Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-26 / 174. szám

1977. JÜLIUS 26., KEDD 3 Emlékek,két kitüntetéssel Hárommillió fogyasztó igényei Suhl megyében jártak a Pest megyei úttörők Budapest, Keleti pályaud­var. A hangosbemondó közli: „Pannónia-expressz érkezik Berlinből Prágán át a B vá­gányra. A vágány mellett tes­sék vigyázni!” S a tájékoz­tatás után néhány másodperc­cel begördült a szerelvény, amelynek hátsó kocsijából jó­kedvű, barnára sült vörös nyakkendősök integettek vá­rakozó szüleiknek: harminc­egy kiváló úttörő érkezett ha­za tizenhét vidám, élménnyel teli nap után német demokra­tikus köztársaságbeli testvér­megyénkből, Suhlból, ahol a friedrichsrodai Georgi Dimit­rov központi tábor lakói vol­tak, Ugyanezekben a napok­ban pedig harmincegy Suhl megyei úttörő a Balaton part­ján nyaral: a zánkai úttörő­városban pihennek július 26- ig. Fanfárok és virágcsokor — Azt hiszem, valameny- nyien örök életre emlékezetes napokat töltöttünk Fried- richsrodóban — mondta a megérkezés utáni percekben a csoport vezetője, Kovács Mar­git megyei úttörőtitkár. — A Georgi Dimitrov központi tá­borban ezerötszáz gyerek üdült: rajtunk kívül a Szov­jetunióból és a Német De­mokratikus Köztársaság kü­lönböző területeiről érkeztek a vendégek. Már a fogadtatá­sunk is rendkívül szívélyes volt: fanfárok és harsonák hangjai mellett virágcsokrok­kal köszöntöttek bennünket. Ez a baráti légkör egyébként végigkísérte ott-tartózkodá- sunkat. A tizenhét tábori nap pedig a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmé­nek 60. évfordulója jegyében telt el. A Pest megyei gyere- , kék barátsági találkozókon vettek részt, szovjet és német pajtásaikkal ismerkedtek. S még egy fontos esemény: a táborbeliek vállalták, hogy a korábban elültetett facsemeté­ket gondozzák, s ha a fák megerősödtek, átadják a terü­letet a helyi erdőgazdaságnak. A társadalmi munkavállalók között itt a magyar vörös nyakkendősök-voltak az elsők. Magyar nap A friedrichsrodai heteket kulturális és sportműsorok tették még gazdagabbá. Úttö­rőink egyik emlékezetes fel­lépéséről Kovács Margit így beszélt; — Az első héten magyar napot tartottunk a táborban. A zászlófelvonástól a takaró- dóig mindent mi szerveztünk meg. Megemlékeztünk Ernst Thülmannról, az, NDK úttö­rőinek névadójáról és koszo­rút helyeztünk el a táborban található emlékművénél. A program további részében Pest megye jellegzetes tájegy­ségeinek dalait, táncait mu­tattuk be. Ugyanakkor meg­nyitottunk egy kiállítást is, amely mindenekelőtt gazda­sági életünket reprezentálta — fényképekkel, tablókkal és különböző termékekkel. A tá­bori rádióban pedig orosz és német nyelven ismertető hangzott el hazánkról. A ma­gyar napon nagy sikert arat­tak gyerekeink, s ez tovább fokozta a jó hangulatunkat... S rögvest tegyük hozzá: a vidámság teljes mértékben érthető volt, hiszen a Dimit­rov spartakiádon is remekül szerepeltek úttörőink. Futás­ban, súlylökésben és távolug­rásban egyaránt a legjobbak közé küzdötték magukat, s a tábori ügyességi vetélkedőt az abonyi általános iskola tanu­lója, Fekete Imre nyerte meg, akiről még tudni kell: remek citerajátékát többször is vas­tapssal jutalmazták a szovjet és német gyerekek. Ha nap­jában huszonnégy órát muzsi­kál, az is kevésnek bizonyult volna. Így hát nem csoda, ha Fekete Imrét, az inárcsi Bla- hó Rózsával együtt — aki ak­tív munkájáért kapta az elis­merést — a Georgi Dimitrov érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki. Ez egyébként az egyik legmagasabb tábori ki­tüntetés. De a Pest megyei úttörők nemcsak Friedrichsrodával is­merkedtek meg. Részt vettek egy türingiai körutazáson, jár­tak Weimarban, Eisenachban és Arnstadtban is, s talán mindannyiuk számára örök mementóként él majd a bu- chenwaldi koncentrációs tá­borban tett látogatás, ahol a Népek utcájában megkoszo­rúzták a magyar halottak em­lékművét. Először járt külföldön Kecs­keméti Zoltán, a ceglédi Mé­száros Lőrinc általános isko­la tanulója, aki most végezte el a hetedik osztályt. Feledhetetlen élmények Űtiélményeiről meséli: — Nagyon jól éreztük ma­gunkat Friedrichsrodában. Üj barátokat szereztünk szovjet és német úttörők köréből, meg­ismerkedhettünk egymás éle­tével. S a tábori karnevált sem fogom soha elfelejteni; ezen mi egy magyar lakodal­mi menetet mutattunk be, menyasszonnyal, vőlegénnyel, vőféllyel és sok-sok dallal, tánccal. Szinte megállás nél­kül kattogtak a fényképező­gépek ... Hegedűs Lajos, a tápiósze- csői általános iskola hetedi­kese is szívesen elevenítette fel a pihenés napjait: — A városok közül nekem Weimar és Eisenach tetszett a legjobban. A táborban több, eddig számunkra ismeretlen játékot megtanultunk, s én is szereztem jó néhány új bará­tot. A vakációban még szü­leimmel Zamárdiba megyek nyaralni, de azt már most el­határoztam; a Német Demok­ratikus Köztársaságba szeret­nék még egyszer visszatér­ni... Időközben üres lett a pálya­udvari peron. Az úttörők szü­leikkel elindultak hazafelé: maradt még bőségesen mesél- nivaló... Falus Gábor Mint korábban hírt adtunk, megalakult Pest megyében az a koordinációs operatív bizott­ság, mely a zöldség—gyü­mölcs-termesztés eredményei­vel, terveivel, s nem utolsó­sorban napi gondjaival foglal­kozik. Az operatív bizottság­nak tagjai mind a termelők, mind a feldolgozók és a for­galmazók — tehát mindazok, akik a termékelőállításban közvetlenül részt vesznek. A közös munkát a megyei tanács illetékes osztálya hangolja össze a minisztertanácsi hatá­rozat értelmében, mely a ter­meléssel és a forgalmazással kapcsolatos kérdéseket a szak­ágazatban most a figyelem középpontjába állította. A többlet mindig várható A legutóbbi ülésen a vita­indító gondolatkör három részre tagolódott: a forgalma­zás eddigi tapasztalatainak témakörére, ahol a primőrök és a fóliás áruk átvételének módozatait, valamint a szer­ződéses zöldborsó és burgo­nyatermesztést taglalták, mely utóbbiból Pest megye éveken át országos viszonylatban is jelentős mennyiséget állított elő. A második gondolatkör az árkérdéssel foglalkozott, ösz- szehasonlítva az elmúlt évi és az idei felvásárlási árakat, s megállapítva, hogy a vásárlá­si ár nem minden esetbein ki­egyenlített. Végül a partnerkapcsolatok milyenségét taglalták, ahol a termelő és forgalmazó vállala­tok munkájának, hatékonyabb összehangolásáról esett szó példák és ellenpéldák egész­Vizet vár a föld Öntözik a kölest a gombai Fáy András MGTSZ-ben. Ké­pünkön Sinkovics József és Kovács János áthelyezi a csöve­ket. Geleta Pál felvétele Az októberi forradalom előkészítői Az 0SlDM(b)P VI. kongresszusának évfordulóján 1917. július 4-én a bolsevi­kok vezetésével Pétervárott a munkások, katonák és a kronstadti tengerészek hatal­mas, félmilliós tüntetést ren­deztek. A békés menet tagjai elsősorban azt követelték, hogy minden hatalmat adja­nak át a szovjeteknek, hogy szüntessék be a támadást a fronton, hogy osszák ki a pa­rasztoknak a földbirtokosok földjeit és a munkások ve­gyék át a termelés ellenőrzé­sét. A békés tüntetés ellené­re az ideiglenes kormány tűz- parancsot adott. Munkások és katonák vére folyt a péter- vári utcákon. Új taktika, Jelszavak A forradalom békés idő­szaka