Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
{an 1977. JÜNIUS 5., VASARNAP A Szovjetunió új alkotmánytervezete (Folytatás az 1. oldalról) A kommunista építés céljainak megfelelően az állampolgároknak joguk van társadalmi szervezetekben egyesülni. A tervezet elismeri a lelkiismereti szabadságot, rögzíti az állam és az egyház, illetve az iskola és az egyház elválasztását, szavatolja a személyi sérthetetlenséget és a lakás sérthetetlenségét, a levelezések, a telefonbeszélgetések, a távirat- váltások titkosságát. A személyiség tiszteletben tartása, a szovjet ember állampolgári jogainál: védelme valameny- nyi állami szerv, társadalmi szerv és tisztségviselő kötelessége. A jogok megvalósítása elválaszthatatlan az állampolgári kötelezettségek teljesítésétől — mondja ki a tervezet. Ilyen kötelességek: az alkotmány, a törvények, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartása, a lelkiismeretes munka, a szocialista tulajdon erősítése, az állam érdekeinek védelmezése, a szocialista haza védelme, a katonai szolgálat, más állampolgárok nemzeti méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a közrend védelmének előmozdítása. A szovjet állampolgár internacionalista kötelessége, hogy segítse elő a más országok népeivel való barátság és együttműködés fejlődését, a világbéke fenntartását és megszilárdítását. A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú Szovjet Szocialista Köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létj rejött egységes szövetségi sok- I nemzetiségű állam — mondja ki az alkotmánytervezet, amely azt is tartalmazza, hogy minden szövetségi köztársaságnak joga van a szabad kilépésre. A tervezet felsorolja a 15 szövetségi köztársaságot, valamint az autonóm köztársaságokat és területeket, intézkedik a hatáskörök megosztásáról. A tanácsok — amelyeket a tervezet a népi küldöttek szovjetjeinek nevez — az államhatalom szerveinek egységes rendszerét alkotják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától egészen a községi szovjetekig. A választás általános. egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik (minden 18 éven felüli választó és választható), a népi küldöttek jogállásáról és sérthetetlenségéről, beszámolási kötelezettségéről és visszahívhatóságáról a dokumentum ugyancsak intézkedik. A tanácsok tevékenységének alapja a kérdések kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatása, a nyilvánosság, a lakosság széles körű bevonása. Ä Szovjetunió legfőbb államhatalmi szerve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (ez két egyenjogú házból áll: a Szövetségi Tanácsból és a Nemzetiségi Tanácsból).; ülésszakát évente két alkalommal hívják össze. Kizárólagos jogköre egyebek között az alkotmány és a törvények elfogadása. A Legfelsőbb Tanács elnökségének — ezt a küldöttek közül választják — egy elnöke, egy első elnökhelyettese, szövetségi köztársaságonként egy-egy, tehát összesen 15 elnökhelyettese, egy titkára, és 21 tagja van. Az alkotmánytervezet szabályozza a testület feladat- és hatáskörét, intézkedik az állam- hatalom legfelső végrehajtó szervének: a Szovjetunió minisztertanácsának összetételéről — hivatalból tagjai a szövetségi köztársaságok miniszterelnökei is — és feladatköréről, továbbá a szövetségi és az autonóm köztársaságok államhatalmi és irányítási szerveiről, valamint a helyi államhatalmi és igazgatási szervekről. Szabályozza az alkotmány- tervezet az igazságszolgáltatás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja, hogy a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állampolgárok törvény és bíróság előtti egyenlőségének alapján gyakorolják, a vádlottnak biztosítják a jogot a védelemre. A törvénynek pontos és egységes végrehajtása feletti felügyeletet a Szovjetunió főügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják. Az alkotmánytervezet végül a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az alkotmány érvényességéről és megváltoztatásának rendjéről intézkedik. Valamennyi szovjet törvényt és rendeletet az alkotmánnyal összhangban kell meghozni. A Szovjetunió alkotmánya elfogadásától érvényes, a Legfelsőbb Tanács határozatával változtatható meg, mindkét ház küldötteinek legalább kétharmados szavazattöbbségével. Az új alkotmány a világ szocializmus tapasztalatainak tárháza Leonyid Brezsnyev beszéde a tervezetről Az SZKP Központi Bizottsága plénumán, május 24-én, Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, az alkotmánymódosító bizottság elnöke terjesztette elő a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. Előadói beszédében — melyről május 25-i számunkban már összefoglalót adtunk — néhány központi, elvi fontosságú kérdésre tért ki. Miért volt szükség az új alkotmányra? Azért, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe — mondotta, majd rámutatott: felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. A hatalmas elvi jelentőségű változások — a kommunista , párt irányításával végzett szocialista építőmunka sikerei eredményeként — érintették a társadalmi élet minden területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága. Benne osztatlan a szocialista tulajdonformák uralma. Az egységes, hatalmas népgazdasági szervezet fejlődésének alapja a tudományosműszaki forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel történt összekapcsolása. Fokozatosan elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életvitelüket tekintve egyre közelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége: a szovjet nép. Államunk össznépi állammá vált. Erőteljesen megváltozott a Szovjetunió nemzetközi helyzete és a világ társadalmi, politikai képe. A szocializmus világrendszerré vált, létrejött a hatalmas szocialista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapitalizmus állásai. Létrejött egy újabb világháború elhárításának reális lehetősége, bár ehhez még nagy és kitartó erőfeszítésekre van szükség. A szovjet nép, a kommunista párt vezetésével, a már elért eredményekre támaszkodva, jelenleg a kommunista építés történelmi feladatainak megoldásán munkálkodik. Mindezek a változások — az SZKP XXV. kongresszusán hangban — tükröződnek a Szovjetunió új alkotmányának tervezetében. A tervezet készítői munkájuk során maradéktalanul figyelembe vették a szovjet államépítés még Lenin által lefektetett elveit, a szovjet állam korábbi alkotmányainak rendelkezéseit, valamint számos, az utóbbi években elfogadott új törvényt, amelyek a társadalmi élet különböző területeit szabályozzák a Szovjetunióban. Figyelembe vették a testvéri szocialista országok alkotmányjogi fejlődésének tapasztalatait is. Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy a fejlődés új szakaszát, a szovjet nép legfontosabb eredményeit és a kommunista építésben előtte álló feladatokat tükröző tervezet tartalmára elsősorban fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. Éppen ebben az irányban fejleszti tovább a tervezet a szocialista állam politikai alapját képező szovjetek létrehozására és tevékenységére vonatkozó elveket, mégpedig a szovjetek minden szintjét tekintetbe véve. A nemzeti-állami berendezkedés kérdéseiről szólva leszögezte, hogy a tervezetben szereplő megoldás biztosítja sok- nemzetiségű szövetségünk közös érdekeinek és a Szovjet- úrnőt alkotó valamennyi köztársaság érdekeinek valóban demokratikus összehangolását, s biztosítja a szovjet ország valamennyi nemzetének és népcsoportjának sokoldalú virágzását és egymáshoz való szakadatlan közeledését. Szocialistá gazdaságunk hatalmas méretű növekedésével függ össze, hogy a tervezet tartalmazza népgazdaságunk irányításának alapvető elveit — emelte ki az SZKP KB főtitkára. Az új alkotmány tervezetében külön fejezeteket kapott a Szovjetunió békeszerető lenini külpolitikája és — első ízben — a szocialista haza védelme. A szónok felhívta a figyelmet arra, hogy az új alkotmány szemléltetően megmuhozott határozatokkal ossz-1 tatja az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan erősíti és mélyíti el a szocialista demokráciát, s szemléltetően megmutatja azt is, hogy milyen ez a szocialista demokrácia, mi a lényege. Befejezésül arról szól Leonyid Brezsnyev, hogy az új alkotmány gazdagítja a világ- szocializmus tapasztalatainak közös tárházát és lelkesítő példaként szolgál más országok dolgozóinak felszabadító harcához. A hét kérdései Afrika metamorfózisa Smith és az angolszász tervek — Égtájak útvesztője Párizsban — A Pham Van Dong-körút Afrikában a héten ismét dörögtek a fegyverek, ezúttal a fekete földrész egy újabb pontján, Mozambikba törtek be a rhodesiai reguláris csapatok. A salisburyi fajüldöző rendszer miért vállalkozott ilyen nyílt fegyveres agresszióra, amikor amúgyis szembetalálja magát úgyszólván az egész világ elítélő véleményével? •— ez volt az első kérdés, amely a héten mindenütt felvetődött. Párizsban 27 ország külügyminiszterei találkoztak a — hivatalos nevén — nemzetközi gazdasági együttműködési értekezlet tárgyalóasztala mellett. Népszerűsítendő ezt a konferenciát, a polgári sajtó már régen észak—dél dialógusnak nevezte el. Miért hamis cs megtévesztő észak és dél szembeállítása, mi is hát az igazi ellentét a mai gazdasági világrendben? Északra visz el a harmadik kérdés, Észak-Európába, ahol a héten Pham Van Dong vietnami miniszterelnök fontos tárgyalásokat folytatott. Mi jellemezheti ezután Vietnam és Észak- Európa kapcsolatait? MIÉRT VÁLLALKOZOTT RHODESIA NYÍLT AGRESSZIÓRA MOZAMBIK ELLEN? Egy pillantás a térképre világossá teszi, hogy Rhodesia fajüldöző kormánya addig érezhette biztonságban magát, amíg délről a hasonló politikai rendszerű Dél-afrikai Köztársaság támogatta, kelet felől pedig a portugál fasizmus egyik afrikai gyarmatával, Mozambikkal volt határos. Amióta az egykori portugál gyarmaton haladó, antiimpe- rialista önálló állam alakult ki, Rhodesia elvesztette közvetett, de közeli tengeri kijáratát, s a salisbury-i fehértelepes kormánynak azzal is számolnia kellett, hogy keleti szomszédjában a zimbabwei felszabadító mozgalom rokon- szenvet és támogatást élvezhet. Ki tilthatná meg a mozambiki népnek, hogy cselekvő szolidaritását érvényesítse a rhodesiai fajüldözők ellen harcoló zimbabwei harcosok iránt? Rhodesia fehér urai, persze, legszívesebben fegyverrel torolnák meg ezt, mint ahogyan betörve mozambiki területre, meg is kísérelték. Agressziójuknak politikai célja is volt: mintegy ezzel akarták megmutatni a világnak, hogy nem hátrálnak. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy Ian Smith, a nyugati hatalmak támogatásának kivívására ugyancsak fel akarja használni az ilyen fegyveres konfliktust. Naqy-Britannia és az Egyesült Államok eddig sem tagadta meg a fegyver- szállítmányokat a salisbury-i rendszertől. Ha történetesen nemzetközivé válnék a konfliktus. Smith nagyobb bizonyossággal számíthatna London és Washington segítségére. Mindenesetre érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a Mozambik elleni rhodesiai agresszió időben egybeesett egy brit—amerikai konzultatív csoportnak Salisbury-ben volt tartózkodásával: az angolszász diplomaták és szakértők a rhodesiai rendezésről tárgyaltak Smith-szel. MIÉRT MEGTÉVESZTŐ ÉSZAK ÉS DÉL SZEMBEÁLLÍTÁSA? Párizsban napodig alkudoztak 27 ország külügyminiszterei: 20 pontban megegyeztek. 21-ben nem — de éppen az a 21 kérdés, amelyre az úgynevezett észak—déli dialógus nem hozott feleletet, volt az igazán jelentős a fejlett ipari országok és a szegény, fejlődő országok viszonyában. Tudnivaló, hogy másfél éve kezdtek el tárgyalni — francia javaslatra, s azért is Párizs az értekezlet színhelye —, a két államcsoport képviselői a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Egyhamar úgy állította be a polgári sajtó, mintha a gazdag észak és a szegény dél között feszültség lenne az igazságtalan gazdasági világrend oka, tehát általában északi felelősségről beszélve, igyekezett elleplezni, hogy a valódi felelősség az imperializmust, a tőkésrendet, a korábbi gyarmati uralmat terheli. A szocialista országok is földünk északi felén lévén, egy kalap alá akarta venni ez a csalárd propaganda a tőkésNem akarjuk, hogy a shabai felszabadító harc nemzetközivé váljék MBUMBA TÁBORNOK NYILATKOZATA juk. Felszerelésüket a kormánycsapatoktól zsákmányolt fegyverek adták, a front nem vett igénybe külső segítséget. A front elnöke a leghatározottabban visszautasítja azokat a rágalmakat, hogy bármely állam kívülről adott volna segítséget a felszabadító erőknek. Nem akarjuk, hogy harcunkat ürügyül használják fel a konfliktusnak más országokra történő kiterjesztésére. Nem akarjuk, hogy ez a belső küzdelem nemzetközi jellegűvé váljék: a döntést a kongóiaknak kell meghozniuk. A felszabadítást front a kongói néppel együtt akarja megvívni harcát, felszabadítja országát annak ellenére, hogy Mobutu rendszerének s egyben saiát érdekeiknek védelmére széles körű nemzetközi koalíciót hoztak létre ellene — hangoztatja Mbumba tábornok. A Kongói Nemzeti Felszabadítás! Front katonái folytatják harcukat — állapítja meg az a sajtóközlemény, amelyet Nathanael Mbumba tábornok, a front elnöke és a fegyveres erők parancsnoka adott ki. A nyilatkozat szövegét a front brüsszeli Irodája továbbította az MTI tudósítójához. A nyilatkozat rámutat: Mobutu félrevezető közleményei ellenére a harc korántsem ért véget. A felszabadítási front erői kiürítették ugyan az elfoglalt városokat, de erre pusztán azért került sor, mert Mobutu elrendelte a polgári lakosság elleni tömeges bombatámadásokat. A támadásokat francia és egyiptomi pilóták által vezetett repülőgépek hajtották végre. A felszabadító front katonái ezért visszahúzódtak az ország belsejében levő támaszpontjaikra. Velük együtt hagyta el a városokat a lakosság nagy része is. Mbumba tábornok rámutat: a felszabadító erők létszáma kezdetben mindössze 2800 fő volt, de Mobutu hatvanezres hadserege Shaba- ban nem tudott ellenállni nekik, mert teljesen szétzüllött, demoralizálódott. Ezért kényszerült a kinshasai kormány az idegen csapatok behívására. A front erői közben többszörösére nőttek, mert a felszabadított területeken ezrek és ezrek csatlakoztak hozzáTodor Zsivkov hazaérkezett a Szovjetunióból Szombaton hivatalos baráti látogatásának befejeztével hazautazott a Szovjetunióból a bolgár párt- és kormányküldöttség. A delegációit Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke vezette. SPANYOLORSZÁG Merényletek Szombaton, fényes nappal Barcelona belvárosában ismeretlen fegyveresek lelőttek két csendőrt, ugyanaznap Madridban terroristák dinamittal felrobbantottak egy erőműtelepet és több távvezetékoszlopot. Szélsőjobboldali csoportok így akarják megfélemlíteni a szavazásra jogosult polgárokat, akik nemsokára a szavazóurnákhoz járulnak a négy évtized óta első 6zabad választásokon. CSAK RÖVIDEN... LOUIS DE GUIRINGAUD francia külügyminiszter a szovjet kormány meghívására ma Moszkvába érkezik, ahol hétfőtől hivatalos tárgyalásokat folytat. IZRAELBEN plenáris ülést tartott az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottsága. Ezen áttekintették a parlamenti választások eredményeit, valamint a Békéért és Egyenjogúságért Küzdő Demokratikus Frontra háruló feladatokat az Izraeli Általános Munkásszövetság (Hisztadrut) június 21-én tartandó vezetőségválasztásai előtt. PEREZ DE CUELLARNAK, az ENSZ képviselőjének jelenlétében négy és fél órán át tárgyaltak Nicosiában Ciprus görög és török népközösségének képviselői. nagyhatalmakat és a szocialista világrendszert... Ugyanakkor természetesen délen is bőven akad a kapitalizmusnak, az imperializmusnak szekértolója. A párizsi értekezleten szintén megmutatkozott ez: Szaúd-Arábia például igazán segített volna a nyugati (és nem északi!) elképzeléseket megvalósítani az energia kérdéscsoportjában. Vele szemben Algéria és Venezuela képviselte a kemény vonalat: a fejlődő országok nem voltak hajlandók belemenni abba, hogy valamilyen új nemzetközi fórumot teremtsenek az energia- (és természetesen: olaj-) kérdések állandó megvitatására. Megkerülve és fölöslegessé téve az OPEC-et... A szegény dél erőtlennek mutatkozott viszont Párizsban a tekintetben, hogy keresztülvigye akaratát az óriási méretű eladósodottság részbeni elengedésére. Ma már úgy állnak a fejlődőnek mondott, valójában fejletlen és elmaradott országok, hogy ami fejlesztési segélyt, kölcsönt kaptak, azt szinte azonnyomban be kell fizetniük a korábbi hitelek törlesztésére, a kamatokra. Tulajdonképpen egyik pénztártól a másikig kell menniük, a pénz meg sem melegedhetik a kezükben... Mindenesetre még távoli a fejlődő országok nagy céljának elérése: egy új, igazságos gazdasági világrend kialakítása. Nyomatúkkal jegyezhetjük meg: ezt a déli követelést a szocialista országok északon igenis messzemenően támogatják ! MILYEN EREDMÉNYEKKEL JÁRT PHAM VAN DONG LÁTOGATÁSSOROZATA? A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetközi súlya- tekintélye nőttön-nő, ezt jelzi Pham Van Dong miniszterelnök észak-európai tárgyalás- sorozata is. A skandináv országokban már a háború elején is megmutatkozott a ro- konszenv és az együttérzés, gondoljunk csak arra, hogy a semleges Svédország menedéket adva Vietnámból szökött amerikai katonáknak, még az Egyesült Államokkal való diplomáciai bonyodalmak kockázatát is vállalta. Több-kevesebb anyagi segítséget is nyújtottak a skandináv országok. Dánia például, amelyről tudni kell, hogy NA- TO-ország, a vietnami háború befejezése óta 60 millió dollár segélyt adott Vietnamnak. Még Pham Van Dong megérkezése előtt a dán szociáldemokrata kormány a parlamenttől jóváhagyást kért 7 millió dán korona értékű élelmiszer-szállítmány útba indítására. az idei esztendőben még további 30—40 millió korona gazdasági segélyt szán- a koppenhágai kormány Hanoinak. Mind Dániával, mind pedig Norvégiával a Vietnami Szocialista Köztársaság gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást kötött a Pham Van Dong-Iátogatás eredményeként. A megállapodások kifejezték a skandináv államok készségét a szorosabb együttműködésre. Ez politikailag most azért jelentős, mert éppen a miniszterelnök skandináviai kőrútjával egy- időben kezdődtek meg Párizsban az amerikai—vietnami tárgyalások a viszony normalizálásáról, a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Vietnam tárgyalási pozícióját közvetve erősíthette a Pham Van Dong- körút számos eredménye. A párizsi tárgyalásokon nagy a tét: szó van például arról, hogy annak idején Nixon elnök összesen 4 és háromnegyed milliárd dollárt ígért meg kártérítésként az amerikaiak okozta háborús pusztításokért. Teljesíti-e ezt az ígéretét a Carter-kormányzat? — eddig még ez kérdéses. Pálfy József
