Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-19 / 168. szám

BfiGYSŐHÖSI Kis telep, nagy forgalom A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1977. JÚLIUS 19.. KEDD Ebéd, szódavíz, málnaszörp Jé iímkm MM űzűMs Vasárnap, amikor a dél­előtti csepergős idő után meg­száradtak a gabonák, a terme- I jszövetkezeti komba jnosok ; olytatták az aratást, és a ház­táji földeken termesztett bú­zára is sort kerítettek. • Segíi a Isskaéss A hangácsi határban, az Arany János Termelőszövet- I ezet búzaföldjén .találkoz­tunk Katona László ! kombáj- nossal, aki hatalmas gépével, nagy igyekezettel beretválta simára a búzatáblát. Munká­jára illett a jó kézi kaszások­ra mondott dicséret: megle­het utána találni a tarlón a krajcárt is. — Jól haladunk az aratás­sal — szólt, amikor pár perc­re megállította a gépet. — A szövetkezet hét kombájnja dol­gozik, és a 403 hektár búzá­ból már háromszáznvolcva- nat learatott. Ha az idő ked­vező lesz, egy nap alatt vég­zünk a búzával, s hozzáfo­gunk a 370 hektár rozs ara­tásához, mely előreláthatólag tíz nanig fog tartani. — Mióta dolgozik kom­bájnnal? — Az idén második alka­lommal, ugyanis a Volán 21- es Vállalatánál vagyok laka­tos, s csak segíteni jöttem a szövetkezetbe. Egyébként már 1968-ban is arattam, az akko­ri Hunyadi Tsz-ben. — Délben az ÁFÉSZ tor­mási bisztrójából hozatják az ebédet. Tizenkét forintba ke­rülne, de a szövetkezet meg­térít nyolc forintot. Szóda­vizet és málnaszörpöt is ka­punk hűsítőnek. — Mi volt a szombati ebéd? — Húsleves és pacalpörkölt. Érfomes igyekezni — Mennyit keresnek a kom- bájnosok az aratással? — Teljesítménybérben dol­gozunk, s minden kilogramm learatott búzáért 1 forint 50 fillért kapunk.. . Érdemes igyekeznünk. A termelőszövetkezet szak­vezetői egyébként elmond­ták, hogy az aratást jól elő­készítették. A gabona leara- tása, tisztítása és szállítása fennakadás nélkül, rendben megy. A betakarításra váró gabona elérte a kellő érett­ségi fokot. Nedves gabonát nemigen kombájnoznak, ezért keveset kell szárítani. A vár­ható termésátlag közepesnek mondható. K. L. Reggcttcl estig — Jól boldogul? — Bizony, nem könnyű. So­kat szenvedünk a melegtől és a portól. Szerencsére, az idén kedvez az embereknek az idő­járás, akadt pár hűvösebb na­nu nk is. Persze, az a fontos, hogy jövőre is meglegyen a ke­nyér. — Reggelenként mikor kez­denek? . — Nem túl korán. Ügy 7) —8 óra tájban, amikor már felszárad a harmat. Amikor pedig este leszáll, abbahagy­juk." Körülbelül nyolc óra kö­rül. — Egyetlen nap alatt meny­nyi búzát arat le a gépével? — Ha elég jó a vagyis, ha nincs sok dőlt ga­bona. s az eső sem esik, majd­nem kétszáz mázsát. — Élelmezésükről miként gondoskodik a tsz? A Mészáros János Tsz-ben, SZK—1-es típus ú komba ' inai, Köteles Lajos és Adám Miklós 97 hektár búzát aratott le, hektáronként átlag 50—60 mázsát. A tsz II. kerületében a bálázott szalmát kazalba rakják Szűcs Ambrus, Csizmár István, Nagy Ferenc, Nagy Ambrus és Mihaiik István, a szállítási brigád tagjai. Varga Irén felvételei Zöldséget, gyümölcsöt vesznek/ gázpalackot cserélnek tóm, s a tojás vásárlását is én bonyolítom . le. Sokféle táp — Milyen a forgalom? — Naponként változik. Leg­többen hétfőn, csütörtökön hozzák a kertben megtermelt zöldséget, gyümölcsöt. Vasár­nap délelőtt is nyitva va­gyunk, olyankor szintén so­kan felkeresnek. A felvásárlótelepen Csőke Sándor feladata a termény­kiadás, valamiint a gázpalac­kok cseréje. •— Milyen termények kap­hatók? — Nagyon jó a terményel- látás, mindig van árpa, búza, kukorica, vannak különféle tápok. Vidékről is gyakran jönnek, az igényeket ki tud­juk elégíteni, 30—40 ezer fo­rint a napi forgalmunk álta­lában, egy hónapban mintegy 600 ezer forint. A forgalom­mal elégedettek lehetünk, ja­vunkra válik a központi fek­vés is, a telep közel van a malomhoz, az út mellett a szállítás könnyebb. A tervek szerint a mostani terményrak- tárat átalakítják korszerűbbé. Két éve, 1975-ben nyílt meg az új gázcseretelep, azóta fo­lyamatos az ellátás, nem kell napokig várni a tele palack­ra. Kosárral — Nincs panasz, mindig le­het gázpalackot cserélni, a régi gond megszűnt, A felvá­sárlótelep udvarában kapott helyet a gázcseretelep is, rit­ka az olyan eset, hogy nincs palack. Nemcsak a kocsériak viszik a tele palackot, hanem még a környező falukból is jönnek érte. S ma már tanyán is sok a gáztűzhely. Beszélgetésünk idején na­gyon sokan megfordultak a telepen, ki egy kosár sárgaba­rackot, ki uborkát, ki tojást hozott, s sokan vásároltak va­lamilyen terményt is. Néhány gázpalackot ugyanis ki kellett cserélni. S mindezt csupán egy délelőtt! Délután négyig még meny­nyien fordulnak meg itt •.. Borzák Tibor SPORT Ferencvárosi tornászok A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolában szál­lásolták el áz intézmény sport- csarnokában edzőtáborozó fe­rencvárosi tornászfiúkat. Ott- jártounkkor is keményen ed­zettek. Kérdésünkre egyik edzőjük, Ács Győző, a következőket Városunkból indult el A magányos író — Az FTC tornász-utánpót­lásának nagykőrösi edzőtábo­rozása az idén nyáron egy hó­napig tart. Két hete érkeztek meg a tornászok, s a munká­val a tervezettnek megfelelően haladnak. Mindennap fél hét­kor, futással és reggeli torná­val kezdik a napot, majd 9-től 13 óráig és 16-tól 19 óráig csak tornával foglalkoznak. Az ét- kézésen kívül, csupán a csen­des pihenőre és természetesen, alvásra jut idő. A fiúknak a kemény edzések után, nincs . is máshoz kedvük. Vasárnap is tartanak edzéseket, de olyankor jönnek látogatóba a szülők, s nem akarjuk megza­varni a néhány órás együbl- létet. Az olimpiai bajnok Ma­gyar Zoltán, valamint Sivadó János, Borbély József és Reg­gel Ferenc (valamennyien Universiadá kerettagok) is itt van, s a világhírű Vígh László edző szintén, aki az FTC tor­nászainak vezető edzője. Ósz- szesen, huszonhat fiatal érke­zett, s a napokban még jön­nek néhányan. Budapesten is van edzőtáborunk, ám a te­hetségesebbek, a serdülő I—II. osztályú, 9—14 éves sportisko­lásaink Nagykőrösön készül­nek őszi feladataikra. Kemé­nyen, becsülettel dolgoznak. Néhányan másfél, a többiek 4—5 éve tornásznak. Időnként velük edzenek a Nagykőrösi Pedagógus SE tornász fiai, Medve László tanítványai is. RÖPLABDA Rendőrség—Pedagógusok ve­gyes 3:2. A gimnázium udvarán levő pályán került sor a jó hangu­latú, barátságos férfi röplab­da-mérkőzésre. STRÄZSI sikere Szigetszentmiklóson orszá­gos serdülő szabadfogású ver­senyt tartottak, sok résztvevő­vel. A Nagykőrösi Kinizsi birkózói közül egyedül Strázsi Gyula ért el helyezést, aki a 42 kilogrammosok súlycso­portjából (9 induló közül) má­sodik lett. Eredménye biztató az országos bajnokság előtt, mert most nagy riválisát is le­győzte. aki a harmadik hely­re szorult. S. Z. Harmincöt regénye, négy­száz elbeszélése miatt a fel­bőszült egyházi és kulturális országvezetők hét torokból okádták reá az átkok tüzét, gáncsolták, ahol csak lehetett, egyetemi előadásait nem enge­délyezték. Vesztére, belebonyo­lódott a politikai életbe, az elvette minden idejét, anyagi mélypontra jutott, kölcsönök­ből élt, végül is a Kazinczy utcai polgári iskolában kötött ki, mint óradíjas magyarta­nár. Egyre inkább magányos­sá vált, alig mondhatott vala­kit barátjának. Sokat betegeskedett, 1902- ben halt meg. Halálában ün­nepelték. díszsírhelyet szerez­tek neki a Kerepesi temető­ben, de aztán hallgattak róla, műveit már nem árusították, csupán Mikszáth, Móricz és Ady tárták föl érdemeit. 'P emetése nanján így mél- tatta Ady Endre a Nagy­váradi Naplóban: — Beszédes ez a te ravata­lod: rettenetes tetemrehívás. Jöjjenek barátai, ha voltak!... Nem volt semmi bűne, csak különb volt mint a többi. Éles volt a szeme, tehát keserű volt nagyságos szíve, s rombo­lóan lázas az agyveleje. Mel­lékesen pedig legelső íróem­bere volt az országnak, és még ezt meg is bocsátották volna neki. De hogy látni és beszél­ni mert. azt nem bocsátották meg neki soha ... Hídvégi Lajos Mit látunk ma a moziban? Az éjszaka a betyároké. Színes, bolgár kalandfilm. (14 éven aluliaknak nem aján­lott.) Előadások kezdete: 6 és 8 óra. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBÓZI ISKOLÁBAN A Nagy Medve fiai. NDK­film. Előadás kezdete: 7 óra. Az ATI nagykőrösi iskolája gép­kocsi- és motorkerékpár-vezetői tanfolyamot indít soronkívíil augusztus 4-én Nagykőrösön. Kép­zés Skodán és Zsigulin, igény sze­rint. Jelentkezés, felvilágosítás a könyvesbolt melletti trafikban. / Kocséron évek óta működik a nagykőrösi ÁFÉSZ baromíi- és zöldség-gyümölcs felvá­sárlótelepe. A helyi zöldség­termesztők, állattenyésztők gyakran látogatják, s akiknek otthon kifogy a gázpalack, azok is ide igyekeznek, a nemrég megnyílt gázcserete­lepre. Naposcsibe — Milyen a forgalom a te­lepen? — érdeklődtünk Bagi Józsefnétől. a felvásárlótelep vezető beosztottjától. — Nagy a forgalom min­dennap. Itt vesszük ót a zöld­séget, gyümölcsöt a kiskert­tulajdonosoktól s a magáno­soktól is. Jelenleg az uborka, a zöldbab, a paprika, sárgaba­rack, a fólia alattiakból pedig már a paradicsom a leggyak­rabban átvett zöldáru. — Az állatvásárlás? — Kezdjük inkább először a naposcsibe-árusítással. Az idén .jobb volt az ellátottsá- 'gunk, s mégis kevesebb jószág fogyóit, minit tavaly. Voltak, akik felíratták a naposicsi,bé­két s nem jöttek értük. A tojást szintén mi vesszük át, nagyon sokan hoznak, még Lászlófalvaról is. Szerződünk nyúlra, galambra is. Hoznak libát, gyöngytyúkot, olykor pulykát. A pulyka a legrit­kább. A nyúl szerződött ára 30—35 forint között mozog. Ugyancsak a felvásárlótele­pen találkoztunk Bagi Évával. — Én csak ideiglenesen dolgozom most itt, a felvá­sárlót helyettesítem. Egyéb­ként kereskedelmi iskolát vé­geztem, s zöldség-gyümölcs boltban árusítok, Nagykőrö­sön. Megvásárlóm a hozott árut, minőségileg szétváloga­a Kemény Zsigmond Társasá­got. A báróné ténsaszony című regényében kipellengérezte a marosvásárhélyi korrupt hatalmasságokat, A nemes vérben a grófokat és nemese­ket. Bosszúból, éjszakánként rádöngették a kaput, kővel ha- jigálták az ablakait, a helyi újságok rágalmakat szórtak rá. Nagy indulatok laktak benne, fölháborodásában egy hangoskodó tanárt alaposan elvert az utcán. Halált kiál­tottak fejére, Marosvásárhely kimarta, kiüldözte. •Egy krajcár nélkül jöttek vissza Pestre. Híre megelőzte, régi ismeretes: elfordították fe­jüket, ha találkoztak az utcán. A Gondűző című hetilap fő­munkatársnak hívta meg, a kiadó azonnal száz forint elő­leget nyomott a markába, a hetes éhezések gyógyítására. Tolnai Lajos erőre kapott, száz kézzel dolgozott, írt a Magyar Szalonnak, a Gondűzőnek, a Magyar Regénytárnak, az Or­szág-Világnak. Volt olyan va­sárnap, hogy egyszerre tíz lap is közölte elbeszéléseit. Éven­ként öt-hat regényt írt, és a külföldi lapok lefordították alkotásait. fuszt kapott, a gimnáziumtól nem látott egy garast sem, a nagy szegénységben az utolsó evőkanalát is beadta a zálog­házba. V áratlanul erdélyi tanárok * keresték föl és 3009 fo­rintos jövedelemmel, gyönyö­rű lakással kecsegtetve, rábír­ták a marosvásárhelyi papi hi­vatalra. Csomagoltak, elutaz­tak. Ott, a havasok aljában azonban más világ fogadta, in­nia kellett volna együltő hely­ben hajnalig, kártyázni a má­sik nap virradatáig, menyecs­kék után járnia, kupeckodnia a borral, pálinkával, búzával, zabbal, mikor mivel, akkor meglett volna az évi három­ezer forint. De mert inni nem ivott, kártyázni nem tudott, a könyveken kívül mást nem forgatott, nem kocsmázott, ku- fárral. iccéssel nem barátko­zott, jövedelme még az ezer forintot sem érte el. Tanult. Megszerezte a kolozs­vári egyetemen a bölcsészet­tudományi doktorátust, iro- da'omlörtáneti tanulmányai­val az egyetemi magántanári címet. Irt. lapot szerkesztett, összegyűjtötte Erdély tehetsé­ges íróit, vélük megalapította Lajossal. A fiú nagy gyönyö­rűséggel körmölt, és megpró­bált maga is hasonlókat al­kotni. A nagykőrösi érettségi után, anyjá rábeszélésé­re, elvégezte a református teo­lógiát, és tanítani ment a pesti Kálvin gimnáziumba. Aranyék is a fővárosban lak­tak már, Tolnai Lajos időn­ként fölkereste őket lakásu­kon, ajándékdohányt vitt a ré­gi tanárnak, verseket a szer­kesztőnek. Aranynét közös is­merősökkel s a körösi hang­versennyel szórakoztatta, meg­kacagtatva Juliskát s a mes­tert is. — Jaj, édes Tolnai — né­zett rá Aranyné —, miért nem írja le ezeket? A férj is megszólalt: — No, próbálja meg! Hamarosan megírta A lutris mestert, és a Szépirodalmi Fi­gyelő a legközelebbi számában közölte. Jgv lett a költő Tol­naiból prózaíró. Ez időben ír­ta első regényét is, A nyomo­rékot. Megnősült, dolgozott napes­tig, amíg egészséges volt. Tí­1/ öltő, író, szerkesztő volt, műveivel a magyar pol­gári forradalom utáni nemes­ség dologtalan életének, a pa­razita arisztokraták és a tör­tető, útjukban minden aka­dályt kíméletlenül letioró pol­gárok sötét világának kímélet­len leleplezője. A nagykőrösi gimnáziumban kezdte költői munkásságát, az intézet ti'ikos irodalmi társula­tában, első verseit a diákok saeräcesEtette Hajnal és Szi­várvány című lapok közölték. Szegény volt, tanulmányi költ­ségeit magám tanításból szerez­te. Míg módosabb társai hálóz­tak, italoztak, és éjszakámként a lányok ablaka alá Jártak, ad­dig ő Kupái Kovács Mihály uram egyetlen fia fejébe pró­bálta tölcsérein önteni az isme­reteket, mert az úrfi a lecke- idő alatt csak .fecsegett, tán­colt, szökdelt. tanulni egv szót meg nem tanult. A második évben Huszár Sándor fiát kor­repetálta, fölséges ebédek, zsí­ros vacsorák ellenében. Ké­sőbbi életének sovány aszta­lai mellett vissza-visszaemlé- kezett Huszárné asszony sült tésztáira, ótásos pogácsáira, forró, leveles réteseire, megy- gyeslepénveire. Egy alkalom­mal a diákok szigorú, szótlan, szerény bálványa, Arany Já­nos tanár úr hivatta a kony­ha melletti kis dolgozószobá­jába, amelyben hált, elmélke­dett. és írt. négy-ötszáz köny­ve társaságában. Két kötetnyi versét másoltatta le Tolna; Anyakönyvi hírek Krisztián, Nagy Balázs és Szi •Katalin: Balázs, Héjas Sándor és Szőke Katalin: Ildikó nevű gyermekének. Házasságot kötött: Tolnai Sándor és Ronkó Margit, Nagy István és Rákosi Piroska, Kis Ferenc és Tóth Mária, Bende István és Farkas Erika, Mik- lay Jenő és Farkas Katalin, Orbán István és Peschling Mária, Mészáros Ferenc és. Szilágyi Erzsébet, Suba Lajos és Patay Anikó, Öcsai Sándor és Váradi Ilona. Meghalt: Szűcs Kálmánná Balázs Mária (Szegfű u. 1.), Illés Balázsné .Kenyeres Ju- {liánná (Tetétleni u. 9.), Már- j ton Lászlóné Szabó Eszter I (Akácfa u. 9.), Mikes Pálné ; Mikis Rozália (Alpári u. 18.), I Kalóz Balázs (Szolnoki u. 95.). Született: Németh Elek és Varga Irén: Bernadett, Gulá- csi Dénes és Komlós Emese: Viktória, Bálint István és Sárközi Mária: Mária, Kovács György és Kulcsár Ibolya: Ibolya, Harman András és Koppány Éva: András, Duzs Sándor és Fajka Rozália: At­tila, Pap László és Héjas Ju­dit: Judit, Pékár Imre és Pé­kár Erzsébet: Imre, Módra József és Balázs Mária: Jó­zsef, Szondy György és Bú­zás Judit: György nevű gyer­meke. Névadót tartott: Koroknál Attila és Pintér Mária: Kál­mán, Nagy István és Széman Ilona: Ilona, Schmidl László és Klupp Éva: Éva, Rab Ba­lázs és Bot Hona: Attila, Rab Dániel és Sarkadi Ágnes:

Next

/
Oldalképek
Tartalom