Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

Szeptember 15-ig Részleges vágányzár Vác-Vácrátót között Villamosítják a Vác—Veres­egyház—Üjpest közötti 41 kilo­méteres vasútvonalat. A több szakaszos munka első ütemé­ben korszerűsítik, átépítik a Vác—Vácrátót közötti pályát. Hétfőn reggel már autóbu­szok álltak a váci MÁV-állo- másfőnökség épületének bejá­rata előtt: 7.20-tól 15 óráig azokkal szállítják az utasokat Vác és Vácrátót között. A vas­úti jegyek, vasúti bérletek ér­vényesek. Naponta öt vonatpárt érint a munka, amely előrelátható­lag szeptember 15-ig tart. Lehetőség a nődolgozók téli foglalkoztatására Kiegészítő üzemek — a mezőgazdaság szolgálatában A váci járás tenmelőszövet- kezieteinek nagyobb része ked­vezőtlen természeti viszonyok között gazdálkodik. Különö­sen a járás északi f elében kor­látozzák a mezőgazdászokat a talaj adottságai: arrafelé a bo­gyós gyümölcsöknek kedvez a föld, a réteken, legelőkön szarvasmarhákat tenyésztenek s a jövőben egyre töbo juhot. Az elmondottak okából olyan gekre melléktevékenysé- van szükség, mely­Munkahelye: az őrtorony Harmincöt év a köziekedés szolgálatában Most sem könnyű Sleng József soha nem felej­ti el azt a pillanatot, amikor Pullai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter átadta ne­ki a kiváló vasutas kitünte­tést, s a vele járó tízezer fo­rint jutalmat. Sleng József 35 évvel ezelőtt, 1940 júniusában került a vas­úthoz. Háborús idő volt, ne­héz szolgálat. Vácott kezdte, és azóta is itt maradt. Először pályamunkás volt a verőcei vonalszakaszon, a Pályafenn­tartási Főnökség dolgozója­ként. Később tanult, letette a szük­séges vizsgákat, fékező, majd váltókezelő lett. Ma a váci ál­lomásfőnökség vezető váltó­kezelője. Munkahelye az őrto­rony, a Híradástechnika Anya­gok Gyára szomszédságában. Most sem könnyű a szolgá­lat, most is nagy a felelősség: százak élete, milliós anyagi értékek függnek a munkájától, amely szigorú pontosságot, fe­gyelmet kíván. Korábban már háromszor kapott kiváló dolgozó címet, a helyi törzsgárda megbecsült tagja. A 12/24 órás szolgálat­ban sokszor nincsen pirosbe­tűs nap számára a naptárban. Vasárnap, ünnepnap — a köz­lekedés nem szünetelhet, a szerelvények menetrendszerű pontossággal érkeznek, indul­nak, biztosítani kell a szabad pályát. Harmincöt év alatt nagyot fejlődött az ország legelső vas­útvonala. Lassan eltűntek a romantikus bakterházák a bu- dapest—vác—szobi vonalról, a füstös lokomotívokat felvál­tották a dübörgő Diesel-vonta­tók, majd a színes villanymoz­donyok. Rövidebb a menetidő, automatizáltak sok jelzőberen­dezést, de az ember, a vasutas változatlanul ott áll az őrhe­lyeken. ★ A kitüntetésnek örült a csa­lád, örültek a vasutastársak. Hazatért Sleng József, az ünnepségről, pihent, és más­nap, korán reggel ismét elfog­lalta munkahelyét az irányító- toronyban. Papp Rezső nek bevétele lehetővé teszi, hogy a mezőgazda- sági alaptevékenységet to­vábbfejleszthessék, nem beszélve arról, hogy le­hetőséget ad mindenekelőtt a nők téli foglalkoztatására. A járás közös gazdaságai ta­valy 1 millió 200 ezier forintos termelési értékeit érték el. s ebből 710 millió forintot a kiegészítő tevékenységekből. A püspökhatvani termelőszövet­kezetben például egy-egy tag­ra 460 ezer, a gödiben 397 ezer, a fótiban 363 ezer forint jut a melléküzemek bevételé-bői. Ugyanezek a szövetkezetek nemcsak indokoltan működte­tik kiegészítő üzemeiket, ha­nem a bennük gyártott termé­kekkel fontos népgazdasági igényeket is kielégítenek, kü­lönösen az élelmiszeriparban. A kosdi közös gazdaság szörp­üzemének, a gödi tsz savanyí- tójának mindig biztos a piaca. Könnyebb helyzetben van­nak azok a szövetkezetek, amelyek valamely nagyválla­lat megbízásúiból végeznek bérmunkát, a megbízóik ugyanis anyagiakkal, hitellel, gépekkel is segítik a kiegészítő üzem termelését. Ilyen állandó és gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a püspökhatvani szövetkezet a TRANSZVILL gyárral, a kosdi a Kossuth Nyomdával. Ezek a kapcsolatok, ter­mészetesen, megkönnyítik a termékek elhelyezését is. A járás vezetőinek tapaszta­latokon alapuló véleménye, hogy a kiegészítő tevékenység jól segíti a mezőgazdasági ter­melés fejlesztését, ezért a ki­egészítő üziemek termelésének hatékonyabbá tétele szükséges és indokolt. B. H. éri szerda esték mai programja A Szabadtéri szerda esték műsorában, ma este 8 órától Charlie Chaplin Arányláz cí­mű filmjét láthatják az érdek­lődök a Madách Imre Művelő­dési Központban. XXI. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1977. JULIUS 13., SZERDA Tervezzünk együtt! Jó, ha a lakosság is ismeri Beszélgetés Vffeisz Györggyel, a Vác Városi Tanács elnökével Többször is esett már szó arról, hogy a jelenlegi ötéves terv idején alaposan meg kell gondolnia a városi tanács­nak, mire költi a forintokat? Az igények és a lehetőségek összeegyeztetése igen nehéz, a város összefogásával mégis olyan nagyszabású, a közös­ség céljait szolgáló beruházá­sok készülnek el a tervidő­szakban, mint az új rendelő- intézet, a Gombási úti isko­la, az 1676 lakás. Weisz György tanácselnök ez alkalommal azokról az el­képzelésekről tájékoztatta ol­vasóinkat, amelyek nem sze­repelnek a tervekben. Lakások — Lehet, hogy sokan úgy vélik, felelőtlenség olyan ter­vekről beszélgetni, amelyek egy részének megvalósulásá­ra nincs garancia, többségük ugyanis nem a városi tanács pénzén készül, vagy legalább­is teljes egészében nem raj­tunk múlik, hogy lesz-e belő­lük valami? Mi minden le­hetőséget megpróbálunk, az érdekelteknek a lehető leg­jobb körülményeket teremt­jük meg arra, hogy gazdagít­sák létesítményeik sorát, mert a gazdagítással a város lakói is jól járnak. — Melyek azok a kiakná­zatlan lehetőségek, » amelyek­ről az előbbiekben szó volt? — Vegyük talán a legkénye­sebb területet, a lakásépítést A tervben 1676 lakás szere­pel, ennyivel számolhatunk biztosan, de a különböző épí­tőipari vállalatokkal tíz száza­ÁRRAL, VÍZZEL IDŐJÁRÁSSAL Halászok a Dunán MA IS MAGUK ÁRULNAK A múzeumi adatok is bizo­nyítják, hogy Vác város lakói­nak tekintélyes része a múlt­ban halászattal foglalkozott. A halászok még céhet is alakí­tottak. Legrégebbi emlékeik közé tartozott a halfogó, me­lyet Ulászló király építtetett, de sok kárt okozott a halgaz­dálkodásnak, különösen a Du­na felső szakaszán, ezért meg­szüntették. »»»»»» Századunk első felében a leg­jellemzőbb váci piaci árus a dunai halász. A vízimolháro- kéval együtt a halászok mes­tersége szintén ősi foglalkozási ág, öröklődöttt egyik nemzet­ségről a másikra. A még ma is élő Mahák, Fieszliek nevén kí­vül, ismerősnek tűnik az egy­kori Evinger és Herczogh név is. A dunai halász a munkájá­hoz szükséges összes alkalma­tosságot maga készítette, csen­des téli napokon, a kényszer­időben, amikor munkáját na­gyobb ár vagy a befagyojjt Du­na szüneteltette. A halásztól foglalkozása a folyóval kapcsolatos alapos is­mereteket követelt, mert árral, vízzel, időjárással folytatott harcot megélhetéséért. Ismer­nie kellett a teljes folyamsza­kaszt, értenie kellett a halász­ladik építéséhez, az úszóbárka barkácsolásához, a hálófonás­hoz, a szákok készítéséhez és ladikja résszivárgásámak meg­szüntetéséhez. A motoros halászladik meg­jelenése előtt, a megterhelő evezés helyett a régi halászok a vízparton várták a felfelé közlekedő vontatóhajókat. Amikor az alkalmas sebességű hajó megjelent a kanyarban, szerszámmal, élelemmel, ivó­vízzel magukat ellátva, a von­tatóhajó egyik uszálya felé eveztek, majd a kormánylapát mellett megkapaszkodtak, és úgy vontatták fel magukat sokszor Szobig. Onnét lefelé ereszkedve, csorogva, kerítő hálójukat többször a vízbe ve­tették. Általában hétfőn és csütörtökön vállalkoztak e nagy munkára, hogy a rákövet­kező piaci napokon a váciakat el tudják látni hallal. »»»»»» A mesterség csak annyiban változott, hogy a Fieszliek, Ma­hák, Évingereik, Herczoghok követői szövetkezetekbe tö­mörültek és azok tagjaiként dolgoznak. A társulás lehetővé tette számukra, hogy felfelé nem kell evezniük, motoros la­dik viszi őket. A piaci vízcsapok melletti helyük ma is megvan, őseiket példázva, ma is maguk árul­nak. A finom falatok kedvelői vásárolhatnak náluk keszeget, kecsegét. sügért, pontyot, har­csát, süllőt, csukát, comipót, mámát, dévért. Petővári Gyula Kcrítőhálóval halászik az Evinger család a Kompkötő szi­gettel szemben, 1932-ben. Horgászás a Danán lékkai többre van szerződé­sünk. Ha az építőipar való­ban tervszerűen dolgozik, több Lakást tud megépíteni a ter­vezettnél. A lakásépítés azon­ban nemcsak kapacitás, ha­nem pénz kérdése is. Sok múlik azon, a vállalatok tel­jesítik-e ama ígéretüket, hogy 480 dolgozójuknak adnak építési támogatást. S ha ennél is többre lennének képesek, még több lakás készülhetne el. A régi épületek — Több nagyszabású beru­házás fejeződött be az előző években. Például a művelődé­si központ és a tejüzem. Ré­gi épületeik sorsát még nem mindenki ismeri. — A régi Madáchban meg­felelő körülmények között működik végre az úttörőház, s a napokban költözött oda a gyerekkönyvtár. Az eredeti terv szerint, a felnőttkönyvtár a mozi termeiben kapott vol­na helyet, mivel azonban a régi tisztiklub megszűnt és kétemeletes épülete Is a bir­tokukba került, oda költözik a könyvtár az átalakítások után, s nem szűnik meg a Madách Mozi. A MOKÉP azt is vál­lalta, hogy még a tervidőszak­ban teljesen felújítja az épüle­tet. A régi Duna-parti úttö­rőház helyén már berendez­kedett az önálló dolgozók ál­talános iskolája. Egyelőre még üresen áll az egykori tejüzem épülete. Tatarozás és átala­kítás után pedagógusszállót szeretnénk benne nyitni. Az épület és a környezet egy­aránt alkalmas erre a célra. Tervezésére most adtunk meg­bízást. Elkezdődött a volt Ferences-kolostor átalakítá­sa is, ahol a Pest megyei Le­véltár Dunára vonatkozó anya­gát tárolják majd. Ebben az épületben a kutatók, a váci diákok és a helytörténet bará­tai is otthonra lelnek. — Ha az építők megtart­ják a vállalt határidőket, új, korszerű iskolában tanulhat­nak a Gombási út környékén lakó gyerekek. Mi lesz a régi földszintes épülettel? — Ott egy váci művésztelep magját szeretnénk elvetni. A meglévő épületekből műter­meket alakítunk ki, egy fé­lig nyitott épületben kapnak munkalehetőséget a szobrá­szok, 4—5 faházat vásárol­nánk, s az ország minden ré­széből hívnánk meg művésze­ket. Szolgáltatóház — Nagyon érdekli a város lakóit, hogy sikerül-e a szol­gáltatásokban, a kereskede­lemben és a vendéglátásban is előbbre lépni? — A Dunakanyar Vegyes­ipari Szövetkezet 350 négyzet­méteres szolgáltátóházat épít a Gombási lakótelepen, az épületben fodrász-, kozme­tikus-, Patyolat- és cipősza­lont nyit. A Földvári téren, a benzinkút melletti autóstanpá­lya helyén eredetileg egy kis bisztró szerepelt a tervekben. Sikerült az Utasellátóval meg­egyeznünk, hogy egy 600 négy­zetméteres étterem és esz­presszó épüljön. A tanpálya valószínűleg a lövőház mel­letti részen kap helyet. Gon­dolkozunk arról, hogy leg­alább ideiglenes jelleggel pia­cot kellene nyitni a Földvári téren, s hasznosítani néhány üresen álló, más üzlethelyisé­get is. — Talán túlságosan is bát­ran beszélgettünk ezekről a terven felüli tervekről, mégis, úgy vélem, hogy jó, ha válasz­tóink napi gondjainkat, töp­rengéseinket is ismerik, hiszen maguk is többször bizonyítot­ták már, ha szükség van rá, szívesen támogatják minden olyan elképzelésünket, amely a közösséget szolgálja. Csulák András A labdarúgó-szövetségben nincs szabadság Az 1930-as évekből való rajz korabeli sporthorgászt áb­rázol, a Hever ház alatt, a Kecske szigettel szembeni Du- na-szakaszon. Vácott is, a járásban is vé­get ért az 1976/77. évi laibda- rúgóbajnökság, a labdarúgó szövetségben azonban nincsen nyári vakáció. A sportfelügyelőségen be­szélgettünk Kovencz Antallal, a városi-járási labdarúgószö- vetség elnökével, aki munka­társaival már a következő év­adot készíti elő. Elmondta, hogy nehéz baj­noki évet zártak. A járásban az I. osztály hajrájában az Esze Tamás és a Gödi TK kü­lön harcot vívott a bajnokok tornáján való részvétel jo­gáért, melyet — jobb gól­aránnyal — Gödinek sikerült megszereznie. A Göd megyei csapat lett, az osztályban Szob került a harmadik hely­re. Lecsúszott a második osz­tályba Letkés és Püspökszi­lágy. Az új bajnoki idényben a járási I. osztály első helye­zettje a fóti Vasutas és a má­sodik helyen végző Mária- nosztra már az első osztály­ban szerepel. A járási I. osz­tályba került vissza a megyé­ből kiesett Fóti SE is. Kovencz Antal elmondta, hogy nagy figyelmet szentel­nek az ifjúsági csapatokra is. Közülük Vácrátót, Nagymaros és a Váci MÁV csapatai ke­rültek dobogóra. A második osztályban sze­replő Szód felnőtt csapata harmadik lett, míg a sződi fia­talok első helyen végeztek. A sportszerűségi versenyt a múlt évadban, négy kategóriá­ban, Váchartyán (felnőtt), Váchartyán (ifi), Fóti MÁV és Márianosztra nyerte. Megtudtuk, hogy elég sok dolga akadt a fegyelmi bizott­ságnak is: legyen ez figyel­meztető az egyesületek veze­tőinek. Játékvezetői gondok csak az évad vége felé jelent­keztek, az utánpótlás biztosí­tására, július végén, Kóspalla- gon játékvezető továbbképzést tartanak. A városi (tavaszi-őszi) baj­nokságban, melyben jelenleg még tart a nyári szünet, külö­nösebb sportszerűtlenség nem fordult elő. Augusztus közepén kezdődik az új szezon, Az 1977/78. évi I. osztályú járási bajnokság augusztus hetedikén rajtol, 16 csapattal. A második osztályt Északi csoport és Déli csoport beosztással tervezik négy for­dulósként, hogy a nagy uta­zási távolságokat csökkentsék. A két bajnok feljut az első osztályba. A labdarúgó szövetségben nagy örömet keltett a Váci Híradás és a Dunakeszi Vas­utas jó szereplése. Bíznak a folytatásban. Befejezésül Kovencz Antal elmondta, hogy az aktívaháló­zatot is felfrissítik, s mindent megtesznek, hogy a következő hónapokban sportszerű, érde­kes mérkőzéseket lásson a vá­ros és a járás labdarúgóit ked­velő közönsége. P. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom