Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-04 / 130. szám

KÖLTŐ A KÖNYVESBOLTBAN Beszélgetés az Interjúról LADÁNYI MIHÁLY DEDIKÁLT Ladányi Mihály, a ceglédi Dózsa György Könyvesboltban műveit dedikálja. Apáti-Tóth Sándor felvétele Június elsején könyveit de­dikálja a helyi könyvesbolt­ban — hirdette néhány sze­rény plakát. — Mikor követte el az első hibát? — ezt a kérdést nem én tettem fel, hanem Ladányi Mihály Interjú című verse kezdődik így, melyet az idei könyvhétre megjelent verses­kötetben olvashatunk. Beval­lom, arra készültem fel, sorba kell állnom, majd, hogy dedi- káltatni tudjam, óvatosságból már előző nap megvett köny­vében a következő sorokat: „Élek, s nem álmodozom. Furcsa megszokni, hogy / o jö­vőről ezentúl közgazdászok beszélnek.” — Miért városunkat válasz­totta? Miért Ceglédre jött? — Ütbaejtettem. Egy kicsit egyébként is ceglédi vagyok, Csemőben van egy kis szőlőm. Gyuláról jövet, és Egerbe me­net el se tudnám kerülni a várost. — Hány tollal indult el ott­honról? Megközelítőleg hány könyvet dedikált a napokban? — Több ezret a könyvhéten. Jártam ifjúsági parkban és falusi művelődési házban egy­aránt. Itt Cegléden is „pró­fétának” bizonyultam ... — Verseinek olvasottsága befolyásolja-e munkáját? — Népszerűségre törekszem, s az érthetőség és a kényes témák ki nem kerülése az esz­közöm. És nem szeretném ed­dig jól bevált olvasóimat el­küldeni magam mellől ezután sem. Még azzal sem, hogy megmagyarázom a bizonyítva, nyomat. — Köszönöm a beszélgetést. Hogyan is fejezi be az Inter­jút?* ' — Zseni-e ön? / Negative igen. A versíráshoz nem is zsenia­litás kell, valami más, ami nem minden költőben talál­ható meg, de Ladányi Mihály- ban igen. Bíró János A szolnoki rádió műsora Június 6-iól 12-ig Hétfő, 16.30—17 óráig: Szlo­vák műsor. 17—18.30-ig: Hí­rek. Nyugdíjasok magazinja. Melódiakoktél. Hírösszefoglaló. Előzetes a kedden megjelenő alföldi lapokból. Műsorelőze­tes. Kedd, 17—18.30-ig: Hírek. A Piramis együttes felvételeiből. Legyen világosság — riport, tervező villamosmérnökökkel. Sanzonok, közben üzemi lap­szemle. Üttörőhíradó. Zenével, erről-arról. Alföldi krónika. Régen hallott előadók. Hírösz- szefoglaló. Előzetes a szerdal alföldi lapokból. Műsorismerte­tés. Szerda: 17—18.30: Hírek. Énekegyüttesek műsorából. Kedves verseim. Farmer és nyakkendő, ifjúsági magazin. Alföldi krónika. Örökzöld me­lódiák, mai előadók. Hírössze­foglaló. Előzetes az alföldi napilapokból. Műsorismertetés. Csütörtök, 17—18.30 óráig; Hírek. Hétközben, zenés ri­portműsor. A tartalomból: No­teszlap — Közben a biztonsági öv — Űtmentén — Kisújszállá­si agrárszakemberek klubja. Alföldi krónika. Piaci szemle. Beatparádé. Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17—18.30-ig: Rádió- víkend. Hírek. Ritmusrodeó. Hét végi kaleidoszkóp. A nap hírei, eseményei. Heti kom­mentár. Szegedi meghívó. Nagyüzem a földeken. Prog­ram- és sportajánlat Vasárna­pi napilapelőzetes, alföldi új­ságokból. Műsorismertetés. Vasárnap, 17—17.30-ig: Szlo­vák műsor. A tartalomból: Csongrád megye nemzetiségi községei. Hírek, események, nyári táborok. Lapszemle. 17.30—18.30-ig: Emberül éltek. Emlékezés Kodály Zoltánra, Juhász Gyulára, Móricz Zsig- mondra, Fényes Adolfra, Ko- hán Györgyre. 18.30—19 óráig: Sport és muzsika, a hét vége alföldi sporteseményeiről. Az adások mindennap a 222-es középhullámon hangza­nak el. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉD! JÁPÁS ÉS CÉG XXI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM 1977. JÜNIUS 4 , SZOMBAT Már áll a vezérlőépület váza Tanácstagok látogatása az albertirsai fogadóállomáson Rendhagyó tanácsülésre hív­ta össze tagjait az albertirsai nagyközségi tanács. Az érte­kezletet a község határában épülő, Vinnyica—Albertirsa közti nagyfeszültségű elektro­mos ' távvezeték transzformá­torállomásának építési terü­letén, az üzemi ebédlőben tar­tották meg. Az invitálókat az a cél vezette, hogy a_ tanács­tagokat a helyszínen szemlé­letesen tájékoztassák az épít­kezés menetéről és nagy je­lentőségéről, munkahely-lá­togatással egybekötve. A ven­dégeket a generálkivitelező 22. sz. Állami Építőipari Vállalat építésvezetője, Dévai Zoltán kalauzolta és részletes ismer­tetést adott a már meglévő építmények rendeltetéséről, a jelenleg készülőkről és a soron következő munkákról, vala­mint az alkalmazott technoló­giai eljárásokról. A helyszíni szemle igen hasznos volt. A nagyközségi ta­nácstagok megtudták, hogy 400 dolgozó részvételével olyan ütemben folyik az építkezés, ami biztosíték arra, hogy a lé­tesítmény a tervezett ha­táridőre, 1978 októberére elkészül. Az üzemlátogatáson jelen volt Klimpán Aladár, aki az üze­melés kezdete után a létesít­mény vezetője lesz. Ö az Or­szágos Villamostávvezeték Vállalat részéről adott tájé­koztatást erről az építkezés­ről, amely része az V. ötéves terv állami nagyberuházásai­nak és a KGST-országok ki­alakítandó egységes energia- rendszerének. Mint mondta, a létesítmény jelentősége abban van, lehetővé teszi a külön­böző villamosenergia-rendsze- rek egymást segítését. Külön­leges jelentőségét adja az or­szágok közti időzóna-e toló­dásban rejlő energianyereség, hiszen eszerint a munkaidők és az emiatti áramfogyasztás területenként másként ala­kul. Döntő szerepe abban rej­lik, hogy a Szovjetunióból a mostaninál nagyobb mennyi­ségben tudnak villamos ener­giát importálni azok az or­szágok — így elsősorban ha­zánk —, amelyek energiahor­dozókban szegények. Ilyen nagyfeszültségű és átviteli képességű távvezeték-rendszer eddig három van a világon: kettő az amerikai kontinen­sen és egy a Szovjetunióban. A most épülő távvezeték a Donyec-medencéből indul, on­nan érkezik Albertirsára, ahol az érkező 750 kilovoltos ára­mot 400 kilovoltosra transz­formálják. Ilyen alakban ke­rül innen tovább részint ha­zai villamos hálózatra, ré­szint pedig csehszlovákiai, majd tovább lengyelországi és NDK-beli távvezetékre. Az albertirsai fogadóállo­más 30 hektáros terület tén már áll a háromszin­tes vezérlőépület váza, emelkednek a hatalmas vas­vázas vezetéktartó oszlopok, melyekből egyet mutatóba a májusi Budapesti Nemzetkö­zi Vásár közönsége is megcso­dálhatott. Külön érdekesség, hogy itt állítják fel azt a nagy teljesítményű transzformá­tort, amelyet a Ganz Villa­mossági Művek kollektívája készít, s amelyhez hasonlót eddig csak a Szovjetunióban és néhány nyugati cégnél gyártottak. Szállítása és kira­kása újabb feladatot ad a vele foglalkozóknak. Az albertirsai fogadóállo­máson magas képzettségű, ala­pos gyakorlattal rendelkező szakemberek fognak dolgoz­ni. Közülük többen, kisebb, de hasonló állomáson szerez- ték meg tapasztalataikat. A berendezések szerelését több vállalat végzi, és az im­portdarabok összeállításához szovjet, svájci és nyugatné­met szakemberek jönnek. A tanácstagok közül többen feltették a kérdést: a nagy- feszültségű vezeték nem za­varja-e majd a környéken a televízió és a rádió adását? A fogadóállomás üzemeltetője elmondta, hogy a vezeték elkerüli a la­kott területeiket — ezért nem egyenes a nyomvona­la. Mindemellett olyan anyago­kat használnak fel hozzá, amelyek a zavarokat kikü­szöbölik. A nagyközségi ta­nács elnpke, Kis Ferenc, kö­szönte meg a hasznos tájé­koztatót, és annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy o tanácstagok segítségével a község lakóinak véleménye kellően értékeli ezután a ha­talmas munkát, s a jövő vár­ható változásait, hiszen a fo­gadóállomás nemzetközi ran­got ad Albertirsának. A ta­nács testületé azt szeretné, hogy a lakosság szívesen fo­gadja a betelepülőket, az állo­más szakembereit és család­jaikat, hiszen a jövőben ők is részesei lesznek a település fejlődésének, a mindennapi gondoknak, örömöknek, ered­ményeknek. F. V. T erületpolitika, városfejlesztés A városi pártbizottság és a szakmaközi szervezet rende­zésében, tanácskozáson vettek részt a ceglédi pártszékház­ban a munkahelyi szakszerve­zeti aktívák. Az elnökségben helyet foglalt Gyigor József, a városi pártbizottság első tit­kára, és Galbicsek Károly, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa elnöke. A hallgatóságot Kiszely Ferenc, A ceglédi szak­maközi szervezet titkára kö­szöntötte, majd Kormos László, a Szakszervezetek Országos Tanácsa szervezési osztályá­nak munkatársa tartott elő­adást az üzemi szakszervezeti bizottságok és a szakmaközi szervezet helyéről, szerepéről a SZOT területpolitikai mun­kájában. Ismertette a területpolitikai tevékenység célját, tartalmát, és kifejtette, hogy milyen fon­tos szerepe van ennek a tár­sadalomban. Idézte a SZOT januári határozatát, amely elő­írja, hogy a szakszervezetek­nek továbbra is segítő, össze­hangoló, szervező tevékenysé­get kell kifejteniük a terme­léspolitikával kapcsolatban, majd néhány tapasztalatot, jó módszert ismertetett. A tanácskozáson szót kért Gyigor József. Néhány hely­beli, gyakorlati példát mon­dott el az eddigi városfejlesz­tési munkákról, majd ismer­tette, hogy az V. ötéves terv éveiben mi mindent kell még megoldani és miben segíthet­nek sokat a szakszervezetek. Javaslatra, véleményre épp­úgy szükség lesz, mint társa­dalmi munkára. Cegléden 2100 lakás épül ezekben az évek­ben, negyven munkáslakást a napokban adtak át. Épül iskola, óvoda, bölcsőde, bolt, út és járda. A szakszervezetek to­vábbra is tevékenyen bekap­csolódhatnak a városfejlesztő, várospolitikai munkába. MEGHÍVÁS a kisz-esektól Iskolások a gyárban A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége jó kapcso­latban van a Mészáros■ Lőrinc Általános Iskolával. A gyár I. számú Zrínyi Ilona szocialista brigádja patronálja az iskola hasonló nevű úttörőcsapatát. NÉPSZERŰ MŰFAJ Maguknak muzsikáltak KÖNNYŰZENE ÉS KÖZMŰVELŐDÉS Nevelés kérdése — Nem látják, hogy tönk_ re teszik a virágokat? — ki­áltottam két 30 év kö­rüli férfira a parkban, mert a virágágyakban rugdosták a labdát. Rendeletek, törvények, nemzetközi megállapodások születtek, a környezet, a köztisztaság védelmében. Miért kellenek ilyen jogsza­bályok? Az emberek vigyáz­nak lakásuk rendjére, tiszta­ságára, miért ne lehetne természetes az is, hogy mindenki vigyáz a közösre, nem tépi le a virágot, nem töri le a fák gallyait, nem dobálja el a szemetet? Csak nevelés kérdése, hogy a kis­gyerek a papírost a szemét, ládába dobja, hogy a virágot ne szedje le az anyukának, hogy a facsemetéket ne csa­varja ki erőszakkal. Nem a rendeletek számán múlik, hogy az emberek megértsék, meglássák a szé­pet, hogy mindenkinek sze­met szúrjon a letört ág, a letaposott virág, a szeméttel borított járda. Nevelés kér­dése, csupán, hogy az ember belássa: olyan környezet­ben él, amilyet teremt ma­gának. Nevelés kérdése csupáii, hogy belássuk, a békés egy­más mellett élést családon, lakáson, munkahelyen belül is meg kell valósítani. Rá kell jönni, ha a szomszéd rádiót akar hallgatni, be­kapcsolja a sajátját, nem akarja a miénket hallani. A rokon, a szomszéd, a mun­katárs nem süket, lehet ve­le csendesen, békésen, értel­mesen beszélni. Nevelni kell önmagunkat, gyermekünket, embertár­sainkat. Nevelni kell saját magunkat is, hiszen ha go­rombák vagyunk környeze. tünkkel, eldobjuk a szeme­tet, szétrúgjuk a virágágyat, nincs erkölcsi alap, hogy a gyerekekre rászóljunk. Ha ugyanezt cselekszi, nem tű­nik fel, hogy helytelen, amit csinál. Nevelni kell gyermekünket sajátmaga és társai, valamint a környezet megbecsülésére, mert csak így tudunk hozzájárulni ah­hoz, hogy gyerekeink, uno­káink békés, rendezett, egészséges világban éljenek. Szüdi János A könnyűzenét fel kell hasz­nálni — éppen népszerűségé­nél fogva — az izlésfejlesztés- re, a kulturált szórakozás elő­segítésére, terjesztésére. Ez a műfaj képviselőinek össze­fogását, gondos irányítását és munkájuk kritikus értéke­lését Igényelné. Ehhez hasonló szemponto­kat szolgált — a helyi lehető­ségek figyelembevételével — a ceglédi szórakoztató zené­szek baráti összejövetele is. B. J. J Szokatlan összejövetel szín­helye volt a napokban Ceg­léden, az Aranypatkó vendég­lő, népszerűbb nevén: a Ber- da kocsma. A város szóra­koztató-zenészei adtak egy­másnak találkozót hat év után. Képviselve volt a mű­faj széles körének majd min­den ágazata. Megjelentek az esten hivatásos zenészek is, de javarészt olyanok vettek részt, akik amatőrként zenél­nek barátaiknak, illetve egy- egy rendezvényen. A megnyitó szavak után egymást követték a zeneszá­mok. Ahogy telt az idő; mind jobban felszabadult a hangu­lat. Saját maguknak zenél­tek, egymást követték a régi müdalok, kedvelt slágerek, beatszámok, az igényesebb hangvételű, a mai dzsesszhez közel álló dalok. A közművelődésnek a szó­rakoztató zene egyik legnép­szerűbb része. Szinte hozzá­tartozik a mindennapjaink­hoz. Gyakran halljuk a rá­dióban, a szórakozóhelyeken Jellemzője egy-egy kornak életformának. Az igényes han­gulatkeltés nehéz mesterség, sok buktatója van. Nehezíti a helyes megítélést az is, hogy sokan kihasználják — siker­vágyból vagy anyagi szem­pontok miatt — az adott le­hetőségeket. Bonyolítja a hely­zetet a szórakoztatóipar nap­jainkban világszerte tapasz­talható fokozódó elüzletlese- dése. Gyakran hamis, mond­va csinált igényeket ébreszte­nek és elégítenek ki sziru­pos, giccses, igénytelen nóták­kal. # A könnyűzenét is meg le­het tölteni igényes, tartalmas : mondanivalóval, ezt jelzi a műfaj két hazai művelőié- I hek, Koncz Zsuzsának és Pres- I ser Gábornak a nemrég oda­ítélt Liszt-, illetve Erkel-dí). t leki utcai kultúrházában fél Jó a gyári KISZ-esek és az út­törők kapcsolata is. A napok­ban huszonöt iskolást láttak vendégül a ceglédi gyárban. A kis vendégeket Hernádi Lajos, a gyár KISZ-titkára üdvözölte, és elmondta, hogy az akció- programhoz híven a jövőben is törődni fognak az úttörőkkel. A kapcsolatot tovább szeret­nék fejleszteni, a KISZ-esek a társadalmi munkában segíte­nek megoldani az iskola gond­jait, a gyerekek pedig szerep­lőként, résztvevőként hivatalo­sak az üzemi ünnepségekre. Az I. számú Zrínyi Ilona szocia­lista brigád vezetője, Lőrincz Rudolfné a gyerekeket a bri­gád bőkezű ajándékával, játé­kokkal örvendeztette meg, majd megvendégelték őket. A gyerekekből nem is olyan sokára pályaválasztás előtt ál­ló fiatalok lesznek. A gyárral kiépülő kapcsolat, ismereteik bővülése minden bizonnyal se­gít majd a pálya, illetve a munkahely választásban, a jö­vőben. B. L. Z. JÁRÁSI LABDARUGO-BAJNOKSAG Törtei növelte előnyét A tizennyolcadik fordulóval 10-től Ceglédi VSE II.—Vác 11. folytatódott a járási labdarúgó megyei bajnoki felnőtt talál- bajnokság. A törteitek, az abo- ! kozó. nyiak biztos legyőzésével, meg­tartották első helyükéi Ceg­lédbercel otthonában szenve­dett vereséget. Így Törtei há- rorh pont előnyre tett szert a bajnoki címért folyó verseny­ben. A fordulóban egy döntet­len született, az Albertirsa II— Karatetétien összecsapás 11 gólt hozott. EREDMÉNYEK: FELNŐTTEK: Törtei—Abony 5:1 Ceglédbercel—Bem SE II. 0:2 Dánszentmiklós—Nagykőrösi K. n. 1:1 Albertirsa n.—Karatetétien 8:3 AZ ÉLCSOPORT ALLASA: 1. Törtei 18 13 4 1 43-1S 30 2. Ceglédbercel 18 12 3 3 57-28 27 3 Bem SE U. 18 9 3 6 49-26 21 4. Abony 18 7 3 8 38-27 15 IFJÚSÁGI EREDMÉNYEK: Törtei—Abony 0:2 Ceglédbercel—Kecskéscsárda 2:3 A HÉT VÉGE MŰSORA: Vasárnap: Asztalitenisz: A Vasutas Te­Kézilabda: A Bem SE gerjei sporttelepén fél 11-től Ceglédi KÖZGÉP SE—Székesfehérvári MÁV Előre NB I/B-s, összecsa­pás. Az eddigi kilenc forduló­ban a ceglédiek két pontot sze­reztek. Nyerniük kell, hogy ősz­szel sikerüljön kiharcolni a bennmaradást. Labdarúgás: A Bem SE pá­lyán 15 órától Bem SE II— Törtei a járási bajnokság­ban. 17 órától az NB Ill-ban Bem SE—Szegedi VSE. A baj­nokságban 35 ponttal a 12. he­lyen álló Bem SE-nek létfon­tosságú a győzelem, hogy re­ményük legyen az első tíz he­lyezett közé jutáshoz. Tömegsport: 9 órától a stran­don játékos vízi vetélkedő, az­zal egy időben lábtenisz ver­seny. 12 órától a Ceglédi VSE vízilabda csapata bajnoki mér­kőzést i-^szik az OB II-ben, délután 14 órai kezdettel rang­adó mérkőzés lesz a Miskolci Vasutas és a Ceglédi VSE ví­zilabda csapata között. tJ. L. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom