Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-12 / 162. szám

IV. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1977. JULIUS 13., KEDD Eredményes évet zártak az általános iskolákban Világnézeti nevelés - magasai színvonalon Együttműködés az üzemekkel Népszerű a haszonbérleti szerződés N©maradim féld parlagon! A határszemlék tapasztalatai A mezőgazdasági termelés növelése összetett, sokrétű fel­adat. A tennivalóhalom egyik széles öblű kosarában a par­lagon heverő, mezőgazdasági művelésre alkalmas földterü­letek ügyes-bajos dolgait ta­lálhatjuk. Gödöllő környékén és szerte a járásban sem ritka látván-y a gaztól, akáchajtásoktól felvert parcella, az elhanyagolt, gaz­dátlannak látszó tábla. S ha a dombokon, a szőlők és a gyümölcsfák között bóklá­szunk, szemünkbe tűnnek a düledező tőkék, a dzsungel­sűrűségű gyümölcsösök. Pedig az értékes földön azért kertek virulnak, s a fákon érik a za­matos gyümölcs. tudnak megművelni s eladni sem. A második határszemlén talált ilyen parlagföldeket ál­lami tulajdonba vesszük. Pontos felmérést készítet­tek a zártkertek helyzetéről is. Gödöllő környékén 62 rész­letben 9 és fél hektár parlag­földet találtak, a városi ta­nács gondoskodik megművel- tetéséről. A kertészkedés! kedv fellendülése óta könnyen ta­lálnak gazdára a földsávok, s egyre népszerűbbek az adó- kedvezménnyel járó, tíz évre szóló haszonbérleti szerződé­sek is. A zártkertben levő és termelőszövetkezeti parlagföl­deket, az új földrendezési jog­szabály értelmében állami tu­lajdonba vehetik. népszerűsíteni a vidéket. Er­dőkertesen is egyre inkább el­tűnnek a fehér foltok, Pécelen pedig a termelőszövetkezetnek adták át az évek során állami tulajdonba vett . területeket, s végül egy nagyüzemi módsze­rekkel művelhető tábla ala­kult ki. Veresegyházon is ter­veket dolgoztak ki a parlag­földek hasznosítására, ott a még szabad üdülőtelkek nehe­zítik az üdülőterülettől távo­labb eső szőlők és gyümölcsö­sök bérbeadását. Nagyon rossz a helyzet Mo­gyoródon. Werlik Márta, a földhasználati csoport mező­gazdásza a község térképet mutatja: Az aktív, kezdeményező, al­kotó személyiség kibontakoz­tatása, ez a visszatérő mondat a tanév befejeztével szokásos iskolai értékelésekben. A tan- intézmények, a pedagógusok munkáját vizsgálva, hasznos áttekintésre adnak alkalmat a város általános iskoláinak statisztikai adatai. Az elmúlt tanévben két- ezernégyszáznyolcvannégy ál­talános iskolás volt a város­ban. Az alsó tagozatosok szá­ma ezerháromszázitíz, a felső­söké ezeregyszázhetvennégy. A legnépesebb a Petőfi Sándor Általános Iskola, melybe hét- százkilencvenhárom diák járt, az Imre utcai iskolába hét- százegy, a Damjanich iskolába négyszáztizennyolc, a Légszesz utcai iskolába pedig ötszáz- .hetvenkettő. A nevelés és az oktatás eredményességéről, ha csak viszonylagosan is, a követke­ző tanulmányi eredmények is árulkodnak. Javítóvizsgára mindössze két tanulót köteleztek a Petőfi iskolában, osztályismétlésre tizenheten kényszerülnek, heten a Pető­fiből, hárman az Imre utcai­ból, öten a Damjanichból és ketten a Légszesz utcaiból. A Petőfiből heten, az Imre ut­caiból ötén, a Damjanich ál­talános iskolából pedig tizen- ketten folytatják, illetve kez­dik meg a jövő tanévben ta­nulmányaikat a kisegítő isko­lában. A pedagógusok munkájának alapvető része a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés. A tudatos, felelősségteljes és kezdeményező magatartás ki­alakítására törekedtek. Az órák tanulságai bizonyítják, hogy az iskolai demokratizmus jói használható nevelési eszköz, s a feladatok, a megbízatások rendszerével a gyermekek ön­becsülésre, önbizalomra, fele­lősségvállalásra szoktathatok. A világnézeti nevelésben az sem mindegy, hogy a peda­gógusok miként érvelnek tár­sadalmi rendszerünk mellett s hogyan építik ki a gyermekek tudatában az életkori sajátos­ságoknak megfelelő módsze­rekkel a korszerű és pártos világnézet alapjait. A tapasz­talatok szerint a felső tago­zatban a differenciáltabb gon­dolkodáshoz jobban igazodó módszerekkel kellene fogé­konyabbá tenni a tanulókat a külső hatások kritikus befo­gadására. Hibás ugyanis az a nevelés, amelyik a gyermeke­ket teljesen elzárja a rossz hatások elől, ahelyett, hogy felvértezné őket elutasításuk­ra. A történelmi és osztály- főnöki órák különösen alkal­masak arra, hogy a társada­lom vívmányait, erényeit a hibákkal összefüggésben tár­ják a diákok elé. ^-Ngm elég azonban csak sza- vaieka1! érvelni, élet- és ma- gatartásmodelleket kell állíta­ni a tanulók elé. S /Vajon ki az, aki elsősorban példát mutathat? Maga a pedagógus. Ezért szükséges, hogy a tanár és a tanító személyiségével, hivatástudatának teljes kiak­názásával hasson tanítványai­ra. A nevelésben fel kell hasz­nálni az iskola adta és okta­táson kívüli eszközöket is, mint amilyen az úttörőmozga­lom, a tanulmányi kirándulá­sok, a gyermeksajtó megsze­rettetése. Gyümölcsöző kapcsolat építhető ki az iskola és a vállalatok, üzemek kö­zött is. Jó példa erre a szocialista brigádokkal való együttműkö­dés. A Damjanich általános iskola nyolcadikos tanulóit egy-egy brigád fogadta gyár- látogatáson, s még vetélkedőt is szerveztek a diákoknak. Az alsó tagozatban, a nap­közis osztályokban a nevelés hatékonysága nagyban múlik az osztályvezető és a napközis nevelő jó kapcsolatán is. A közös nevelés szép példá­ját adták a Petőfi és Lég­szesz utcai iskolákban. Az Együtt egymásért akció humanizmusra, testvéri-: ségre, összefogásra nevel­te a fiatalokat. A honvédelmi munkában is jók az eredmények. Érdemes megemlíteni az Imre utcaiak sikerét, akik első helyezést értek el a várpsi versenyen, s ezt az aktív szakköri mun­kán kívül a polgári védelmi raktár dolgozóinak közremű­ködése is elősegítette. Következmények A parlagföldek sorsáért fe­lelős földhivatalban, és a ta­nácsokon, persze, kevésbé pa- tetikus a hangulat: az elha­nyagolt földcsíkokat művelés alá vonni, illetve vonatni, hosszadalmas munka. Itt van­nak például a határszemlék. A földhivatal képviselői és a határszemle-bizottság tagjai ilyenkor bejárják a községek, vagy éppen a város, Gödöllő határát, s a térképek kusza vonalaihoz igazodva, felmérik a műveletlen földdarabok hoszát, szélességét. Számba veszik a termelőszövetkezetek és a magánosok tulajdonában levő