. A részesedés átlagot meghaladó mértéke ösz- szegszerűen úgy fejezhető ki, hogy míg a hatvanas évek kö­zepén ipari beruházásokra a megyében hárommilliárd, ad­dig a hetvenes évek közepén tízmilliárd forintot fordítottak. Indokolt figyelem A nagy summa, s nem ke­vésbé a fejlesztési célok eléré­sének fontossága az iparszer­kezet átalakításában, joggal in­dokolta — és indokolja — azt a megkülönböztetett figyelmet, amit a beruházási tevékeny­ség élvez. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának a me­gyei küldöttértekezlet elé ter­jesztett jelentése — 1975. már­ciusában — leszögezte: tovább­ra is nagy erőfeszítéseket kell tenni az ipari beruházások tervszerinti megvalósítására, az eredetileg számított költségek betartására. Van már példa arra, hogy jelentősebb fejlesztéseket a programnak megfelelően he­lyeznek üzembe. Így történt ez a Nagykőrösi Konzervgyár évente 140 vagon paradicsom- sűrítményt kibocsátó ún. be­sűrítő állomásánál, ahol a ha­táridőből is, a költségekből is lecsíptek, a Monori Állami Gazdaság csévharaszti takar­mánykeverő üzeménél, ahol óránként öt tonna takarmányt állítanak elő. Nemcsak kisebb, tíz. és százmillió forint közöt­ti fejlesztések igazolják a pontos munka lehetőségét, ha­nem olyanok is, amelyek meg­haladják az egymilliárd forin­tot, mint a Dunamenti Hőerő­mű Vállalat 215 megawattos blokkjainak második csoport­ja, ahol az időelőny költség­megtakarítással párosult. Az első lépéstől Százhalombattán az erő­mű bővítésének tervezettnél korábbi átadását a gyorsítási program tette lehetővé, s ez a program egyben kritikája volt a korábban történteknek. Nemcsak az előkészítés szaka­szában tapasztalt túlzott siet­ség okozott gondot a kivitele­zésben, hanem a közreműködő kül- és belföldi cégek nagy létszámú csapatának ellent­mondásos tevékenysége is. Ami megintcsak arra figyel­meztet, az előkészítéskor nem sikerült megfelelően össze­hangolni a különböző vállalko­zók és alvállalkozóik munká­ját. A gyorsítási program le­vonta a szükséges következte­téseket, annak tanúságát adta, hogy a beruházások program szerinti befejezésének legfőbb feltétele a szervezettség. Ugyanerre a tapasztalatra juthatunk a két másik, ko­rábban említett fejlesztés jel­lemzőinek elemzésekor. A nagykőrösi besűrítő állomás sorsa, bátran mondhatjuk, már akkor eldőlt, amikor még el sem kezdték kialakítását. Az úgynevezett papírszakasz, az­az a tervezés, engedélyeztetés, előzetes egyeztetés időszaka kí­nált lehetőséget a beruházó számára mindenfajta zavaró Próbaüzem, A Nagykőrösi Konzervgyár nagy­kőrösi gyáregysé­gében új konzerv- töltő gépsort állí­tottak üzembe. Ed­dig zöldséget és gyümölcsöt szárí­tottak, aminek je­lentős része ex­portra került. A gépsor egyelőre próbaüzemsze- rűen dolgozik, de máris naponta há­rom vagon kész­árut gyárt. A sterilizáló kádból gombnyomásra emelik ki a forró üvegeket. Nagy Iván felvétele mozzanat kiszűrésére. Voltak, akadályok, ám mennyivel egy­szerűbb ezeket akkor elháríta­ni, amikor még csak a papitok ütköznek, s nem a kivitelező szakemberek a helyszínen! Igaz, a konzervgyárnak nagy tapasz- talatú — s meglehet, éppen ezért kis létszámú — gárdája van az ilyesfajta feladatok le­bonyolításához. Saját kézben tartottak mindent, ha kellett, akkor órák alatt előteremtet­ték a szükséges gyorssegélyt — emberben, anyagban —, s ér­vényesítették azt az elvet, hogy ki amiért felel, azt meg kell tennie. Hosszú kapaszkodó, Természetes és jogos igény, hogy a befektetett forint mi­előbb kamatozni kezdjen, az­az a beruházás, ha elkészült mielőbb kibocsássa a tervezett áru mennyiséget. Sajnos, a me­gyei ipari beruházások eseté­ben — igaz, országosan sem más a helyzet — túl hosszú a kapaszkodó, s ezért a csúcsra késve érnek. Ez történt a Be­ton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyáránál, ahol a létrehozott termelési képesség tényleges kihasználtsága a nagy átmérőjű víznyomócsö­veknél jó időn át csak remény maradt, s utalhatunk olyan esetre is — a Cement- és Mészművek beremendi gyára építésénél —, amikor a beru­házási programban mellőzték a teljes termelés időigényének meghatározását. Nagyon leegyszerűsítve: amennyit késik a teljes ter­melés megkezdése, annyit kell a veszteségszámlára felírni. Nem egy bűvös dátum megtar­tása a fontos, hanem annak el­kerülése, hogy a többlet ne váljék teherré, azaz a kiépített berendezések ne pusztán költ­ségként legyenek jelen, hanem termelési forrásként. Amire csak egyetlen példát: nem túl nagy, de mégis, valamekkora Késedelemmel adták át rendel­tetésének azt a terméktávveze­téket, amely a Dunai Kőolaj­ipari Vállalattól kiindulva Ceglédig, s onnét tovább Szajo- lon, Füzesabonyon át, Lenin- városig húzódik. Egy napi ké­sés — a termékek más úton történő továbbítása miatt — százezer forint többletkiadást emésztett fel. Hangsúlyozzuk: a példa a szerényebb károk egyikét mutatja azaz, a kése­delmes átadás, a teljes terme­lés elérésének túl hosszú sza­kasza milliókkal rövidíti meg a népgazdasági bevételeket. S akkor még nem szóltunk olyasfajta veszteségekről, mint az eredetileg tervezettnél na­gyobb létszám lekötése, ami megintcsak szinte általános tapasztalat. Számonkérve a hasznot Sok vita volt és van azon, miféle mércék alapján lehet megközelítő pontossággal meg­ítélni egy-egy beruházás gaz­daságosságát, azaz a megtérü­lés idejét. A ma alkalmazott ún. D-mutató sem tökéletes, de végre viszonyítási alap, ami lehetővé teszi a haszon számonkérését. Korábban ugyanis, bármennyire megle­pő, a beruházás átadásával be­fejeződött az elszámoltatás, ma viszont a pénzügyileg is rende­zett üzembe helyezést követi a haszon mérése. v Kissé szokatlan ez még a beruházók számára, volt, s van is ellenkezés, de a társa­dalmi érdekeken átlépni nem lehet. A befektetett forintnak meg kell térülnie, s minél előbb történik meg ez, annál előnyösebb a társadalomnak — annál korábban képződnek újabb fejlesztési alapjai —, még akkor is, ha a termelő szi­gorúnak érzi a feltételeket. Ez utóbbihoz csak annyit: a fej­lesztési ráfordítások megté­rülése hazánk esetében két és fél, háromszorosa a fejlett or­szágok átlagának! Márciusban a Miniszterta­nács — az Országos Tervhi­vatal és a Pénzügyminiszté­rium közös vizsgálata, s az Ál­lami Tervbizottság ülése nyo­mán — ismételten áttekintet­te a beruházási tevékenység főbb tapasztalatait, s újólag aláhúzta a megfelelő előkészí­tés fontosságát. A megyében megvalósuló ipari fejlesztések­nél szerzett ismeretek szintén arra figyelmeztetnek, hogy az előkészítés lényegében eldön­ti a beruházás sorsát. Az ötö­dik ötéves tervben a megye ipara további milliárdokat for­dít bővítésre, korszerűsítésre, előtérbe kerülnek a rekonst­rukciós jellegű fejlesztések, s ezek még inkább szervezettsé­get, pontosságot követelnek, hiszen a napi termelés fönn­tartása mellett valósulnak meg. Az, hogy már van példa, s nem is egy a program sze­rinti beruházásra, bizonyítja: lehet tervszerűen dolgozni. Akkor, ha tervszerűen fölké­szülnek rá. Mészáros Ottó A Minisztertanács tárgyalta A közlekedés- és postaügyi ágazatot segítő komplex módszerek Vasútról közútra — Ellenőrizhető autójavítás Hét éve üzem- és munkaszer­vezési tevékenységéről adott számot a közlekedés- és posta­ügyi ágazat a kormány elé ter­jesztett jelentésben, amelyből kitűnik, hogy sikerült kialakí­tani azokat a komplex módsze­reket, amelyek a leghatéko­nyabban segítik a vállalati és népgazdasági tervek teljesíté­sét. 1971 és 1976 között a közle­kedési ágak közötti munka- megosztás kedvezően változott: a tervezettnél jobban növeke­dett a közúti közlekedés, a ví­ziközlekedés és a csővezetékes szállítás részaránya. Ez a szer­kezeti változás is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy eb­ben az időszakban az ország­ban 37 százalékkal — a terve­zettnél nagyobb ütemben — bővítették az áruszállítási tel­jesítményt. A MÁV 12 száza­lékkal növelte a teheráru- irányvonatok számát, és múlt évben már ily módon bonyolí­totta le az áruszállítás felét. A jelentés részletesen beszá­mol a postai szolgáltatások fejlesztéséről, egyebek között a rádió- és televízióvétel lehe­tőségeinek bővítéséről, a tele­fontávhívás kiterjesztéséről, a levélszekrényes kézbesítési program megvalósításáról, s ugyancsak áttekintést nyújt a közlekedéshez és a postai szol­gáltatásokhoz kapcsolódó egyéb iparágakban megvalósí­tott munka- és üzemszervezés eredményeiről, gondjairól is. A munkaerő-gazdálkodást ja­vító szervezési intézkedések az ágazaton belül sok dolgozót irányították át más munkate­rületre. A következő évekre megha- , tározott legfontosabb szervezé­si követelmények és célok sze­rint 1980-ig folytatják a gaz­daságtalan és kisforgalmú vas­útvonal forgalmának átterelé­sét a közutakra. Korszerűsítik 10-féle — mész, cement, bútor stb. — nagy tömegű árufajta közúti szállítását, újabb öt nagyvárosban vezetik be a szá­mítógépes autóbusz-irányítást, teljes körűen gépesítik az au­tóbusz-menetjegy kiadását és egyszerűsítik a bevételelszámo­lást, hogy ebből a munkakör­ből 1500—1700 dolgozót irányít­hassanak át más munkaterüle. tekre. A postai levelek feldol­gozásának automatizálásává 40 százalékkal növelik a ter­melékenységet. Minden terüle­ten gondoskodni kell az anyag, mozgatás és a rakodás gyor: fejlesztéséről, a várakozási idt csökkentéséről, a járművel kihasználásának javításáról. / munkaszervezés korszerűsíté sével kell javítani még a sze mély- és teherszállítás menet rend szerinti közlekedését, a: autójavító-iparban pedii olyan átadási rendszert kel kialakítani, amely szerint a la kosok jól ellenőrizhetik az el. végzett szolgáltatás mennyisé gét és minőségét. i A szocialista tisztképzés harminc éve UnneDséa a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán nagy, belügyminiszter-helyet­tes és Kovács György, az MSZMP belügyminisztériumi bizottságának első titkára kö­Az évszámok történelmet i Idéznek: 1947. június 17-én I miniszteri rendelet jelent i meg a Honvéd Kossuth Aka- |

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom