Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-24 / 173. szám

"’"ilíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM 1977. JÜLITJS 24., VASÁRNAP Kedvező változások Jó! gazdagodnak a helyi termelőszövetkezetek Nagyarányú gépesítés I Nagykőrös város közös gaz­daságai összesen több mint 23 ezer hektárnyi termőföldön gazdálkodnak, s mint ismere­tes, a termelés továbbfejlesz­tése, összpontosítása érdeké­ben a korábbi hat kisebb tsz utóbb két szövetkezetté egye­sült, kívülük az állami gazda­ság és tsz erdőgazdaság tevé­kenykedik még a környező határban. Elgondolásuk he­lyesnek bizonyult: a zárt ter­melési rendszerek alkalmazá­sa, a hozamok növekedésével járt. Mint arról már koráb­ban is írtunk, a város mező- gazdasági nagyüzemei gazdál­kodási eredményeik javítása érdekében különféle terme­lési rendszerekhez csatlakoz­tak. A Mészáros János Ter­melőszövetkezet például 100 hektárnyi területtel a ! pilisi burgonyatermeszté- I si, kukorica és búza ter- ! mőterületeivel pedig a szolnoki termesztési rend­szerhez kapcsolódott. Az Arany János Termelőszö­vetkezet 400 hektárnyi gyepte­rületen a zagyvarékási rend­szer eljárásait alkalmazza, 17 hektárral az üllői zöldségter­mesztési és a dánszentmiklósi gyümölcstermesz'tési rendszer­hez csatlakozott. Vajon miként gazdálkodtak, milyen eredményeket értek el tavaly Nagykőrös közös mező- gazdasági üzemei? Mint az egy utóbb készült felmérés­ből kiderül, a növénytermesz­tési ágazat, a kedvezőtlen idő­járás miatt, alacsonyabb faj­lagos hozamokat ért el az elő­ző évinél. Nőtt a búza, a ku­korica termőterülete, csök­kent viszont a rozsé és a ta­karmánygabonáé. S bár a ke­nyérgabona átlagtermése fél mázsával csökkent, 6,4 mázsá­val nőtt a rozsé, 6,9 mázsával pedig az őszi árpáé. Ez utóbbi növény kiemelkedően bő ter­mést hozott az Arany János Termelőszövetkezetben, ahol 126 hektáron átlagosan 41,7 mázsával fizetett. S ami még ehhez tartozik: az idén csak­nem 11 százalékkal nőtt a ga­bonafélék vetésterülete a ta­valyihoz képest, s a vetésszer­kezetnek jóval több mint a felét teszi ki. Az őszi árpán ■kívül, mely belvízkárt szenve­dett, a többi gabonánál a becslések szerinti hozamok várhatók. Említésre méltó vál­tozás: a IV. ötéves terv idő­szakában erdősítéssel haszno­sították a gyenge minőségű szántóterületeket. A tetemes, 19 millió forintot kitevő álla­mi támogatással, új erdőket telepítettek, s összesen mint­egy 600 hektárral növekedett a várost övező erdők területe. Kiemelkedő feladat volt ta­valy a város ellátása szem­pontjából döntő jelentőségű zöldségfélék termesztése. ■Nagyüzemeink 1060 hektáron nevelik e növényeket. A nagy­üzemi termelésből kiszorult kézimunka-igényes növénye­ket, spenótot, sóskát, retket, zöldhagymát, fokhagymát, zöldbabot a kisgazdaságok termesztik. A fóliával fedett terület összesen 12 ezer négy­zetméter. Az igyekezet nem volt hiábavaló. Nagykőrösön tavaly 239 vagonnal több zöldségfélét neveltek, mint 1975-ben. Javult a városban a felvá­sárlószervek tevékenysége, s a lakosság ellátása. Nagymér­tékben segítette ezt az Áfész, a konzervgyár, valamint a MÉK együttműködése és a kereskedelmi hálózat bővíté- tése. A gyümölcskultúrák terüle­te nem változott lényegesen a korábbiakhoz képest, és csu­pán az Arany János Termelő- szövetkezet foglalkozik na­gyobb mérvű szőlő- és gyü­mölcstermesztéssel. Az előbbit ebben a gazdaságban 365, az utóbbit pedig 408 hektáron nevelik. Mindent egybevetve: némileg növekedett tavaly a növénytermesztési ágazatok teljes termelési értéke, mely összesen 86 millió 728 ezer forintra rúgott, ez azonban az ágazatra előirányzott növeke­dési arányt még nem érte el. Az állattenyésztésben ked­vezőtlenebb a helyzet, noha egyes jelek örvendetesek. A háztáji szarvasmarha-tenyész- tés például az országosan mu­tatkozó létszámcsökkenéssel ellentétben Nagykőrösön fel­lendült, egy esztendő alatt fi­gyelemre méltó módon nőtt a jószágok száma. Az Arany Já­nos Termelőszövetkezetben egyhasznú húsmarha tenyész­tésére szakosodtak, s ez az ágazat kezd stabillá válni. Sok áldozatot is hoztak itt az eredményes munka érdeké­ben: az idén fejeződik be egyebek között a hizlalótelep átalakítása. A Mészáros Já­nos Termelőszövetkezetben mindenképpen indokolt az ál­lattenyésztés fejlesztése, álla­pították meg a felmérést vég­ző szakemberek. Itt is megkezdődött a szarvasmarha-tenyésztés szakosodása, állatállomá­nyuk húshasznú magyar­tarka fajtából áll. A tejhasznú állomány keresz­tezése is megkezdődött, s a 324 férőhelyes szakosított te­henészeti telep teljes benépe­sítése az év végére várható. Az elmúlt évekhez viszonyít­va egyébként az idén fejlődés mutatkozik a- tejtermelésben. Nagykőrös szövetkezetei egyébként átfogó intézkedési tervet dolgoztak ki a szarvas­marhatenyésztés fejlesztésére. Tartalmazzák mindazokat a tejtermelésre vonatkozó szer­vezeti és szakmai tennivaló­kat, melyek nélkül nem vár­ható az eredmények javulása. A városi tanács végrehajtó bi­zottságának egyik határozata szerint a szakigazgatási szer­vek a tejtermelő nagyüze­mek dolgozóinak hasznos, se­gítő jellegű megbeszéléseket tartanak, s a találkozókon fel­merülő aktuális szakmai gon­dok megoldását hatékony köz­reműködésükkel segítik. Fontos megállapítás: a város lakos­sága a jó gazda gondosságé/ val nevel jószágokat a háztáji gazdaságokban. Ezek áruter­melése igen számottevő a vá­góállat-forgalomban, hiszen a vágósertés 78, a vágóbaromfi 36, a tej 45 százalékát a kis­gazdaságok adják, nem be­szélve a tyúktojásról és a mézről, mely teljes egészében a háztájiból származik, ösz- szességében ez mintegy 180 vagon húst, 15 ezer hektoliter tejet, 12 millió tojást és 210 mázsa mézet jelent évente. Nem ’ érdemtelen megvizs­gálni. milyen a közös gazda­ságokban a termelés anyagi, műszaki mega]aoozott'=á"a. E témához kan'-smórT'- -- ­megállapítás, hogy a mező- gazdaságban felhasznált ipari termékek ára tavaly 23—34 százalékkal nőtt. Megfelelő volt a műtrá- gyaellátás. bár a hatéko­nyabban felhasználható és gazdaságosabban tárol­ható. úgynevezett granu­lált műtráeyákból Á keve­sebbet kaotak a kívána­tosnál. Jóval nagyobb területet ré­szesítettek növényvédelem­ben, mint tavaly. Megfelelő volt az ellátás növénvv^dő szerekből is, a zöldborsó és a paradicsom termőterületének jó részét helikopterről perme­tezték. A szeszélyes időjárás már kora tavasszal szükségessé tette az öntözőberendezések üzembe helyezését. A szövet­kezetek összesen 575 hektárt tudtak öntözni, a zöldségfélé­ket több alkalommal is. Ta­valy több elhasznált traktort kiselejteztek, egy részük he­lyett újakat vásároltak, pél­dául 7 MTZ-t, és egy Rába- Steigert. Megnövelte a telje­sítményt a gabona betakarítá­sakor a pótlások során be­szerzett 7 új SZK 5-ös típusú kombájn. A gazdaságok tava­lyi beruházása összesen eléri a 21 millió forintot, ennek többségén gépeket vásároltak. Tavaly mezőgazdasági tevé­kenységből 142 millió 676 ezer forintnyi volt az összes ter­melési érték, az idén a ter­vek szerint pedig már csak­nem 160 millió forint lesz. Nem kis mértékben növeke­dett az élőmunka termelé­kenysége, csakúgy, mint a ki­egészítő ágazatok árbevétele. Az V. ötéves terv a mező- gazdaság intenzív fejlesztésé­vel számol. Ágazatonként 7— 8 százalékos növekedést vár­nak, az 1975. évi eredménye­ket alapul véve. A tervek sze­rint a szántóföldi növényter­mesztés 20, ezen belül a zöldségtermesztés 59 százalék­kal növekszik. Az állattenyésztésben 17 százalékkal kívánják nö­velni a hústermelést. S hogy mindez megvalósul­hasson, új gépeket vásárolnak, például 7 nagy teljesítményű traktort, 4 kombájnt, 5 teher­autót, 12 pótkocsit, 60 hektár­ral növelik az öntözőkapaci­tást, 780 szarvasmarha-férőhe­lyet alakítanak ki, előkészítik 60 hektárnyi meggy telepítő sét és 157 hektár gyepterület korszerűsítését. A szövetke­zeti gazdaságok idei beruhá­zásai meghaladják a 42 millió forintot. A. íakáskullúra fejlesztéséért BútcrkiáHítás a városban Csütörtökön délelőtt nagy érdeklődés mellett nyitotta meg a Nagykőrös és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet bútorki­állítását Baji Miklós, az ÁFÉSZ áruforgalmi főosztály- vezetője. A megnyitón részt vett Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi titkára és Karay Ambrus, a városi ta­nács kereskedelmi főelőadója is. A Kinizsi Sportkör nagyter­mében megrendezett kiállítá­son a korszerű hazai és kül­földi gyártmányú lakószoba -, gyermekszoba- és konyhabe­rendezések gazdag választékát mutatták be a vásárlóknak. A mohácsi, nagykanizsai, pécsi, sátoraljaújhelyi, szegedi és székesfehérvári gyárak termé­kei mellett román, és csehszlo­vák berendezési tárgyakat is láthatnak az érdeklődők. Ter­mészetesen Üj Élet Tsz bútorai is helyet kaptak a nagyszabá­sú bemutatón. A kiállítás ízléses elrende­zésében Mikus József és Ba­logh Sándor bútorból tvezetök mellett a szövetkezet több dolgozója is részt vett, s elis­merést érdemel a szövetkezet kirakatrendezőjének, Kucsera Máriának a segítségé is. Az árusítással egybekötött kiállítást már az első napok­ban sokan megtekintették, töb­bek között Kocsis Jánosné, a városi tanács elnöke, aki el­ismerését fejezte ki az ÁFÉSZ vezetőinek a kiállítás megren­dezéséért, a nagykőrösi lakás- kultúra fejlesztéséhez nyújtott segítségért. A kiállítás július 31-ig te­kinthető meg. Kupa László Megalakult az asszonykórus A nagykőrösi Arany János Művelődési Központ szakkörei­nek számát Kis István igazga­tó az idén asszonykórus szer­vezésével gyarapította, s nagj buzgalommal énekelteti, tanít­ja a 12 kórustagot. Az asszo­nyok több alkalommal a nyil­vánosság előtt is szép sikerrel szerepeltek, s mór vidékre is több meghívást kaptak. A kórus egyébként új jelent­kezőket is vár a hétfő estén­kénti próbákon. ENGEDMÉNYES VASÁR Elegendő füzet, írószer AJÁNDEKSORSJEGY A Nagykőrös és Vidéke ÁFÉSZ a vakáció idején is gondol a soron következő is­kolaévre: a papírboltokban már most megvásárolhatók a tanszerek, helyben és Kocsé- ron egyaránt. Nincs panasz a mennyiség­re sem, kellő választék vár­ja a vevőket. A Kecskeméti úti papírboltban például sole száz füzet- és írószercsomagot készítettek előre, s igen nagy a keresletük. Naponta 20—25 ezer forint az üzlet forgalma, csaknem háromszorosa a megszokott­nak. A tanszercsomagokat, me­lyek a legfontosabb, iskolá­ban használatos cikkeket tar­Válogatás az iskolatáskák között Ifj. Fekete József felvétele talmazzák, augusztus 6-ig, 20 százalék árengedménnyel ve­hetik meg a vásárlók. Ol­csóbban kínálják az iskola­táskákat is, melyekből ugyan­csak többféle akad raktáron. Kevés viszont a radír és szí­nesceruza, s bár a tanszer­csomagokban megtalálhatók, külön egyelőre nem kaphatók. Ígérik azonban, hogy rövi­desen azokból is nagyobb szál­lítmány érkezik, és mindből lesz elegendő. Minden 200 forinton felüli vásárláskor egyébként aján­déksorsjegyet adnak, s au­gusztus 19-én, a sorsoláskor, sátrat, kerékpárt meg sók más értékes tárgyat nyerhetnek a szerencsések. Körzeti orvosok beosztása július 25-től július 30-ig Az I. körzetnek dr. Bózlék Mihály rendel 11—13 és 18— 19 óráig. A II. körzetnek dr. Lengyel György rendel 8—11 és 17—18 óráig. A III. körzet­nek rendel dr. Lengyel György 8—11 és 17—18 óráig. A IV, körzetnek rendel dr. Kulin Sándor 8—10 és 17—18 óráig. Az V. körzetnek rendel dr. Somlyai Károly 8—11 és 17— 18 óráig. A VI. körzetnek ren­del dr. Somlyai Károly 8—11 és 17—18 óráig. A VII. kör­zetnek dr. K. Kiss Dániel 11— 14 és 18—19 óráig. A VIII. körzetnek dr. Kovács Zsig- mond 8—11 és 17—18- Július 25-től augusztus 15-ig az onkológiai szakrendelés szünetel. Lacikonyhák letűnt világa HAJDAN KIÁLTOZÓ MU­TATVÁNYOSOK, kardnyelők és lángokádók szórakoztatták a piacokon a bámész gyereke­ket, megfontolt felnőtteket. Ez utóbbiak eladni, vásárolni, vagy csupán nézelődni jöttek a kézművesek soraiba, vagy a bégető, nyerítő, bőgő állatok hatalmas füves karámjába. Az egész napos sokadalomban meg is éheztek, meg is szom­jaztak, étel, s ital után néz­tek. A vásárok étterme és italboltja a lacikonyha volt. A sátor alatt sütő-főző, ital­mérő családok szívesebben te­lepedtek volna szétszórtan, hogy az áldomásra előtalálha- tók legyenek, a hatóságok azonban összeterelték őket egy utcába. A népek válogattak közöttük, volt, aki a csöndes sátort kereste, volt, akinek muzsika kellett. Az egyik sá­torban zene szólt, a másik­ban szelíd beszéd járta. A ceglédi vásárokon a századfor­dulón nyolc-tíz lacikonyha is sorakozott egymás mellett, ugyanannyi a másik oldalon. Szombat este már fölverték a sátrakat, és megkezdték az ital mérését, gyűltek az áru­sok, egyre gyűltek, még éjsza­ka is jöttek, pálinkára legin­kább. Két kecskelábú asztal állt a ponyva alatt padokkal, szék itt nem volt. Tűzhely, csikó- sparhelt állt a bejáratnál, hogy kifelé szálljon a füstje, no meg a frissen sült húsok jó szaga, a pörkölt illata. Mellet­te állt az edényesláda faze­kakkal, lábasokkal, tepsikkel, tányérokkal, kanalakkal, kan­csókkal és poharakkal. Oly­kor villa is akadt, kés azon­ban sohasem, bicskája volt mindenkinek. Tepsiben sütöt­ték a cigánypecsenyét. Ser­téskaraj, -comb, -oldalas, -tar­ja húsa sült a sistergő zsírban, tíz-tizenöt dekás darabokban. Csak sózták, fűszer nem ke­rült közé. Nem jóllakásra, csu­pán az üres hasra, a lacikony- hás kiemelt egy darabot, kis tányérra tette néhány krump­liszelettel. Inni erre most már lehetett. Az áldomást. Mert áldomással járt a jószágvétel. A vevő ötven forintra alkud­ta ki a lovat, de csak negy­venkilencet adott a gazdának. Egy forintnál kevesebb nem lehetett, mert három liter bor illett egy ló után. Egy liter harminc krajcár volt. A LACIKONYHÄS VÁSÁ­RONKÉNT 1—1 disznót vá­gott, azt el is sütötte-főzte pe­csenyének, hurkának, kolbász­nak, télen kocsonyának. Tyú­kot is vágott levesnek, a tyúk­húsleves talpas agya "fazék­ban főtt a tűzhelyen. Pörkölt­nek marhahúst csináltak.. Ez úgy készült, hogy falatokra szeletelték a húst, zsírban vö­röshagymát kis kockára dara­bolva megpirítottak, a piros- paprikára leemelték a lábast, a földre tették egy kis időre, elvették a hevét, nehogy meg­bámuljon a paprika, belé- hányták a húst, még a csöves­paprikát is, majd vissza tették, főzték. A tűzhely mellett asztal állt, i ezen végezte a gazdasszony az előkészítéseket sütéshez, fő­zéshez, mindenki szeme lát­tára. Az asztal alatt kosarak­ban állt a megkezdett friss kenyér szépen letakarva, a pá- linkásbutykosok mellett. Köze­lében a megcsapolt boroshor­dó, leginkább fukszossal. így mondja a környékbeli ember a vegyes szőlőből szűrt bort, halványpirosat, azért, mert az egy-két holdas szőlősgazdák nem szüretelik külön a fehé­ret. külön a pirosat, hanem egyszerre. Ha több a kék sző­lő, akkor színesebb, ha bővebb a fehér szőlő, akkor halová- gyabb. Kellemes bor a fukszos, egyszerre érezni benne a ka­dar ízét az ezerjóéval. Vásá­ronként elmért a lacikonyhás egy-másfél hektó bort, har­minc-negyven liter pálinkát, több láda üveges sört, láda­szám a szódavizet. AHOL MUZSIKA SZÓLT, ott énekeltek, kurjongattak, a mulatós gazdák elitták az ökör árának felét. Híresek vol­tak a mulató juhászok a ta­vaszi vásárokon, bárányokat adtak el, s a kampókkal be­verték egymás fejét. Hát még ősszel! A szüretre való bürge, mustra, öreg birka árán majd földöntötték a sátrat. Nem állt meg náluk a pénz,, azt se bán­ták, ha egy krajcárt se visz­nek haza, a bor tüzelte őket és a szép özvegyasszony, Kis- pál Józsefné ceglédi lacikony­hás. A lacikonyhák jó kedvű vi­lágáról Tömörkény István gyakran írt novelláiban a duttyánokról, mert a déli vidé­ken így nevezik a lacikony­hákat. Be-beült a kecskelábú asz­talhoz, kiparancsolta a pecse­nyét, a szerémségi vagy arad- hegyaljai bort, figyelte a né­peket, s hallgatta a zenekart. „A harmadik sátorban megta- lálódik a magyar banda. Két ember az egész, de mégis csak banda, mert éppen olyan nagy zöngéssel van. Az egyik a klárnetos, aki fújja a nótát hangosan, a másik pedig a kí­séret, egymagában nagybőgő, brácsa és kontrás. Muzsikája csodálatos eszköz, tekerőnek neveztetik, mert olyan hajtó­kája van, akár a köszörűkő­nek. Amint, hogy köszörűkő van is benne. Efölött húrok vonulnak rézből, acélból és birkából valók, négy darab. A láda tetejéből pedig fapálcák dugják ki a fejüket. A szűrös egyik kezével hajtani kezdi a köszörűkövet, a másikkal pe­dig a fapálcákat nyomogatja a láda fölött. S mert minden húrnak több pálcája van, bü­féiéképp reszeli ki belőlük a köszörűkőhangot. Ez a kísé­ret a klarinéthoz.” A VÉN PUSZTAI EMBE­REK öreg dalokat dúdoltak a zenére a szomjas nyájakról, melyek a kiszáradt tóból nem ihattak, vagy a messze szaladt ménesről, amely után szélse­besen nyargalnak a csikósok. A szelíd Arany János is járta a lacikonyhák sorát.Sátorbul utcák: ez a lacikonyha, t Éhes kutyák ólálkodnak körül, / A jó szagot kívánják messzirűl, / Nem is hagyják el könnye­dén a tért, / Sem egy jurjan- tás —, sem egy ütlegért. / On­nan a bőgő mormolása hallik, / Fülembe onnan klárinét nyi­lallik, / A cimbalom is zing- zong egy kicsit, / A hegedű, mintha nyúznák, visít.” Hídvégi Lajos PEST MEGYEIEKI Valamennyi vóllalóhelyünlcön 1977. augusztus 1-től ÜJ SZOLGÁLTATÁS: SZŐNYEGTISZTÍTÁS! Vegye igénybe: kényelem, tisztaság. , PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VALLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom