Pest Megyi Hírlap, 1977. július (21. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZQTTSAGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Elfogadták a vízgazdálkodásról beterjesztett jelentést A vitában két Pest megyei képviselő szólalt fel Csütörtökön délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Bisz- ku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője, államtitkári beszámoló Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól. A hozzászólók sorát dr. Cselötei László (Pest megye, 2. vk.), a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető tanára nyitotta meg. Utána felszólalt Vadkerti Miklós- né (Heves megye, 5. vk.), a feldebrői Rákóczi Tsz párt- titkára, Radnóti László (Somogy megye, 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke, Csörgits József (Zala megye, 3. vk.) nyugdíjas munkás, dr. Komócsin Mihály (Csongrád megye, 4. vk.), a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Palóczi Lajosné (Szabolcs-Szatmár megye, 9- vk.), a nyírbátori Rákóczi Tsz főállattenyésztője, Szűcs János (Szolnok megye, 6. vk.), a Szolnok megyei pártbizottság titkára, Farkas Pál (Borsod megye, 12. vk.), a pütnoki Egyetértés Tsz elnöke, Barcs Sándor (Budapest, 1, vk.), a2 MTI vezér- igazgatója, dr. Vámos Marietta (Pest megye, 5. vk.) körzeti orvos. A következő felszólaló dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt, majd ifj. Pintér István (Baranya megye, 7. vk.), a beivárdgyulai Közös Űt Tsz géplakatosa, Hütter Csaba (Nógrád megye, 5. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Hars József (Veszprém megye, 7. vk.), a lovászpatonai Új Élet Termelőszövetkezet főállattenyész- tője, Szigeti Gáborné (Békés megye, 3. vk.), a Gyulai Harisnyagyár munkásnője és Nagy Csaba (Bács-Kiskun megye, 10. vk.), a Dél-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalat művezetője szólalt fel. A vitában elhangzottakra dr Gergely István válaszolt. Jelezte, hogy a vízügyi szervek a vitában felmerült csaknem hatvan kérdéssel, illetve javaslattal részletesebben is foglalkoznak, s álláspontjukról írásban tájékoztatják a képviselőket. Több, most elhangzott javaslat már a megvalósulás útján van. Gondoskodnak például arról, hogy a bányavidékeken ne ismétlődhessék meg a visontai eset, amikor a bányaművelés elapasztja a környező vidék kútjainak vizét. Napirenden szerepel annak a körülbelül 400 községnek a vízellátása is, amely jelenleg nem, vagy alig rendelkezik egészséges ivóvízzel. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy újabb korszerű öntözőberendezésekre van szüksége a mezőgazdaságnak, de nyomatékosan felhívta a figyelmet a meglevők jobb, gazdaságosabb kihasználására is. Az országgyűlés az OVH elnökének beszámolóját égy- hangúlag, jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk KANGYALKA ANTAL (Csongrád m., 15. vk.), a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár makói gyárának igazgatója az importból származó anyagmozgató gépek alkatrészellátásának hiányosságait tette szóvá. Az importból beszerzett anyagmozgató gépek sokszor néhány forintos alkatrészhiány miatt huzamosabb ideig állnak. Ez részben az üzemeltetők hibája Is, mert csak akkor néznek alkatrész után, amikor egy-egy berendezés már használhatatlan. Jelentős költségekkel jár azonban, logy szinte többen foglal - sóznak már a rossz gépek javításával, mint üzemeltetésükkel. Az anyagmozgatás gépesítésének támogatását jelzi, hogy az elmúlt esztendőben 51 vállalat nyújtott be pályázatot, s ezek csaknem kétmilliárd forint értékű fejlesztést terveznek. Ezzel 3625 munkás átcsoportosítása válna lehetővé. E fejlesztési törekvés megvalósítását feltétlenül támogatni kell. Az interpelláló kérte a külkereskedelmi minisztert: segítsen az importból ! származó anyagmozgató 1 gépek alkatrészellátásában. BIRÖ JÖZSEF külkereskedelmi miniszter válaszában elmondta: a minisztérium 1 mindent megtesz annak érdekében, hogy külföldről minél több alkatrészt hozzunk be. 1975-től évente 15 százalékkal növekszik az