Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-09 / 134. szám
1977. JÜNIUS 9., CSÜTÖRTÖK •m*™* ‘M Az ideológiai harc és az ifjúság Az ideológiai harc és az ifjúság címmel nemzetközi tanácskozást rendeztek az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK, a Szovjetunió és hazánk ifjúságkutatói az eddigi tudományos eredmények alapján elemezték a szocialista és a fejlett tőkésországok fiataljainak az ideológiai harcban betöltött szerepét. Miniszteri rendelet a magánkereskedelemről Az Elnöki Tanács a múlt héten hozott a magánkereske. delemről törvényerejű rendeletet, amelynek végrehajtásáról a belkereskedelmi miniszter — az érdekelt miniszterekkel ,és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben — most kiadott szabályozása intézkedik. A Magyar Közlöny 43. számában megjelent miniszteri rendelet tvr. rendelkezéseivel összhangban szabályozza a magánkereskedelmi tevékenységet, meghatározza a közreműködő családtagok, alkalmazottak megengedett számát, alkalmazásuk feltételeit, a magánkereskedelem nyitva tartási rendjét, a vásározói tevékenységet, stb. A követelményeknek megfelelően szigorúbb. illetve kedvezőbb feltételeket teremt a magánkereskedők működéséhez. Magas hivatástudat jellemzi a tűzoltók munkáját — állapította meg a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága A római és a görög mitológia szerint Prométheusz ellopta a tüzet az istenektől és az emberiségnek adta, hogy saját hasznára fordíthassa. Azóta az emberiség önmaga szolgálatában állította a tüzet. Olykor azonban nehéz megzabolázni a lángokat és a tűz áldozatokat követel. A gondatlanság, a figyelmetlenség, a közöny is a pusztító elemnek kedvez, ártalmára van a közösségnek. Hogy ne így legyen, hogy a tűz,jól szolgálja az embereket, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók mindig készenlétben állnak, általuk már sok ember menekült meg az értelmetlen haláltól és milliárdnyi anyagi érték kerülte el a pusztítást... Erős, tiszteletreméltó hivatástudat jellemzi a tűzoltók munkáját, magas szervezettség a parancsnokság tevékenységét Így foglalta össze tegnap délelőtti ülésén a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a megyei tűzoltók munkáját. Horváth Sándor, a BM Tűzoltóság országos parancsnokhelyettese az ülésen felszólalásában testületé véleményét tolmácsolta: példásnak ítélte mind a megyei parancsnokság, mind a megyében dolgozó tűzoltótestületek, az önkéntes tűzoltók áldozatos, sokszor hősies helytállását. Akkor is így értékelhető tevékenységük, ha a számok figyelmeztetnek: a korábbi évekhez viszonyítva főbb á tűzeset és nagyobbak a tűzkárok. Arról, hogy milyen sok értéket mentettek meg a tűzoltók a tűz martalékából, nem jegyeztek fel megyei számadatot — mint mondották, nem lenne reális, hiszen ki tudná pontosan kiszámitani, mekkorára rúgna a kár, ha nem fékeznék meg idejében a pusztítást; milyen következményei lennének, ha a tűzoltók nem avatkoznának be oly gyorsan, ügyesen, bátran és szakszerűen. Emlékezetes például o mo- nori Kossuth Tsz vegyi üzemében keletkezett tűz, vagy a Dunai Kőolajipari Vállalat egyik tartályának oltása, amelyre villámcsapás miatt került sor, a nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet famegmunkáló üzemének ki. gyulladása, o Dunám enti Hőerőmű számítógépközpontja, vagy a Szobon kigyulladt villanymozdony oltása, a ceglédi MSZBT Tsz szárítóüzemének tüze. Mindenütt a tűzoltóknak köszönhető a tűz gyors elfojtása. A ceglédi és a váci tűzoltók segítettek a szolnoki vízveszély elhárításában is, amelyet a rendkívüli felhő- szakadás idézett elő. A tanács vb elismerte a nagykátai, a monori, a nagykőrösi önkéntes tűzoltóság munkáját is, amelynek tagjai nemcsak közvetlen környezetükben, hanem az egész megyében munkálkodnak. Nőtt a veszélyforrás A népgazdaság fejlődésének gyors üteme, az ipari, a mezőgazdasági nagyüzemek, az energiahordozók összetételében végbement változások, a háztartási gépek nagy, s egyre növekvő száma együttjár a tűzveszély emelkedésével. Ezek a változások arra ösztönzik a testületeket, hogy fokozzák a tűzvédelmet, sok megelőző intézkedést, rendszabályt foganatosítsanak. A 440 hivatásos tűzoltó munkáját ötezer önkéntes is segíti, és a társadalom összefogására eddig mindig számíthattak. Pest megyében több mint 12 ezer ember — tűzvédelmi vezető, bizottsági tag, önkéntes, vállalati, ifjúgárda- és úttörő tűzoltó — vesz részt a megelőzési és az oltási, a kárfelszámolási munkában. A tanács vb megállapította, hogy az állami iparban a tűzvédelem tervszerűen fejlődött és megfelel a jogszabályban előírtaknak. A vállalatok többségénél — így o Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Dunamenti Hőerőműben, a Csepel Autógyárban, a Dabasi Nyomdában, a Ganz Műszer Művek gödöllői árammérőgyárában, a Budapesti Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárában nagy összegeket jordítottak a tűzvédelmi beruházásokra, s tovább erősítették védelmi szervezetüket. Azokon a helyeken pedig, ahol nem állt rendelkezésre elég anyagi forrás, ott az ellenőrzések fokozásával; a tűzrendészeti előírások szigorításával védték a társadalmi tulajdont. A szövetkezeti, illetve a tanácsi ipari vállalatok tűzvédelmi ellátása nem minden esetben megnyugtató, s ezért a megyei tanács vb úgy határozott, hogy lehetőségéhez mérten fejleszti majd a védekezési eszközök számát. Sokszor nem is anyagiakon múlik a jobb felszereltség, hanem azon, hogy fontos eszközök nem kaphatók. A többi között említették például a 400-as, 800-as kismotorfecskendőket, amelyeket érthetetlen módon nem gyártanak Magyarországon és valutáért lehetne csak beszerezni. Csak utólag intézkednek A tűzvédelmet gyakran akadályozzák a régi, elavult épületek, a vállalatok széttagoltsága. Olykor az is előfordul, hogy az új létesítmények birtokba vételekor derül csak ki: megfeledkeztek a tűzbiztonsági előírások betartásáról. Ilyenkor utólagos intézkedés, szigorú ellenőrzés után gondoskodnak a védelemről. A mezőgazdasági szövetkezeteknél a többi között a távolabbi telephelyek, üzemegységek tűzjelzése megoldatlan, vagy megfeledkeznek az előírt oltóvíz tárolásáról. A kereskedelemben pedig a szűk tárolótér, raktárhelyiség, a zsúfoltság, a göngyöleg felhalmozása rejti magában a veszélyt. A személyi tulajdon védelme is gyakran okoz gondot a tűzoltóknak: sokan megszegik a fűtőolaj tárolására vonatkozó szabályokat, nem tartják karban a fűtőberendezéseket, a gázkészülékeket, túlterhelik a villamoshálózatot és a háztartási gépeket sem a használati utasítás szerint működtetik. A tűzoltók rendszeresen ellenőrzik a rájuk bízott területet, s így sok baj megelőznek. Felvilágosító munkával, jó proooganda segítségével, néoszerű filmekkel, oktatással, tűzoltóversenyekkel igyekeznek a lakosságot felkészíteni a tűzvédelemre. Csuoán a szentendrei járásban mint- I egy tizenötezren nézték meg a legutóbb készült tájékoztató filmet. A megyei tűzoltóparancsnokság továbbképzéssel biztosítja káderutánpótlását. A vezető beosztásban dolgozók az előírt szakképzettséggel rendelkeznek. A mindennapi munka során nagy gondot fordítanak a munkakörülmények javítására. Rendszeresen élnek a soros, illetve a soron kívüli előléptetéssel, s jutalmazzák az arra érdemeseket. Haliiák meg a figyelmeztetést A tanács végrehajtó bizottsága hangsúlyozta a felvilágosító, propagandatevékenység jelentőségét a lakosság körében. A tavalyi gyakoribb tűzesetet például a nagy szárazság is előidézte, de sokkal inkább az, hogy a lakosság egy része nem hallgatta meg az időben érkező figyelmeztetést. Eldobott cigarettavégek, magukra hagyot tábortüzek miatt sok helyen gyulladt meg az erdő, az avar. Az építési hibákból adódó károk is három év alatt a kétszeresükre emelkedtek, s háromszoros értékben. Ugyanakkor sürgős változtatásra ösztönöz, hogy a szabálysértések miatt indított eljárások száma, a kiszabott büntetések nagysága nem áll arányban az okozott károkkal. Az idén — bár a tavalyihoz képest kevesebb tűz pusztított — eddig már öt gyermek lelte halálát kipattanó szikra, eldobott égő gyufa, figyelmetlenség, óvatlanság miatt. A tűzoltóság — mint ahogy azt a vb tagjai mondották — állandóan készenlétben áll: óvja a társadalmi és a személyi- tulajdont. A tűzoltók tudásukkal, kötelességérzetükkel ott vannak, ahol segítséget, intézkedést várnak tőlük. Hatásos, eredményes a megelőző munkájuk is. A védekezés lényegéhez tartozik azonban az is, hogy az előírások betartása, a védelem nemcsak a tűzoltóság kötelessége. A vállalatokra, az intézményekre, az egész lakosságra is érvényesek a tűzrendészeti szabályok. Betartásuk közösségi érdek, össztársadalmi feladat. S. Ä. A politikai és gazdasági eredményességet segítik A pártszervek koordinációs munkája Pest megyében Az MSZMP Központi Bizottságának titkársága 1972. október 9-én hozott határozatot a koordinációs joggal felruházott pártszervek és pártszervezetek munkájának továbbfejlesztésére. E határozat azért is különösen jelentős Pe6t megyében, mert sok pártszervezetet és pártszervet érint. A megyében jelenleg 39 megyei központú ipari vállalat és 1526 gyáregység, illetve telephely van. E számok is mutatják, hogy a megyei pártbizottság miért tartotta szükségesnek tíz megyei vállalat párt- szervének koordinációs munkáját áttekinteni e határozat alapján. E vállalatok mintegy 54 gyáregységben, illetve telephelyen fejtik ki tevékenységüket, s ezeknek jórésze megyén kívül esik. Jelentősnek mondható e gyáregységek munkáslétszáma, s ezért fontos az ott tevékenykedő párt- szervezetek további erősítése. Bevált gyakorlat és annak formái A fentebb említett áttekintés során szerzett tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vizsgált koordinálási jogkörrel felruházott pártszervezetekben ismerik a titkárság határozatát, ami annak az eredménye, hogy a megyei pártbizottság már 1973 elején értekezletet tartott a koordináló pártszervek titkárainak. Ezen túlmenően például a budai járásban és Vácott titkári értekezleten is feldolgozták a határozatot, s megjelölték a legfontosabb tennivalókat. Ennek az intézkedésnek az eredményeként ma már a koordináló pártszervek munkája tervszerűbb, rendszeresebb és tudatosabb, mint korábban volt. A határozat megjelenése óta eltelt évek alatt kialakultak és továbbfejlődtek a koordinációs tevékenység formái és legjobb módszerei. Bevált a koordinációs titkári értekezletek rendszere, melyeket évente két-három alkalommal, de több helyen még ennél is gyakrabban, tartanak meg. Fejlődést jelent, hogy a koordinációs értekezletek többsége tematikus, az össz- vállalati feladatokat előre meghatározott kérdéscsoportokban vitatják meg. Legtöbbször — és ez helyes gyakorlat — a gazdaságpolitikai feladatok kerülnek napirendre. S csupán csak páldápak néhányat a napirendi pontokból: a pártszervezetek feladatai a középtávú és éves terv- készítés időszakában, a termékszerkezet változásával összefüggő feladatok; vagy a gyártmány és gyártmányfejlesztés 'kérdései. Fontos téTavasztól őszig A kocséri Űj Élet Tsz 1400 szarvasmarhát tart. Az állomány tavasztól őszig kint tartózkodik a legelőn. mák az állóeszközök jobb kihasználásával, vagy a bér, létszám és termelékenység kérdéseivel, vagy akár a kereskedelempolitikai célokkal foglalkozók. Ugyancsak ezek sorába tartoznak a munkavédelem, a szociális és kulturális ellátás, a nyereség és gazdasági hatékonyság növelésének feladatait taglaló témakörök. Gyakorlattá vált — s ez is eredményes —, hogy a koordinációs titkári értekezleteket mindig más és más gyáregységben tartják, ezzel mód nyílik a kölcsönös tapasztalat- szerzésre, egymás munkájának jobb megismerésére. A törzsgyár és az egységek kapcsolata A korábbiakhoz viszonyítva jelentősen fejlődött a törzsgyárak és a gyáregységek, valamint a telephelyek pártvezetőségeinek együttműködése, kölcsönös informálása. Ennek alátámasztására néhány párt- bizottság gyakorlatát említeném, A Csepel Autógyár pártbizottsága például rendszeresen megküldi a gyáregységek pártszervezeteinek a végrehajtó bizottság és a pártbizottság üléseinek anyagát. Ezekből az alábbi témákban kaptak tájékoztatást a gyáregységek kommunistái: a munkásság helyzete a vállalatnál; az évi gazdaságpolitikai cselekvési program; a tagkömyvcsere tapasztalatai; a taggyűlések tapasztalatai. Az ikladi Ipari Műszergyár pártbizottsága a havonta készülő információs tájékoztatóját küldi meg a nógrádberceii gyáregység párt- vezetőségének. A Mechanikai Müvek, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár, valamint az ikladi Ipari Műszergyár pártbizottságainak üléseire, a gazdaságpolitikai napirendek tárgyalására, rendszeresen meghívják a gyáregységek párt- titkárait. A Nagykőrösi Konzervgyárban a titkári értekezleteken mindig részt vesznék a ceglédi és az abonyi telephelyek párttitkárai is. Fejlődést mutat a koordináló pártszervek és pártszervezetek munkájában a kollektivitás és a testületi jelleg, s megszűnőben van az a korábbi helytelen gyakorlat, hogy a koordinációs tevékenység csupán a titkárokra háruljon. A megbeszéléseken az üzemi párttestületek foglalnak állást, a kérdéseket a népgazdasági és az összválla- lati érdekeknek megfelelően egyeztetik a gazdasági és szak- szervezeti vezetéssel. Előbbre lépést jelent az is, hogy — a területi elv érvényesülését nem sértve — a nagyüzemi végrehajtó bizottságok képviseltetik magukat a gyáregységek és telephelyek jelentősebb pártrendezvényein, testületi ülésein. Segítés a tájékoztatás alapján Fejlődőben van a jó kapcsolat kiépítése, továbbfejlesztése a koordináló pártszerv, illetve a területileg illetékes pártszervek között. Így például a Csepel Autógyár párt- bizottsága rendszeresen tájékoztatja a budapesti IV. kerületi pártbizottságot, a szeghalmi járási pártbizottságot és az egri városi pártbizottságot a területükön működő gyáregységekkel kapcsolatos termelési és fejlesztési kérdésekről. E pártszervek igénylik is ezt a tájékoztatást, és annak alapján segítik a nagyvállalati tervek realizálását. A Mechanikai Művek és a marcali járási párt-végrehaj- t óbizottság tavaly nyáron együttes ülésen tekintette át a marcali gyáregység politikai és gazdasági tevékenységét. Ez év márciusában a balassagyarmati járási párt-végrehajtóbizottság megtárgyalta az ikladi Ipari Műszergyár nógrádberceii gyáregységének politikai-gazdasági helyzetét. Az ülésen részt vettek a törzsgyár politikai és gazdasági vezetői is. A váci Híradás- technikai Anyagok Gyárának pártbizottsága a határozat szellemében rendszeres és konkrét munkakapcsolatot alakított ki a rétsági járási pártbizottsággal a romhányi gyáregységet érintő kérdésekben. Az élet igazolta az MSZMP Központi Bizottsága titkársága határozatának helyességét. Tapasztalataink szerint a koordinációs jogkört a pártszervek, a pártszervezetek többsége nem csupán jognak, hanem fontos politikai munkának, kötelességnek tekinti. Egyre tudatosabb az a felismerés, hogy a gazdasági feladatokat a politikai tennivalók egyeztetésével, közös álláspont kialakításával oldják meg. Az együttes munkában kialakított rendszeres kapcsolat eredményeként tovább erősödött az egységes vállalati szemlélet és ennek nyomán egyre inkább háttérbe szorul a gyáregységi érdekek túlzott érvényesítésére való törekvés. A gyáregységek és telephelyek, pártszervezetei igénylik a koordinációt. Részvételük a közös feladatok meghatározásában tovább erősíti a kölcsönös bizalom és megértés légkörét. Még néhány tennivaló A koordinációs tevékenység javulása mellett az irányító pártszerveknek & pártszervezeteknek további tennivalóik is vannak a határozat még eredményesebb végrehajtása érdekében. A koordinálási jogú pártszervek és pártszervezetek feladata, hogy még a gazdasági döntések előtt tegyék lehetővé a pártszervezetek véleménycseréjét, a közös állás- foglalást az alapvető kérdésekben. A tapasztalat azt mutatja* hogy időhiány vagy szervezési okok miatt ez néhány helyen elmarad. Van még tennivaló a szak- szervezeti tanácsok pártirányításának javításában is. Olyan esetekben, amikor a vállalati szakszervezeti tanács a hatáskörébe tartozó és a vállalat egészét érintő kérdésekben dönt — ilyen például a kollektív szerződés —, célszerű az illetékes pártszervezeteknek előzetesen konzultálni a vszt kommunista tagjaival. A gyárak, gyáregységek és telephelyek dolgozóinak jelentős hányada fiataL Indokolt tehát, hogy a pártszervezetek az eddiginél jobban vonják be a KISZ-szervezetek vezetőit a koordinációs munkába. Ezt a tevékenységet segíti, ha a vállalati központok KISZ- szervezetei a gyárak, a gyáregységek és telephelyek KISZ- titkáraival ifjúsági érdekvédelmi kérdésekben évente egykét esetben tanácskoznak. Szükségesnek látszik az is, hogy az eredményesebb koordináció érdekében a pártszervek és pártszervezetek évente testületi ülésen tekintsék át a Központi Bizottság titkársága 1972. október 9-i határozatának helyi végrehajtását és ennek alapján határozzák meg saját, időszerű feladataikat. Németh Ferenc, az MSZMP Pest megyei bizottságának politikai munkatársa 1
