Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-10 / 161. szám
1977. JÜLIUS 10., VASÁRNAP Magyar-angol eszmecsere Európa Helsinki után Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának meghívására július 5—9. között Magyar- országra látogatott az Európai Biztonság és Együttműködés Angol Bizottságának küldöttsége, Gordon Schaffer elnök vezetésével. Az angol küldöttség eszmecserét folytatott a magyar bizottság vezetőivel, a társadalmi szervezetek képviselőivel, valamint a külügyminisztérium illetékeseivel a helsinki értekezlet záróokmányának megvalósítása, a belgrádi találkozó sikere érdekében teendő társadalmi erőfeszítések, a közvélemény további mozgósításának kérdéseiről. A brit küldöttséget fogadta Kállai Gyula, a HNF Országos Tanácsának és az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, valamint Péter János, az ország- gyűlés alelnöke. Vasutastiszteket avattak A vasutasnapok hagyományos eseményeként szombaton a Déli pályaudvar előtti „kerengőben” tettek fogadalmat a vasút legfiatalabb vezetői, legújabb tisztjei. A 287 tiszt avatóünnepségén megjelent Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, PuZ- Zai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter és Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szak- szervezetének főtitkára. A MÁV Tisztképző Intézetének végzett hallgatói, a családtagok és a vendégek előtt Szűcs Zoltán, a MÁV vezér- igazgatója mondott ünnepi beszédet. Az új tisztek Tar Imre, a MÁV Tisztképző Intézete KISZ-bizottságának titkára után mondták a fogadalom szövegét Július 15—17 között Dobáson Ifjúgárdisták megyei szemléje Jelentős eseményre készülnek ezekben a napokban Pest megye ifjúgárdistái: július 15—17. között Dabason rendezik meg megyei szemléjüket. A háromnapos program során az a tizenhét szakasz vesz részt, amelynek tagjai a legutóbbi kiképzési év feladatait jól és eredményesen végrehajtották. Az első napon, július 15-én, pénteken délután a dabasi járás életével isŰj AFIT-szerviz Cegléden Cegléden, a Jászberényi úti felüljáró mellett nyílt meg az AFIT III, sz. Autójavító Vállalat új üzeme. A szerviz évente mintegy 8500 gépkocsi javítására, karbantartására képes. merkedik a helyszínre érkező félezer ifjúgárdista. Ipari üzemeket és gazdaságokat látogatnak meg, ahol helyben dolgozó KlSZ-fiatalok- kal találkoznak. Ugyanezen a napon este 6 órakor lesz az ünnepélyes megnyitó Puszta- vacson, majd 8 órakor kezdődik a megyetörténeti vetélkedő elődöntője. Másnap, szombaton indul az igazi erőpróba: a harci túra. Az elmúlt évekkel ellentétben ezúttal nem az ösz- szesített eredményt hirdetik ki, hanem a raj- és szakaszversenyek minden egyes számának lesz első, második és harmadik helyezettje. Délután — mivel a dabasi járás szépítéséért ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel az ifjúgárdisták — a részvevők egy csoportja az Örkényi ifjúsági park kialakításában segédkezik. A második nap estéjén kerül sor a megyetörténeti vetélkedő döntőjére. A harmadik ngpon, július 17-én, vasárnap közös programot terveztek a dabasi járásbeli KISZ-fiatalokkal: kora délelőtt elkezdődik — Pusz- tavacson az Edzett ifjúságért mozgalom keretében a járási tömegsportnap, amelynek versenyszámaiba bekapcsolódnak az ifjúgárdisták is. Délután 2 órakor kezdődik az egyik honvédségi alakulat látványosnak ígérkező harci bemutatója, délután 3 órakor pedig felsorakoznak a megyei ifjúgárdaszemle és a járási sportnap közös záróünnepségére. F. G. Arcok a fűtőházból A vasutat szeretni kell. Szeretni, mert máskülönben megmagyarázhatatlanok volnának azok az okok, amelyek naponta a vasutasok ezreit állítják csatasorba. Ragaszkodás nélkül aligha menne ez. Mert nem tiszta, nem is könnyű munka az övék. Napról napra verekednek a ki- vénhedt masinákkal, a késésekkel, a csúcsforgalommal, szóval az országos „érhálózat” kisebb-nagyobb trombózisaival. Ha utazunk, közöttünk utaznak ők is. Az ország egyik sarkából a másikba, napi munkájuk során és Budapest környékéről a fővárosba, hogy fölvegyék a szolgálatot. Hányán ingáznak közülük? Any- nyi bizonyos, hogy Pesten, a Tatai úti Hámán Kató fűtőház ezres nagyságrendű létszámából több százan. Halmai Albert vezető mérnök szerint három emberük közül kettő bejáró. Mint mondják: a vasút a legnagyobb szerelmek egyike. Nem szeretni — szerintük — képtelenség lenne. Társa a „holtember" Sok gyötrelem árán lesz az ember a vasútnál azzá, ami. Az isaszegi Nagy László sokat mesélhetne erről. 1958- ban került a MÁV-hoz. Négy éven át dolgozott a Landlerben. Kazánkovácsnak került oda és mozdonyvezetőnek jött át. Keserves kenyér a kezdőké. Különösen a ta- noncévekben az. Fél éven át lakatosmunkákkal traktálták, aztán egy fokkal feljebb mászhatott a szamárlétrán. Segédfűtő lett. Később fűtő, aztán két év elteltével megkaphatta az első mozdonyát, egy füstös, kivénhedt tragacsot. A nevezetes nap 1961. tavaszára esett, s bár a mozdonyok közül időközben jó pár kidőlt alóla, Nagy László maradt. Igaz, időközben a prüszkölő, pöfögő szénhabzsoló helyett egy hét nyelven beszélő csodagépet kapott: 110 tonnás, ezer 850 lóerős svéd Nohab- ot. Mindegy, merre visz az út, Pécsre, Gyékényesre, Szegedre, Salgótarjánra vagy Nyíregyházára, hiszen a szolgálat az szolgálat; menni kell és kész. Azt mondja, akkor A fejlesztési alapok átgondolt, célszerű felhasználása mindinkább jellemző lesz, és erre olyan jó példákat tudtunk említeni az Országos Közművelődési Tanács ülésén, mint a váci üzemek, kollektívák jelentős anyagi összefogása a váci művelődési központ létrehozásának költségeihez. De mondhatnánk további példaként azt is, hogy ilyen módon valósiul meg a százhalombattai és a gödöllői művelődési központ is. A vállalatok többsége már a korábbinál jobban foglalkozik a felnőttoktatással. Szükség is van erre, hiszen a megyei munkahelyen dolgozók 17 százalékának nincs meg az általános iskolai végzettsége. Üzemeinkben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben sok helyen kezdeményezték kihelyezett általános és szakközépiskolai osztályok létesítését. A kulturális nevelőmunkában nagy előrelépés tapasztalható a művészetpropagandában. Igényesebbé, hozzáértőbbé vált a munkások körében végzett művészeti íz- lésineveílés. A múzeumok, kiállítások és tárlatok növekvő vonzóerejéről és nevelési hatásáról ékesen tanúskodnak a brigádnaplók bejegyzései. Emelkedett a színházat igénylő és látogató munkások száma és ehhez a fővárosi színházak társulatai önzetlen, megértő segítséget nyújtanak. A szocialista brigádok pontszerző versenyei a megye városaiban, nagyközségeiben mindinkább a munkásművelődés tartalmi tevékenységét szolgálják. Nagyon fontosnak ítéljük meg és jóleső érzéssel szólunk a munkahelyi, a köz- művelődési könyvtárak munkásolvasóinak szaporodásáról. A munkásműveltségben az olvasási kultúra részesedését szeretném egy számmal érzékeltetni, azzal tudniillik, hogy 1975-ben a megyei szak- szervezeti könyvtárakból megközelítőleg 500 ezer könyvet kölcsönöztek ki. Ezt nagyon lényegesnek tartjuk most, amikor vita folyik a könyv, az olvasás szerepéről, fontosságáról. A kedvezményes mozibérletek, üzemi vetítések tartalmas moziműsor-ellátás; biztosítása mind-mind a munkás- művelődést szolgálja. BARINK AI OSZKARNÉ: A megyei sajátosságok közül a tanácskozáson külön hangsúlyt kapott a bejáró dolgozók és az agglomerációs övezet problémája, nemcsak közművelődési területen, hanem érintve ennek minden társadalmi, gazdasági, politikai gondját is. A közművelődést tekintve problémát jelent a jelenlegi helyzet a lakóhelynek is meg a munkahelynek is. Ezért fogalmazódott meg a vitában az a gondolat, hogy a megyei próbálkozásokon és kísérleteken túl az országos szerveknek, hatóságoknak és testületeknek kell ez ügyben segíteniük, azoknak a megyéknek, amelyeknél a bejáró dolgozók életkörülményeinek és művelődési feltételeinek javítása a legnagyobb gondokat jelenti. Egyértelműén hangsúlyozták a vitában felszólalók az utazás körülményeinek javítását, a vonatok megfelelő fűtését, világítását, az utazási idő rövidítésére való törekvést és az utazási idő hasznos eltöltéséhez folyóirat-, könyvkölcsönzést, újságvásárlási és olvasási lehetőségeket, kulturált körülmények biztosítását. A sok gond mellett kirajzolódott azonban az is, hogy a közművelődési határozat megjelenése óta a gazdasági egységek részéről nagyobb figyelem és kapcsolatteremtési készség tapasztalható. Egyetértünk annak hangsúlyozásával is, hogy a munkásművelődés ügyében tett minden próbálkozásnál és kísérletnél, rendezvények szervezésénél elsősorban a szocialista brigádokra építhetünk, mint aktív közösségekre. DR. CSICSAY IVAN: A munka kibontakoztatásának további lehetőségei rejlenek a közoktatási és közművelődési intézmények együttműködésében. Több éves, tudatos munka eredményeként alakítottuk ki azokat az érintkezési pontokat, amelyek segítségével a kiét terület az oktató-nevelő munkában hatékonyan egészítik ki egymást. Pedagógusaink és népművelőink előtt egyre nyilvánvalóbbá válik a két intézmény egymásrautaltsága. Az iskolások /számára szervezett színházi, ismeretterjesztési és filmelőadások szervesen illeszkednek a tantervi anyaghoz. Említésre méltó eredményeket értek el Cegléden, Nagykőrösön, Gödön, Vácott és a nagykátai járás néhány községében. Kapcsolatuk ma már nem merül ki abban, hogy a községek többségében kölcsönösen helyet biztosítanak egymás rendezvényeinek, ennél sokkal szélesebb az együttműködés. BARINKAI OSZKARNÉ: A legnagyobb feladatnak azt tartjuk, hogy ebben a rendkívül gazdag és sokszínű megyében meg kell találni és értékesíteni azt, ami helyi. A közművelődési tanács értékelése is megerősítette azt az elképzelésünket, hogy az adott földrajzi, történelmi, művészeti, közművelődési hagyományokra építsünk, és bontakoztassuk ki a mindennapi közművelődési munkát. Helyeselték és megerősítették azt 'a koncepciónkat, hogy Pest megyében a bázishelyek, a járások, a városok kulturális szerepének más megyéktől eltérően nagyobb jelentősége van. Természetesen ez a munka nem sémát és beszállítást jelent, nem azt jelenti, hogy „szétdaraboljuk” a megyét, sémába szorítjuk egy- egy terület közművelődését. A közművelődési munka integrálódási törekvéseinek helyességét hangsúlyozta a tanácsülés. Pozitívnak értékelte a váci járási kezdeményezést, a különböző művelődési intézmények tevékenységének ösz- szehangolására, azt a módszertani tervezetet, amelyet kísérletképpen a járás 6 községében vezettek be. Lényege a tudatos, szervezett, tervszerű miunlka kialakítása a tervezésben, a munka megvalósításában és az ellenőrzésben. A csaknem kéfc esztendeje komplex intézményként működő megyei művelődési központ és könyvtár munkájáról a végzett tevékenység sokszínűségéről, területi munkájának egyre eredményesebbé válásáról követendő példaként szóltak a vitában részt vevők. A megyei vezetésnek ezt az elképzelését a szakmai, módszertani munka ilyen működési szervezetben való megvalósulását az élet, a végzett munka eredményessége igazolja. Itt kell szólnom arról a sajátos helyzetről is, hogy a Csepel Autógyár művelődési központja, amelyik szakszervezeti fenntartású intézmény, vállalta a ráckevei járás közművelődési intézményei területi, szakmai-módszertani tevékenységének irányítását a munka közvetlen segítését, összefogását. További munkánkhoz sok segítséget jelentett az Országos Közművelődési Tanács értékelése. Az. elismerés erőt ad ahhoz, hogy további lehetőségeket keressünk a differenciált, sokarcú megye közművelődésének tartalmas fejlesztésére. Ezért karolunk fel továbbra is minden egyéni vagy csoportos kezdeményezést, hiszen ezek az újat akaró lépések viszik előbbre ügyünket. Így tudunk megyei szükségeinkből erényt kovácsolni. sem dobbanna nagyobbat a ; szíve, ha netán Isaszeg felé vinné a vonatot, mert nem a merre a fontos, hanem a mivel. Reggelente — ha a pécsi gyorsot viszi — fél nagykor kel. A 4.33-as vonattal utazik fel Pestre. Persze, nem a mozdonyon, hanem hátul, a kocsik valamelyikében, ötre ér a Keletibe, onnan troli viszi át a Nyugati pályaudvar vigyázóirodájába, a jelentkezés megszokott helyszínére. Megkapja a parancskönyvet, ellenőrzi az útvonalat. Átvizsgálja, nem javítják-e valamerre a vágányokat, s eközben őt magát is ellenőrzik. Olykor szondával. A javítóvágányon átveszi a mozdonyt és nekifog az átvizsgálásnak. Ha minden rendben, engedélyt kér a forgalmi szolgálattól, hogy ráállhasson a szerelvényre. Hat után tíz perccel összekötik a mozdony és a szerelvény féktömlőit. Kezdődhet a fékvizsgálat. Feltölti levegővel a fékrendszert, megnézi, nem szökik-e valahol a szufla. Fél hétkor végez, hat negyvenkor pedig kigördül a pályaudvarról a pécsi gyors. Egyedül utazik. Váltót nem adnak mellé, mivel az óránként 100 kilométeres sebességgel nyargalászó gép két és fél óra alatt lent van Pécsett és az úton automata vigyáz mindenre. 60 másodpercnél tovább nem lehet magára hagyni a „holtembert”, mert a berendezés nyomban sípolni kezd. Üjabb egy perc elteltével automatikusan leveszi a sebességet és bekapcsolja a fékrendszert. Szóval, az automata stoppedálját állandóan taposni kell, félúton tartva, se jobban, se kevésbé benyomva, mert különben sípol. Gőzössirató A masinákat azonban nemcsak vezetni kell tudni, hanem — különösen, ha vénecs- kék már — toldozgatni is. Az újakkal nincs sok baj, mert a villany- és Diesel-gépek legszebb férfiéveiket élik. Annál több a gőzösökkel. Zászlósi Béla, akit a fűtőházban a régi lokomotivok specialistájának ismernek, reggelente Verőcemarosról indul. Idén 30 éve annak, hogy beleszeretett a sínek, a váltók és a dübörgés világába. Jóformán meg sem tehetné, hogy kívülállóként szemlélje mindazt, ami a vasúttal történik, hiszen a verőcemarosi ház legföljebb 30 lépésnyire van a vágányoktól. Ennél fogva akkor is kénytelen fülelni a gőzmasinák és a lötyögő dugattyú zárjára, ha netán otthon van, és pihennie kéne. 1947-ben, 21 éves korában, azzal jött el a Láng Gépgyárból, hogy szerelőlakatos lesz. Egy kicsit a család unszolására döntött így, mivel apja 40 éven át viselte a vasutassapkát. Hogy hány mozdonyt vizsgált már az elmúlt három évtized alatt, nem tudja. Több ezer körül lehet a számuk. Nem is szólva a különböző típusokról. Név — vagy, hogy pontosak legyünk — szám szerint a 342 006-os- ra emlékszik legszívesebben. Ez volt az a gép, amely 1846 júliusában elsőként tette meg a Budapest—Vác közötti távolságot, szédületes robogás- sal, 59 perc alatt. Ma már féltve őrzött múzeális tárgy. Azt mondja, az ő száz kilójával ma már egyre nehezebben tud a szervizek alkalmával azokba a szűk, rejtett zugokba befurakodni, ahová 15—20 éve még köny- nyen befért. Pedig a munka olyan, hogy, ha kell, be kell mászni a gőzaknába, sőt, a legeldugottabb sarkokba is, mert minden szeget, minden csavart alaposan szemügyre kell venni. Ha belegondol, hogy a szigorú környezetvédelmi előírások néhány éven belül kitessékelik a főváros területéről a füstös mozdonyokat — kissé összeszorul a szíve. Koronás angyalos évek Az ácsai Hegedűs Béla mindössze 14 éves volt, amikor az akkor még koronásangyalos címerű kocsikat futtató Magyar Királyi Állam- i vasutakhoz került. Előbb lakatosinas, majd lakatossegéd lett. Volt gőzmozdonyvezető, majd kitanulta a villanymozdonyok fortélyait, végül pedig kinevezték felvigyázónak. Ma 600 ember tartozik hozzá. Mozdonyvezetők, lakatosok, festők és a többi karbantartó. Majdnem száz mozdony fölött dirigál és próbál mindent elkövetni azért, hogy a szolgálat tizenkét órája alatt fennakadásmentesen bonyolódjon a forgalom. Ellenőriznie kell a mozdonyok műszaki állapotát, utánanézni, vajon megkezdték-e javításukat, s ha netán telefonhívás érkezne, hogy bedöglött valamelyik éppen forgalomban lévő mozdony, egy újat adni helyette. A legutóbbi szolgálata meglehetősen eseménydús volt. A lajosmizsei és a veresegyházi vonalon az éjjel két öreg tatár felmondta a szolgálatot. A közéli tehervonatokról szedtek le egy-egy mozdonyt, mert a teherszerelvények várhatnak, ám a személyforgalomnak mennie kell. A szolgálatban egy ember kivételével mindenki megjelent. A fiatal mozdonyvezető fél órával később betelefonált és négy nap szabadságot kért, mert kisfia született. A fűtőházban egyébként nem szokás késni. A pontosság a vasút legelemibb játékszabályainak egyike, és aki néhány éve itt van — úgy mondják —, annak a percek fontossága úgy beleivódik a vérébe, mint a savó. Régi vasutasokkal ritkán van baja a felvigyázónak. Miértek és szigorú mutatók Annak, aki először látogat a fűtőházba, bemelegítőként természetesen néhány furcsaságot mutatnak. Egyebek között azt a 326-os masinát, amely még ma is hibátlanul működik, s amelyet 1894-ben készítettek a Magyar Császári és Királyi Államvasutak Vasúti Gépgyárában. A furcsa rézveretes jószág ma beteg társait vontatja a javítószínekbe. Kéményét, az igazit, a rézcirádás golyvásat csak ünnepi alkalmakkor rakják fel. Filmforgatások alkalmával, amikor a rendezőknek valami özönvíz előtti füstokádóra van szükségük. Van azután a fűtőháznak egy másik szenzációja. Egy kevésbé látványos, de legalább annyira szokatlan, mint a millennium előtti 326- os. Az, hogy a megye-, sőt, országszerte tapasztalható — ne firtassuk jogos, vagy mondvacsinált — munkaerő- hiány közepette az emberek többsége évtizedeken át megmaradt, végzős szakmunkásaik 97 százaléka pedig helyben kér munkát. Többségük egy egész életre szóló jegyességet kötött a tél hidegével, a huzattal, a nap füzében izzó vasúti kocsikkal, a 12 órázással, az állandó készenléttel és azzal a statisztikával, amely szerint egy mozdonyvezetőre 7 és félévenként jut egy halálos gázolás. Tudomásul veszik a kötelmeket és azt, hogy utasítások és óramutatók szigorú parancsa szerint telik munkaidejük. Berkó Pál Különleges hálók — kertészeteknek Különleges hálókat gyárt a nagyüzemi kertészetek részére a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. A zsenge növényeket lehet megvédeni vele az erős nyári napsugárzástól. Különösen a fóliaházakban nevelkedett növények érzékenyek a nagy melegre. Az ez ellen védő finom szálú műanyag hálót az újszegedi szövőgyár készíti. Anyaga műanyag fólia, amit keskeny csíkokra hasítva megsodornak, majd különleges berendezéssel, szitaszerű szövetté alakítanak. A négyzetméterenként néhány grammos szövej, amel lett, hogy „megszűri” az erős napsugárzást, a levegőt áten gedi, ugyanakkor megvédi a paradicsomot, paprikát, vagy más növényt, esetleges jég veréstől is.