alkatrész-behozatal, értéke az idén várhatóan eléri a 20,5 milliárd forintot. A Bulgáriából behozott targoncákhoz például 1976- ban 4,5 millió, az idén már 7,5 millió rubel értékben importálunk alkatrészeket. A külkereskedelem fontos feladata, hogy a hazai alkatrészigényeket mennyiségben és választékban is kielégítse. Ehhez azonban hatékonyabb együttműködésre van szükség a megrendelők és a külkereskedelem között. Fontos, hogy a KGST-országokban érvényes szállítási feltételeknek megfelelően időben tudjuk megadni igényeinket. Ugyancsak nagyobb együttműködésre van szükség a készletező vállalatok telephelyei között az igények rugalmasabb kielégítése érdekében. Ma még gyakran előfordul, hogy egyik vállalatnál hiányzik az az alkatrész, amely a másiknál raktáron van. Az együttműködés hatékonyabb szervezésére a külkereskedelem intézkedéseket tesz. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a külkereskedelmi miniszter válaszát tudomásul vette. SARUDI SÁNDOR (Haj- dú-Bihar megye, 9. v.k), a Vámospércsi Mezőgép Vállalat meósa az iskolák és az ifjúsági szervezetek által igénybe vett üzemi autóbuszok térítési díjával kapcsolatban interpellált. Elmondta, hogy a Volánautóbuszok szállítási kapacitásának korlátozott volta miatt az intézmények, a sportkörök, az ifjúsági szervezetek gyakran veszik igénybe az üzemi autóbu-' szokat. Ezeket a kéréseket az üzemek, szövetkezetek vezetői és dolgozói — különös tekintettel az „Egy üzem, egy iskola” kapcsolatra, és a számos helyen meglévő együttműködési szerződésre — megértőén fogadják. Gond azonban, hogy egy 1969-ben kelt kormányrendelet szerint az üzemeltetőknek ilyenkor kilométerenként 4, illetve 6 forint térítési díjat kell fizetniük a Pénzügyminisztérium bevételi számlájára. Így szinte bűnhődnek azok, akik segítenek. Intézkedni kellene a térítési díj fizetésének eltörléséről. PULLAI ÁRPÁD közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában elmondotta: áprilisi ülésén a kormány már foglalkozott ezzel, és kötelezte a minisztériumot, hogy vizsgálja ki a kérdést, terjesszen elő javaslatot. A vizsgálat befejeződött és a közeljövőben az illetékes tárcákkal egyetértve, a KPM javasolni fogja a kormánynak, hogy a közületi gépjárművek üzemeltetőit mentesítsék a térítési díj fizetése alól. A miniszter válaszát mind az interpelláló képviselő, mind az országgyűlés tudomásul vette. ★ Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek pénteki ülésén az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Ínokai János és Raffai Sarolta — befejezte munkáját. (Gergely István beszámolóját, Romány Pál és a Pest megyei képviselők felszólalását a 2., 3. oldalon ismertetjük.) PEST VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXI. ÉVFOLYAM, 153. szám Ára 80 fillér 1977. JÚLIUS 1., PÉNTEK Hosszan tarfó gondok után Eredményes félév a BVM szentendrei gyárában — A zökkenőmentes termeléshez három dolog kell: jó szakemberek, megfelelő berendezések és a gyártmányok iránti kereslet — mondta Balogh József, a Beton- és Vasbetonipari1 Művek szentendrei gyárának nemrég kinevezett igazgatója. E feltételek azonban a szentendrei gyárban korántsem magától értetődőek. Az 1970-ben befejezett rekonstrukció után számtalan gonddal küszködött a gyár. A lakossági használatra szánt mozaiklapok gyártására beszerzett gépsor nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A mezőgazdaságban, az iparban és az ívóvíz-ellátásban egyaránt használható 500— 1200 milliméter átmérőjű, 15—20 atmoszféra nyomást elbíró nyomócsövekre pedig, amelyeket szintén alig hét éve kezdtek el gyártani, alig volt kereslet. Bár az üzem munkába állításakor mind a vállalat, mind az illetékes minisztérium végzett piackutatást, de a később megszigorított beruházási rend hatására a vártnál jóval kevesebb volt a vevő. Ezért a szentendrei gyár évről évre szükségmegoldásokkal kísérletezett, vezetők és munkások bizonytalanul néztek a jövő elé. Tavaly például az — elvben — évi 40—45 kilométer nyomócső készítésére alkalmas sentab üzem 16 kilométert gyártott. A „felesleges” embereknek pedig más területen kerestek munkát. Természetes, hogy a munkások vándorlása is elkezdődött és alig egy év alatt 50-riel csökkent a gyárban dolgozók száma. Ez a folyamat csak a múlt év vége felé állt meg. Ekkor már több országos hatáskörű szerv is felfigyelt a milliós károkkal fenyegető buktatókra. Az ő közbelépésükkel sikerült elérni, hogy az idei rendelésállomány emelkedett és a 25—26 kilométerben megállapított nyomócsőgyártási terv teljesíthető lett. Az első negyedév végén befutott igények kielégítésére júniusban elkezdték a sentab üzemben a kétműszakos termelést. A tmk tevékenységének átszervezésével, az ösztönzési rendszer megváltoztatásával a mozaiklapgyártó sor karbantartási munkája is hatékonyabb lesz. A 360 ezer négyzetméteres előirányzat már azt jelenti, hogy a berendezés „eszmei” teljesítőképességének mintegy 60 százalékát használják ki. Ez azonban még mindig elmarad attól, hogy a termelés nyereséges legyen. Az idei évre tervezett 246 millió forintos termelési érték 1976-hoz viszonyítva 6 százalékos emelkedést jelent. Az első félév várható eredménye 120 millió forint. Ez — tekintettel a januárban és februárban lezajlott nagyjavításokra — megfelel a várakozásnak. A jelek szerint 1977 lesz a fordulópont a gyár életében. És ez elsősorban azoknak köszönhető, akik a hullámvölgyben az oda- és visszaszervez- getések során is hűségesek maradtak a munkahelyükhöz. H. Sz. Készül a távvezeték Az OVIT szakemberei 220 kilovoltos távvezetéket építenek a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva között. Jelenleg a hatalmas tartóoszlopok állításán és szerkezeti elemeinek szerelésén dolgoznak. Bolyár pártmunkásklíldöttség Pest megyében Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodik a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának küldöttsége. A delegáció tegnap délelőtt a Pest megyei pártbizottság oktatási igazgatóságára látogatott. A Cvetan Nikolov osztályvezető-helyettes vezette küldöttség, a kádereit és értelmiségiek marxista—leninista képzési rendszerét tanulmányozta Pest megyében. A tapasztalatcserén Barin- kai Oszkárné, az MSZMP Pes megyei bizottságának titkára valamint Göndics Zoltán, Oktatási Igazgatóság igazgatója tartott tájékoztatót, majd vá szolt a vendégek kérdéseire. Tanévzáró az Oktatási Igazgatóságon Az előterjesztést hallgatják a megye képviselői. Az előtérben Tausz János, Kárpáti Ferenc és Bánáti Gézáné. Az MSZMP Pest megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán befejeződött az 1976—77- es tanév. Az ünnepélyes évzárót tegnap tartották a pártiskola öthónapos tagozatán végzett 42, az egyéves tagozatán végzett 44, és a kéthónapos vezető továbbképző tanfolyamon végzett 65 hallgató részvételével. A tanévzáró ünnepségen Göndics Zoltán, az Oktatási Igazgatóság igazgatója értékelte a tanév tapasztalatait. Az évzárón részt vett Arató András, az MSZMP Pest megye Bizottságának titkára is, ak az MSZMP Központi Bizottsá ga legutóbbi ülésének állásfog lalása alapján tájékoztatót tar tott az időszerű nemzetkö2 kérdésekről, valamint a párt tagsági könyvek cseréjének ta pasztalatairól. A hallgatók nevében Tava szi József, az önkormányzó titkára mondott köszönetét a intézmény tanárainak és dől gozóinak egész évi áldozaté munkájukért. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Denny Sibajene-t a Zambiai Köztársaság Budapestre is akkreditált nagykövetét, aki végleg elutazott Magyarországról. Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, delegáció élén, hazaérkezett Prágából, ahol az MSZMP küldöttsége részt vett a Béke és Szocializmus című folyóirat elméleti tanácskozásán. Valentyín Karpovics Me jac, a Szovjetunió mezőga dasági minisztere tegnap d< legáció élén Budapestre éri zett. Púja Frigyes külügyminis: tér és dr. Berecz János : MSZMP Központi Bizottsági nak osztályvezetője fogad Arkagyij Sevcsenkót — i ENSZ főtitkárának politi ügyekkel foglalkozó helyet sét — aki július 24. és 30 kö: látogatást tett hazánkban. h A
