Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-23 / 172. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA , A VÁCI JÁRÁS.ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE XXI. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM 1977. JÜLIUS 33., SZOMBAT Szerződések, szerződésszegések Hová gurult a málna? Régi újságaink közt lapozgatva kerültek kezembe azok a tavalyelőtti lapszámok, amelyekben a szobi ÁFÉSZ-t fricskáztuk meg, mert nem teljesítette szerződéses kötelezettségét. Akkor ugyanis olyan nagy málnateiynés volt a Börzsönyben, amilyenre régóta nem volt példa. A keresletkínálat törvénye, hogy ilyenkor csökkennek az árak, mert a tervezettnél sokkal több a termés. Ebben az évben a gyümölcs rossz minősége miatt is természetes, hogy aki nem gondoskodott arról, hogy legalább a biztosnak látszó mennyiségről szerződjön valakivel, az ÁFÉSZ -szel, a Hűtői párrá!, a konzervgyárakkal, vagy a léüzemmel, az annyit kap a málnájáért, amennyit az éppen ér. De éppen azért találták fel a szerződéses viszonyt, hogy biztosítékot nyújtson a termelőnek arról, hogy nem marad nyakán a termés, ellenkező esetben pedig a felvásárlóknak és feldolgozóknak, hogy legalább a feltétlenül szükséges mennyiséget biztosan be tudják szerezni. Napi áron Tavalyelőtt mégis másképp történt a dolog. Amelyik felvásárló szerződésen kívüli málnát vásárolt, olcsón jutott hozzá. A baj csak akkor kezdődött, amikor szabályellenesen a szerződött meny- nyiségért sem kaptak többet a kistermelők, mint amennyi a napi ár volt. Jogosan panaszkodtak, szaladtak fűhöz- fához, hogy minek az írás, ha azt az ÁFÉSZ ilyen esetben, amikor a termelő érdekét szolgálná, nem veszi komolyan. Akkor az ügy nagy port vert fel, foglalkozott a panasszal a Népi Ella íörzési Bizottság, a járási hivatal és még jó néhány szervezet és hatóság. A kistermelők igazát végül is sikeíült kivívni, s megkapták az árkülönbözetet. Agrotechnikánk ma még korántsem áll olyan magas színvonalon, hogy ellensúlyozni tudná a természet kicsapongásait. Jó évet többnyire rosszabbak követnek, nagy termék után kisebbekbe lehet számítani. Ha bőviben lennénk a hűtőházaknak, időjárással dacoló fajtáknak, kevesebb lenne a gond, de erre, bizony, még várni kell. Így azzal kell gazdálkodni, amit a föld az adott évben ad. Tavaly nagyon keveset adott, az idén is valamivel kisebb volt a termés az átlagosnál. Azt hihetnénk, az járt rosszul, aki nem gondoskodott idejében a felvásárolni, feldolgozni való málnáról. A környékbeli üzemek és szövetkezetek hagyományaikhoz híven nem követték el ezt a hibát. A szobi léüzem, az ÁFÉSZ, a Dunakeszi Konzervgyár és a Hűtőház mégis arról panaszkodik, hogy messze elmarad a tervezett mennyiségtől. A Hűtőház 60, a Konzervgyár 50 vagonnal, a szobi gyümölcs- feldolgozó 40 százalékkal jutott kevesebb málnához, mint amennyire feltétlenül szüksége lett volna. A termelők és termeltetők egyöntetű véleménye szerint pedig az átlaghoz képest legalább 80 százalékos volt a termés. Mivel mindegyiküknek kevesebb van, mint amennyire számítottak, egymástól sem nagyon orozhatták el a termést. Hol van hát a megoldás? Számla nélkül Nincs itt semmiféle titok — állítják valamennyien —, egy új cég bolygatta meg a rendet. Az Erdei Termék Vállalat felvásárlói a legegyszerűbb üzleti fogással csalogatták magukhoz a termést. Látva, hogy nem lesz elegendő a málna, többet ígértek, mint amennyit mások a szerződés szerint kínáltak. Csoda-e, ha a málnáskocsik kereke rögtön feléjük vette az utat? No, sebaj — gondolná az üzleti ügyekben járatlan ember —, ahogy a kistermelők tudtak a bíróságon apellálni, úgy megteheti ezt például a szobi ÁFÉSZ is. Meg is teszik — hallottuk az ÁFÉSZ vezetőitől —. s a perköltséget majd hozzácsapják a többi veszteséghez. A termelők ugyanis majd kérnek a helyi tanácsoktól igazolást arról, hogy lefagyott a bogyós, s ezek után adhat-e másnak igazat a bíróság, mint nekik. A tanácsokra sem lehet or- rolni, hiszen honnan tudná a tisztviselő, hogy kinek mennyi termett? Vagy, ha mégis tudja, vállalhatja-e a haragot az egész faluval? Kínálkozik még egy megoldás. Megvizsgálni az erdei melléktermék kimutatásait, hogy kitől és mennyit vásároltak fel, rögtön kiderülne, hogy ki volt a szerződésszegő. Igen ám, csakhogy ez a vállalat is óvatos. Szabályosan, vagy szabálytalanul — nem értünk hozzá —, felvásárlói mindenféle számla, szerződés, vagy egyéb „fölösleges irka-firka” nélkül vették meg a bogyósokat Fejetlenség A termés többsége ma azonban már nem a kertekből származik, hanem a közös gazdaságok ültetvényeiből. Azt hihetnénk tehát, hogy például a szobi szörpüzem legalábbis az alapító szövetkezetektől megkapta a szűk séges mennyiséget. De erről sincsen szó. Mindezek után már szinte természetesnek tűnik, hogy a szövetkezetek is annak adták el a gyümölcsöt, aki idejében többet kínált érte. A léüzemnek eszébe sem jutott, hogy kártérítést követeljen, hiszen ugyanezeknek a szövetkezeteknek a közös vállalata. A döntéseket hozó igazgató tanács cagjai éppen ezeknek a szövetkezeteknek az elnökei. Jó lenne annak utánanézni, hogy ebből a fejetlenségből milyen kára származik a népgazdaságnak. Látszólag semmi, hiszen a málna és a többi bogyós gazdára talált. Az árbevétel szempontjából valószínűleg édesmindegy, hogy azt melyik magyar cégnek fizeti ki a nyugati partner. Leg' feljebb némi presztízsveszteséggel jár, ha látják külföldi ügyfeleink, hogy a tervgazdálkodás országában gyű j mölcsfronton milyen fejetlenség uralkodik. Csulátt András Kiváló pattantyúsok Iskolát patronálnak A dunakeszi Gyümölcs- és I Főzelékkonzervgyár Pattan- | tyús aranykoszorús szocialista kollektívája elnyerte a vállalati kiváló brigád kitüntetést. Összetartó társaságként ismerik őket, ahol a fizikai és műszaki dolgozók egyaránt tudásuk legjavát adják. Szakmai tudásukat is állandóan továbbfejlesztik. Közösségi életük példamutató valameny- nyi kollektíva számára. Természetesen ezek a rövid mondatok nem elegendők ahhoz, hogy megismertessék a kilenctagú Pattantyús brigád mindennapjait. A szépen vezetett brigádnaplóból azonban megtudhatjuk, hogy e kollektíva egyike a legjobban felkészült versenyző brigádoknak. Megalakulásuk óta rendszeresen részt vesznek minden vetélkedőn — s tegyük hozzá: szép sikerekkel! A tavalyi iparági brigádvetélkedőn az energiatelep csapata 270 ponttal harmadik lett, s az első helyezéstől mindössze öt pont választotta el- Üjabb sikerük színhelye a közelmúltban megtartott vállalati tűzvédelmi verseny volt, ahol második helyen végeztek. De nemcsak vetélkedni tudnak. hanem dolgozni is. Hibájukból nem volt még gőz-, melegvíz- vagy energiahiány. Munkaidőn túl is számíthatnak segítőkészségükre. így például évek óta, amikor szükség van rá, részt vesznek a csomagolásban, a hordó- és ládarakodásban, a sárgarépa fölszedésében és az udvaron tárolt kész-, illetve félkészáru téliesítésében. Patronálják az 1-es számú általános iskolát, most pedig elhatározták, hogy kijavítják az ifjúsági park hintáit. A brigád kezdeményezésére építették meg a gyárrészlegi sportpályát. A brigádvezető, Tóth József 1972-ben lett kiváló dolgozó, majd 1975-ben kiváló újító, s az elmúlt évben az Élelmiszeripar kiváló újítója kitüntetést kapta meg. A brigád másik tagja, Kliment Géza vállalati és élelmiszeripari kiváló dolgozó kitüntetéssel büszkélkedhet. Lakások- pedagógusoknak Megoldódik a pedagógusok elhelyezése Foton, mert a tanács a Kossuth Lajos utcában 350 ezer forintért olyan házat vásárolt, amely átalakítás után alkalmas lesz egy házaspár és 5 egyedülálló pedagógus lakásgondjának megoldására. A jövőben így a lakással nem rendelkező tanároknak és tanítóknak nem kell drága albérletet fizetniük. A szolgálati szobák valószínűleg ahhoz is segítséget adnak, hogy a nagyközség minden pedagógusállására legyen jelentkező. Munkaterápiás gyógykezelés a kórházban ÖNBIZALMAT AD AZ ELFOGLALTSÁG Három évvel ezelőtt adták át rendeltetésének a váci Szőnyi Tibor Kórház 174 ágyas új elmepavilonját. A korszerű, úgynevezett nyíltajtós, rács nélküli pszichiátriai osztályok — rács nincsen egyetlen ablakon sem — a legmodernebb gyógyítói törekvéseket kifejezve, külsőségeiben sem különböznek a kórház más osztályaitól. A hat- személyes betegszobák, a fürdők, a korszerűen felszerelt kezelők, a társalgók építése és berendezése 29 és fél millióba került. A fővárosi mozik telt nézőtér előtt vetítik hetek óta a Ken Kesey regényéből készült Száll a kakukk fészkére című, öt Oszkár-díjjal kitünteKICSERELIK A KÖZMÜVEKET Eltűnik egy veszélyes útszakasz A harmincas években építették Vácott a város akkori legszebb és legdrágább kocsiútját. A felsővárosiban kezdődött a Kőkapunál, végigkígyózott a Kisváci főúttól (ma Dózsa György út), végig a Csáky főúton (ma Köztársaság útja), a Budapesti főúton (ma Mártírok útja) át, a déli városkapuig. Szép, sárga színű burkolat volt, méltó a városon áthaladó, akkori főútvonalhoz. A forgalom összehasonlíthatatlanul kisebb volt, mint a mai. Napjainkban egy óra alatt több jármű áthalad az új, 2-es számú főútvonalon, mint akkor 24 óra alatt. Lassabban közlekedtek az autók, több volt a lovaskocsi. Az elegáns útburkolat bírta a terhelést. A felszabadulás utáni két évtizedben Dombay Sándor városi főmérnök kezdeményezésére korszerűsítették Vác belső útjait. Országszerte feltűnést keltett, hogy az alig 30 ezres lakosú város belső területén valamennyi útvonal kövezett, aszfaltozott lett. A ma már nyugalomba vonult főmérnök jelezte, hogy a kétkilo. méteres szakaszon áthúzódó, sárga keramitkookák veszélyes útszakaszt jelentenek; eső után, téli fagyban csúszós a felülete. Megkezdték a kövek felszedését, aszfaltot terítettek a főtér körforgalmú útjára. Ilyen burkolatot kapott a Köztársaság út eleje és az alsóvárosi szakasz. Napjainkban az utolsó rész útburkolatcseréjénél tartanak, s ennek befejezése után végig eltűnik a gépjárművezetők réme. Ezekben a napokban elterelték a forgalmat a Duna-part- ra, s a 2-es számú főútvonalra erről az útszakaszról. A kommunális üzem legjobb kollektívája, a Gyetván-brigád dolgozik, hogy megszűnjék a kényszerű vonalzár, s ezt a részt is átadhassák a rendeltetésének. A munka az üzem idei feladattervében hárommillió forintos költséggel szerepel. A városgazdálkodási vállalat is él a kedvező alkalommal, s a lezárt részen több házban kicseréli a csatornát, a vízvezetéket. A páros oldalon árok húzódik: a gázművek csöveit fektetik, eléggé kényelmes tempóban. Brandt János, a kommunális üzem igazgatója elmondta, hogy várják a végső borító- anyagot, hogy a munkát befejezhessék ezen a szakaszon. Ha a gázművek is végez feladattervével, s a várt anyag megérkezik, nyár végére visszakapja a terület a régi forgalmas képét, s végleg eltűnik a veszélyes útszakasz. Papp Rezső tett filmet. Benedek István könyvei tízezres példányszámban jelennek meg, s így is elfogynak napok alatt. A közönség ezek nyomán bepillantást nyer olyan intézmények munkájába, ahol a rohanó kor lelki sérültjeit ápolják. Munkaterápia: a gyógykezelésnek az a módja, amikor a súlyos beteg túljutott a betegség heveny szakaszán, és testi meg pszichés állapotának javítása, valamint a gyógyulás elősegítése céljából — orvosi előírásra — meghatározott mennyiségű és minőségű munkát végez. A munkaterápia hatása mindig kettős: javítja a beteg testi erejét, s visszaadja a betegek önbizalmát; meggyőzi arról, hogy hasznos tagként be tud illesz- ked'ni a társadalomba. Ezért a munkát úgy választják meg, hogy hasznossága a beteg előtt nyilvánvaló legyen, és a szellemi funkciók aktivizálásával is gyógyítóan hasson. ★ Sok fáradsággal, körültekintéssel, belső és külső segítséggel hozták létre a Szőnyi Tibor Kórház II. számú elmeosztályán a munkaterápiás helyiséget. A teremben mintegy 30 személynek biztosítottak munkahelyet. Korábban az egyik gödi szövetkezet megbízásából áruházak részére tasakokat hajtogattak, ragasztottak. Megállapodtak a nagymarosi Duna környéke Háziipari Szövetkezettel, s azóta készülnek a játékkutyák. A termékekből, a kézimunkákból időnként kiállítást rendeznek. A napokban Telek István műszaki vezető segítségével a Pest megyei Nyomda Vállalat kötött hosszú lejáratú megállaDodást a kórházi osztállyal. Kézi gépeiket, anyagot is kaptak, s ezerszámra dolgoznak fel címkéket a nyomda megrendelői részére. P. R. Vác a hazai lapokban A Délmagyarország Virággal várták őket címmel közölt tudósítást a váci és Vác környéki veteránok szegedi látogatásáról, és ismertette kétnapos munkaprogramjukat. A Kereskedelemtechnika júliusi száma képben is bemutatta a hangulatos, különleges váci Révkapu borozót, melynek helyiségeiben egyszerre száz vendéget fogadhatnak. A Hajó—Daru legutóbbi száma arról tájékoztatta olvasóit, hogy az MHD váci gyáregységében mit tettek az előző félévben a közművelődésről, a munkásművelődésről hozott párthatározat végrehajtásáért. Jegyzet Zehraharc A zebra (latin nevén: Equus zebra) az afrikai szavannák lakója. Közeli rokona eleink ősi közlekedési eszközének, a lónak. Kecses, fehér- fekete csíkos, mozgékony, félénk állat. Elejtésére hazájában vadászok lestek, alaposan meg is ritkították számukat. Végül, hogy teljesen ki ne pusztuljanak, vadászatukat betiltották. őshazájából Európába, így hazánkba is elhoztak néhányat mutatóba. Az állatkertek lakója, annak egyik kedvelt látványossága lett. Aztán, hogy, hogy nem, valószínűleg néhány kiszökött közülük a városokba. Az új élet- körülmények között szervezetük — az alkalmazkodás csodálatos folyamatában — teljesen átalakult; térbeli kiterjedésükből csak szélességük és hosszúságuk látható, fejük, törzsük, lábuk eltűnt. A sok futkosásban elfáradtak, leheveredtek az úttestre, kényelmesen nyújtózkodva egyik járdától a másikig. Csupán csíkjaik maradtak meg eredeti mivoltukból. Ügy látszik, nagyon jól érezték magukat, mert gyors szaporodásnak indultak. Útjaink hamarosan egyre több zebrával gazdagodtak. A járókelők megörültek a zebráknak, amelyek most, hogy De hősünknek is helyén van a szíve; bátran harcol — és győz! Damjanich tér: két apró gyermek, egymás kezét fogva, fagylaltot nyalogat. Ijedten nézegetnek jobbra és balra; — anyu azt mondta, sietni kell haza. De valamelyik vadász mindig csak előbukkan, a gyerekek egyre rémültebben lesik a távoli, a biztonságot jelentő szemközti járdát. A fagyi már régen elfogyott, amikor végre nem jön sehonnan sem autó. A gyerekek, apró lábaikkal, páni félelemmel rohannak át a zebrán. Haraszti Ernő utcai kereszteződés: gyermekkocsit toló kismama testével fedezi ez apró emberkét a jobbra-bal- ra csikorgó fékekkel megálló vadászok elől, akik csak néhány centire ágaskodnak a babakocsitól. A vadászoknak ma kegyes napjuk van, túlzottan nem is dudálnak. És mehetnénk más irányban is, a kép azonos lenne mindenütt. A mindennapos üldözések után megszületett a zebrák utasainak közös fohásza: a zebrák vadászata után szüntessék meg világszerte a zebrautasok vadászatát is! Vagy. ha már ez ilyen egyszerűen nem megy, legyen fegyvernyugvás, a zebrák utasai és vadászai között. A gyalogosok készek a békekötésre ... —Bíró— megszelídültek, szívesen vették hátukra az embereket. Kicsiket, nagyokat egyaránt. Csíkjain békésen, gondtalanul sétáltak naphosszat, keresztezve az utakat. A boldogság nem volt hosszú életű: megjelentek a vadászok! Most a zebrák csíkjain sétáló gyalogosokat vették célba, s dudaszóval ijesztgetve terelgették áldozataikat. Igaz, már készült egy rezervátum a zebrák és lovasaik védelmére — Vácott, a Lenin út és a Széchenyi utca sarkán —, ahol villany- rendőr őrködik az orvvadászok ellen, de e területet elhagyva, a zebrák és utasaik védettsége megszűnik. Nap mint nap, mindany- nyian szemtanúi vagyunk a nagy vadászatnak. Trafósarok: az út szélén csoportokban állnak a gyalogosok. Mennének át a túlsó oldalra, de a vadászok lesben állnak. Sokáig nem is mer elindulni senki. Aztán egy bátor vállalkozó — elbúcsúzva szeretteitől — nekivág. Ügyes szökkenésekkel ugrik előre, hátra és oldalt. A közönség lélegzetvisszafojtva figyeli a párharcot. A zebravadászok autójukkal acsarkodva rontanak áldozatukra. Dudaszó, öklök és szitkok a levegőben. A Szövetkezet beszámolt a szakmunkásképző kabinetrendszer eddigi eredményeiről s arról, hogy az ötödik ötéves terv során szövetkeze ti oktatási bázisközpontot létesítet- nek Vácott. A Családi Lap című vöröskeresztes folyóirat riportot közölt a közelmúltban megalakult váci kismama-klub első foglalkozásának programjáról és a következő időszak terveiről. Piaci jelentés Vácott a pénteki piacon a burgonyát 7—8 forintért lehetett venni. A zöldbabért 6—10, a juiiskababért 11—13, a fej- tenivalóért 25—30 forintot kértek. A zöldborsó kilóját 20 forintra tartották. A főzőtök ára 1.50— 3 forint volt. A fejes káposztát 1,50, a kelkáposztát 6, a karfiolt 13;—14 forintért mérték. A karalábé darabjáért 3— 4 forintot kértek. A paprika ára csökkent, 17 forintért is lehetett kapni, de az igazán szép 23 forintba került. A paradicsom 20—23 forint volt. A salátának való uborkát 3—5, a ko- vászolnivalót 7—10 forintért kínálták. A zöldség csomójáért 3—4, a sárgarépáért 3—5, a vegyes zöldségért 3—6 forintot adtak. Sóskát kilóra 12, csomóra 2 forintért lehetett venni. Ugyanilyen ára volt a spenótnak is. A vöröshagymát kilóra 7.50- ért, a fokhagymát 30 forintért árulták. Volt gomba bőven, 30 és 50 forint között mozgott az ára fajtánként. Az őszibarackért 6—16, a sárgáért 8—14 forintot kértek az őstermelők. Az alma kilója 6—10, a körtéé 5—12 forintba került. Márcsak nagyon kevés málrctn és egrest hoztak a piacra. Annál több volt a görögdinnye, ára sokkal olcsóbb volt, mint a múl-t héten, 7 forintért árulják. ' Csirkét a termelőszövetkezeti árusok 35 forintos kilónkénti áron mérték. A gödöllői tangazdaság elárusító helyén 25 forintért tyúkot árultak. Tisztított kacsát 170—200 forintért kínáltak az őstermelők. A tojás 1,50-be került. I Többen — Bereczki Bonifác, Benedek Pál, Kiss József és Teli Ádám — ugyancsak kiváló dolgozók. A Pattantyús aranyjelvényes brigád elsőként csatlakozott a tésztaüzem munkája felett vállalt védnökséghez. A régi fűtéshálózat megszüntetésénél egyénenként 8 óra társadalmi munkát végeztek. A kitüntetést ünnepség keretében dr. Sági Lajos adta át. Reméljük, a Pattantyús brigád tovább gazdagítja sikereit. Skotnyár Ferenc
