Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-13 / 163. szám

MOHOMIDÍH A PEST ME GYE I HÍR LAP, K ÜLŐ N KI, A D A S A XIX. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1977. JŰLIUS 13., SZERDA Érdeklődő fiatalok Látogatóban a szödligeti KISZ-vezetőképső iskolában Találkozás a járás vezetőivel Már bent tartózkodunk a tábor területén, amikor két szigorú fiatalember megkér­dezi tőlünk, hová igyekszünk. Aztán, amikor megtudlak lá­togatásunk célját, udvaria­san beljebb tessékelnek. Szinte akaratlanul is a Du­na felé vesszük az irányt. Hullámzó víztükre csábító­an hívogatja az ideérkező­ket. A tábor közepén impo­záns épület, körülötte ará­nyos faházikók. A KISZ Pest megyei bizott­ságának szödligeti Ligeti Ká­roly vezetőképző iskolájában vagyunk. Ismerősök a tablókon Az előtérben izgalmas pinypongcsala folyik, többen már az ebédért állnak sor­ban. A mai 'menü: lebbencs- leves, tejfölös sertéspörkölt, csigatésztával. Pillanatok alatt benépesül a tágas ebédlő, mi addig kör­benézünk a folyosón. Jóleső érzéssel vesszük észre: a fa­lon elhelyezett tablókról több ismerős arc néz le ránk. A kiváló hallgatók között lát­hatjuk Báli Máriát, a monori nagyközségi KISZ-bizottság titkárát, XJhrin Imrét, a Mo­nori Járási Szolgáltató Szö­vetkezet titkárát, Páhi Irént, a Monori Állami Gazdaság szervező titkárát. A teraszon sütkéreznek a monori járásbeliek. Ám nincs sok idejük a tétlenkedésre, Radnüs Erzsébet, a KISZ já­rási bizottságának politikai munkatársa már mondja is: — Gyerekek, gyertek az el­ső emeleti Korvin Ottó osz­tályterembe, kezdődik a dél- utáni program, amely kicsit szokatlan, de már .hagyo­mánynak számít. Ezen a napon látogatott a táborba Cselényi Dezső, az MSZMP monori járási bizott­ságának első titkára és Ko­zák Sándomé, a Pest megyei | Kozák Sándomé válaszol a bal szélén Cselényi Dezső. feltett kérdésekre. A kép A KÍSZ-titkárok nagy figyelemmel hallgat.iáit a beszá­molót. Mutnéfalvy Zoltán felvételei Tanács monori járási hiva­talának elnöke, hogy talál- I kozzék a járás KISZ-titká- raival, s tájékoztassa őket szűkebb pátriánk fejlődésé­ről, az V. ötéves terv még hátralevő feladatairól. Alig telik el néhány perc, s máris mindenki elfoglal­ja helyét a teremben. Patkós József maglódi pe­dagógus mérgesen csapja ösz- sze a kezét: — Ügy szerettem volna meghallgatni a tájékoztatót, de mivel én vagyok a mono­ri iárásbeliek kultúrcsa, e! kell mennem két órakor egy nekünk tartandó megbeszélés­re. , Mozgalmi dalokat énekel­nek a fiatalok, várják a já­rási vezetőket. Amikor be­lépnek. felállnak helyükről. 4?y köszöntve a vendégeket. ‘ Földi Károly járási KISZ- titkár megköszöni, amiért nagy elfoglaltságuk közepet­te is szakítottak időt arra, hogy ellátogassanak az egy­hetes tanfolyamon részt ve­vő KISZ-titkárokhoz. ^tavalyi mérleg Cselényi ít&zső. a járás ta­valyi gazdasági eredményei­ről megkezdi a tájékoztatót. A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek termelési érté­ke 736 millió forint volt 1976-ban, annak ellenére, hogv a legfontosabb növény- félék, a búza, a kukorica és a burgonya átlagtermése alat­ta maradt, a vártnak. Szó esik az ipari üzemek munkájáról, aztán az idei feladatokra tér át Cselényi Dezső. Friss adatokat mond ar- j ról, hogy járásunkban jól ha- ■ lad az aratás, az átlagtermé­sek meghaladják a tavalyit. A társadalmi összefogás szép példáját 'mutatják a já­rás lakói, amikor segítenek egy-egy nagyobb létesítmény építésében. Az üllői 16 tanter­mes általános iskola tető alá hozásához például a helybeli­ek 17 ezer társadalmi munka­órát ajánlottak fel. De sorol­hatnánk az adatokat tovább, az úri óvoda, a vecsési isko­la, a monori rendelőintézet is jelentős társadalmi segít­séggel épül. A járás lakossága szereti környezetét, fejlesztésében segít, ahol csak tud. A fiatalok már eddig is so­kat tettek a gyarapodásért, miért ne rukkolnának ki egy újabbal: a járás községeinek utcái, terei, bizony, eléggé elhanyagoltak, indítsanak a KISZ-alapszervezetek akciót, A szép. tiszta, virágos járá­sért! felhívással. Részletesen ismerteti ez­után a járási pártbizottság első titkára az V. ötéves terv még hátralevő feladatait. Vasárnap dolgoztak Szünet következik. Földi Károly örömmel mondja, hogy jól sikerült a vasárnapi társadalmi munka­akció: a fiúk a kistarcsai me­gyei kórház kerítését építet­ték, a lányok egy része a kos- di tsz-ben szamócát szedett, a többiek a tábor környékét rendezték, tették tisztábbá. Folytatódik a be=zéieetés. a találkozás fórummá alakul. A jelenlevők eljuttatták azokat a kérdéseket a vendégekhez, Reggel öltől talpon A postamesternő Nyáron segédmotorral, télen vonattal Sok író képzeletét ragadta már meg az egyszemélyes fa­lusi postahivatalok kezelői, a postamesterek tevékenysége. Maupassant, Gogol, Csehov re­gényeinek, novelláinak epizód- vaigy kulcsszereplői voltak. Ám — ahogy mondani szok­ták — más a regény és más valóság. Engem az érdekelt, hogyan él és dolgozik egy mai postamester? Hosszú az út a sülysápi vas­útállomástól a sápi falurész kis postájáig. A tűző napsütés után, bent jóleső hűvösség fo­gad. Mindenki a keresztnevén A kisablak mögött barna ha­jú, kedves mosolyú fiatalasz- szony: Visnyei Istvánná, hiva­talvezető. Éppen most sikerült telefonösszeköttetést teremte­nie Nagykátával: a kapcsolás­ra váró férfi bevonulhat az előtérben levő telefonfülkébe. Szusszanásnyi id árak sincs azonban a beszélgetésre, mert nyomban újabb emberek ér­keznek. — Marika jött-e levelem? — Marika, három lottót ké­rek! ■ Marika, jól töltöttem ki ezt a csekket? És Marika utánanéz a várva várt levélnek, ellátja a szeren­cse szelvényeivel a Fortuna kegyeire áhítozót, gyors moz­dulatokkal, szaporán kopogva lebélyegzi a csekket. ■ Ez így megy egész nap — mondja a hivatalvezető. — Kétezerötszáz ember tartozik körzetemhez, kerül hát dolog bőven. Azon se csodálkozzék, hogy szinte mindenki a ke­resztnevemen szólít, errefelé ez kialakult szokás. — Hogyan lett postás? — Tápiószecsőn születtem, ott is nőttem fel. Gyermek­koromban gyakran megfordul­tam a postán, mert az ottani hivatalvezető, Sziráki János­áé, Ágnes néni, jó ismerősünk volt. Megtetszett a munkája és az, ahogyan dolgozott. A nyári szünidőkben néha magam is postáskodtam. Ágnes néni ve­zetett be a hivatás rejtelmei­be. Érettségi után végleg úgy döntöttem, postás leszek. Egyéves postatiszti tanfolya­mot végeztem 1962-ben. Majd Nagykátára kerültem, tele­fonközpont-kezelőnek. Kapcsolást keresve — Dolgozott máshol is? — Igen, a tápiósági és a tá­piószelei hivatalokban, de ne­kem mégis a nagykátai évek a legemlékezetesebbek. Akkor ismerkedtem meg ugyanis a férjemmel. Méghozzá telefo­non, a munkánk révén, ö is postás, akkoriban Pesten dol­gozott. telefonközpontban. Kapcsolást keresve találtunk rá egymásra. Kezdetben csak a huzalok vékony szálai kö­tötték össze a hangunkat, és az érzelmeinket, később a szemé­lyes találkozásra is sor ke­rült ... Aztán 1965-ben újra kapcsoltunk, megvolt az es­küvőnk. Két fiunk született, Pisti most tíz-, Tamás pedig nyolcéves. Tamás születése után költöztünk ide, Sápra, akkor vettem át ennek a hi­vatalnak a vezetését. — Két kézbesítővel dolgoz­tam. Feltétlenül írja meg a nevüket, megérdemlik. Az ő munkájuknak oroszlánrésze volt abban, hogy 1972-ben el­értük a kiváló hivatal címet. Dóczi Lajos, ő sajnos már nem él és Verovszki Ferenc, aki most megérdemelt nyugdí­jaséveit élvezi. — Mióta a kézbesítés 'meg­szűnt, egyszemélyes lett a pos­ta, csak felvevőhivatalként mű­ködik. A fiókbérlők bejönnek küldeményeikért, a levélért, csomagért, pénzért. Kiváló dolgozó — Mit jelent egyszemélyes hivatalban vezetőnek lenni? — A sülysápi 1. számú pos­ta mellérendeltje vagyok. A pénztárszámadást önállóan ve­zetem, értékcikket is önállóan rendelek, nem az ellenőrzőhi­vatal felügyeletével. Az épü­let, a berendezések állagának karbantartása is az én dolgom. Kisebb javításokat, ezer fo­rintig, saját hatáskörömben is elvégeztethetek. A téli tüzelő­olaj beszerzését szintén én in­tézem. Ha szabadságon vagy betegállományban vágyóik, he­lyettesről is nekem kell gon­doskodnom. Ez utóbbi, lekopo­gom, eddig mindig sikerült. — Munkája nem kevés. Elégedett a fizetésével? — Nem lehet okom panasz­ra. Először is, szolgálati lakás­ban lakunk, a lakbér mindösz- sze 367 forint. A fizetésem, a különféle pótlékokkal együtt, meghaladja a háromezer forin­tot. Jutalomosztáskor sem ma­radtam ki eddig a sorból. De ami még az anyagi elismerés­nél is jobban esett, hadd di­csekedjek el vele, ebben az év­ben a kiváló dolgozó címmel tüntettek ki. Percenként bemegy valaki — Hogyan telik el egy nap­ja? — Reggel öt órakor már tal­pon vagyok. Gyors reggeliké­szítés, férjem a negyed hetes vonattal utazik Pestre, a Bu- dapestvidéki Postaigazgatósá­gon dolgozik. Ahogy őt elindí­tom, felkeltem a srácokat. Most szünidő van, elmennek bevásárolni, segítenek takarí­tani, aztán mehetnek játszani. Háromnegyed nyolckor már a hivatalban vagyok, előkészü­lök a napra. Átnézem a pénz­társzámadást, előkészítem az1 értékcikkeket, a váltópénzt. Átforgatom a keletbélyegzőt, kipróbálom a telefont, jöhet­nek az ügyfelek. — A forgalom, főleg a hó­nap első részében és a hó vé­gén nagy: olyankor megemel­kedik a csekkbefizetések szá­ma. De amint láthatta, szürke hétköznapokon is szinte per­cenként bejön valaki. Ebédidőt nem tartok, fél négykor Zárok, akkor ellenőr­zőm a posta előtt felszerelt se­gélykérő telefont. Ha netalán elromlik, azonnal intézkedem a megjavításáról. öt órakor jön az autó-mozgó, elszállítja a felvett küldeményeket. — Ezután kezdődik a máso­dik műszak, mosás, vasalás és a vacsorakészítés. Nagy segít­ség ehhez kis veteményesker­tünk, paprika, paradicsom, uborka terem benne, s van né­hány gyümölcsfánk is. — Este kollektív mosogatás, rendrakás, tévénézés. Ha jut rá időm, olvasok. Szeretem a verseket. A kedvenc költőm Juhász Gyula, a maiak közül pedig Baranyi Ferenc. Hosz- szabb lélegzetű regény olvasá­sához mostanában nem fogok hozzá. Van, ami jobban leköt: építkezünk. Az idén lesz kész a házunk Tápiószecsőn. Köze­lebb akartunk kerülni a ro­konsághoz. Ha minden jól megy, az ősszel már költözkö­dünk. Hivatás — Itthagyja a sápi hivatalt? — Nem. KRESZ-tanfolyam- ra járok, nyáron segédmotor­ral, télen vonattal fogok in­gázni Szecső és Sáp között. Egészen addig, amíg olyan ember nem költözik jelenlegi szolgálati lakásunkba, aki a posta vezetését is vállalja. Hal­lottam arról is, van olyan terv, hogy Szecsőn felépül a 2. szá­mú postahivatal. Ha tető alá kerül, abban szeretnék dolgoz­ni. — Büszke leliet-e valaki arra, hogy postás? — Hivatásomnak érzem a munkámat. Ügy érzem tevé­kenységemmel az emberek szolgálatára lehetek. Vörös István A nap kulturális programja MOZIK Monor: Vörös plakát. Nyár­egyháza: Ezt nem tanultuk. Vecsés: Harc Rómáért, I—II. MŰVELŐDÉSI HÁZ Mendén, 17-től 21 óráig: Könyvtári órák, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Elégették a szalmát KEZDŐDHET A TÁRCSÁZÁS Nyári Totó Kupa KOMÍP (Tatabánya)-Sülysáp 2:0 (1:0) 1800 néző. Vezette: Sülysáp, Dávid. Hét közben ja járásban lakó totózók : sokat > töprengtek, mit tiopeljenek a: Sülysáp—KO- MÉP (Tatabánya) mérkőzésre? A vélemények megoszlottak, egyesek biztos vendéggyőzel­met vártak, sokan hazai győ­zelmet tippeltek.’ Az előbbieknek lett igazuk: a tapasztaltabb vendégek biz­tosan szerezték meg a győzel­met a lelkesen, de igen sok hibával játszó hazaiak ellen. A sülysápiak kétszer a kapu­fát találták telibe. A mérkőzé­sen a hazaiak közül csak a közvetlen védelem dicsérhető. Még három mérkőzésük van hátra a sülysápiaknak, az EMG SK Sashalom, a Balassagyar­mati SE és a Honvéd Köteles Jenő SE ellen. G. A láng messzire szaladt, az út mentén a John Deere meg­kezdheti a tárcsázást. Péter László (elvétele ván arra várt, hogy máris kezdhesse a tárcsázást. Trepka János, a fogatosbri- gád vezetője mondta el: — Olyan férges ez a terület, hogy a szalmát semmiképp sem tudtuk volna hasznosíta­ni, ezért kértünk engedélyt az elégetésére. Őrködünk a tűz felett, s bár figyelembe vet­tük az uralkodó szélirányt, megtettük az óvintézkedése­ket. Tudjuk, hogy amiben kár eshetne, nincs a közelben. Nem lesz baj. K. Zs. Füst burkolta a Gomba felé vezető bekötő utat jó darabon, s lángoló szalmaköteget hú­zott maga után egy traktor ott, ahol tegnap még kom­bájnok aratták a gombai Fáy András Termelőszövetkezet búzáját. Láng, hamu, pernye borí­totta a nyolcvanhektáros táb­lát: szalmát, tarlót égettek ahol a monori és a gombai határ találkozik. A tábla szélén, járó motor­ral vesztegelt egy John Deere erőgép. Gazdája, Kosiba 1st­amelyekre választ szeretné­nek kapni. Kozák Sándomé sorra ol­vassa: — Miért elhanyagolt a gyömrői strand? Miért nem működik Monoron a strand? filiért ilines a járási székhe­lyen kulturált szórakozóhely? És. így tovább. A kérdezők kielégítő vála­szokat kapnak. S hogy a1 fiatalokat meny­nyire érdekli pártunk poli­tikája, bizonyság rá: a párt belső életéről hét kérdést tet­tek fel,. melyekre Cselényi Dezső válaszol. — A találkozás elérte cél­ját, hasznos volt mindnyá­junknak — mondia Földi Ká­roly. Búcsúzunk a táborlakóktól. Kissé fájó szívvel hagyjuk el a gyönyörű táborhelyet, igazán maradtunk volna més néhány napig. Gér József

Next

/
Oldalképek
Tartalom