véget ért. A júliusi sor­tűz utáni megváltozott poli­tikai helyzet szükségessé tet­te, hogy a bolsevik párt új taktikát és új jelszavakat dol­gozzon ki a szocialista forra­dalom győzelméért vívott harcban. Ezt a feladatot tel­jesítette a VI. pártkongres­szus. Az OSZDM(b)P hatodik kongresszusa félillegális vi­szonyok között, munkásosz­tagok védelme alatt zajlott le 1917. július 26. és augusztus 3. (augusztus 8 - 16-t) között Pétervárott. Az illegalitásban élő Lenin nem lehetett jelen a kongresszuson, de gondo­latai, eszméi kicsendültek a küldöttek felszólalásaiból, visszatükröződtek a záródo­kumentumokban. Lenin a kongresszus küszöbén A poli­tikai helyzet, a Három vál­ság, A jelszavakról, Az alkot­mányos illúziókról című cik­keiben és más munkáiban ala­posan elemezte a kialakult helyzetet, megindokolta, miért kell a pártnak új taktikára áttérnie. Kidolgozta az új fel­adatokat és jelszavakat, meg­világította a forradalmi fej­lődés távlatait. Lenin javasolta, hogy a kongresszus vonja vissza a Minden hatalmat a szovjetek­nek! jelszót. Figyelmeztetett azonban arra, hogy ez egyál­talán nem jelent lemondást a szovjetek hatalmáért vívott harcról. „A szovjetek — irta Lenin «A jelszavakról» című munkájában — keletkezhet­nek és kell is, hogy keletkez­zenek ebben az új forrada­lomban, de nem olyanok, mint a mostani szovjetek, nem a burzsoáziával való paktálás szervei, hanem a burzsoázia elleni forradalmi harc szer­vei. Hogy mi akkor is amel­lett leszünk, hogy az egész állam a szovjetek mintájára épüljön fel, az bizonyos. Itt nem általában a szovjetekről van szó, hanem a jelenlegi el­lenforradalom ellen és a je­lenlegi szovjetek árulása el­len folyó harcról.” A bolsevikok, bennmarad­va a szovjetekben, azt to­vábbra is platformként hasz­nálták fel, hogy leleplezzék a mensevikek és eszerek poli­tikáját, hogy propagálják esz­méiket, és, hogy a megalkuvó szovjeteket. bolsevik szovje­tekké változtassák. Megerősödött a párt A kongresszuson 157 sza­vazati joggal és 110 tanácsko­zási joggal rendelkező kül­dött vett részt, 240 ezer párt­tag képviseletében (az áprili­si konferencia idején a bol­sevikok száma 80 ezer volt). A párt megerősödése külö­nösen szembetűnő lett a re­formista pártok belső nézet- eltéréseinek a fényében. Így például az eszerek pártjából kivált a baloldali szárny, a „baloldali” eszerek, akik a parasztok forradalmi hangu­latát fejezték ki és követel­ték a burzsoáziával folyta­tott megalkuvó politika meg­szüntetését. A mensevikek so­raiban is megerősödött a „bal­oldaliak”, az úgynevezett „in­ternacionalisták” csoportja. Az akkori politikai helyzet elemzése alapján a kong­resszus megállapította, hogy a’ békés fejlődés és a szovje­tek békés hatalomátvétele lehetetlen, mert a kettős ha­talom megszűnt, a hatalom a valóságban már átkerült az ellenforradalmi burzsoázia ke­zébe. Lehetséges, egyetlen országban is A kongresszus megerősítet­te Leninnek azt az elméleti következtetését, hogy a szo­cialista forradalom győzel­me lehetséges egyetlen or­szágban, és a szocialista for­radalom, a burzsoázia ideig­lenes kormány elleni fegy­veres felkelés megszervezesé- re vett irányt. A határozat ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fegyveres felkelés nem azonnali feladat, hanem az újabb országos forradalmi fel­lendülés függvénye. Preobra- zsenszkij és Buharin elkép­zeléseit — akik az oroszor­szági, a szocialista forradal­mat a nyugati proletárforra­dalom győzelmétől tették füg­gővé, — a többség nem fo­gadta el. A kongresszus megvitatta és jóváhagyta a párt gazda­sági platformját: a földbirto­kosok földjeinek elkobzását, a bankok és a nagyipar álla­mosítását, a termelés és az el­osztás munkásellenőrzésének megvalósítását stb. A kongresszus határozatai megerősítették Leninnek azt a tételét, hogy a proletáriá- tus és a szegényparaszttág szövetsége a szocialista for­séges vitájának kereszttüzé­ben. A 48 órás átvételi kötele­zettség megvalósulásának le­hetősegeit vizsgálva kivilág­lott, hogy a termelés változó­bioritmusát nem könnyű ösz- szehangolni az átvétel tárolá­si és feldolgozási lehetőségei­vel — a mechanika, a gépso­rok teljesítőképességénéK rit­musával. A jobb szinkron ér­dekében a községi, helyi ösz- szehangoltság szerepe jelen­tős: úgy szervezni az átadás­átvétel folyamatát, hogy ne csökkenjen a termelési kedv, s azzal együtt az átvételi ár sem. A mezőgazdasági ter­mékelőállítás sajátságából adódóan, egyes fajtáknál bi­zonyos többletáru elhelyezésé­vel minden esztendőben szá­molni kell. A vitaindítóban elhangzott: a főhatóság infor­mációja szerint hozzávetőleg 400 millió forintba, mintegy 15 ezer vagonnyi megtermelt áru értékébe kerül évente országosan az a sajnálatos ritmuskülönbség, ami az át­adás-átvétel mechanizmusá­ban fellelhető. A fogyasztók szempontjait, a napi zöldség- gyümölcs-vásárlás gondjait te­kintve hangzott el a megálla­pítás: a megyei kereskedelmi vállalatoknak a korábbinál „jobban kell teríteni” — vagy­is egyenletesebben, gyorsab­ban, nagyobb választékban bocsátani rendelkezésre az árut az üzletek részére. A bűvös kereslet A közeli jövő feladatai első­sorban a lakossági értékesítés növelése, a másodvetések idő­beni elvégzése, s az, hogy egy települési egységen belül csak azonos áron vásárolják fel a terményt az erre hivatottak. Így az árkülönbözőségekből adódó esetleges minőségromlás kiküszöbölhető. A felső irá­nyítás a termelőktől és a fel­vásárlóktól egyaránt elvárja, hogy ne csak akkor keressék a kapcsolatot egymással, ha a nehézségek már jelentkeznek; időbeni egyeztetés megszün­tethet. olyan visszásságokat,, ftiint az egyik' térmelőüzem’ esete, ahol a karalábé a föld­ben volt, szedetlenül azokban a napokban, amikor a piacoh hiánycikk volt s a jégkár mi­att más gazdaságok ilyen jel­legű termékére számítani sem lehetett. A Zöldért Vállalat kép­viselőjének véleménye sze­rint, a tavalyi mennyiségnél 20 százalékkal többre szerződ­tek az idén. Megítélése szerint azonban a piac az idén telí­tettebb: így nem a kereslet, hanem a kínálat milyensége dominál. A 280 vagon leszer­ződött uborkából (az ülés radalom győzelmének szüksé­ges előfeltétele. A szakszerve­zeti mozgalomról szóló kér­déssel kapcsolatban elítélték a semleges szakszervezetek­ről szóló mensevik elméle­tet. A dokumentumok hang­súlyozták, hogy az Oroszor­szág munkásosztálya előtt ál­ló történelmi feladatok csak abban az esetben valósítha­tók meg, ha a szakszerveze­tek harcos osztályszerveze­tekké válnak, amelyek elis­merik a bolsevik párt politi­kai vezetését. A kongresszus határozatot hozott „az ifjúsági szövetsé­gekről”, amelyben előirányoz­ta olyan önálló politikai tö­megszervezet létrehozását, amely a párt vezetésével a szocialista eszmék propagan­dáját folytatja az ifjúság kö­rében. Kiáltvány az elnyomottakhoz A kongresszus kiáltványa ezekkel a szavakkal fejező­dik be: Készüljetek fel az újabb csatákra, harcostár­saink! Szívósan, bátran és nyugodtan, ne dőljetek be a provokációknak, gyűjtsétek az erőt, sorakozzatok harci oszlopokba! A párt zászlaja alá, proletárok és katonák! Zászlónk alá, elnyomott fal­vak! A felhívásnak 1917. októ­ber 25,-ének éjszakáján (no­vember 7-én) lett végső fo- ganatia. _ \ Valentyina Zsuzsakina kezdetéig) 50 vagont vettek át, s továbbítottak a tartósító­iparnak. Zöldpaprikából, kel­káposztából, karfiolból na­gyobb a kereslet, mint a kí­nálat, a Zöldért mindössze 70 —80 százalékát tudja az igé­nyeknek kielégíteni. Ugyan­akkor örvendetes, hogy a fo­gyasztói árak, a tavalyi szint­hez viszonyítva, alacsonyab­bak. Eperből rekordtermés volt az idén: 146 vagonnal vettek át — ilyen mennyiség 20 év óta nem adódott. A burgonya forgalmazása ritmikus, néhány zökkenőt le­számítva Alsónémedi, Bugyi, Dunaharaszti gazdaságaiban voltak átvételi nehézségek — az. NDK-ba irányuló 195 va- gonos export lehetősége üte­messé tette a felvásárlást Mintegy 60 vagon újburgo­nyát igényelt a megyei közfo­gyasztás — a többi az ország ellátásához járult hozzá. A burgonya-témához kap­csolódva felvetődött a kérdés: miképp lehetett a megyében itt-ott átadhatatlan felesleg? Ök keresték az újburgonyát, különösen tőkésexportra lett volna kereslet korábban. Ez is arra mutat, hogy a jelenlegi­nél sokkal hatékonyabban kell integrálni a kereslet-kínálat viszonyait. Átvétel és tárolás A termelő szemszögéből szólt a vitához a túrái Galga- mente Tsz vezető szakembere. Felhívta a figyelmet arra, hogy a káposztatermesztés náluk is feszültséget okoz: adott a leszerződött mennyi­ség, egy bizonyos, többletter­més s mindehhez az átvételi­tárolási gondok, melyet végül is a termelőnek kell megolda­ni — ha a földet a vita ide­jére nem kívánja műveletle­nül hagyni. Elmondta, hogy a meggy átvételével az idén nem volit gond —, s ebben nem csekély szerepet kaptak a tavaszi fagyok, melyek a ter­més mennyiségét csökkentet­ték. S bizonyítékául annak, hogy néha nemcsak az adott­ságok és a lehetőségek ütköz­nek a mezőgazdaság termék- szerkezetén belül, elhangzott egy félig komoly, félig tréfás megállapítás, vagy inkább óhaj is: „bár lett volna gon­dunk az értékesítendő megy- gyel...” A tartósítóipar érthetően a feldolgozó és tárolókapacitá­sok még jobb kihasználási le­hetőségeit boncolgatta. Jövőre még 30 tárolótartályt kíván­nak felállítani, mely 150 va­gon termény tartalékolására ad elegendő teret. A MÉSZÖV úgy látja, hogy hiba lenne, ha a kisgazdasá­gok az ipari termelés norma­tívái szerint gondolkodnának. Közelebbről ez úgy értendő, hogy a bioritmust az árukíná­lattal kell összehangolni, — s ez kis tételekben a legköny- nyebb. Ugyanakkor a forgal­mazásnál nem helyes, hogy sok esetben egy üzletvezető, vagy egy eladótestület ítéli meg, hogy milyen zöldség­gyümölcsféléből mennyit ad el, mennyit tart raktáron. Húsz-harminc százalékkal többet forgalmazhatnának az Áfészek, és a kiskereskedelmi üzletek, eredményesebben a jelenlegi szintnél. Nem csekélység A hűtőipar keresi a rugal­mas és korrekt átvétel lehe­tőségeit: s bár kapacitásukat a húsáru zömmel leköti, a zöldség-gyümölcs átvételét sehol meg nem tagadták oly­annyira, hogy málnaszezon idején a lémálnát is átvették. Példa ez arra, hogy megfelelő szervezéssel a nehézségek át­hidalhatók. A vita során a vélemények egészséges ütköztetése olyan végkövetkeztetéseket csiszolt ki, melyek valóban élővé, cse­lekvővé, operatívvá teszik a bizottság munkáját s melyet az egyik elhangzott vélemény így summázott: Az apró gon­dok felnagyítása legalább olyan hiba. mint a nagy hi­bák elkendőzése. A megye 3 millió ember ellátásában vesz részt, s ez nem csekélység. A termelési biztoság viszont a térség, az egyes gazdaságok jellemzője kell. hogy legyen, j Ez egvben biztonság a fo­gyasztónak is. i Bedő Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom