Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-22 / 171. szám
I 19TJ. JÚLIUS 22.. FENTEK xMilap 5 Gyorsabb az előrelépés Három község — közösen Lakóhelyükön találkozhatnak a tanács vezetőivel Alig telt el még negyed év azóta, hogy április elsején megalakult Szigetszentmárton nagyközségi közös tanácsa. Márpedig Szigetszentmárton valójában kis község, mindössze 1600 ember lakja. Társközségeiben jóval többen élnek, Szigetújfalun 2200, Szi- getcsépen még többet, 2700 főt számlál a lakosság. így együttesen már kitesz a három község egy nagyközséget. De miért lett a három közül éppen a legkisebb a székhely? Központi fekvése miatt. A két másik községtől jóformán egy távolságra fekszik a HÉV, meg autóbusz- járat köti össze velük. Azután néhány éve épült tanácsháza is nagyobb belső átalakítás nélkül alkalmas rá, hogy abban a megnövekedett számú ügyintézők kényelmesebben, tehát jobban dolgozhassanak. Tizenhárom ügyintézőből, két hivatalsegédből áll a tanácsi apparátus és természetesen a tanácselnökből, meg a vb-titkárból. Kettőjükkel beszélgetünk most arról, hogy a nagyközségi rang kedvező-e mind a három község lakosságának. Az első kérdés: Anyakönyv az autóban — Minden ügyben be kell jönniük a két másik községből Szigetszentmártonba? — Szó nincs róla — állapítja meg Pásztor Jenő tanácselnök, aki különben Sziget- szentmártonban is ugyanezt a tisztséget viselte és hozzáteszi: — Szigetcsépen a volt tanácselnök, Kovács Sándor a kirendeltség vezetője, Szigetújfaluban pedig Feigí Béla, a volt vb-titkár. Helyben intézhetik ügyeiket az állampolgárok. Még panaszaikat, felszólamlásaikat is a kirendeltség veszi jegyzőkönyvbe, az írásos anyagot azután beküldik a tanácshoz, az érdekelteknek nem kell befáradniuk. Egyedül az anyakönyvi ügyekben szükséges a személyes megjelenés, mert — és ez magától értetődő — a két társközségben nincsen anyakönyv, azt itt vezetjük. Házasságkötés esetén azonban a felek kérésére, ha falujukban kívánnak sok meghívott vendég előtt nagyobb ünnepélyességgel egymásnak örök hűséget fogadni, az anyakönyv autóba kerül, kivisszük, hogy helyben lehessen bejegyezni a házasságot. Alaptalan aggodalmak — Amikor híre kelt a közös tanács megalakulásának, meg a megalakulását követő első hetekben, a lakosság egy része idegenkedéssel fogadta az új helyzetet — halljuk Tolvaj Zoltánná vb-titkántól. — Hamarosan rájöttek azonban arra, hogy nem lett nehézkesebb az ügyintézés, sőt gyorsabb. A tanácselnök egyik héten Csé- pen, másikon Újfaluban tart fogadónapot, én pedig fordítva, tehát minden héten laVastagabban fog a ceruza Pest megyei tsz-ek o fővárosi piacokon Pozitív és negatív tapasztalatokat egyaránt összegeztek abban az ellenőrzéssorozatban, amelyet a Sasad, a Duna és a Béke tsz, valamint a Főszövker szövetkezeti társulás és a Tászi egyesülés 67 budapesti boltjában tartott az év első felében a fővárosi tanács kereskedelmi felügyelősége. A szakemberek megállapíPEST MEGYEIEK! Valamennyi vállalóhelyünkön 1977. augusztus 1-től ÚJ SZOLGÁLTATÁS: SZŐNYEGTISZTÍTÁS! Vegye igénybe: kényelem, tisztaság. PEST MEGYEI SZOLGAITATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VALLALAT tották: a szabadár-kategóriás zöldség-gyümölcs árak szo- lidak voltak, s pozitív tényként nyugtázták, hogy az üzletekben nem találkoztak árukeveréssel. .-A próbavásárlások alkalmával ugyanakkor kiderült, hogy ezekben a — többségükben gebines, szabadkasszás — üzletekben gyakoribb a vásárlók megkárosítása, mint másutt. Minden második vevővel fizettettek többet, átlagosan 3,85 forintot. Olyan is volt, aki szemrebbenés nélkül 25 forinttal vastagabban nyomta meg a ceruzáját. Az Élmunkás téri piacon a Tászi egyik eladója is rosz- szul vizsgázott fejszámolásból; a lemért karfiol, tök és paprika helyes végösszegét 12,90 forinttal toldotta meg. Sok kicsi sokra megy — vallhatta az újpalotai vásárcsarnokban árusító Duna Tsz eladója, aki június 29-én kaporból 76, főzőhagymából pedig 55 csomót adott el az ellenőrök érkezéséig — a cso- mónkénti 1 forint helyett 2 forintért, illetve 4,60 helyett 4,80 forintért. Az Élmunkás téri piacon a Főszövker 31- es számú árudájában avas, romlott, túltárolt húsokat foglaltak le. Az említett esetek főszereplőit első fokon összesen 12 500 forint megfizetésére kötelezték. A FERROGLOBUS TEK VÁLLALAT értesíti kedves vevőit, hogy az igények jobb kielégítése érdekében július 27-én, augusztus 10-én és auguszus 24-én készletcsere akciót tart Budapesten, a VI., Lehel út 3/b. sz. alatti irodájában, 9 és 13 óra között. Felvilágosítást ad: Nagy Lászlóné, telefon: 401—514. kóhelyén találkozhat az ügyfél a tanács egyik vagy másik vezetőjével. Most már még a leginkább aggodalmaskodók is helyeslik a közös tanács létrejöttét. Egyelőre ebben az ötéves tervben a községek fejlesztési alapját még külön- külön kezeljük. Fejlesztési tervük is változatlan marad. És sorolják: — Szí getszentmár tómban, hogy mind a nyolc osztálynak önálló tanterme legyen, két tanteremmel bővítik az iskola épületéit és ez 1979 szeptemberéig megvalósul. Újfaluban megnagyobbítják a bölcsődét és új óvodát építenek, ami azonban a VI. ötéves terv első esztendejére áthúzódó beruházás lesz. Ebben a két községben már van vízvezeték, Szigetcsépen októberre készül el a vízmű tanulmányterve és akkor megkezdődik az ivóvíztársulat szervezése. Ugyanott irodaház épül a Csepel-szigeti Lenin Tsz és a tanács közös beruházásával. A tsz központi irodáján kívül a közművelődési intézmények irodái kerülnek oda. Nem ingadozik a feszültség Szeptember elsejétől a szemetet is elhordják a lakóházaktól. A Fővárosi Köztisztasági Hivatal nagyon olcsón, darabonként 22 ezer forintért adott, el két Használt szemét- horda autót a nagyközségi tanácsnak. A Csepel Autógyár pedig mind a két autót társadalmi munkában felújítja. A közelmúlt hónapok újdonsága, hogy Szigetújfaluban és Szigetszentmártonban végre nincs feszültségingadozás, zavartalan lett a rádió- és a televízióvétel. Az egyikben egy, a másikban négy új transzformátor épült, a vezeték- hálózatot is felújították, bőyí- „ tették. . - . ; — Szigetcsépen azonban még nem tudni, mikor kerül erre a sor — mondja a tanácselnök. — A nagyközségi tanács már megsürgette, de az Elektromos Művektől választ még nem kapott. Sürgeti a tanács a IV. számú Sütőipari Vállalat intézkedését is. A három faluba a tököli sütödéből érkezik a kenyér, többnyire késve. Nagyobb baj azonban, hogy csak Titkán jó, gyakrabban hol sületlen, hol meg túl sült, égett. Márpedig a jó kenyeret nemcsak az állandó lakók hiányolják. Mind a három községnek van üdülőterülete a Ráckevei-Duna mentén. Nyaranta hat-hétezer, hétvégeken sokszor még több ember keres itt üdülést. Ellátásuk gondot okoz, bár idén jelentősen javultak a lehetőségek. Sz. E. Pártpolitika NAGYON IDŐSZERŰ Moldován Gyula könyve a Pártpolitika és szakszervezeti munka, amelyet a Kossuth Könyvkiadó a napokban jelentetett meg. Nemcsak azért, mert a magyar szakszervezeti mozgalom elkötelezetten és felelősségteljesen részt vállal a fejlett szocialista társadalom építéséből, hanem azért is mert olyan szervezeti fejlődés megy végbe, amely tovább erősíti szerepét társadalmunkban. Gondolunk itt a bizalmiak jogkörének bővítésére, a szak- szervezeti bizottságok tevékenyebb részvételére a vállalati életben, a dolgozók érdekeinek védelmében, a jogsegély- szolgálatok megszervezésére és más gyakorlati munkára. Megállapítható, hogy a szak- szervezetek ma sokrétűen és nagy felelősséggel, céltudatosabban segítik sajátos eszközeikkel a párt politikájának megvalósítását, természetesen úgy, hogy megtartották, sőt továbbfejlesztették érdekvédelmi tevékenységüket. Ez a szerepük a jövőben csak növekszik, mint erről a XI. pártkongresszuson elfogadott program is szól: „KiemelItt járt Mátyás király A ráckevei könyvtáros — és a fegyvere Szerda délután van, három- | negyed három, a gyerekek már | gyülekeznek. Az első sor telik meg először, innen jobban lehet látni a filmet és jobban lehet hallani SzamosváH Istvánná hangját. Szüretkor és a tanévben A tainév vége óta minden szerdán összegyűlneK a könyvespolcok között az alsótagozatos gyerekek a ráckevei nagyközségi-járási könyvtár egyik kis termében. A gyerekkönyv- tár vezetője, Lengyel Jozsejné, szervezi és vezeti ezeket a foglalkozásokat évek óta. De nemcsak a vakációk idején törődnek iitt a gyerekekkel, bár a tanév alatt másra van szükség. Arra, hogy a könyvtár segítsen kiegészíteni, színesebbé, elevenebbe tenni az iskolában, főleg a magyar es történelem órákon tanultakat. A tanév folyamán tartott foglalkozásokat rendhagyó órák-' nak nevezik; ezeknek azonban nagyonis megvan a maguk megnatározott rendje. Ez a rend a könyvtár és az iskolák régi, szisztematikusan kiépített, jo kapcsolatán alapszik. A tanév kezdetén rendszerint megtanácskozzák, hogy az iskola mit kér a könyvtártól; milyen szaktárgyhoz, milyen témákban várnak segítséget. A könyvtár erre a segítségadásra szívesen vállalkozik, felkészül rá, aszerint válogat össze irodalmi, történelmi anyagot, filmet. A rendhagyó órákon a szaktanár is részt vesz. Ilyen hagyományok, ilyen előzmények ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy a könyvtár szokatlanul nagy olvasótáborral dicsekedhet. PapP József né, az. intézmény vezetője ugyan nem dicsekszik, csalt kérdésre válaszol: a járásban minden tizedik, a községben minden negyedik lakos rendszeres -olvasója. a könyvtáruknak. A felnőtt olvasók szorgalmasabb könyvkölcsönzők, ezért is tekintik a könyvtárosok fontos feladatuknak, hogy a gyerekeket minden rendelkezésükre álló eszközzel a könyvek közé szoktassák. Nyári szerda délutánok Leginkább nyáron van erre alkalom — és szükség. Ilyenkor a gyéreitek nem törődnek az idő múlásával, első a játék. A második is az. A szülők sem ösztökélik kellőképpen olvasásra a gyerekeket, akik hajlamosak arra, hogy a könyvtárból elvitt könyvet — akár elolvasták, akár nem —, ottfelejtsék valahol az elhagyott füzetek, könyvek között. A szülők is, a gyerekek is könnyen megfeledkeznek arról, hogy a határidő lejárta után késedelmi díjat kell a könyvek után fizetni, a könyvtárosok pedig nem is szeretnek büntetni. Tudják, hogy nem ez a megfelelő eszköz arra, hogy az olvasókat becsalogassák a könyvtárba. Ezért szervezik ezeket a nyári szerda délutánokat, amelyeken nemeseik szórakoztatni, hanem tanítani is akarnak. Az idei nyár harmadik szerdáján Mátyás király van műsoron, az utóbbi időben különösen szépen gyarapodó, kilencezer kötetes gyermekkönyvtárban. Az utcán is dolgozik Három órakor már legalább húsz gyerek ül együtt meglepő fegyelemezettséggel, hogy meghallgassák a királyról írt legendákat, történeteket, s megnézzék az igazságos uralkodóról szóló diafilmet. Papp József né ezt mondja: ma kevesen vannak. Máskor hatvanan is jönnek. És most? Miért vannak kevesebben? Talán Szamosvári Istvánná, a felnőtt-olvasószolgálat vezetője, aki a mai foglalkozást tartja, nem olyan népszerű a gyerekek körében? Nem erről van szó. Hanem arról, hogy Lengyel Józsefné, a gyerekkönyv- táros szabadságon van. Amikor dolgozik, akkor nem azt számolja, hogy miikor kezdődik és mikor telik le munkaideje. És nemcsak a könyvtárban, hanem az utcán is dolgoeik. Mindenkit ismer. Találkozik egy asszonnyal, megszólítja: Ilonka néni, ugye nem felejti el elküldeni Gabit a könyvtárba? És Ilonka néni így már nem felejti el. Vagy szemibejóin az utcán egy másik Gabi, vagy Zsolt, vagy éppenséggel Andrea. Lengyelné nem rest figyelmezteti: ma szerda van! Ott leszel? És Andrea így már biztosan ott lesz. Pár perccel múlt három, kezdődik a műsor. Megjelenik Mátyás király — a róla szóló történetben. Marika olvas: A katonának nem szabad a fegyverét elhagyni. A katonának a karabély, a könyvtárosnak ez a délután, a fegyvere. A kései látogató A villanyt már eloltották, csak a vetítőgép fénypásztái világítanak, amikor csendben behúzom magam mögött az ajtót. A küszöbön kipirult arcú kislányba botolok. Sebtében odadobott kerékpárja még nem tért nyugvópontra; látnivaló, hogy a jármű gazdájának nagyon sürgős bejutni a házba. — Elkéstem? — kérdezi a kislány kifulladtan, de válaszra alig számít —, eltűnik az ajtó mögött. 1 Hatos Erzsébet Acélvázak — óvodának Százötven személyes óvoda épül Százhalombatta új városrészében. Az acélszerkezetes épületet a 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói készítették, A munkát decemberben befejezik. Halmágyi Péter felvétele és szakszervezeti munka Moldován Gyula könyve kedő társadalmi szerepük tovább növekszik a munkáshatalom erősítésében, az építőmunka feladatainak meghatározd* sóban és megvalósításában, a fejlett szocialista társadalom megteremtésében.” A KÖTETBEN Moldován Gyula megpróbálta összefoglalni a szakszervezetek helyét, szerepét és feladatait a mai körülmények között s egyben azt is megmutatni, hogy a szak- szervezetek pártirányítása nem veszi el önállóságukat, sőt elősegíti munkájuk még erőteljesebb kibontakoztatását. Helyesen állapítja meg, hogy a szak- szervezetek helyét az határozza meg, hogy a proletárdiktatú~ ra rendszerének szerves részei. Tehát a munkásosztály hatalomra kerülésével a szakszervezetek egyben az uralkodó osztály, a munkásosztály részévé váltak, tevékenységük összhangban van az objektív gazdasági és társadalmi viszonyokkal. Új tulajdon- és érdek- viszonyok között dolgoznak és tagjai is új körülmények közé kerültek; nem kizsákmányolt proletárok többé, hanem a termelési eszközök tulajdonosai s egyben munkavállalók. Ez megszabja a szakszervezetek szerepét is. Ennek kapcsán azt is kifejti, hogy a szakszervezetek önkéntes társadalmi szervezetek, amelyek a bérből és fizetésből élő dolgozók legnagyobb tömegszervezetei, s világnézetre, nemre való tekintet nélkül tömörítik a szocializmus építésén munkálkodó dolgozók millióit. A SZERZŐ ÖSSZEGEZI az általános szakszervezeti jogokat. az együttműködés és érdekvédelem kapcsolatát, azt, hogy a szakszervezetek a szocializmusban együttműködnek az állami és gazdasági szervezetekkel. Teszik ezt azért, mert azonos osztályérdeket szolgálnak: a dolgozók ügyét képviselik. Szól a szakszervezetek tudatformáló tevékenységéről, termelési-gazdasági szervező szerepéről, a szocialista munkaversenyben és az újítómozgalomban kifejtett munkájáról, az üzemi demokrácia fejlesztésében betöltött szerepéről. A párt szakszervezeti politikájával foglalkozva megállapította, hogy a lenini tanításból indul ki: a szakszervezeti kérdés a szocializmus építésének körülményei között nem egyszerűen szakszervezeti ügy, hanem a munkáshatalom erősítésének fontos feltétele. A párt a szocialista építés egész időszakában igényli a dolgozók aktivitását és támaszkodik alkotó tevékenységükre. A szak- szervezetek pártirányítása tehát elvi, eszmei, politikai jellegű, vagyis tartalmi tevékenység; befolyásolja, de nem veszi el önállóságukat, hiszen a szakszervezetek a hatáskörükbe tartozó tennivalókról maguk döntenek. A pártszervezetek nem vállalják át azokat a feladatokat, amelyeket a szak- szervezeteknek kell elvégezniük. AZ UTÓBBI KÉRDÉS körül még vannak félreértések és a végrehajtásban is előfordulnak hibák. A szerző ezért utal arra, hogy a pártszervezeteknek és a szakszervezeteknek a jövőben az eddigieknél is jobban együtt kell működniölc. csakis így lehet teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. A kötetet Kovács Dóra szerkesztette. A borító Szilágyi Sándor munkája Gáli Sándor
