Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

PEST MEGYEI Vllífi PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA. XXI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM Ára 80 fillér 1977. JÜLIUS 14., CSÜTÖRTÖK A művelődés műhelyei T assan beivódik a köz- tudatba, hogy az ol­vasók tábora és az olvasó­tábor nem ugyanazt je­lenti. Már azért sem, mert az olvasótáborba olyan fia­talokat hívnak meg, akik még nem tartoznak igazán az olvasók táborába. Ezen a nyáron már több mint nyolcvan olvasótábort szerveznek, mintegy négy­ezer fiatalnak, az általános iskolásoktól kezdve a fia­tal munkásokig. A táborok számának növekedésével egyre több szakemberre van szükség: az idén már négyszáz fiatal művész, tudós, népművelő vállalko­zik a kis csoportok vezeté­sére. A táborok előkészí­tésében és vezetésében je­leskednek a könyvtárosok és a pedagógusok is. Egy-egy olvasótáborban általában öt-tíz tagú kis csoportot alakítanak. A kis közösségi együttlét le­hetővé teszi, hogy megfor­dítsunk egy nevelési vi­szonyt. Az iskolában az irodalomtanárok többsége aligha tehet többet, mint hogy egy adott korból, an­nak költészetéből indul ki. Az elemzés végén — jobb esetben — eljut oda, hogy a mű esztétikumát, gondo­latiságát összekösse a diá­kok személyiségével, kül­ső-belső világával. Az ol­vasótábor magyartanára — legyen akár költő vagy pedagógus — éppen for­dítva tehet, hogy a megbe­szélt művekkel a diákok sajátos problémáira keres­sen választ — bár nem direkt módon. Az olvasótá­borban a nevelés tehát a társadalmi valóságból, a létből, a diákok sorsából indul ki, nem pedig a művészetből, miután az irodalomnak soha nem ügye az irodalom — ahogy Ratkó József költő megfo­galmazta. A jó olvasótábor egy ki- csit mindig az élet edzőpályája is. Olyan kö­zösség, ahol a fiatal sok­rétűen kipróbálhatja ma­gát. Sági Erika szobi gim­nazista így írt erről: „A kezdeti időszakban vért iz­zadtunk. A kiscsoportveze­tő azért, hogy kipréseljen belőlünk valamit, hogy a vezetőkkel egyenrangúnak tekintsük magunkat. A kis csoportok közösséggé válását tehát csak úgy ér­el a táborban, hogy a reg­geli sportolás után ebédig, majd ebéd utántól délután négy óráig fblynak a kis­csoportos foglalkozások. Ezek nem iskolai órák, nincs felelés és kicsönge­tés. Addig tart egy beszél­getés, amíg a kérdésre nem találnak számukra el­fogadható választ. A diá­kok egyéni-közösségi gond­jai elvezetnek sokszor a filozófiai alapkérdésekhez is. (Például: Mi az ember? Mi a társadalom? Mi a megismerés? Mi a dol­gunk? stb.) Késő délután és este pedig a közös fog­lalkozások követik egy­mást, kezdve a népdal­tanulástól a közös játékig. Idén egyre több táborban lesz készségfejlesztő, alko­tó jellegű foglalkozás: kezdve a mikroszkópépí­téstől a fafaragásig. A szocialista pedagógus, avagy az olvasótábori kis­csoportvezető a valóság pe­dagógiájának a híve. Ezt Darvas József az Olvasó népért mozgalom első or­szágos tanácskozásán így fogalmazta meg: ,,... a fiatalokat kommunistává, forradalmárrá csak úgy tudjuk nevelni, hogy ha a problémalátásra, vitára, az alternatívák közötti dön­tésre neveljük őket. De ... nem neveljük a fiatalokat arra — sokszor még félünk is tőle —, hogy abba az irányba tájékozódjanak, ami jó lenne: igenis, fe­dezzék fel a mai valóság ellentmondásait. Az olva­sótábori intenzív művelő­dés éppen ezt a de szócs­kát szeretné eltüntetni. Azért indulunk ki a konk­rét valóságból, a gyerekek társadalmi élményeiből, hogy a művészet, a tudo­mány, a kultúra segítségé­vel (lehetőleg minél pon­tosabb) választ vagy meg­oldást találjanak. Megint Darvas Józsefet idézem: ... mi is úgy lettünk an­nak idején forradalmárok, hogy az akkori valóság el­lentmondásaira kerestünk választ, és a marxizmus­ban találtuk meg. Én hi­szek ezekben a fiatalokban, hogy konstruktív válaszo­kat keresnek vagy talál­nak azokra az ellentmon­dásokra. Egyáltalán nem rir.gat- ják magukat az olva­sótáborok szevezői abban az illúzióban, hogy a vilá­got meg tudják váltani, azaz minden felvetődő problémára mindig megfe­lelő választ kínálnak a résztvevőknek. Minden­esetre: megkísérlik. S az olvasótábor-mozgalom a két tömegszervezet — a KISZ és a Hazafias Nép­front — vezetésével sok­ban hozzájárulhat a szo­cializmus iránt elkötelezett ifjúság neveléséhez. Már azzal is, hogy sokoldalú, közösségi, alkotó jellegű művelődésre serkent. Varga Csaba hétj ük el, ha demokratikus légkört alakítunk ki. Nem úgy szervezzük a közössé­get, hogy mi, felnőttek, művészek, tudósok találjuk ki, hogy mjlyen legyen a közösségi élet, hogy a diá­kok mit és hogyan csinál­janak. Nem felülről, s nem erőszakkal akarjuk for­málni őket, hanem szocia­lista módon, önállóságuk­ban és felelősségtudatuk­ban megbízva, hogy belső meggyőződésből váljanak közösségi emberekké. Az olvasótábori módsze­rek lassan kikristályosod­nak. Egy-egy nap úgy telik Munkában a növényvédő gépek Pest megyében erős a levélfertőzés A mezőgazdaságban a gabo­na betakarításával egyidőben a növényvédelmi szakemberek is munkában vannak. Több mint 10 ezer nagy teljesítmé­nyű géppel védik a szántóföl­di zöldségeket, valamint a gyümölcsösöket. Az átmeneti lehűlés ugyan némileg fékezte az esőzések után kialakuló gombás fertő­zéseket, mégsem tűr halasztást a szőlő peronoszpóra elleni védelme. Főleg a Dél-Dunán- túlon, Pest megyében, Nógrád, illetve Heves megyében, vala­mint a Duna—Tisza közén kell ügyelniük a gazdáknak; eze­ken a vidékeken ugyanis már júniusban is 5—10 százalék fe­letti levélfertőzöttség alakult ki, s a helyzet csak romlik, ha a növényállomány nem kapja meg időben a nagy hatású vé­dőanyagokat. Most már nem­csak a veszélyeztetett vidéke­ken, hanem országosan is hoz­zá kell látni a permetezéshez, mert a fertőzött területekről a spórák a távolabbi vidékekre is eljutottak, s ennek nyomán létrejöttek a peronoszpóra fer­tőzés kialakulásának környe­zeti feltételei. A gazdák az esőzések után 5—8 napon be­lül mindenhol végrehajtják a nagyüzemi termőterületeken a vegyszeres védekezést. A lisztharmat is terjedőben van, a fertőzés mértéke ugyan kisebb a peronoszpóráénál, vi­szont a gócokban a növényi betegség igen nagy károkat okozhat s ezért a lehető legna­gyobb hatásfokú védőszereket választják ki az agronómusok. A paradicsomföldeken is per­metezéssel védik a gombabe­tegségektől a növényállományt a beavatkozás eddig teljes si­kert hozott. Aczél György látogatása a Kutató Központban Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes Kor- nidesz Mihálynak, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya vezető­jének társaságában szerdán a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központba látogatott. A vendégeket Gergely István államtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke és az in­tézet vezetői fogadták. Kádár János fogadta a szovjet szakszervezeti küldöttséget Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán a KB székházában fo­gadta a Szavjet Szakszerveze­tek Központi Tanácsának — A. I. Sibajev elnök vezetésével — hazánkban tartózkodó kül­döttségét. A szívélyes hangulatú, ba­ráti beszélgetésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. Az Alekszej Sibajev elnök vezette szovjet szakszervezeti küldöttség szerda délután lá­togatást tett az Ikarus-gyár- ban. A vendégeket a látoga­tásra elkísérte Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, valamint Méhes Lajos, a vasasszak­szervezet főtitkára. A búza egyharmadát már betakarították Folyamatos a gabonaátvéie! - Az eső használt a kapásoknak Aratnak. Maximális telje- géppel rendelkezik. Program sítménnyel dolgozik a mező- , szerint látják el pótalkatré­gazdaság kombájnállománya. A kalászos gabona betakarí­tása a hét elején vált álta­lánossá. A kombájnok telje­sítménye az elmúlt évhez képest tovább nőtt, idén 20 százalékkal nagyobb a kapa­citásuk, s ha az időjárás to­vábbra is kedvez, úgy gyorsított ütemű betaka­rításra lesz lehetőség. A gépek naponta a termőte­rület .7 százalékáról képesek levágni a gabonát, ez azt je­lenti, hogy 24 óra alatt 120 ezer hektáron vágják le és csépelik el a kalászos gabo­nát. Az őszi árpa betakarítása lényegében országszerte be­fejeződött. Beérett a tavaszi árpa is, a termés levágása nem tűr halasztást, ezért a gépek teljes erővel dolgoznak az árpatáblákban. A búzá­nak több mint egyharmadát takarították be. Az ország különböző vidékei között a növények eltérő érettségi stá­diuma miatt eléggé nagy kü­lönbségek alakultak ki. Ez a differencia azonban termé­szetszerű, és semmiféle fenn­akadást nsm okoz a betaka­rítás további menetében. A rozst és a triticálét szintén vágják, a termőterületnek 12 százalékáról hozták le eddig a gabonát. A zab aratása még nem kezdődött meg, de a közeli napokban már a zabtáblákban is feltűn­nek az aratóbrigádok. Az aratást kísérő munka, a szalma betakarítása, a jó idő eredményeként meggyorsult, a korábbi napok záporai és zivatarai egy ideig akadá­lyozták ezt a munkát. Az aratásra jól felkészül­tek a gabonaipari vállalatok, folyamatos az átvétel, egye­lőre nincs fennakadás a gabo­na fogadásánál. Az elmúlt na­pokban még szárítani kellett a szemeket, ez sem okozott fennakadást, miután a mező- gazdasági üzemek és a gabo­naipar kellő számú szárító­Nyitás: négy hónap múlva *f<|U > ; ? ■ mm Százhalombatta új városrészében ABC-áruház épül. A 26-os Állami Építőipari Vállalat dolgozói a munkát november 7-re befejezik. Az új üzlet csaknem 7 millió forintba kerül. Halmágyi Péter (elvétele székkel a nagy munkán dol­gozó gépállományt. Az illeté­kes vállalatok naponta 200 soronkívüli megrendelést elé­gítenek ki és jól szervezett munkával biztosítják a 14 500 gabonakombájn lehető leg­jobb kihasználását. A szak­emberek szerint azért van ilyen nagyszámú alkatrészre szükség, mert a kalászos gabona terü­letének több mint egyne­gyedén a növényállomány megdőlt. A viharok nyomán a földre feküdt, s az ilyen gabona ara­tása erősen igénybe veszi a gépeket és természetesen, a kezelőszemélyzetet is. A leg­több üzemben — nagyon he­lyesen — olyan anyagi érde­keltségi rendszert alakítottak ki, amely a kombájnost mesz- szemenően érdekeltté teszi a megdőlt gabona igen gondos levágásában, a termés menté­sében. Július 8-án nyolc megyét ért jégkár, a pusztítás mér­téke egyelőre nem ismert. A felmérések folyamatban van­nak. A viharok nyomán az esők viszont, használtak a 1 kapásnövényeknek, felüdül- tek a kukoricák, és kertésze­ti növények is nedvesség­utánpótlást kaptak, ami elő­segíti a kívánt fejlődést. Konténerbázis Vácott Munkásszállók alumínium dobozban — Fogadó pályaudvarok A konténeres szállítás for- diulóéve az idei. Százával helyezik forgalomba a konté- nerrögzítős vasúti kocsikat, megindult az első speciális konténervonat, s az egészség­re ártalmas égetett darabos­mész rakodásának megszünte­tésére gumikonténerekkel kí­sérleteznek. Az egyik hazai konténer- gyártónak, a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységének udvarán hatalmas — szaksze­rű elnevezéssel 20 lábas — azaz 6 méter hosszú, 20 tonna áru szállítására alkalmas téglavörösre és szürkére fes­tett alumínium dobozok sora­koznak. A szállítótartályok egyike-másika különleges, ab­lakai vannak, s belsejét tapé­ta borítja, aljára műanyag padlót ragasztottak, a falon villanykapcsoló és fűtőtest, a mennyezeten búrák. Akár azonnal berendezhető lakószo­ba. A szokványostól eltérő rendeltetésű konténereket ta­valy kezdték gyártani a vá­ciak. Elsősorban az építőipar használja ezeket, mert ugyan­csak konténer mosdóval és konyhával komplett munkás­szállóvá alakíthatók. Egyik megrendelőjük éppen a Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat. A lakókonténerek gyorsan népszerűvé lettek, s a gyár annyi megrendelést kapott, hogy ki sem tudják elégíteni az igényeket. Az első félévben 133 iakókonténervázat építet­tek. A második félévben ennél többet gyártanak Jól szemlélteti a korszerű szállítóeszköz iránti igé­nyek növekedését, hogy 1976 első hat hónapjában még 10— 12 százalékkal kevesebb kon­ténert állítottak elő, mint az idén, amikor a két gyártóso­ron együttesen 1314 húszton­nás tartály készült. A konténerek használata hazánkban a hatvanas évek végén kezdődött. 1970-ben még csak 50 ezer tonna áru utazott bennük, tavaly pedig már majdnem 600 ezer. Bár dinamikus a fejlődés, a konté­nerforgalom néhány év alatt a tízszeresére növekedett, a vasúti áruszállításban még mindig elenyésző — alig fél százalék! Természetesen nem minden árut érdemes konté­nerekbe rakni, a gazdasági elemzések szerint a termékek­nek mindössze 20—25 száza­lékát. A modern árufuvarozás fontos kellékei a korszerű kpténerterminálok, de ha­zánkban jelenleg csak 20 vasútállomás vesz részt a konténerforgalomban, és közülük mindössze öt al­kalmas a húsztonnás kon­ténerek fogadására. Az alumínium ládák mozgatá­sa gondot jelent az iparválla­latoknak is, mert használa­tukhoz speciális darukat kell beszerezniük. Egyes külföldi vásárlók azonban ragaszkod­nak a megrendelt termékek konténeres szállításához, ezért 1980-ra háromszor több húsz­tonnás konténert használ a magyar közlekedés, mint je­lenleg. Űjabb konténerállomá­sok kapcsolódnak a hálózatba, jövő év végén például üzembe helyezik a Józsefvárosi pálya­udvaron azt a nagy teljesít­ményű, sínen futó, automa­tikus darut is, amely 40 mé­ter szélességben és 200 méter­nyi hosszú pályán dolgozik majd. A MÁV, a Volán és a MAHART együttesen több mint 900 millió forintot fordít ebben az ötéves tervidőszak­ban. rakodásgépesítésre. Cz. V. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke Irak nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Ahmed Hasszán Al-Bakrot, az Iraki Köztársaság elnökét és Szad- dam Husszeint, a Forradalmi Parancsnoki Tanács alelnökét. Varga József, a Miniszterta­nács Titkárságának vezetője — aki Mihail Szmirtyukovnak, a szovjet kormány titkársága vezetőjének meghívására tett látogatást a szovjet főváros­ban — szerdán hazaérkezett Moszkvából. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács El­nökségének tagja vezette azt a magyar küldöttséget, amely baráti látogatást tett Mongó­liában. A delegáció tegnap ér­kezett haza a magyar fővá­rosba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom