Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

MŰANYAGÜZEM KOCSÉRON Jegyzet Gondosabban! A betakarítás a városi embert is érdeklő közügy. Lépten-nyomon előkerülő téma a munkahelyeken, is­merősök, barátok beszélge­tésein. A várható időjárást nemcsak az üdülni készülők szempontjából lesik, asze­rint is figyelik a felhőket, várható-e eső, nem pusz­tít-e jég? Ezekből a szavakból a fél­tő aggodalom is kiesendő! olykor. Arról is szó esik, hogy ígéretes az idei ter­més, s nagy munka /ár óz erő- és munkagépek veze­tőire, mindazokra, akik a betakarítást végzik. A mun­kákat gyorsan és időben kell elvégezni, mert csak így kerülhető el, a gabona éré­sét követően, a napról nap­ra növekvő szemveszteség. Megvannak a nagy teljesít­ményű gépek, a szorgal­mas dolgozók, s jó szerve­zés teheti gördülékennyé a munkát. Az utakon járók-kelők, joggal teszik szóvá, ha a malomba, tárházba igyekvő pótkocsis vontató, teherau­tó vastag csíkban szórja a földre, az út porába a ga­bonát. Többen méltatlan­kodva mondják, hogy való­ságos, búzaszőnyeg teríti a kövezetei. Gondosabban kell rakodni, mert az így kárbavesző búza is mázsá­kat, tonnákat tehet ki, pe­dig minden szemre szükség van. T. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSzÍr" XXX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1977. JULIUS 13., SZERDA Jászkarajertő, Kőrösfeiétlen Virágzó háztáji gazdálkodás Sokan nevelnek állatot — Felvásárlás, táp, takarmány Eladó az iskolatáska Ha a gyereknép még nem is, a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ már gondol a szeptemberi tan­évkezdetre: papír- és írószer- osztályának raktárkészletét megnövelve július második fe­lében kedvezményes füzet- és táskavásárt tart Cegléden, az áruházban, Jászkarajenőn, a papírboltban, Törteién, a kul- túrcikk üzletben és Csemöben, a szövetkezeti vegyesboltban. Aki a köröstetétleni és a jászkarajenői határt járja, látja, hogy a megszokottnál er­re több a tanyák körül, árkok mentén legelő jóázág. Nem­csak baromfi szaladgál az út porában, hanem kipányvázott disznók, tehenek is legelész­nek. Ezen a vidéken mindig dívott az állattartás. Jól pél- dázza ezt a szerdánkénti jász- karajenöi hetipiac: jelentős a felhozatal, s a vevők a távoli településekről is eljönnek. A Minisztertanács tavaly hozott határozata a községi tanácsoknak is feladatként je­lölte meg a háztáji és kisegí­tő gazdaságok támogatását. Se­gítenek a termelőszövetkezetek is. Az idei tavaszon a közös tanácsú községekben felmérés készült, amelyből kiderült, hogy a számlálás időpontjában, Jászkarajenőn ezer 224 szarvasmarha volt, közü­lük 772 tehén, Kőröstetét- lenen, a tanyákban 128 marha állt a jászlak mel­lett, s ezek közül 97 fejős. Jászka­rajenőn a sertések szánja meg­közelítette az ötezret, a szom­széd községben meghaladta a kétezret. A sertéseket nem­csak helyben értékesítik, ha­nem teherautószám viszik máshová eladni a gazdák. Ba­romfiból több tízezret nevel­nek. A környező városokból, de még Budapestről is odajár­DOBOGOS HELYEZÉSEK Az emlékverseny győztese Ökölvívók — szolnoki szorítóban A nap LABDARÜGÄS Ceglédi VSE, a Vasutas­alkalmából, négy csapat részvételével, serdülő labda­rúgótornát írt ki az egykori társadalmi sportvezető, Veres János emlékére. Az első nap eredményei: Nagykőrösi Kinizsi—Prágai Lokomotív 1:1 (1:1). Az érdekes, jó mérkőzés döntetlenül végződött. A 11-es rúgásban a nagykőrösiek 5:4 arányban bizonyultak jobb­nak, ezért ők kerültek a dön­tőbe. Pest megyei válogatott— Ceglédi VSE 2:1 (2:0). Ellentétes félidőket hozott a mérkőzés. A hajrában a CVSE nagy erővel rohamozott az egyenlítésért, eredménytele­nül. A második napon, a 3. he­lyért: CVSE—Prágai Lokomotív 2:1 (0:0). Küzdelmes, közepes színvo­nalú összecsapás volt, melyet a szerencsésebb csapat nyert meg. Góllövők: Zila, Kele­men. Az első helyért: Pest megyei válogatott— Nagykőrösi K. 1:0 (1:0). Mindkét gárda lelkesen ját­szott, s jól is. A színvonalas mérkőzést Kovács góljával nyerték meg a Pest megyeiek. Az ünnepélyes eredményhir­detésre a PVSK Vasutas Totó Kupa találkozó szünetében került sor. A díjakat Veres János özvegye adta át a győz­teseknek. Érdemes volt megrendezni a fiatalok seregszemléjét, a gye­rekek valamennyi mérkőzé­sen nagy kedvvel játszottak, számot adtak bontakozó te­hetségükről. A legtöbb gólt Losó László (Pest megye vá­logatott) lőtte, míg a legtech­nikásabb játékos címet Jirsi Shule (Prágai Lokomotív) és Kökény Sándor (CVSE) kap­ta. A vándorkupa első győz­tese a Pest megyei serdülő­válogatott. A versenyre ez­után minden évben sor kerül majd. ASZTALITENISZ A Ceglédi VSE II. csapata utolsó megyebajnoki találko­zóján, biztos győzelmet ara­tott. CVSE II.—Váci Vasas Izzó II. 15:5. Győztek: Kottlár (4), Gyura (4), Mala (3), Kiss (2) és a Kottlár—Gyura pár (2). Ökölvívás Szolnokon 15 egyesület 110 versenyzője indult a három­napos SZMTE Kupán. A CVSE tizenöt serdülő és ifjúsági sportolót állított szorítóba. A fiatalok kitettek magukért, va­lamennyien felállhattak a do­bogóra. Abonyí és a Sánta testvérek teljesítménye vi­szont elmaradt a várttól. Az összetett pontversenyben any- nyira szoros lett a végered­mény, hogy, ha ők szokott tor­májukat mutatják, s jobb he­lyezést szereznek, a CVSE a kupát is elnyerhette volna. Az összetett pontverseny­ben: 1. FTC2. SZMTE 30, 3. KSC 29, 4. Ceglédi VSE 27 ponttal. Az egyéni helyezé­sek: serdülők: első helyezett Sziládi László (nagyközépsúly­ban), a második Farkas István (harmatsúly), Farkas Sándor (pehelysúly), Abonyi László (váltósúly), harmadik Berényi László (légsúly), Darázs Győ­ző és Sánta Béla (váltósúly), Komjáti Sándor és Pákozdi István (nagyváltósúly). Ifjú­ságiak : második helyezést szerzett Lendér öyula (félne­hézsúly), harmadikok lettek Kaiser Béla (légsúly), Szellő István (könnyűsúly), Tóth Ferenc (kisváltósúly), Sánta László (váltósúly) és Kobela Mátyás (középsúly). U.L. nak a kereskedők, és sohasem távoznak üres kézzel. Mindig alaposan megpakolják jármű­veiket. Régebben libatenyész­téssel, töméssel, pulykával is sokan foglalkoztak, majd min­den háznál, tanyában. Az utóbbi években azonban lé­nyegesen kevesebben. A két község határában gazdálkodó Árpád Terme­lőszövetkezet sokoldalúan segíti a tagok, alkalmazot­tak háztáji és kisegítő gaz­daságait. Tavaly a háztáji számára 880, az idén 900 hektár legelőt biz­tosított. A múlt évben 600 hek­tár háztáji kukoricaföldet adott ki. Az idén jóval 'keve­sebbet, mert sokan inkább a pénzbeli megváltást választot­ták. Lucernaterülethez is ked­vezményes áron juthatnak hozzá a háztájiak. A közös gazdaság az ősszel nagy meny- nyiségű répaszeletről gondos­kodott, amelyet járműveivel szállított a gazdák udvarába. Ugyancsak hazavitték az alomszalmát is. A termelőszövetkezet haté­konyan közreműködik az átvé­telben, felvásárlásban. Borjú­kat, növendék bikákat, serté­seket' értékesít, és a tejet is folyamatosan átveszi, 1976-ban 2 ezer 618 malacot, 181 süldőt és 714 hízót vásárolt. Több mint 18 ezer hektoliter tej ke­rült be a háztájiból. A helybeli takarmánybol­tok általában elegendő és megfelelő választékú táp­ról és szemestakarmány­ról gondoskodnak. Az ÁFÉSZ a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás gazdája. Amit átvesznek, elsősorban a hely­ben lakók ellátására fordít­ják. Jászkarajenőn megfele­lő mennyiségben és választék­ban árulnak növényvédő sze­reket. Kőröstetétlenen kedve­zőtlenebb a helyzet, ugyanis nincs megfelelő szakképzett­ségű eladó a boltban, aki fog­lalkozhatna velük. Műtrágyá­ról épp úgy gondoskodnak, mint kisgépekről. Tavaly a jászkarajenői üzlet 8 morzso- lót, 52 darálót és 80 permete­zőgépet értékesített. Az idei tavaszon az ÁFÉSZ paradi­csom. és paprikapalántát is árult. A felmérés arról tanúskodik, hogy a rendeletben érintettek felismerték a háztáji és kisegí­tő gazdaságok támogatásának jelentőségét, kedvezően befo­lyásolva a piac árukínálatát. T. T. Cegléd a hazai lapokban A Magyar Népfront történe­te 1935—1976. című dokumen­tumkötetben a városunkbeli Csala István és Kárpáti Aurél neve is szerepel. ★ A Petőfi-adón, július 4-én elhangzott Bácsi kérem, hol leheit itt focizni? című műsor­ban a ceglédi fiatalok tehet­ségkutató versenyéről elisme­rően nyilatkoztak a sportveze­tők. ★ A Magyar Konzervipar jú­nius 15-i számában a ceglédi konzervgyár életéről jelent meg tudósítás. ★ A Békés megyei Népújság a hústermelő verseny első he­lyezettjéről, a Ceglédi Állami Tangazdaságról írt. ★ A Mérleg júniusi számában a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ bi­zalmijáról, Ozsváth Istvánné­ról írták életrajzot, eredmé nyes munkáját méltatva. ★ A Művészet 1976. évi év­könyve Benedek Péter ceglédi parasztfestő egyik művének színes reprodukcióját közli. ★ A Déri Múzeum évkönyvé­nek 330. oldalán az Országos Földművelő Párt 1908-ban, Cegléden kiadott programjá­ról olvashatunk. A Föld Népe szerkesztősége Által közrebo­csátott kiadványban ez áll: „Jertek, gyülekezzetek a vörös zászló alá!” ★ A Nimród, a Magyar Vadá' szók Országos Szövetsége lap­ja, júliusi számában hírt adott arról, hogy a csemőd Rákóczi és a ceglédi Széchenyi Va dásztársaság lövészversenyt rendezett Széchenyi Zsigmond emlékére, és a versenyre meg­hívták a neves író özvegyét is. M. T. Kifogástalan a minőség NYÁRI MUNKA, DIÁKOKNAK A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet korszerű műanyag­üzeme mintegy ötven embert foglalkoztat. Bugyi Ilona, az üzem egyik vezetője, két év óta dolgozik itt. Tőle érdek­lődtünk a munkáról. Kábelbilincs — A fóliafúvóban előállított alapanyagból különböző mére­tű fóliatasakok készülnek. Fó­liahegesztőink gyártják, s a baromfifeldolgozó vállalatnak, valamint a hűtőiparnak szál­lítjuk őket. — Milyen termékek kerül­nek ki az üzemből? — Fogantyúkat gyártunk a VEGYÉPSZER-nek, s az El- zett műveknek. Itt készülnek a kosárlabdajáték tartozékai is, valamint a PVC-kerekek. A Vasértnek falitiplit, kábelbi­lincset szállítunk. Készítünk PVC olajálló csöveket is, me­lyekből elegendő tartalékunk van raktáron. Nálunk készül­nek egyébként a keresett szí­nes szalagfüg^önyök is. Ellenőrzés — Kik dolgoznak a mű­anyagüzemben? — Javarészt kocsériak, kö- röstetétleniek, jászkarajenöiek. A környékbeliek a szövetkezet személyszállító kocsijával utaznak naponta Kocsérra. — Hány műszakban dolgoz­nak? — A gépeken, a fóliafúvó­ban, a iraccsüzemben három­ban, a fóliahegesztőben pedig csak délelőtt. Orbán Margit minőségellen­őr három éve jár be Jászkara- jenőröl. — Nincs gondja az átjárás­sal? — Naponta hoz bennünket a szövetkezet gépkocsija, nem okoz gondot. — Sok munkája akad? — Igen, sok. A fröccstermé- keket ellenőrzőm a gyártás fo­lyamán. Ehhez, persze, min­denféle terméket jól kell is­mernem. Azt szeretném elérni, hogy minőségileg kifogástalan termékek kerüljenek ki a gé­pekből. Várják őket — Reméli sikerül? — Én állandóan délelőtt va­gyok itt, ezért csak a délelőtti műszakban dolgozókat tudom ellenőrizni. — A nyári vakáció idején alkalmaznak-e diákokat? — Eddig minden évben kí­nálkozott a diákoknak is mun­kalehetőség, vagy a kertészet­ben, vagy itt, a műanyag- üzemben. Az idén is várjuk őket. B. T. Erodményes együttműködés Vállalásaikat teljesítő brigádok Sok olyan gép, alkatrész készül a Ceglédi Vasipari Elektromos és Műszerész Szö­vetkezetben, amely export­ként szerez becsületet a ha­zai munkáskéznek és a szö­vetkezeti iparnak. A szövet­kezet szocialista brigádjai köztük is elsősorban a gépex­portban dolgozók együttmű­ködésre, egymás patronálá- sára alakítottak ki új és erő­södő kapcsolatot. Ezt gyümöl- csöztetik a csepeli munkások munkaversenyéhez csatlakoz­va, vállalásukat konkrét fel­adatként sorolva a teendők­höz. A szövetkezetbeliek a munkaidő, a drága gépek, az állóalapok fokozottabb ki­használására, vagyis mind jobb eredményekre töreksze­nek. A szövetkezet erre az évre 49,7 millió forintban jelölte meg termelési értékét, ezen belül növelte a lakossági szol­gáltatást és az exportot. Szép gyümölcs, elegendő zöldség Kedden már kora reggel özönlöttek az emberek a ceg­lédi piacra. A háztartásokban hagyománya van a télire tar­talékolásnak, a befőtteltevés- nek. Szörpnek málnát és ri­biszkét, befőttnek egrest, megy. gyet, késői cseresznyét, árpa­érő körtét, bélessütéshez ré­tesalmát sokan kerestek, s vásároltak. Választékos és bő­séges volt a piac ellátása, reá­lisak és széles skálájúak vol­tak az árak. Burgonyát 4—8 forintért, hagymát csomónként 3—4, kilónként 8—10 forintért lehe­tett kapni. A szép méretű idei fokhagyma darabja 2—2,50 forint volt. A fejes káposz­táért kilónként 4—8 forintot, a kelkáposztáért 6—8 forin­tot kértek az árusok. A pap­Keresett az építőanyag Az első félévben 24 millió forint értékű építőanyagot hozott forgalomba a ceglédi TÜZÉP-telep. Ez az előző évinél több. A telep feladata elsősorban a lakosság ellátása, a forgalom 80 százalékát magánépíttetők bonyolították le. A képen: fenyőfűrészárut válo­gatnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele rikát darabonként is árusí­tották, másoknál kilója 12— 26 forint között váltakozott, méret és minőség szerint. A paradicsom is általában 24— 26 forintba került kilónként Salátának és kovászos sava­nyítottnak való uborkát már 4 forintért is lehetett kapni, a szebbje 8—10 forintért kelt el kilónként. A leveszöldség általában igen szép volt, 3—6 forintba került 'csomója. Ke­vés gomba, kevés tojás és ke­vés tejtermék akadt a ceglédi piacon. A gyümölcsárusoknál a vá­sárlók elégedetten tapasztal­hatták, hogy több eladó a kis- kertesek során sem árul zsák­bamacskát, vagyis feltünteti kosarán az alma, körte, barack árát. Van, aki a régi, rutinos eladóktól sem rest tanulni, és szíves szóval kínálja termé­sét. Kelendő volt az ősziba­rack, amit 12—25 forintos áron lehetett kapni. A drá- gábbja, akár gyümölcskiállí­táson is megállta volna a he­lyét. Gondosan kezelt, friss és választékos volt a kofa­sorok áruja. A termelőszövet­kezeti, fogyasztási szövetke­zeti, a MÉK-től és a MEZŐ- KÖV-től érkezett zöldség és gyümölcs is illett a teljes pia­ci kénhez. A MÉK és a ME- ZÖKÖV igyekszik tartani a szavát, s vele együtt a vá­lasztékot, a reális árakat. A ceglédi piac túlsó bugy­rában, a zsibpiacon is moz­galmas volt az élet. A textil­hulladékot és maradék mé­terárut kínálókat sokan fel­keresték. Az asszonyok sza­bad óráikban sok hasznos holmit készítenek a látszólag semmire sem jó hulladékból, köténytől, blúztól kezdve, a függönyig, párnahuzatig. A kézimunkázók azért panasz­kodtak. hogy a hímeznivaló népművészeti motívumokat oiacra hozók újabban csak a drágább szövetre nyomott min­tákat kínálják inkább, kevés a jól mosható sifonra, vá­szonra tervezett, pedig ré­gebben bőven volt belőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom