Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TÁ XXI. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM Ara 1 forint 1977. JÜLIUS 24., VASÁRNAP Helyben ciós övezetben éppúgy, mint a megye többi részén. Ezek az új üzemek ugyanis nem azt a munkaerőt vették fel, mely a fővárosba jár — Nagyká- tán sem apadt jelentősebben az ingázók száma —, hanem azokat, akik máskülönben továbbra is otthon maradnak, vagy segítenek a termelőszövetkezetben. A leírtak talán kifejezik: egyszerre érvényesült a társadalmi és az egyéni érdek, az ipar fejlesztése úgy szolgálta az életszínvonal-politikát, hogy közben a népgazdasági érdekeken sem esett csorba, sőt, szükséges többlethaszonhoz nyílt forrás. A z ipari munka, környezetével, szervezettségével, fegyelmével, eszközeivel, de nem kevésbé technológiájával is, új igényeket teremt. Az a munkásnő, aki az üzemben megfelelő szociális ellátásban részesül, otthon sem éri már be a kútról hordott vízzel; hiányzik neki a fürdőszoba. A Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ vezetőinek érdekes tapasztalata is helyet kér vizsgálódásunkban, mégpedig azzal, hogy jelzője az élet- körümények minőségi változásának. Az ÁFÉSZ irányítói ugyanis fölfigyeltek arra, hogy a foglalkoztatás belső arányainak módosulásával párhuzamosan, gyorsan átrendeződik a kiskereskedelmi forgalom összetétele. Megnőtt az ún. minőségi élelmiszerek kereslete, az iparcikkek eladása pedig korábban nem tapasztalt iramban bővült. Csupán iparcikkek, bői több mint kétszázmillió» forintot vettek be egyetlen esztendőben az ÁFÉSZ üzletei, annak ellenére, hogy még mindig tartja magát a sokszor megcáfolt, de némelyeknél makacsul megőrzött tévhit: a bejáró munkás a fővárosban vásárol. Persze, hogy ott vásárol, ha helyben nincs mit és hol, ha a megyei üzlethálózat fejlesztését hosszú ideig gátolta, gátolhatta az a félfogás, melynek hirdetői szerint Budapesten kell üz. leteket építeni a vidékieknek. Egy gondolatsor piciny részét illeszthetjük csak be a terjedelem szabta formába, s ezért elkerülhetetlen az elnagyoltság, de talán némi fény mégis jut a lényegre, az egyensúlyt őrző, a lehetségest és a szükségest társító iparfejlesztésre. Arra, hogy a helyben teremtett munkaalkalmak elengedhetetlen tényezői a társadalmi-gazdasági fejlődésnek, az életszínvonal-politikai célok elérésének. Az arányokon, az egyensúlyon múlik minden, s ezért hiba azt hinni, az egyik nagy közigazgatási egység munkaerőgondjai akkor enyhülnek, ha a másik nagy közigazgatási egységben tilalomfák tucatjait tűzik ki. Azt mondják, az élet menetét nem a tilalmak szabják meg. Igaz. Nagykáta pél- dáia bizonyítja. Nagykáta példája i s éri bizonyítja. Mészáros Ottó mj ézőponitunk váltogatá- sa döntené el csupán, a két állítás közül melyik bizonyul igaznak? Az egyik állítás: Nagykáta az ingázók tipikus lakóhelye. A másik: Nagykáta minden száz lakosából tíz helyben dolgozó ipari foglalkoztatott. Nem egymásnak ellentmondó tényeket írtunk le, hanem a fejlődés bonyolultságát jellemeztük e részigazságok kiragadásával. Mert hiszen az ingázás is, a helyben kenyeret találás is a változás folyamatának egy-egy darabja, a két állítás tehát egyformán igaz. Tovább araszolva tárgyunk dimbes-dombos terepén: a járási székhely nagyközséget erős túlzás lenne ipari településnek nevezni, mert bár lakossága tíz százaléka ipari foglalkoztatott, nagyobb üzeme egy van, a Telefongyár gyáregysége. Ugyanakkor Nagykáta mégis „ipari település”, mert munkáslakta hely, aktív keresőinek nagyobb hányada — a bejárókkal együtt — az iparból él. Az ipar nem fizikai valóságával, de sokféle közvetett hatásával jelen van döntő tényezőként a nagyközségben, ugyanakkor fizikai jelenléte is növekszik, hiszen egy évtizeddel ezelőtt ezer lakosra, most százra jut tíz ipari foglalkoztatott A lépték a térképrajzolásnál elengedhetetlen támasz; itt is az. E különleges lépték, a gazdasági-társadalmi fejlődés hogyanja azt is megmutatja, milyen szoros szálakkal kötődik a helyi foglalkoztatás növekedése az élet sokféle más tényezőjének változásához. Ahhoz például, hogy családok sorsánál jelentősen megemelkedett az egy főre jutó jövedelem, s vele a vásárlási kedv. Ez utóbbi viszont kikövetelte az üzlethálózat korszerűsítését, így bútorbolt megnyitását, illetve a szolgáltatási igények magasabb fokú kielégítését, aminek egyik jele a fölépült szolgáltatóhóz. T ermészetesen az előbbiek magyarázatra szorulnak. Azt állítottuk, hogy a helyi foglalkoztatás bővítése családok tekintélyes csoportjánál segítette elő a jövedelem növekedését. Igen, mert olyanok találtak helyi kenyérkereseti lehetőséget, akik addig nem dolgoztak, vagy termelőszövetkezeti tag szüleik, házastársuk mellett ún. segítő családtagok voltak. Egyszerűbben: női munkavállalóknak teremtődött hely. Ma Nagykátán minden száz ipari dolgozóból nyolcvan lány vagy asszony! Ami válasz arra a sokat vitatott kérdésre is, vajon kell-e, szabad-e ott ipart telepíteni, ahol a főváros szívja ei a munkaerő meghatározó részét. Azok, akik mechanikusan szemlélik a dolgokat, könnyen kimondták a nemet, ám az élet nehezen hagyja magát bármiféle sémába is beszorítani. Rácáfol a hamari ítélkezőkre, s tanúsítja annak igazát, hogy a differenciált ipartelepítésre nemcsak lehetőség, hanem szükség van az agglomeráAz országos: Nagykőrösön A Hazafias Népfront megyei bizottsága és a kistermelők és kisállattenyésztők megyei társadalmi szövetsége, az idén minden eddiginél nagyobb szabású megyei kertbarát-kiállítást rendez. A korábbi gyakorlattól eltérően nem egy helyen, hanem a megye tizenegy vá,rosában,. illetve községében. A kiállításon három kategóriában mutatkozik be a kertbarát mozgalom: kertészeti termékekkel, a kisállattenyésztők munkájának eredményeivel és első ízben vonultatják fel a barkácsolók mun- ikáit, újításait. Mindezeket szakértőkből álló bíráló bizottság értékeli, a legjobbak részt vesznek a Nagykőrösön szeptember 15—18. között rendezendő országos kertbarát kiállításon. Betakarítás, másodvetés Kedvez az időjárás - Országra szóló siker a ceglédi építőtáborban Amint a meteorológusok mondják, az évszaknak megfelelő az időjárás, s a száraz meleg napok lendületet adtak a határbeli munkáknak, mindenekelőtt az aratásnak. Pest megye gazdaságaiban harmat- száradtától napestig arattak szombaton, s így lesz vasárnap is, ha csak váratlan esők nem kényszerítik, a tábla szélére a kombájnokat. Lapunk híradásaiból kitűnik, hogy most már szinte naponta érkezik a hír, legtöbb a megye déli vidékeiről, a ceglédi, nagykátai, ráckevei, dabasi járásból, hogy egyik-másik termelőszövetkezetben befejeződött a legnagyobb nyári munka, a. kalászosok betakarítása. Persze a kombájnösok számára még sehol nem ért véget az aratás, mindenfelé látni a csekélyforgalmú, másod-, harmadrendű utakon ballagó arató-cséplőgépeket, más falvak határába tartanak, ahol még lábon áll a búza, a rozs, a tavaszi árpa. Már ahol áll, s nem kuszába össze, fektette le a viharos szél, zivatar, jégeső. Az elmúlt hetek szeszélyes időjárása megszedte a maga vámját, s megnehezítette az aratók munkáját. Kivált ilyenkor fontos, hogy segítsék egymást a gazdaságok, kombájnnal, szállító eszközzel, elsősorban egy-egy járáson, tájegységen belül, ha szükséges, azon túl. Segítik is, Legtöbbjük a Szovjetunióba A Budapesti Kötőipari Szövetkezet abonyi üzeme az első félévben 5 millió forint termelési értéket hozott létre. 100 ezer darab felső kötöttárut állított össze gyorsvarró gépekkel. Az 1972 óta üzemelő részleget ezen a nyáron félmillió forint értékű épületrésszel bővítették. Bozsán Péter felvétele Jobbak lettek a munkafeltételek, és ezáltal tovább tudják növelni termelésüket, javítani a konfekcionálás minőségét. Az abonyi női, férfi pulóverek, tipegők, * kocsikabátok legtöbbje a Szovjetunióba és az NDK-ba kerül. Képünk a gyorsvarrógépekkel felszerelt üzemrészben készült. Baromfivonal Érdről A Monor! Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat érdi gyáregységében kultivátorok, baromfi- feldolgozó berendezések szállítósorai, konvejorok készülnek. Itt gyártják a Gyulai Húskombinát hússzállító kiskocsijait is. Képünkön: utolsó simítások a baromfifeldolgozó üzem kon- vejorán. A kiskunlacházi Petőfi Mgtsz-ben szedik a szabadföldi paprikát. annak rendje-módja szerint, akár a korábbi esztendőkben. Számos példa akad a megyében arra is — miként a fóti és a püspökhatvani gazdaságok gyakorlatában már évek óta —, hogy kölcsönös a segítség, lévén az egyik gazdaságban előbb, a másikban később érik be a gabona, az eltérő aratási csúcsidőben kiegészítik a szomszéd gépparkját. A munka ilyetén megszervezésével válik lehetővé, hogy a munkára alkalmas. idő minden percét kihasználják, csakúgy, mint a gépek teljesítőképességét. A gépek átcsoportosítását segíti a mezőgazdasági munkákat összehangoló megyei operatív bizottság ügyelete is, amely a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán működik. Az egész megyét átfogó, s az egy-egy gazdaságon belüli szervezési intézkedések célja: ami megtermett, jő minőségben s a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön magtárba. A tapasztalatok szerint a gazdaságok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a tarlómunkára, meggyorsult a szalma letakarítása, bálázása, a learatott - területeken tárcsáznak, szántanak. Kívánatos lenne, ha e munkákat mánde- nütt követné a talaj lezárása, hengerezése, hogy a föld megőrizze a vízkészletét, beérjen, regenerálódjék. Számos termelőszövetkezetben és állami gazdaságban hasznosították másodveteményékkel a korán learatott kalászosok tábláit. Még a hónap utolsó harmadában is vetnek ■ szálas takarmányokat, csalamádét és különböző zöldségnövényeket — karalábét, karfiolt, céklát —, elsősorban az öntözhető területeken. ★ Ezekben a napokban az ország 53 építőtáborában már a harmadik turnus önkéntes munkásai teljesítik a számukra kijelölt feladatokat. Lassan a félidőhöz közeledik az idei 20. jubileumi építőtáborozás, addig mintegy 20 ezer középiskolás tett tanúbizonyságot helytállásról. Milyen eredménnyel? — erről tájékoztatták a KISZ KB Épitőtáborok ' Bizottságán az MTI munkatársát. — Az ifjúmunkások táboraiban ezen a nyáron is a mezőgazdasági idénymunkák teljesítésének meggyorsítása a fő feladat. Az első két turnus munkáját értékelő gyorsmérleg egyik legfontosabb megállapítása: egyetlen közösség tevékenységét sem érte a legcsekélyebb kifogás sem. Az idén a tavalyinál nagyobb teljesítménynormákat állítottak a fiatalok elé. Dicséretükre legyen mondva, hogy a kedvezőtlen időjárás ellenére is — a mezőgazdaságban tevékenykedők átlagosan 110—115 százalékra teljesítették a kitűzött feladatokat. Ez pedig nem kis erőfeszítésükbe került. Elegendő arra utalni, hogy a gyümölcsösöket sújtó jégverés miatt mindjárt a startnál „munkaigényesebb” volt a szüret. Az első turnusok többsége ribizlit, meggyet szüretelt, vagy szőlőt kötözött és zöldséget szedett. Több termelőszövetkezet az idén először fogadott vállalkozó kedvű fiatalokat. Igen jó véleménnyel vannak például a kiskunlacházi Petőfi Tsz táborában serénykedő fiatalokról, akik jelenleg a zöldség és a gyümölcs szedésében segítenek. Cegléden a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a második turnus kollektívája országosan is a legmagasabb teljesítményt érte el a zöldségszedésben és a virágápolási munkákban. AZ IDÉN 300 MILLIÓÉRT Hírközlő berendezések külföldre — Az első félévben jelentős műszaki fejlesztést valósítottunk meg — mondja Puhm György, a Telefongyár bugyi gyáregységének termelési osztályvezetője. — Többek között nagy értékű osztrák és nyugatnémet automata berendezéseket helyeztünk üzembe. Ezáltal technológiai ágon sikerült felzárkóznunk az európai színvonalhoz. Nemcsak a termelékenység emelkedett, ami lényeges szempont a jelenlegi munkaerőhelyzetben, hanem a munka is könnyebbe- dett. Gondolok itt arra, hogy dolgozóink 65—70 százaléka nő. A gyáregység idei termelési terve 300 millió forint, mint megtudjuk, féléves feladataikat maradéktalanul teljesítették. Készültek svéd licenc alapján automata hírközlő berendezések, különböző átviteltechnikai berendezésekhez használandó csatomafiókok, táp- és fiókegységek. Az utóbbiak fő jellemzője a méretcsökkenés. — Anyavállalatunknak idén sincsenek értékesítési gondjai, jelentős az exportnövekedés. Szocialista brigádjaink felajánlásaikkal segítették mind a szovjet, mind a tőkésexport időbeni elkészítését és kiszál- litáisát — mondotta Puhm György. D. Gy. Gyencs András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szombaton fogadta Gerardo Chiaromontét, az Olasz Kommunista Párt vezetőségének tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki pihenés céljából tartózkodik hazánkban. A baráti, elvtársi légkörben lezajlott találkozón megbeszélést folytattak az MSZMP és az OKP kapcsolatairól, s a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. , Rácz Pál külügyi államtitkár meghívására hazánkban tartózkodott dr. Klaus von Dohnanyi, az NSZK külügyminisztériumának államminisztere, és eszmecserét folytatott magyar kollégájával a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. Dr. Klaus von Dohnanyi szombaton délután elutazott Budapestről.