területeket, sőt még a vállalatok birtokolta parlag­földeket is. S hogy mit tapasz­taltak és milyen következmé­nyekkel járt a szemle, arról hallgassuk meg Józsa Gyulá­mét, a Gödöllői Járási-Városi Földhivatal földhasználati csoport vezetőjét. ÍGY NYARALNAK AZ IKLADIAK Csereüdültetés csehszlovák és NDK vállalatokkal KEVÉS A SZOT-SEUTALÖ Bár a szakszervezeti bizott­ságok, a tisztségviselők, a bi­zalmiak minden lehetséges he­lyet és alkalmat fölhasznál­nak annak az elvnek a propa­gálására, hogy az üdülési sze­zon januártól januárig tart, az igazi szabadság, pihenés, ki- kapcsolódás képzete az embe­rek fejében a nyárhoz kötődik. Az üdülési felelősök, albizott­ságok munkájának is ilyenkor van a dandárja. Ikladon, az Ipari Műszergyárban is. Mar- tinák Ferencné, az üdülte­tési albizottság vezetőjével is részletekben beszélgettünk: hol egy-egy nyaralás előtt álló dolgozó nyitotta ránk az ajtót, hol meg olyan, aki már visz- szaérkezett. Az utóbbiak az idén általá­ban elégedettek. Megfelelő a szállás, az el­látás. Az előző évekre ezt nem lehet ráfogni. Az 54 személyes bala- tonszemesi vállalati üdülőben az étkeztetéssel voltak elége­detlenek a hazai, de még in­kább a külföldi vendégek. Az utóbbiakról a későbbiekben még ejtünk szót. Kezdetben az üdülők maguk főztek, majd a Centrállal kö­töttek szerződést, ami nem vált be. Az idén is a Ce.ntrál vendéglőiben étkeznek, de minden személy napi ötven forint értékű bont kap, amit Szemesen és a környező hely­ségekben is felhasználhat. Ez­zel azt is elérték, hogy min­denki a kedve szerinti időben étkezhet. Újdonság a Hajdúszoboszlón bérelt ház, ahol egyszerre két családot, illetve hat személyt helyezhetnek el. A gyógyvizéről ismert für­dőváros igen népszerű az ikladiak körében is. Hogy minél többen eljuthas­sanak ide, egy-egy hétre utal­ják be a jelentkezőket, s ter­vezik az idény meghosszabbí­tását (jelenleg május 1-től ok­tóber 1-ig tart), hiszen Szo- boszlón télen is lehet fürödni. Az ott ü'dülők természetesen maguk gondoskodnak ellátá­sukról, a szállásért csekély té­rítést fizetnek: felnőttek 10, a gyerekek 5 forintot naponta. Mint mindenütt, Ikladon is keveslik a SZOT-beutalókat, elsősorban a főidényben. Gyógyüdülőbe télen is elmen­nek, de az elő- és utószezon­ban nem szívesen, kivéve a nászutasokat. Idegenkednek a harmadosztályú üdülőktől is, hiába 'magyarázzák, hogy a besorolás az épületre vonatko­zik, nem pedig az ellátásra. Gyengébb fizikumú gyerme­keknek hasznos lehetne a há­romhetes gyógyüdülés. Évek óta egyetlen beutalót sem vesznek igénybe, a tanévben a szülők nem akarják kizök­kenteni csemetéiket a megszo­kott kerékvágásból. Néhány éve NDK és cseh­szlovák vállalattal bonyolít le csereüdültetést az IMI. A VEB Elektrogeratewerk cég vendé­geként az idén ütvén műszergyári pihen­het a tengerparton, ugyan­annyi NDK-beli társuk Szemesen. Északi szomszédunkban a brnói MEZ vállalattal állnak szerződésben. Csehszlovákiá­ban nyaranta 70 felnőtt és 32 gyerek, nem főidényben 70 szakszervezeti aktíva pihen­het. K. Bővül az export. Januártól kiterjesztette önálló exportte­vékenységét a Jászberényi Hűtőgépgyár külkereskedelmi irodája. A legnagyobb arányt a háztartási hűtőszekrények exportja képviseli. Az idén a tőkés országokba illetve a harmadik világ államaiba — a baráti országok igényeinek ki­elégítésén túl — mintegy 240 ezer darab háztartási hűtő- szekrényt szállít. — Az első határszemlén, májusban összesen 269 hektár szántót, valamint 154 hektár szőlőt és gyümölcsöst talál­tunk parlagon. Ebből a ter­melőszövetkezetek tulajdoná­ban volt 141 hektár szántó, valamint 91 hektár szőlő és gyümölcsös. A felmérés után minden érdekelt felszólítást kapott a földek megművelé­sére. A júniusi, második határ­szemlén már sokkal kedve­zőbb kép tárult a szemlélők elé: — A termelőszövetkezetek hibájából nem maradt föld parlagon. A csapadékos tava­szi időjárás miatt belvízzel bo­rított területeket mind műve­lik, csupán egy nagyobb, 16 hektáros területet találtunk a második szemlén, de már ott is dolgoztak a gépek. A fenn­maradó parlagterületek, saj­nos, kzétszórt, nagyüzemileg nem művelhető kis parcellák, melyekkel a gazdaságok nem tudnak mit kezdeni. A tagok nem kérik háztájinak, s állami tulajdonba sem vehetők. Egyéniek — És az egyéni szántók? — Többnyire olyan földek­ről van szó, melyeket öreg, megfáradt gazdáik már nem % Kiállított trófeák A gödöllői helytörténeti múzeum egyik érdekes látnivaló­ja a trófeagyűjtemény. Heltai Miklós, a múzeum vezetője egy 1920-ban elejtett szarvas agancsát mutatja be a látogatók­nak. Ifj. Fekete József felvétele A járás községeiben fellel­hető zártkerti parlagföldek mezőgazdasági hasznosítása is fontos feladat. Nagyobb pro­pagandával a községekben is javulhatna a helyzet. Példa­mutató munkát végeznek pél­dául Túrán, ahol a nagyköz­ségi tanács, mezőgazdasági elő­adója, Berecz Jánosné min­dent megtesz a parlagföldek csökkentéséért. Festői helyen Isaszeg zártkerti területe festői tájon, dombok, völgyek között van, vonattal, busszal is könnyen megközelíthető. Hasznos volna a peremkerüle­tek üzemeiben, vállalatainál — Csupán a község határá­nak egyötöd részét tudtuk fel­mérni az idén, s mégis 8 hek­tár parlagon heverő földet ta­láltunk. Különösen a fóti ha­tárban kellene kitalálni vala^ mit, de nehéz lesz, a községi tanács sincs könnyű helyzet-: ben. A termelőszövetkezeti tulaj­donban levő és nagyüzemiles: nem művelhető parlagterüle­tek sorsát is csak hosszadal­mas és tervszerű cserékkel, üzemi földrendezéssel lehet elsimítani. A javuló zöldség- és gyümölcseUátás bizonyító«, hogy szükséges és hasznos erő­feszítésekről van szó/ G. Z. SZAKOSZTÁLYRÓL SZAKOSZTÁLYRA Az árarcmérigpi asztaliteräszezök Közvetlenül a Ganz Áram- mérőgyár Gödöllőre települése után alakította meg néhány lelkes sportbarát a vállalat asztalitenisz-szakosztályát. Volt idő, amikor az NB II-ben szerepeltek, ma az NB Ill-asok között . küzdenek a felnőtt férficsapat tagjai. A gyár magáénak érzi és támo­gatja a szakosztályt, akárcsak a többit, amióta megalakult a városi sportegyesület. A gyár igazgatója, Szabó István is szívesen időz a zöld asztalok mellett, miként Árvái Ferenc, a gyár személyzeti főosztály- vezetője is, aki egyben a szakosztály elnöke és éppen a legutóbbi öregfiúk-bajnoság nyertese. A főmérnök, Nagy Lajos szintén szószólója a kaucsuklabdásoknak, nem vé­letlen tehát, hogy nincsen baj a támogatással. Imre József, a csapat edző­je 23 éve aktív sportoló, és az edzői teendőket ellátva, ma is versenyzője a klubnak. A szakosztály 48 igazolt ver­senyzője közül tizennyolcán alkotják a felnőtt férficsapa­tot, s heten szerepelnek ál­landóan a bajnoki küzdelmek­ben. Az évet gondokkal kezdték: ketten bevonultak katonának, egy versenyzőt pedig sportoló­hoz méltatlan magatartás miatt ki kellett zárniuk. Nem csoda tehát, hogy a tizenkét csapat között a kilencedik he­lyen állnak. v Még sincs csüggedésre ok, hiszen az utánpótlás tudatos nevelésével ígéretes tehetsé­gek bontogatják szárnyaikat a szakosztályban. Az ifjúságiak közül felkerülő fiatalok jól megállják a helyüket a fel­nőttek között is, példa erre Hegedűs István. Az ifjúsági csapat a középmezőnyben fog­lal ' helyet. Az ifisták többsé­ge azonban még csak serdülő, sokat fejlődhetnek. Érvényes ez a megállapítás Varga Gá­borra is, aki többszörös úttö­rő olimpiai bajnok, de sajnos, az utóbbi időben nem hozta a formáját. A lányok között ‘ is egyre több ügyes kezű akad. Leg­utóbb Vácott, a Dunakanyar Kupában bizonyították, hogy hamarosan megérnek á felté­telek. egy női csapat megala­kítására is. Az asztalitenisz kiválóan al­kalmas a tömegsportcélok megvalósítására. Dán László tömegsportfelelős elmondotta, hogy az Edzett ifjúságért mozgalom és a Nyitott kapuk akciók nyomán, népszerűek a h áziversenyek. A sportvezetők és a spor­tolók gyakran kérdezgetik mostanában, hogy mikor ja­vulnak a sportolási lehetősé­gek a városban, s vajon az új művelődési ház befogadja-e őket is? Nos, a tervek szerint, sportolási alkalmat az új ház sem teremt, ezért továbbra is azon kell gondolkozniuk, hogy saját erőből miként lehet elő­relépniük? S ha valamelyest javul a helyzet, reális a kitű­zött cél: banitaiaradná az NB Ill-ban. Csiba József A Tessedik Kupáért Élvonalbeli kézilabdások a városban Megtartották a sorsolási Amint arról már hírt ad­tunk, az idén tizedszer ren­dezik meg a kézilabdázók Tessedik Kupáját Gödöllőn, az Agrártudományi Egyete­men. A torna gazdája a GEAC és az is végleges, hogy a férfiak közt indul az MTK-VM, az FTC, a Rába ETO, a PMSC, a Bp. Honvéd, a Békéscsabai VSC, az Újpesti Dózsa és a KÉV Metró RSC. Megejtették már a sorsolást, s ennek alapján július 25-én délután, a 15 órai megnyitó után, 15.30 órakor a Rába ETO a KÉV Metróval, 16.30 órakor a Békéscsaba az Új­pesti Dózsával, 17.30 órakor pedig a PMSC játszik az MTK-VM-mel, az egyetem sporttelepén. A nők versenyében az FTC, a Borsodi Bányász, a PMSC, a Taurus SC, az Ózdi Kohász, a Vasas és a KÉV Metró együttesén kívül egy külföldi csapat, az Ostrava: Vitezny Unor is harcba száll a ku­páért. Az augusztus 1-én 14.45 órakor tartandó ünnepélyes megnyitó után, 15 órakor a bajnok Vasas együttese ját­szik először a Borsodi Bá­nyásszal, majd 16 órától a Taurus—Özdi Kohász, 17 órá­tól az FTC—PMSC. 18 órától pedig a KÉV Metró—Ostrava mérkőzésen szurkolhat a kö­zönség. Cs. J. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom