Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

Együttműködnek szlovák kollégáikkal Kiváló csomópont, határőrizet Törzs gárda jelvények, jutalmak, soron kívüli előléptetések Sokan összegyűltek a szobi művelődési központban, hogy méltóan megünnepeljék a 27. vasutasnapot, pedig nem is volt ott mindenki azok közül, aki­ket kitüntettek, megjutalmaz­tak. hiszen a vasút az ünnep­napon is dolgozott. — A vonat éjjel-nappal megy — mondotta bevezetőjé­ben Kalmár János, a szobi ál- lomásfőnökég helyettes veze­tője. — A vasútra és dolgozói­ra sok és nehéz feladat hárult éveken keresztül. A szállítási tervek teljesítése, a kocsiállá­sok idejének megrövidítése nehéz feladat , elé állította az ágazat minden dolgozóját. Elmondotta Kalmár János, hogy a szobi vasúti csomópont már tavaly is a kilenc ki­tüntetett szolgálati hely között volt. I Nem csoda, ha kiváló csomó­pont lett, amikor a műszaki kocsiszolgálat is 1600 kocsival többet javított meg, mint át­lagosan a korábbi években. Mint határállomásnak, külön­leges feladatai vannak: a ha­tárőrizeti munkát is ellátják, együttműködnek a határőrség­gel, a vám- és pénzügyőri szer­vekkel. Egyre javuló munkakapcso­latot alakítottak ki a szomszé­dos sturovói állomással. A vasútnál működő szocialista brigádoknak nagy szerepük van abban, hogy a község egy­más után háromszor nyerte el az egy lakosra eső társadalmi munkában a legelőkelőbb he­lyezést. Ma nyílik meg a fővárosban Koch Aurél kiállítása Az NDK Kulturális és Tájé­koztató Központjának, vala­mint a Magyarországi Néme­tek Demokratikus Szövetségé­nek közös gondozásában, ma, kedden délben, Budapesten, a Deák téri bemutatóteremben megnyílik a Vácott élő Koch Aurél festőművész és grafikus kiállítása. Beszédet mond Lévárdy Fe­renc művészettörténész. Uj jogszabály a magánkereskedelemről Ideiglenesen - lakótelepeken is Ki árusíthat vásárokon? A Népköztársaság Elnöki Tanácsa május 27-i ülésén el­fogadta a magánkereskedelem­ről alkotott 1977. évi 15. számú törvényerejű rendeletét. A magánkereskedelem gya­korlását eddig egy 20 évvel ez­előtt megjelent törvényerejű rendelet szabályozta. Időköz­ben azonban jelentősen megváltozott a kereskedők száma, szak­mai összetétele, s a társa­dalmi fejlődésben bekövet­kező változások is szüksé­gessé tették a magánkeres­kedelem átfogó újraszabá­lyozását. Az új jogszabály kimondja, hogy a magánkereskedelem célja a szocialista gazdálkodó szervezetek tevékenységének kiegészítése a kiskereskedelmi és egyéb szolgáltatásokban. Jelenleg a járásban 58 ma­gánkereskedő működik (Vác és Dunakeszi városok kivételé­vel), jól kiegészítve az állami és a szövetkezeti kiskereske­delmi hálózatot. Kiskereske­delmi egységeink korszerűek. A magánkereskedők 76 százaléka a lakosság alap­vető ellátását szolgálja. Negyvenöt kereskedő fog­lalkozik élelmiszer, zöld­ség-gyümölcs, dohány, tü­zelő és építőanyag eladá­sával, valamint tevékeny­kedik vendéglátó szakmá­ban. A kereskedők 5 százaléka mű­ködik olyan szakmában, amely­ben az állami vagy szövetke­zeti üzlethálózat kialakítása nem kifizetődő. Az új törvényerejű rendelet a megváltozott helyzetnek és a követelményeknek megfelelő­en. egész sor új rendelkezést is hozott, részben szigorítva a működést, részben kedvezőbb feltételeket teremtve. A magánkereskedő egy al­kalmazottat és egy segítő csa­ládtagot foglalkoztathat. Ven­déglátó, tüzelőanyag-kereske­dő, vegyeskereskedő szakmá­ban két alkalmazott és egy se­gítő családtag dolgozhat. Ha a magánkereskedőnek nincs al­kalmazottja, bármely szakmá­ban legfeljebb négy családtag segítségét veheti igénybe. Ven­déglátó szakmában az első fo­kú kereskedelmi szakigazgatá­si szerv engedélye alapján, a segítő családtagok és alkalma­zottak együttes létszáma leg­feljebb hat lehet. A magánkereskedőnek a szakigazgatási szervhez kell bejelentenie, ha segí­tő családtagja közreműkö­dik vagy ha alkalmazottat foglalkoztat. A bejelentés tudomásul vételé­ről nyolc napon belül értesíti a szakigazgatási szerv a ma­gánkereskedőt és a KISOSZ-t, amely arcképes igazolványt ad H Üj vonása a rendelkezésnek, hogy a jövőben meghatározott időre is lehetővé teszi a ma­gánkereskedői igazolvány ki­adását, következésképp meg­oldható például a lakótelepe­ken vagy az idegenforgalmi és üdülőterületeken is az ellátás megszervezése arra az átme­neti időre, amíg az állami vagy szövetkezeti hálózat kialakul. Meghatározták, hogy ki, mi­lyen esetben nem kaphat ma­gánkereskedői igazolványt, s nem adnak lehetőséget a szo­cialista szektorból kilépőknek azonnali magánkereskedés folytatására. Az első fokú szak­igazgatási szerv a telephely szerint illetékes nagyközségi szakigazgatási szerv, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak kereskedelmi x feladatokat ellátó osztálya, illetve a me­gyei. városi kerületi hivatal. A községek területére, a járási hivatal hatáskörét növelve, szigorítják az igazolvány visz- szavonásának feltételeit. A rendelet a kereskedelmi ellátási rendszeren nem változtat, bizonyos ésszerű könnyítéseket azonban be­vezetett. Megengedi a vendéglátóknak, noev — a központi gazdálko­dás alá vont tőkehús kivételé­vel — az üzletükben feldolgo- "zésra kerülő élelmiszert és mezőgazdasági terméket álla­mi vagy szövetkezeti kiskeres­kedelmi boltoktól és magánke­reskedőktől is beszerezhetik. Megváltozik szeptember 30- tól a vásárokon való árusítás lehetősége is: csak az árusít­hat, illetve vásározhat a jövő­ben, aki magánkereskedői iga­zolványát kizárólag vásározási tevékenység folytatására kap­ta, vagy akinek az igazolvá­nya a rendelet mellékletében meghatározott szakmák vala­melyikére szól és nem üzlet he* lyiségben árusít, , továbbá az, akinek a magánkereskedői iga­zolványára a Kizárólag vásá­ron árusíthat vagy a Vásáron is árusíthat záradékot a ke­reskedelmi szakigazgatási szerv rávezette. Feszler Géza, a járási hivatal kereske­delmi csoportjának vezetője A településfejlesztési ver­seny élharcosai a vasútnál működő szocialista brigá­dok voltak és azok ma is. A vasút dolgozói a XI. Párt- kongresszus útmutatásai sze­rint végzik felelősségteljes munkájukat. A bérszínvonal tavaly 2,7 százalékkal emelke­dett. Főleg az alacsonyabb jö­vedelmű fizikai dolgozók bé­rét emelték. Gondot fordítottak a továbbképzésre is. Az ünnepség befejezéseként, átadták a törzsgárdajelvénye-* két, a jutalmakat ,és a soron kí­vüli előléptetésedről szóló ok­mányokat. Az ünnepséget színesebbé tette a helytörténeti szakkör vasúttörténeti kiállítása. A 26 színes táblából, számos fény­kénből és rajzból álló gyűjte­mény a művelődési központ­ban tekinthető meg. Az érdekes kortörténeti do­kumentumokból megtudhatjuk, hogy Szobon volt állomásfőnök Kodály Zoltán, nagy zeneköl­tőnk édesapja, Kodály Frigyes is, az 1800-as évek végén, s nemcsak a vontatás technikai fejlődéséről kapunk ízelítőt, kéneket láthatunk a második világháború rombolásairól, is. Korcsmáros László és Hír­esei Ferenc vasúttörténeti gyűjteményét érdemes lenne más forgalmas állomásokon is kiállítani. Gazsi János . A PE ST ME GYEI HÍR tÁPK ÜLŐ N K I ADÁS A- 5 r. • < -1. «* . - • . - , - -V * ­A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZ ERE XXI. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1977. JULIUS 12., KEDD Nincs összefüggés ? Színvonalasabb gyógyítás, szilárduló táppénzfegyelem A váci városi tanács vég­rehajtó bizottsága 19i0-ben határozatot hozott, mely sze­rint az egészségügyi osztály rendszeresen figyelemmel kísé­ri és elemzi a keresőképtelen betegek száma és a táppénzes napok alakulását. Egyre több beteg? Éveken át folyamatosan romlott a helyzet, ezért 1974- ben a testület újólag beszá­moltatta az egészségügyi szak­embereket, s altkor határozta el azt is, hogy az üres felül­vizsgáló főorvosi állásokat te­rületi belgyógyász állásokká át­minősítve, emelik a betegellá­tás színvonalát. Tavaly a Minisztertanács foglalkozott e kérdéssel, s az országos helyzet elemzése so­rán arra a következtetésre ju­tott, hogy a lakosság egészsé­gi állapota és a táppénzes na­pok magas száma között nincs összhang. Mint dr. Kampós Katalin já­rási-városi főorvos és dr. Kol­Virágok a városoknak 0 A gödi Dunamenti Tsz virágkertészetében cserepes virágo­kat is nevelnek, melyekből főként az ország városaiba szállíta­nak. Orbán Györgyné és Bíró Lajosné a primulát gondozza. Ifj. Fekete József felvétele Tizenkilenc művész, harminckét alkotás Nyári tárlat a főtéri taitatóteremben Péntektől látható lár Lajos, a Szőnyi Tibor Kór­ház és Intézményei igazgatója, a közelmúltban a végrehajtó bizottság elé terjesztett beszá­molójában kifejtette, a kedve­zőtlen helyzet Vácott 1975-ig tartott. Akkor, az Egészségügyi Minisztérium irányelvei alap­ján, intézkedési tervet készítet­tek, melyben megszabták az egészségügyi hatóságok, az or­vosok, asszisztensek, az összes szakember feladatait. Minde­nekelőtt megvizsgálták, mely tényezők befolyásolták a táp­pénz-helyzet alakulását? Mintegy 26 ezer 400 ember dolgozik a városban, sok nyug­díjas is munkát vállal, akik közül, krónikus betegségük miatt, nem keveset néhány hó­nap után keresőképtelen ál­lományba vesz orvosa. A né­pességpolitikai határozat ugyancsak közrejátszott a táp­pénzes napok számának emel­kedésében. Nem lehet figyel­men kívül hagyni ugyanis, hogy az anyák gyermekük első születése napjáig lényegében korlátlan ideig, hároméves ko­ráig évi hatvan napig, azon túl iskoláskoráig évi 30 napig ve­hetnek igénybe táppénzt. Megelőzés A néhány országosan is meg­levő általános tényezőn kívül akad néhány speciálisan váci is. Ilyen a munkaalkalmassági vizsgálatok jelenlegi javításra szoruló színvonala, a rehabi­litáció helyzete, a táppénzbe vételi joggal rendelkező orvo­sok fegyelme és a felülvizsgá­latok színvonala. Intézkedéseiket is e ténye­zőkre figyelemmel hozták meg, mégpedig annak a célnak ér­dekében, hogy az egységes ' szemléletű gyógyitó megelőző munka során csak azok a be­tegek kerüljenek táppénzes ál­lományba, akik valóban nem tudják teendőiket ellátni, akit pedig betegállományba vesz­nek, kivizsgálását és gyógyí­tását a felépüléséhez szük­séges időre szorítsák le. Igye­keztek elkerülni, hogy a bete­gek feleslegesen vándoroljanak a szakorvosi rendelésekre, ezért tavaly három EKG-készüléket vásároltak s ebben az eszten­dőben további kilencre számí­tanak. Néhány községben a ta­nács vett EKG-berendezést. A váci körzeti orvosoknak már van laboratóriumi felsze­relésük. s hamarosan a községi rendelők is kapnak, lehetővé téve, hogy az egyszerűbb labo­ratóriumi vizsgálatokat elvé­gezve, a körzeti orvos bizto­sabb diagnózist állíthasson fel. Ugyancsak a táppénzes na­pok számának csökkentését kívánják elérni azzal is, hogy ha a táppénzen levő betegnek valamilyen, csak kórházban el­végezhető vizsgálatára van szükség, azt soron kívül elvég­zik a kórház orvosai. Ha bi­zonytalan a diagnózis, a be­tegség megállapí ására az ilyen beteget soron kívül felveszik a kórházba. Csökkenés A helyzet további javulását eredményezi majd, ha az üzemorvosi szolgálat a koráb­binál nagyobb körültekintés- sei dönt a munkaalkalmassági vizsgálatok során. Az egységes szemlélet kialakítását segíti, hogy a Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei egyik igazgatóhe­lyettes üzemorvosa, dr. Maurer Teréz az Egyesült Izzó váci gyárának orvosa lett, az új rendelőintézetben pedig kife­jezetten üzemorvosi szakrende­lés is működik majd, melyet a saját orvossal nem rendelkező üzemek dolgozói kereshetnek fel. Mindezek az intézkedések, hozzájárultak ahhoz, hogy a vá­ci, szobi és dunakeszi rende­lőintézet vonzáskörzetében 1975-ben 978 ezer 228, tavaly már csak 911 ezer 661 napot töltöttek táppénzen a betegek. Ebből Vác 566 ezer ötvenegy­gyei (1975-ben), illetve 433 ezer százötvenhéttel részesedett. Különösen azért érdekes ez a csökkenés, mert a jobbára nő­ket foglalkoztató üzemekben is bekövetkezett, i például a FICE-ben 2,1, a Kötöttárugyár­ban 1,3, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában 1,6 száza­lékkal kevesebb táppénzes nap­ra fizettek ki bért. Elképzelés A következő években tovább javítják a szakrendelők és a körzeti orvosok közötti infor­mációs rendszert, megszigorít­ják a felülvizsgálatokat, s a csoportvezető gyermekgyógyász főorvos hetenként tart felül­vizsgálatot a gyermekorvosi körzetekben. Minden bizonnyal tovább ja­vítja a helyzetet, ha — mint ezt az egészségügyi szakembe­rek már régen kérik — az üze­mek. gyárak saját betegláto­gatókat foglalkoztatnak, de ez egyelőre még csak elkéDzelés. Bányász Hédi Markó Erzsébet: Várakozás Csúcsforgalm Vasárnap autóbuszok, vona­tok és magánautók ontották az utasokat Vdcra és a Dunaka­nyar bal partjának üdülő­községeibe, a Börzsöny hétvé­gi telepeire. Délelőtt város­néző autóbuszok álltak a par­kolóhelyeken, sokan keresték fel a múzeumot, a főtéri ki- állítótermet, s a művelődési központban Szunyogh András tárlatát. Sokasodtak a bejegy­zések a verőcemarosi Gorka Múzeumban, s Zebegényben, a Szőnyi István Emlékmúzeum vendégkönyvében. Ezen a hétvégén — s ezt az utóbbi hetekben nem mondhattuk el — jó volt a közeilátás. Szombaton volt elegendő kenyér és tej, válasz­ték«: volt a tőkehúskínálat és lehetett magyar világos sört kapni, nemcsak az élelmiszer- üzletekben, hanem vasárnap, a nyaralóhelyek kisvendéglői­ben is. Verőcemaroson, a Patak Ét­teremben például vasárnap 600 adag belsőségből készült ételt, szolgáltak fel az éhes vendégeknek, tájékoztatott Tóth Ákos üzletvezető. A ki­szolgálás — s ez sem mindig volt így — személyes tapasz­talatunk szerint is, gyors és pontos volt. B. II. k » Mint minden évben, az idén is érdeklődés előzi meg a helyi és környékbeli képzőművészek most már hagyományosnak mondható nyári tárlatát. Tizenkilenc festő, szobrász és grafikus 32 üj akotását mutat­ják be a váci Vak Bottyán Mú­zeum főtéri kiállítótermében. Dániel Kornél két ,olajgrafiká­ja (Dunajec és Dombos táj) szerepel a katalógusban. Híd­végi Valéria nagyméretű kom­pozíciójával jelentkezik, Mikes István témája egy ünnepi év­forduló. Cs. Nagy Andrásé a természet, (Virágzás, Fák ár­nyékban). Lőrincz Vitus tűzzo­mánca mellett látjuk majd Szuppán Irén lenfonalalkotá- sát, Takács József fa- és ne­mezmetszetét, Blaskó János gipszfiguráit, Gyurcsek Ferenc márvány és bronzművét. Az idei nyári tárlatot Phi­lipp Clarisse rendezte. Meg­nyitja július 15-én, pénteken délután négy órakor Nagy B. István festőművész, a Magyar Képzőművészeti Szövetség Pest megyei területi szervezetének titkára. A . kiállítás augusztus 14-ig lesz megtekinthető. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom