Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

1977. JŰT.irS 1., PÉNTEK Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Jó hangulatban beszélgetett a Parlament folyosóján a Pest megyei Képviselők egy csoportja: Tausz János, Díváid Béláné, Uitz Mártonná, őr. Novak Béla és Antal Imre. Nem csupán egy ágazat feladata Cselőtei László Pest megyei képviselő felszólalása használásáról, szólt. Van már rá példa — mondotta —, hogy a költséges hűtés helyett a me­leg vizet más formában kísér­lik meg hasznosítanij Ilyen a Százhalombattai Temperált vi­zű Halgazdaság, az Inotai Hő­erőmű mellett létesült zöld­séghajtató telep, s ilyen kezde­ményezés most a Visontai Ga­garin Hőerőmű mellett terve­zett zöldséghaj tatás. Talán előbbre jutnánk, ha a hűtésre fordított kárelhárító berende­zést legalább részben megkísé­relnénk más ágazatokban ter­melő beruházássá tenni. Ha két vagy több részvevő együtt len­ne érdekelt ilyen létesítmény­ben, és annak gazdaságos üze­melésében, akkor nagyobb lenne a termelési biztonság és jobb lenne a várható ered­mény. A képviselő ezután a Duna— Tisza-csatornáról szólt. Már régen világos volt, hogy alap­vető változást érhetnénk el a vízkészlet hasznosításában a Duna és a ^ísza Összekapcso­lásával, a Duna—Tisza-csator- nával. Megépítéséhez a felsza­badulást követően egyszer már nagy lelkesedéssel, az akkori körülmények között ásóval, la­páttal hozzáfogtunk. A beszá­moló most ennek megvalósítá­si lehetőségét a 90-es évekre, a századforduló idejére teszi. Indokolt lenne megvizsgálni — összefüggésben az európai víziútrendszer kialakításával is — ennek a nagy munkának az előbbre hozását. Dr. Cselőtei László Pest megye 2. aszódi választókörze­tének képviselője, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tan­székvezető tanára — elsőként szólva a beszámolóhoz — el­mondotta: az Ipoly közeljövő­ben várható rendezésével kapcsolatban is felmerült, hogy a Kárpát-medence vízrajzi egysége miatt gondjainkat csak a szomszédos államokkal való baráti, jó együttműködés alapján lehet kölcsönös meg­elégedésre megoldani. Erősíte­ni kell azt a kialakulóban lé­vő szemléletet is, amely sze­rint a víz nemcsak egy ágazat felelőssége, hanem mindany- nyiunk ügye, s azzal kapcso­latban mind társadalmi, mind gazdasági magatartásunkon van javítani való. A továbbiakban a képviselő az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén elhang­zottakra utalva a villamos- energia-ipar hűtővizének fel­Ne vesszenek kárba a termálvizek Vámos Marietta Pest megyei képviselő felszólalása Dr. Vámos Marietta Pest negye 5., nagykátai válasz- »körzetének képviselője, Tó- űmás körzeti orvosa arra úvta fel a figyelmet, hogy öldrajzi adottságainkból ere­iben különös gondot kell for- lítanunk a hazai vízgyűjtők elszennyeződésének megelő­zésére. Hangsúlyozta: azért s rendkívül fontos vizeink ninőségének védelme, mert i víz kapcsolatban van egyéb ■édendö környezeti elemek- :el, a levegővel, a földdel, az lővilággal és a települések- :él, tehát az emberi életter­ei. Felhívta a képviselő a íi- lyelmet arra, hogy a vezeté- :es vízellátás és a csatomá- ottság közötti arányt a VI. téves terv időszakában fel- étlenül javítani kellene. Meg­an tolásra ajánlotta a szenny- iziszap komposztálására al- nlmas telepek tervezését, gyanis a komposztálás során eletkezett termékeket a me- őgazdaság hasznosítani tud- á. Kitért arra, hogy a vízellá- ís és a csatornázás megöl­ését az állami támogatás rejlett igen széles körű tár- idalmi összefogás is segíti. '.ámutatott azonban, hogy a ízmű- és csatornaépítéshez lakosság anyagi hozzájáru- isának mértéke egyre nö- ekszik, egyes helyeken — iként községekben —, eléri 12 000 forintot is. Ennek a ozzájárulásnak a további melése már életszínvonal- olitikánk rovására mehet. Egészségügyi-szociális té­makörökben felvetette, hogy a hét végi pihenésre alkalmas Dunakanyarban és a Ráckevei Duna-ágnál évenként csak­nem egymillió ember pihen. Az üdülés és pihenés mellett azonban a gyógyítást szolgá­ló vízfelhasználásról sem sza­bad elfeledkezni. Véleménye szerint a termálprogram nem ismeretes a lakosság előtt, de sok esetben még az illetékes szervek előtt sem. Talán ez le­het az egyik oka annak — mondta —, hogy egyes helye­ken igen jó minőségű gyógy­víz kihasználatlanul marad. Túrán például tíz évvel ez­előtt találtak 90 fokos, több célra használható termálvi­zet. amelynek hasznosítása — a mai napig sem megoldott. Gödöllőn is — több mint négy éve — jó minőségű. 50 fokos gyógyvíz található. A képvise­lő konkrét intézkedési ter­vet sürgetett az Illetékes szer­vektől a termálvizek haszno­sítására. A vízgazdálkodás alapvetően társadalom- és életszínvonal-politikai kérdés Gergely István államtitkár beszámolója Gergely István államtitkár, az OVH elnöke beszámolója elején hangsúlyozta: Korunk egyik jellegzetessé­ge világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind éle­sebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. Az állampolgárok milliói, amikor nem tűrik, hogy ott­honukban haszontalanul foly­jon el a víz, máris tevőleges ré­szesei a takarékos vízgazdál­kodásnak. Társadalmi méretű gazdálkodási folyamat része­sei azok az üzemi munká­sok vagy termelőszövetkezeti "tagok is, akik hozzáértésük­kel, lelkiismeretes munkájuk­kal ésszerűen csökkentik a vízfelhasználást és kímélik tisztaságát. Köszönet és elis­merés illeti a társadalmi munkások ezreit is, akik szer­vezetten, vagy önetevékenyen óvják vizeink minőségét. A több, jobb vízért és a vizek pusztításai ellen folytatott munka nemcsak gazdasági, hanem alapvetően társada­lom- és életszínvonal-politikai feladat. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar: az ösz- szes friss víz több mint 60 százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket jórészt saját víztermelő létesítmé­nyekből elégítik ki. A belterjes, az iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új és fo­kozott követelményeket tá­maszt a vízgazdálkodással szemben. Világszínvonalú védelmi rendszer — Magyarországon a társadal­mi, gazdasági fejlődés fontok feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szem­ben. Árvízvédelmünk fejlesz­tése világviszonylatban is ki­emelkedő: a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegye­dét, rajta a lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A társadalmi-gazdasági ha­ladás sajátos ellentmondása, hogy a vízigények és a szol­gáltatott vízmennyiség növe­kedésének árnyoldalaként nö­vekszik a szennyezett vizek mennyisége. Az ipar és a te­lepülések évente fél-Balaton- nyi szennyvizet bocsátanak ki. Az energiatermelés nagy mennyiségű hűtővize a hő­szennyeződés miatt káros. A mezőgazdaság a műtrágyák és a növényvédő szerek tömeges használatával rontja vizeink tisztaságát. A szakosított ál­lattartó telepek szennyvize is egyre több gondot okoz. Ne­hezíti a helyzetet országunk viszonylag kis területe, nagy népsűrűsége és az, hogy víz­készleteink túlnyomó része külföldről érkezik hozzánk. A növekvő szennyvízterhelés el­lenére sikerült átfogó műsza­ki, jogi és közgazdasági sza­bályozó rendszer kialakításá­val mérsékelni vizeink el­szennyeződésének ütemét. Az államtitkár ezután ki­emelte: a lakosság ellátása egészséges vízzel — az élet- színvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban része­sülő lakosok száma a tervidő­szakban további egymillióval növekszik: 1980-ban megköze­líti az ország lakosságának háromnegyedét. A víztermelő kapacitást napi 1 millió köb­méterrel növeljük, ami meg­felel a főváros nyári, napi csúcsfogyasztásának. Külön is foglalkozunk a nagy. munkás­lakta városok és a közegész­ségügyileg veszélyeztetett ki­sebb települések vízellátási problémáinak megnyugtató és gyorsított megoldásával. A csatornázás a lakosság 43 szá­zalékát szolgálja majd. Foly­tatjuk a szennyvíztisztító-ka­pacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempont­ból leginkább érintett váro­sok, valamint a leglátogatot­tabb üdülőközpontok vízminő­ségvédelmi problémáinak mi­előbbi megoldása. Vízkészlet-gazdálkodásunk egyik fontos alapfeladata a több hasznú tározók, vízpótló rendszerek fejlesztése és ezzel a hasznosítható vízkészletek gyarapítása. A tervidőszakban — a IV. ötéves időszakhoz ké­pest tízszeres — csaknem 300 millió köbméter tározótér épí­tését irányoztuk elő. Gátat kell szabni n szennyezésnek A beszámolások részletes elemzése után az államtitkár a tervidőszak felelősségteljes feladatának jelölte meg a vi­zek minőségének és a vizek környezetének védelmét. A környezetvédelmi törvény ér­telmében célul tűzzük ki, hogy melőbb megállítsuk élő­vizeink szennyeződését, majd jaVítáük tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetke­zetek, intézmények és az ál­lampolgárok cselekvő összefo­gásával érhető el. Ezért e helyről is kérünk mindenkit, hogy vizeink tisztaságáért, természeti környezetünk hatá­sos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vízva- gyonunk tisztaságát. Az V. ötéves terv során víz- gazdálkodás-fejleSztésre 44 milliárd forintot fordítunk. A vízgazdálkodás fejlődését, mindinkább a célok és a terü­letek integrálódása jellemzi. Ezért nagyobb figyelmet kí­ván az arányos, előrelátó fej­lesztés, a legkedvezőbb fej­lesztési' stratégia országos és regionális kialakítása. A fej­lesztés arányossági követel­ményei a következő főbb cél­kitűzéseket foglalják maguk­ba: a lakosság közműves víz­ellátása 1990-ig megközelíti a telítettségi állapotot, csatorná­zással a lakoságnak mintegy háromnegyed része lesz ellát­va. Nagy figyelmet kell fordíta­ni a víztakarékos és vízkímé­lő termeléstechnológiák alkal­mazására. Az üzemi vízgaz­dálkodást, benne a szenyvíz- tisztítást és a vizforgatást a gyártási techológia részének tekintjük. Már polgárjogot nyert a gazdaságtelepítési és a területfejlesztési tervezésben a különböző társadalmi, gazda­sági szempontok komplex ér­vényesítése. Közös érdekünk, hogy a vízügyi szempontokat is következetesen érvényesít­sük mindig és mindenütt. Vízgazdálkodásunk országos és területi mérlegét így nem­csak a készletek oldaláról, hanem az igények felől is ésszerűen, meglepetések nél­kül szabályozhatjuk. Alapfeladat a tározók kiépítése A vízigények ésszerű sza­bályozása mellett, a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kap a vízkészletek növe­lése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása. Más országok tapasztalatait és sa­játos lehetőségeinket szem előtt tartva, dinamikusan nö­velnünk loell a tározást. 1990- ig a jelenlegi tározótérfogatot folyamatosan a többszörösére felemeljük. Követelmény a létesítményrendszerek több célú kialakítása és hasz­nosítása. Az ár- és belvízvé­delem biztonságának növelé­sét szorosan össze fogjuk kap­csolni a tározó és, vjzátveze|ő rendszerek kialakításával ” ik. A hosszútávú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fo­kozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. Az erre irányuló elképzelések sorából kiemelkedik a Duna— Tisza csatorna terve és jelen­tősége. Megépítése idővel a Tisza menti vízellátás és gaz­daságfejlesztés kulcskérdésévé nő. Ez a mű a Duna—Tisza- közi térség fejlődésében is fontos szerepet játszik majd és a kelet—nyugati irányú hajózóút megteremtésével nemzetközi érdekűvé válhat. A Duna jelentősége hazánk vízgazdálkodásában és vízi­közlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint víziút, különösen a Duna—Rajna-Majna csator­na megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hang­súlyt. Már erre is tekintettel leszünk a Csehszlovákiával közösen megvalósítandó gab­ctkovo—nagymarosi vízlépcső­rendszer építésénél, melynek előkészítése folyamatban van. E 15 éves tervidőszakban cél­szerű megkezdeni a Dráva- hasznosítás létesítményeinek építését is. A közép-dunántúli és az észak-magyarországi térség további fejlesztése pe­dig feltételezi a több hasznú vízgazdálkodási rendszerek kiépítését, ezáltal a kiemelt bányavizek tömeges hasznosí­tását is. Fejlesztés a Ráckevei* Duna-ágban is A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatodat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten. A tervet körülölelő regionális vízellátó és csatornarendszer kiépítése javítja az üdülőkör­zetben a vízszolgáltatásokat, de egyúttal fontos környezet- védelmi érdek is. Hasonlóan fokozott figyelmet fordítunk a Velencei-tó fiatalítására, a Ráckevei-Duna-ág és a Fertő tó fejlesztésére is. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szom­szédos országgal kötött kétol­dalú vízügyi egyezményeink a közös vízgazdálkodási kér­désekben megfelelő alapot ad­nak. Törekszünk a kétoldalú vízügyi egyezmények tovább­fejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő terület­re kiterjedő vízügyi együtt­működéssé váljanak. E törek­vések megvalósításának haté­kony fóruma a KGST. A komplex program kiemelten kezeli a Tisza- és a Duna- völgyi együttműködést, a vi­zek szennyezés elleni védel­mét és a tagállamok népgaz­daságának megfelelő vízellá­tását. Ennek jegyében már — a világon egyedülállóan — el­készült az öt Tisza-völgyi szo­cialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesz­tésére. .., .Gergely, István befejezésül elmondotta: a gazdasági együttműködésnek tehát szé­les perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szol­gálat számára is. Ehhez új tí­pusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos terüle­tét jelentik a kétoldalú mű­szaki-tudományos együttmű­ködési megállapodások. A magyar—szovjet együttműkö­dés eredményeképpen például földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet beredezésekkel és szovjet ter­vek alapján épül. Valameny- nyi KGST-tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodá­sunk. A magyar vízügyi szak­emberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munká­jában. Gondolatok az ülésszak végén Néhány perce ürült ki csu­pán az Országház patinás ülés­terme. A televíziósok lámpái még ontják fényüket, de már "csak egy rövid idő és őszig csend költözik az országgyűlé­si padsorokba: befejeződött a nyári ülésszak. A képviselők törvényerőre emelték a Német Demokratikus Köztársasággal kötött barátsági szerződést és elfogadták a tavalyi költségve­tésről, illetve a vízgazdálkodás fejlesztéséről szóló előterjesz­tést. Az ülésterem bal oldalán, a Somogy megyeiek mellett foglalt helyet Pest megye 29 képviselője. Itt, a mór foghíjas padsorok között, iratainak csomagolása közben kérdeztem Díváid Bé- lánét, a 27-es választási kör­zet képviselőjét: Milyen gon­dolatok foglalkoztatják? — Sok mindenféle. Tizenhét község apróbb-nagyobb gond­ja — válaszolt. — A megye észak-keleti részén csaknem szélsőségesek a körülmények a mezőgazdaságilag jelentős Vácrátóttól, az üdülőtelepéről híres Gödig és a meglehetősen elmaradott Ácsa—Csővár— Püspökhatvan—Galgagyörk Pest megyei képviselőkkel a Parlamentben körzetéig. S minden település­nek megvan a maga sajátos gondja, amelynek megoldásá­ban szeretnénk segíteni. Hosz- szú idő óta nem tudjuk való­ra váltani az acsai művelődé­si ház tervét, pedig tornate­remmel kombinálva szeret­nénk felépíteni. Göd nagyköz­ség csatornahálózatát a Duna­kesziéhez kellene csatlakoz­tatni. Ez viszonylag kis költ­séggel megoldható, mert Du­nakeszi hálózata elbírja a többlet terhelést. Mezőgazda- sági szempontból sürgető, hogy a járásunkon átmenő Duna-szakaszt szinte egyálta­lán nem használjuk fel az ön­tözéshez. Nagy gondok ezek. amelyek közül, ha lassan is, de mindig sikerül valamit megoldani, s akkor könnyebb szívvel dolgozik az ember. Ebben a választási ciklus­ban nyerte el a választók bi­zalmát Uitz Mártonné, a da- basi járás Budapesttel határos körzetében. Beszélgetésünket rögtön egy sikerével kezdi: — Nem tudom, valóban si­ker-e, de én nagyon örültem annak a tízezer téglának, amivel az alsónémedieknek segíthettem. Nagyrészt társa­dalmi munkával 75 gyerek befogadására alkalmas óvo­dát építenek; fennakadást okozott a tízezer tégla hiánya. A minisztérium segítségével sikerült soron kívül megsze­rezni az építőanyagot. Válasz­tókörzetünk legnagyobb gond­ja a rossz vízellátás, Gyál, Felsöpakony, Bugyi és Ócsa községekben egyáltalán nincs hálózati ivóvíz és sajnos a meglevő kutak is szennyezet­tek. Igaz, Vecsés határában megkezdődött a regionális víz­mű építése, amelyhez két víz­társulás kapcsolódik. De me­gyei szintű segítség szükséges ahhhoz, hogy legalább a kö­vetkező ötéves tervidőszak elején a vízmüvet üzembe he­lyezhessék. A körülmények indokolják, hogy a Pest megyei képvise­lők túlnyomó többsége a víz- gazdálkodás fejlesztésével Ö6Z- szefüggő kérdésekkel foglal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom