Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxi. Évfolyam, 173. szám 1977. JULIUS 24., VASÁRNAP Kék Balaton, piros pöttyös kendő Ceglédi lányok az építőtáborban Szorgalmasak, ügyesek Mint lapunk 1. oldalán hírül adjuk, eredményesen dolgoznak országszerte az építőtáborokban a fiatalok. A nagy tapasztalatokkal rendelkező tűzoltóparancsnok két dologra hívja fel a lakosság figyelmét. Minden tüzet azonnal jelenteni kell, a lánggal lobogót épp úgy, mint a sűrű füsttel jelentkezőt. Még sikeres, vagy annak vélt oltás után is nyomban jelezni kell az esetet. (Ez a biztonságon túl azért is fontos, mert az Állami Biztosító a kárvallott félnek csak tűzoltóság által kiállított dokumentum alapján fizet.) Gyakori tapasztalat, hogy a Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak. akik felejthetetlen édesanyám Győri Sándorné temetésén részt vettek, vagy részvétüket nyilvánították. Vincze János és családja. A nyári hónapokban, az iskolaszünct alatt is sokan felkeresik a gyermekkönyvtárat Cegléden Apáti-Tóth Sándor felvétele Segít a korszerű technika Életet, értéket mentenek Megelőzéssel elhárítható a tűzveszély A ceglédi tűzoltólaktanyából gyakran futnak ki a szirénázó piros autók. Az avatatlan azt hihetné: csupán a tűzoltás a szürke egyenruhások dolga. Kocsis József őrnagy, a városi- járási tűzoltóparancsnok csak másodsorban említi a ttizekhez való kivonulást. A megelőzést legalább ilyen fontosnak tartja. A lángokkal bátran szembeszállók tudják, milyen fontos megelőzni, hogy felröppenjen a vörös kakas. A tűzoltóság szakhatóságként működik közre az új termelőüzemek, közintézmények, nagyobb létesítmények szervezésében, tervezésében, helyének kijelölésében. Építkezés közben ellenőrzi a szabályok, előírások szerinti munkát, egészen a műszaki átadásig. A használatbavétel, az időközönkénti tűzvédelmi ellenőrzés, a biztonsági előírások betartásának vizsgálata már hatósági munka, államigazgatási feladat. A társszervekkel és magukkal a- létesítmények üzemben tartóival kialakult jó kapcsolat, rendszeres és folyamatos együttműködés a megelőző tűzvédelem alapja. \ S ha valami rendellenesség, gondatlanság folytán mégis fellobbannak a lángok, a mentés a legsürgősebb teendő. Emberi életet és vagyont a tudomány és a technika mai színvonalán álló, korszerű berendezésekkel sietnek biztonságba helyezni, megfékezni a pusztítást. E feladatuk teljesítése során, ha szükséges közreműködésük, átlépik a város és a járás szabta közigazgatási határokat, s akár a fővárosig, Dabasig, Móri őrig, Nagykőrösig, Jászberényig, a nagykátai járásig futnak a villogó lámpajú, fürge kocsik. Az URH-rádió adó-ve- vő-berendezésnek jó hasznát veszik, s ha kell, ők is segítséget kapnak Szolnokról, Kecskemétről. Közösen tartott gyakorlataik is azt a célt szolgálják: rendelkezzenek minél nagyobb helyismerettel egymás területén. A felderítő feladat tulajdonképpen a mentést követi. Mim den esetben fel kell tárni a tűz keletkezési okát, s annak alapján megtenni a kellő intézkedéseket — a társszervekkel együttműködve. Vannak kritikus esetek, amikor közreműködőként vonulnak fel. Ilyenkor a biztonság, illetve más sajátos feladatok teszik szükségessé szakismeretüket. Közúti és vasúti baleseteknél, robbanásveszélynél ugyancsak jó hasznát látják a gyorsan helyszínre érkező tűzoltóknak. Felszereltségük jó, alkalmas a gáz okozta tüzek, gyúlékony folyadékok és szilárd anyagok égésének oltására. Megfelelő fecskendőkkel, középmagas és magas létesítmények oltásához nélkülözhetetlen eszközökkel, a többi között gépezetes tolólétrával rendelkeznek. lapáttal, vizesvödörrel önként serénykedők azonnal abbahagyják a munkát, amint a tűzoltók megérkeztek. Helyesebb, ha velük együttműködve folytatják a lángok megfékezését. az élet- és vagyonmentést. Sokan azért húzódoznak a tűz bejelentésétől, a tűzoltók kihívásától, mert azt hiszik, hogy az oltásért fizetni kell, holott erről szó sincs, ez mindenki számára ingyenes. A mezőgazdaságban előforduló tűzesetekről Bába József százados, a városi-járási tűzoltóparancsnok helyettese adott tájékoztatást. Szavai szerint már kora tavasszal, hóolvadás után jelentkezik az első veszély: avar- és erdőtüzek formájában. Utána a lucerna első kaszálásával beindul a szárítás. A forró levegős .szárítóknál vigyázni kell, hogy a friss őrlemény teljes mennyisége a pi- hentetőbe kerüljön, egyébként nehezen oltható, nagy kárt okozó tűz keletkezhet. A hideglevegős szárításnál a takarmány hőmérsékletét rendszeresen és figyelmesen kell ellenőrizni, mert öngyulladás miatt hatalmas kazlak éghetnek le. A terményszárítóknál az a fontos, hogy a tisztítás tökéletes legyen, mert a lerakodó törmelék könnyen tüzet fog. Az aratást a tavaszi gépszemlék előzik meg, ezt a tűzoltóság a járási hivatal osztályaival közösen készíti elő. A szakértelem, a szabályok és előírások ismerete és betartása mellett az is fontos, hogy gyufa vagy cigaretta, tiltott helyen való tűzgyújtás, felügyelet nélkül hagyott gyerek ne okozzon kárt. Az erő- és munkagépek tökéletes állapota azért is lényeges, hógy elektromos szikra se lobbanthassa lángra a gabonát. A helytelen tarlóéigetés is sok baj forrásává vált már. Egyre többen ismerik és alkalmazzák a szigorú szabályokat, s ha mégis bekövetkezik a baj, tudják, mi a teendő, szakszerűen fognak az oltáshoz. Nem egy esetben megsemmisítik a zsarátnokot, mire a nagy készültséggel helyszínre siető tűzoltók megérkeznek. Sokszor dicséretes az önkéntes tűzoltótestületek tagjainak helytállása is. Tamasi Tamás Magtárban a búza háromnegyed része Kölcsön adják a kombájnokat A járási hivatal élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya rendszeresen figyelemmel kíséri a betakarítás menetét. A legfrissebb jelentés szerint — amelyet a termelő- szövetkezetektől kaptak — a városban és a járásban a 12 ezer 769 hektár kalászosból az utóbbi napokig több mint 9 ezer hektárnyit levágtak, s ez azt jelenti, hogy a termés 71 százaléka biztonságban van. A búza háromnegyed része már a magtárakban. A búza aratását elsőként a ceglédi' Magyar—Szovjet Barátság, másodiknak az abonyi József Attila, harmadikként a dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet fejezte be. Egyes bőven termő fajták némely táblákon rendkívül magas, 50—60 mázsás hektáronkénti átlaggal fizettek. Ha ez a mennyiség nem is általánosítható, az már szinte biztosra vehető, hogy 40 mázsa felett lesz a járási átlag. Ahol végeztek az aratással, átcsoportosították a gépeket más gazdaságokba, így például az abonyi József Attila Tsz- ből a nyársapáti Haladás és a kocséri Üj Élet Tsz-be mentek a kombájnok. A Magyar— Szovjet Barátság Tsz a szomszédos Lenin Tsz-nek segít. Ahol még lábon áll a rozs, ott jó szervezéssel lehetővé kell tenni a folyamatos, körültekintő munkát. Sok közös gazdaságban a napokban befejezik az aratást, s várhatóan a jövő hét derekán járásszerté végeznek ezzel. A gabona átvétele mindenhol zavartalan. Megfelelően halad a tarlóhántás, szalmalehúzás. A járás és a város földjein 1 ezer 115 hektáron terveznek másodvetést. Ebből 105 hektáron zöldséget, a többin takarmánynövényeket termesztenek. Siófoktól ballagok Balaton- széplak felé. Csillogó tó, napolaj és lángos illata, zene, fürdőruhás üdülősereg ... Balatoni nyár! Az útmenti fák mintha rólam susognának: mit keres ez itt — civilben? Vagyis: utazásra öltözve. Tessék, irigykedjenek: a ceglédi lányok után jöttem. Azt nem kötöm az águwa, hogy „hivatalos” küldetésben. A Siófoki Állami Gazdaság Geisler Eta KISZ Építőtáborában dolgozik ugyanis a közgazdasági szak- középiskola hatvan diákja. Két busz közeledik. Nem motorzúgást, énekszót hallok. Lám, az olajnál jobb hajtóerő a vidámság. Ügy röppennek ki az ajtón, mint fecskék a nyári égen. A munlcakosztüm tényleg szép: lila kezeslábas, piros pöttyös kendő. Háromszáz százalék Kis kuckó az iroda, de barátságos, takaros. Lang Anna táborvezető Sopronból érkezett, pedagógus. Amikor a ceglédi közgazdasági szakközépiskola lányait említem, csengőbbé válik a hangja. — Remek kis együttes! Jó közösséget alkotnak, öröm velük dolgozni, táborozni. Magatartásukból, minden tevékenységükből érezhető az iskola és a KISZ színvonalas nevelőmunkája. Akkora a tábori napló, hogy amikor felüti a fedelét, azt hiszem, szekrényajtót nvit ki. — Ebben rögzítünk minden eseményt, eredményt. — Hogyan áll a munkaverseny? — lesem a nevek és számok be- és ' kimutató kirakatát. — A ceglédiek hat brigádot alakítottak. A vezetők: Kármán Teréz, Váróczi Éva, Kis- györgy Margit, Sáránszky Klára, Kökény Ágnes és Poly- hos Ilona. Nagyon jó eredmény. hogy a ceglédiek mindig normán felül teljesítenek. — Mennyit kell dolgozniuk? — Naponta hat órát, ez alatt az idő alatt 42 forintot várunk tőlük, ami 20—22 kiló gyümölcs, meggy és ribizli szedését és ládázását jelenti, fejenként. A Sáránszky-brigád teljesítményére nem tudok mást mondani: fantasztikus! Mindennap elérik a 300 százalékot! Ilyen „hajtásra”, lelkes közösségre nem emlékszem, pedig sok éve táborozom már. A ceglédiek nemcsak a munkában kiválóak, élenjárnak a kulturális és a sportélet szervezésében is. Ök vállalták például a tábor névadójáról szóló emlékműsor összeállítását, megnyerték a dekorációs és a tisztasági versenyt, Tóth Ildikó első lett asztaliteniszben. Egyszóval: sokoldalú, fegyelmezett, szorgalmas. ötletes társaság. — Kik vannak itt még Pest megyéből? Látogatott a könyvtár — Szobi, érdi, abonyi és fóti középiskolások. Becsületből Lássam a hősöket! Örömmel fedezem föl a tábori forgalomban az ismerős arcokat. Sáránszky Klárit kérdezem elsőnek. — Miből fakad ez a nagy lelkesedés? — Tudjuk, hogy az építőtábori munka sokat segít a gazdaságoknak, az egész népgazdaságnak. Ha egyszer már elvállaltuk, becsülettel akarunk helytállni. Az iskola és a KISZ-szervezetünk hírnevére is vigyázni kell. Most is igazolódott, amit mi otthon, a KISZ-ben régóta gyakorolunk, hogy a munkában alakul igazán a közösség. — Sorolja fel-a brigád tagjait! — Csernus Mária, Dobóczi Gizella, Szekeres Mária, Kál- di Éva, Fehér Mária, Monori Ibolya, Egyedi Erzsébet, Árki Gabriella és Boros Erzsébet. Kellemes pihenés Kisgyörgy Margit, az iskola KISZ-titkára lelkes és tájékozott vezetőm itt a táborban. — Hogyan alakul a napirend? — Hajnali fél ötkor harsog az ébresztő, hatkor már kint vagyunk a határban. Fél egyig dolgozunk, utána visz- szaszállítanak bennünket a táborba. Este hatig szabad program következik, legtöbbször — irány a Balaton! Este tízig kerülnek sorra a kulturális rendezvények. — Például? — Két beatkoncertet hallgattunk már eddig, volt divat- bemutató, Ki mit tud?, tábortűz, fodrászverseny, filmvetítés. Vasárnap Balatonföldvár- ra kirándultunk. A munka mellett tehát kellemesen pihenünk, jól szórakozunk. Hangos csendélet Délutáni kép a táborból: tollaslabda röppen, pingpong pattog, fényben fürdő napleányok, magnó, terefere és kuncogás, hűs szappanillat, ábrándozó tekintetek a ma érkezett fehér borítékokon. A portán szigorú ügyelet van. A madarak is csak bilé- tával szálldoshatnak ki s be. Most éppen (szerencsémre) a ceglédiek erősítik az őrhelyet. A fő strázsamester Pető Erzsi, aki ügyes szimultángyakorlatot mutat be: egyik szeme a kapun, a másikkal a tizedik képeslap címzését ellenőrzi. Az ügyeletes brigád mindenkori nemes és ízletes feladata a konyhai besegítés. A konyhaművészet alapjaiból ma a krumpli hámozás lélekfényesítő fortélyát gyakorolták. Oláh Zsuzsa, Banya Katalin és Bíró Ildi a krumplikor lázában azt látja, hogy este a Göncölszekér is krumplit hoz eléjük egy kocsiderékkal. Urbán Ica fürödni indul, én meg haza. — Tessék egy kis kóstolót vinni a Balatonból! — int utánam. Bizony jól is esne a vízvágyó ceglédieknek... ★ Néhány napjai távirat érkezett a közgazdasági szakközépiskolába : „Örömmel közöljük, hogy az intézmény építő- táborosai megnyerték a munkaversenyt, a brigádversenyben győztes Sáránszky-brigád megkapta a kiváló címet, maga a brigádvezető külföldi jutalomüdülésen vehet részt. Gratulálunk!” Költői Ádám Elsők az iskolai szakosztályok között Szakmunkástanuló súlyemelők A ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Intézet súlyemelő szakosztálya, a 203. számú DSK egyre jobb eredményekkel jelentkezik. Ez már országos szinten is megmutatkozik. A fiúk csak néhány éve végzik kemény munkájukat, és tavaly, az országos ranglistán elért helyezésük szinte váratlan volt. A Magyar Súlyemelő Szövetség kimutatása alapján az ország 137 súlyemelő szakosztálya közül hetvenhétnek sikerült pontot szereznie, közöttük a ceglédieknek is. A 203. DSK versenyzői az elmúlt évben ötven egyesületi pontot mondhattak magukénak, a ranglistán a 43, helyen végeztek. Megelőztek olyan egyesületeket, mint az SBTC, a DVSC, a Bakony Vegyész, Szállítók és az Egri Dózsa. Külön kell még szólni arról az igen értékes helyezésről, melyet az iskolai szakosztályok között értek el a fiúk, hiszen a velük azonos adottságokkal rendelkező vetélytársaikat mind megelőzték a ranglistán. Pest megyében a ceglédiek a legjobbak. A megyék közti ösz- szesítésben a pesti a 17.\ helyen végzett, 76 ponttal, a többi szakosztály tehát 26 ponttal járult hozzá ehhez az eredményhez. Mint Leitner József, a ceglédiek edzője elmondotta, az iskola igazgatója, Czinege Imre, aki egyben a szakosztály vezetője is, maximálisan támogatja munkájukat, segíti őket. A lehetőségek javítása érdekében például az iskolától három edző- és egy versenydobogót kaptak. A jelek szerint a városi tanács is értékesnek tartja teljesítményüket, ezt bizonyítja a súlyemelőknek a városi sportalapból átutalt összeg is. A 203. DSK súlyemelői fölényesen nyerték meg a legutóbbi versenyek összetett pontversenyét is. A Cegléden megrendezett Felszabadulási Kupa egyéni versenyen hat szakosztály állt rajthoz. A kupaverseny végeredmé_ nye: 1. Ceglédi 203. DSK 124 2. Nagykőrösi Toldi DSK 51, 3 GEAC 33 ponttal. A ceglédiek nagy fölényére jellemző, hogy J csaknem annyi pontot szereztek, mint a másik öt csapat összesen (127). Súlycsoportjukban az első helyen végeztek. Úttörők: Lepkesúlyban: Romhányi László, légsúlyban: Zárczi László, könnyűsúlyban: Horváth Csaba. Zárczi (95 kg) és Horváth (110 kg) eredménye emelkedett ki, mely alapján meghívást kaptak a tatai edzőtáborba. Serdülök: légsúlyban: Romhányi Antal, könnyűsúlyban: Paszterkó János, ólomsúlyban: Siroki Károly. Romhányi az ezüstjelvényes szintnek megfelelő eredményt ért el. Ifjúságiak: légsúlyban: Mucsányi Zoltán, pehelysúlyban: Kecskeméti László. Váltósúlyban: Murár László és Szlovák Tibor (testsúlyuk is azonos volt), nehézsúlyban: Szabó József. Ölomsúlyban: Zajacz Péter. Mucsányi is elérte az ezüstjelvényes szintet. Felnőttek: középsúlyban: Meggyes István, ólomsúlyban Szabó László. A legtöbb súlyt a mezőnyben Szabó László mozgatta meg, a 100 kg-os szakítás után 125 kg-ot lökött a feje fölé. U. L. © PEST MEGYEIEKI Valamennyi vállalóhelyünkön 1977. augusztus 1 -töl ÚJ SZOLGÁLTATÁS: SZÖNYEGTISZTÍTÁS! Vegye igénybe: kényelem, tisztaság. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VALLALAT
