Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP,PEST MEGYEI BlZ^TTSÁgÁvÉS Á MÉGYEI TANÁCS LAPJA­XXI. ÉVFOLYAM, 131. SZÄM Ára 1 forint 1977. JUNIUS 5., VÄSARNAP Össznépi vitára bocsátották a Szovjetunió új alkotmánytervezetét Szombaton reggel a Szovjetunió lakossága megkezdte az ismerkedést az új alkotmány tervezetével: nyilvánosságra hozták és össz­népi vitára bocsátották az ország alkotmány- tervezetét, amelyet az alkotmánybizottság terjesztett elő, és a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége hagyott jóvá. A tervezet — amely meg­őrzi az előző alaptörvények elveinek folyama­tosságát — kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. A tervezetet teljes szövegben közölte a több mint tízmillió példányban megjelenő Pravda, a közel ugyanakkora példányszámú Izvesztyija és a többi moszkvai napilap. Ugyancsak teljes terjedelemben ismertették az alkotmány szövegét a szövetséges köztár­saságok központi napilapjai és a helyi lapok. A moszkvai rádióban Jurij Levitan, a rádió főbemondója olvasta fel az alkotmányterve­zet teljes szövegét egy kétórás különprogram keretében. A szövetséges köztársaságok lakos­sága egyidejűleg a köztársaság lakosságának anyanyelvén is kézhez kapta az alaptörvény tervezetet. A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette' Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomban új típusú állam született, amelynek.leg­főbb célja áz osztály nélküli kommunista társadalom fel­építése. A szovjet állam, mi­után teljesítette a proletariá­tus diktatúrájának feladatait, össznépi állammá vált. A Szovjetunióban felépült a fej­lett szocialista társadalom: a kommunizmushoz vezető út törvényszerű szakasza. A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekinté­se után a tervezet összegezi e társadalom jellemzőit, s az ál­lam fő feladatait így fogalmaz­za meg: a kommunizmus anyagi, műszaki bázisának megteremtése, a szocialista társadalmi viszonyok tökéle­tesítése, és kommunista társa­dalmi viszonyokká való átala­kítása, a kommunista társada­lom emberének formálása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése, a gondoskodás az állam bizton­ságáról, a közreműködés a bé­ke megszilárdításában és a nemzetközi együttműködés fejlődésében. A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szól­va, az alkotmánytervezet ki­mondja: a Szovjetunió össznépi állam; minden hatalom a né­pé; az állam szervezete és te­vékenysége a demokratikus centralizmus elveire épül; az állam és szervei a szocialista törvényesség alapján működ­nek; az államélet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, va­lamint népszavazásra bocsát­ják. A társadalom vezető és irányító ereje — állapítja meg j a dokumentum — a Szovjet­unió Kommunista Pártja, amely a népért van és a népet szolgálja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektíváját, az ország bel- és külpolitikai irányvona­lát. A tömegszervezetek szin­tén részt vesznek az állami- és társadalmi ügyek intézésében. Az alkotmánytervezet sze­rint a szocialista demokrácia további kibontakoztatása a társadalom politikai rendsze­rének alapvető fejlődési irá­nya. Ide tartozik egyebek kö­zött: az államgépezet tökéle­tesítése, a társadalmi szerveze­tek tevékenységének fokozása, a dolgozók mind szélesebb részvétele a közügyek intézé­sében. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a terme­lési eszközök szocialista tulaj­dona; a jólét forrása, a szov­jet emberek munkája — han­goztatja a tervezet. Az állam a mindenkitől képességei sze­rint, mindenkinek munkája szerint elvvel összhangban el­lenőrzi a munka és a fogyasz­tás mértékét, együttesen alkal­mazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A szocializmus körülményei között a társa­dalmi termelés legfőbb célja: az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A dokumentumtervezet a Szov­jetunió gazdaságát egységes népgazdasági komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés alapja a tervezés, a központi irányítást párosítják a válla­latok, egyesülések gazdasági önállóságával és kezdeménye­zésével". A dolgozók kollektí­vái, a társadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek intézésé­ben. Az alkotmánytervezet in­tézkedik, a természeti környe­zet megóvásáról és ésszerű fel- használásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a tervezet kimondja: a szovjet állam elő­segíti a társadalmi homogeni­tás erősítését, a város és a fa­lu, a szellemi és a fizikai mun­ka közötti lényegbeli különb­ségek elmosódását, a Szovjet­unió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlődé­sét és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszélesítését ahhoz, hogy az állampolgárok fejlesszék képességeiket és személyiségük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — össz­hangban a termelékenység nö­vekedésével — következetes bér- és reáljövedelem-emelő irányvonalat valósít meg, a szükségletek teljesebb Ídelégí- tése végett társadalmi fogyasz­tási alapokat képez. Az alkotmánytervezet kül­politikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, sikraszáll a biztonság megszi­lárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra ' irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket bizto­sítson a kommunizmusnak a' Szovjetunióban való felépíté­sihez, erősítse a világszocia­lizmus állásait, támogassa a népeknek a nemzeti felszaba­dulásért és a társadalmi hala­dásért vívott harcát, megaka­dályozza az agresszív háború­kat, és hogy következetesen megvalósuljon a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek elve. Az alkotmánytervezet rész­letesen ismerteti, hogy a Szov­jetunió milyen elvek betartá­sára alapozza a más államok­hoz fűződő kapcsolatait: Köl­csönös lemondás az erőszak al­kalmazásáról, vagy az erő­szakkal való fenyegetőzésről; szuverén egyenlőség; a hatá­rok sérthetetlensége; az álla­mok területi sérthetetlensége: a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avat­kozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tisz­teletben tartása, a népek egyenjogúsága és az a jog, hogy saját maguk rendelkez­zenek sorsukkal; az államok közötti együttműködés; a nem­zetközi jog általánosan elis­mert elveiből és normáiból, a Szovjetunió által megkötött nemzetközi szerződésekből kö­vetkező kötelezettségek lelki- ismeretes teljesítése. A doku­mentum külön is megfogal­mazza, hogy a Szovjetunió, mint a szocialista világrend- szer, a szocialista közösség al­kotó része, a szocialista inter­nacionalizmus alapján fejlesz­ti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal, tevé­kenyen részt vesz a gazdasági integrációban. A tervezet — külön fejezet­ben — a szocialista haza vé­delmét az egész nép ügyének minősíti. Az alkotmánytervezet ki­mondja: a Szovjetunió ál­lampolgárai származástól, tár­sadalmi és vagyoni helyzet­től, nemzetiségi és faji hova­tartozástól, nemtől, képzett­ségtől, nyelvtől, a valláshoz való viszonytól, foglalkozási fajtától és jellegtől, lakóhely­től és más körülményektől függetlenül egyenlőek a tör­vény előtt. A jogok ilyen is­mérvek szerinti korlátozását a törvény bünteti. A tervezet szerint a Szovjetunió mene­déket nyújt azoknak a külföl­dieknek, akiket haladó tevé­kenységükért, a béke ügyének védelméért üldöznek. A Szovjetunió állampolgárai rendelkeznek az alkotmány és a törvények által meghirde­tett és szavatolt szociális, gaz­dasági, politikai és személyes jogok teljességével. Jógáikká! élve azonban nem sérthetik a társadalom és az állam ér­dekeit, sem más állampolgá­rok jogait. A tervezet részle­tezi az állampolgárok jogait és minden esetben megnevezi e jogok megvalósulásának biztosítékait. Eszerint a Szov­jetunió állampolgárainak jo­guk van — egyebek között: — a munkához, a pihenéshez, gészségvédelemhez, az öreg­ségi, a rokkantsági és beteg­ségi biztosításhoz, a lakáshoz, a művelődéshez, a tudomá­nyos, műszaki és művészeti alkotás szabadságához a kom­munista építés céljainak meg­felelően, a közügyek intézé­sében való részvételhez; vá­lasztók és választhatók. A dol­gozók érdekeinek megfelelő­en^ és a szocialista rendszer erősítése céljából a Szovjet­unió állampolgárainak sza­vatolják a szólás-, a sajtó-, a gyülekezési, az utcai felvonu­lási és tüntetési jogot. (Folytatás a 2. oldalon.) Helsinki — Belgrad Becsből tegnap Graz felé vette útját a Helsinkiből in­dult leszerelési staféta, melyet a különböző európai országok békebizottságainak kezdemé­nyezésére szerveztek és végig­halad a kontinens nagy ré­szén. A staféta a belgrádi ta­nácskozás kezdetére érkezik a nemzetközi szolidaritás üzene­tével a jugoszláv fővárosba. A közeli napokban Kádár János találkozik Nicoíae Ceausescuval Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között a korábbi megállapodás szerint a közeli napok­ban határ menti baráti találkozóra kerül sor Debrecenben és Nagyváradon. Aratásra készítik a kombájnokat Befejezéshez közeledik Pest megyében a lucerna első kaszálása Három tsz társult zöldségtermesztésre a budai járásban Pest megyében befeje­ződtek a tavaszi mezőgaz­dasági munkák, s bár a meteorológia naponta hi­deget jelez, mégis közele­dik Péter-Pál napja, az aratás kezdete. A legtöbb gazdaságban a betakarí­tásra készülnek, s ez je­lenti a legnagyobb felada­tot. Szemlére állítják a gépeket, s a mezőgazdászok figyelik a virágzó búzatáb­lákat. Befejezéshez közeledik a lucerna első növedékének betakarítása. Sajnos, több helyen késleltette a munka befejezését az önrakodó pót­kocsik alkatrészhiánya. Szedik a borsót, s a cséplő­gépektől egyenesen a kon­zervgyárakba viszik. A gyü­mölcsösökben újabb kárt okozott a jégverés, de az időszerű növényvédelmi, gyomirtási teendőket így is el kell végezni, mégha né­hány gazdaságban szinte csupaszon meredeznek is a fák ágai. A megye többi járásához hasonlóan a budaiban is be­fejeződtek a tavaszi munkák, csupán a lucernatáblákon zümmög még néhány gép, s a gazdaságok többségében szé­pen halad a gyümölcsösökben a gyomirtás. Bár a legtöbb he­lyen a tavaszi fagyok már le­szüretelték a termést, összesen 10 ezer 335 hek­táron került földbe a mag, illetve a zöldségpalánta a já­rás gazdaságaiban. Ebből 194 hektáron termelnek borsóvető- magot, 121-en tavaszi árpát, 154-en zabot, 250-en cukorré­pát, 6034-en kukoricát, 972-n silókukoricát, 558-on zöld­ségféléket, s 390 hektáron te­lepítettek lucernát. A zöldségtermesztés fellen­dítésére három közös gazda­ság; a budapesti Sasad, a tár­noki Egyesült és az érdi Ben- tavölgye tsz egyszerű gazdasági együtt­működést hozott létre az idén tavasszal. A Sasad elsősorban szakem­bereket és pénzt, a másik két gazdaság területet adott a tár­suláshoz. Mintegy száz hek­tár a közös zöldségterület. Már a tavaszi ültetéshez erős, szép palántát neveltek a száz­halombattai részen épített üvegházban és a körülötte lé­vő melegágyi telepen. Mind a száz hektárt öntö­zik, újonnan vásárolt beren­dezések. A budai járásban a társuláson kívül a pátyi Zsárn- béki Medence Lenin Tsz-ben 140 hektár zöldborsót, a nagy­kovácsi Rozmaringban 47 hektár zöldbabot és káposztát, Tárnokon 80 hektár paradi­csomot, a Pilisvölgye Magyar Bolgár Barátság Tsz-ben 11 hektár "zöldbabot vetettek. Befejeződött a tavaszi fagy­károk előzetes üzemi felméré­Kapálják egységében. ceglédi tangazdaság ciframajori üzem­űeleta Pál felvétele se. Grábner Margit, a budai járási hivatal élelmezésügyi és kereskedelmi osztályának elő­adója szerint összesen 1827 hektár szőlőt és gyü­mölcsöst károsított kisebb- nagyobb mértékben a fagy, a május második felében ér­kezett jégeső pedig 729 hek­táron verte el az ültetvénye­ket, palántákat. De nem kí­mélte a gabonát és a kukori­cát sem. A fagy a Törökbállinti Állami Gazdaságban okozta a legnagyobb veszteséget. Több mint 700 hektár gyümölcsöst ért a hideg, a becsült kár meg­haladja a 30 millió forintot. A jégeső se kerülte el; 117 hek­tár téli almát és 14 hektár bú­zát aratott le. A május 2-i felmérés sze­rint 335 hektár szántó és 202 hektár rét állt víz alatt. Saj­nos, számottevő változás^ az­óta sincs, ezért a gazdaságok elsősorban másodvetésű nö­vények termelésével haszno­sítják majd ezt a területet. T. Á. L. Környezetünk védelme közügy Tovább épül a váci DCM poriaianiió egysége A Hazafias Népfront orszá­gos környezetvédelmi munka- bizottságának kezdeménye­zésére az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatalban tu­dományos tanácskozáson em­lékeztek meg arról, hogy öt évvel ezelőtt, a Stockholmban megtartott nemzetközi környe­zetvédelmi konferencián, kör­nyezetvédelmi világnappá nyilvánították június 5-ét. Rakonczay Zoltánnak, az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal elnökének menyitója után dr. Anthoni Ferenc aka­démikus, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem rek­tora méltatta a környezetvé­delem jelentőségét, hazai ered­ményeit és szólt a további te­endőkről. Előadásának köz­ponti gondolata az volt, hogy a környezetvédelem vala­mennyiünk közös ügye, hiszen a szó szoros értelmé­ben életbevágó kérdésekről van szó: a levegő, a vizek, és a termőföld tisztaságának meg­őrzéséről. Ma, a környezetvédelmi vi­lágnapon kell említést ten­nünk arról is, hogy Vácott, a cement- és mész­műben újabb programo­kat dolgoztak ki környe­zetünk fokozottabb védel­mére. Tavaly nyáron befejeződött a DCM-ban a 40 millió forin­tos kötséggel megvalósult portalanító beruházás, s foly­Épiil a híd - nyáron az út A Hídépítő Vál­lalat — mint is­meretes — új hi­dat épít a Dunán Tahitótfalunál. A régi hídszerkeze­tet elcsúsztatták pilléreiről, ame­lyet most megerő­sítenek. A parton már szerelik az új acélszerkezetet. A 200 méteres hi­dat még a nyáron rácsúsztatják a pillérekre és meg­kezdik a két for­galmi sávos út építését. taíódik a munka, hiszen 1979- ie szeretnék befejezni és mun­kába állítani a portalanitó- ímmkaegység második üte­mét. Az egyelőre még csak ter­vekben szereplő harmadik fá­zisban pedig már nemcsak a malmok portalan működésé­re gondolnak a gyár vezetői, hanem arra is, hogy magú­kat a kéményeket is portala- íútsák. Ma még a gyártás so­rán keletkező kő-, anyag- és cementpor meglehetősen nagy hányada — évente mintegy 20 ezer tonna —, kerül a kéményeken át a le­vegőbe. A vállalat emiatt éven­te öt és fél millió forintot fi­zet ki környezetszennyezési bírság címén. Nos, az 1980-tól kezdődő munkák során, a DCM valamennyi kéményét speciá­lis szűrőbetéttel látják el. A munka — amely várhatóan módosítani fogja a váci ce­mentgyár mostani technoló­giáját is — előreláthatólag 1982-ben fejeződik be. KÖZÉLET Losomczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az Olasz Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Giovanni Leonét, az Olasz Köztársaság elnökét" Erich Mückerberger, a Né­met Szocialista Egységpárt Politikai 1 Bizottságának tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke vezette a Központi El­lenőrző Bizottságnak azt a de­legációját, amely tapasztalat­cserét folytatott hazánkban és tegnap elutazott Budapestről. Karakas László munkaügyi miniszter Genfbe utazott a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet 63. konferenciájára. Simon Pál nehézipari mi­niszter tegnap hazaérkezett Moszkvából, ahol a Szovjet­unió bányászati miniszterének tavalyi magyarországi látoga­tását viszonozta. Dr. Dusán Icsevics, a Jugo­szláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége koordinációs bi­zottságának elnöke — delegá­ció élén — befejezte budapesti látogatását, ahol a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására tartózkodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom