Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

1977. JÚNIUS 25., SZOMBAT Nemcsak a kulcsot várják A lakásszövetkezetek munkája és feladatai ÜJ SZÖVETKEZETI ÁGA ZAT jelent meg gazdasági éle­tünkben. Az altalános fo­gyasztási, az ipari, a mező­gazdasági és a takarékszövet­kezetek mellett a Lakásszövet­kezeteké. Ez utóbbi a lakás­építő, a fenntartó, az üdülő és a garázsszövetkezeteket fog­lalja magában. A Magyar Szocialista Mun­káspárt XI. kongresszusának határozata kimondta: a lakás- helyzet javítását pártunk fon­tos társadalompolitikai, szo­ciális feladatnak tekinti. Gon­doskodni kell a lakások folya­matos felújításáról, karbantar­tásáról. Az állam a jövőben is segíti a lakásépítő szövet­kezetek tevékenységét, támo­gatja a saját erőből történő lakásépítést. Az országban felépített szö­vetkezeti lakásokból minden tizedik Pest megyében épült. Megyénk 7 városában és 21 nagyközségében vannak már szövetkezeti lakások, amelyek telepszerű, többszintes, kom­fortos, korszerű lakások. TUDJUK, hogy a telepszerű, többszintes lakásépítésben az állami célcsoportos és OTP értékesí tésű lakások száma messze meghaladja a szövet­kezeti lakásokét, melyeknek aránya az V. ötéves terv vé­gére megközelíti az egynegyed részt. Ám ez az eredmény is örvendetes. A szövetkezés megoldotta a több ezer tanácsi értékesítésü lakás szervezett fenntartását, továbbá az önte­vékeny kollektív lakásépítés szervezetévé vált. A lakásszövetkezést a lakás- fenntartó szövetkezetek kezd­ték meg a tanácsi értékesíté- sű lakások szövetkezeti for­mában történő kezelésével. 1957-ben Cegléden 18 lakás volt szövetkezeti kezelésben, Ma már másfél milliárd forint lakásvagyon, több mint 4000 lakás karbantartását, kezelé­sét látják el. A szövetkezetek csaknem 1000 lakást sgját ma­guk is építettek. A lakásépítő szövetkezetek beruházásának értéke pedig megközelíti éven­te a 150 millió forintot. Je­lenleg ezer lakás építése van folyamatban. A szövetkezeti formában történő lakásépítkezések út­törői, elődei a KlSZ-bizottsá- gok mellett szerveződő építő- közösségek voltak. Tevékeny­ségük nyomán Vácott, Duna­keszin és megyénk más tele­pülésein több száz lakás épült fel. A lakásszövetkezetek a fia­talok szövetkezetei, mivel tag­jainak 85 százaléka olyan fia­talok soraiból kerül ki, akik fizikai és szellemi munkával vesznek részt az épitkezésben, s nemcsak a kulcsot várják, váltják meg. Ezért az ily mó­don épült lakások 20—25 szá­zalékkal olcsóbbak, mint az egyéb szervezetben felépülök. Az élmúlt hetekben fejező­dött be a lakásszövetkezeti ágazat komplex, átfogó jogi szabályozása. Minőségi válto­zásnak nevezhetjük az ezzel beköszöntő fordulatot. A RENDELKEZÉS tovább­ra is fenntartja és garantálja a lakások személyi tulajdonát. Tovább fejleszti azonban a szocialista össznépi és a szö­vetkezeti tulajdont is azáltal, hogy megengedi az állami te­leknek tartós használatú keze­lését és lehetővé teszi a ké­sőbbiekben, hogy a lakásszö­vetkezet tulajdonában is le­hessen lakás vagy üdülőrész a tagok önkéntes elhatározásá­ból, illetve ilyen tulajdonú la­kások használatára is szövet­kezetét alakíthassanak az ér­dekelt állampolgárok. A tagsági viszony meghatá­rozásánál megengedi, hogy a várományosok tanácsi értéke- sítésű, társasházi s egyéb la­kástulajdonosok, külföldiek és kiskorúak is tagiai lehessenek a szövetkezetnek, ha az ide vonatkozó jogszabályi előírá­sok szerinti feltételeknek meg­felelnek. Hitelképessé teszi a szövet­kezetei, mint jogi személyt az­által, hogy a szövetkezeti tu­lajdonban levő épületrészek felújításához a szövetkezet sa­ját nevében vehet fel kölcsönt a pénzintézetből. Megszűnik tehát az a visszás helyzet, hogy ha egy vagy több tag nem tudja vagy nem akarja a felújításhoz szükséges összeget befizetni, akkor a többségi akarat ellenerő nem kerütoet íeiujíiásra az épület, vagy pe­dig a többségnek keli biztosí­tania a pénzügyi fedezet hiány­zó hányadát. A kölcsön visz- szafizeteseert természetesen az egesz tagság felel. Több eljárási szabályt is módosítottak, illetve újakat alkottak. Megengedett ezután a közgyűlés nélküli írásbeli szavazas. Törvényesítésre ke­rült az igazolt távoliét is. A TAG ÉS A NEM TAG la­kástulajdonosok által a szö­vetkezetnek adott engedmé­nyező nyilatkozat végrehajt­ható okirattá változott. Ezzel a fizetési kötelezettség alól kibújni igyekvők köre leszűkül s egyben csökken a bürokrá­cia is. Űj szövetkezeti pénzügyi ala­pok képzését is lehetővé, il­letve kötelezővé teszi az épít­kezések biztonsága, valamint a karbantartás fejlesztése és jót­állásának garanciája érdekében. A lakásépítő szövetkezetek úgy­nevezett biztonsági alapot hoz­hatnak létre. Az alap forrása a tagok önkéntes hozzájáru­lása. Mértéke legfeljebb egy százaléka lehet annak az ér­téknek, amibe a lakás került. Ezt a befizető tag a beköltö­zést követő 90 napon belül a szövetkezettől visszakapja. Ko­rábban ilyen egymást segítő alappal a szövetkezetek nem rendelkeztek. A lakásfenntartó szövetke­zetek fejlesztési alapot képez­hetnek. Ennek mértéke vala­mennyi karbantartó munka közvetlen költsége 5 százalé­kánál nem lehet több. Az ön­elszámoló javító-karbantartó részleggel rendelkező szövet­kezetek jótállási alapot kötele­sek képezni. A jótállási alap képzésére a részleg munkája közvetlen költségének 1 száza­lékát lehet a számlában elszá­molni és ennek megfelelő ősz- szeget kell az alapba helyezni. A SZABÄLYOZÄS tovább­ra is fenntartja, hogy lakás­építő szövetkezet csak akkor és ott alakulhat, ahol a műkö­dés feltételei biztosítottak. Eb­ben a kérdésben az illetékes helyi tanács dönt, engedélyezi a szövetkezet megalakulását, jóváhagyja alapszabályát. A lakásépítő szövetkezet megalakulását szervezheti a munkáltató, a MÉSZÖV, az OTP és a tanács vagy személy is, például ügyvéd, KISZ-bi- zottsági munkatárs. A szervezőnek gondoskodnia kell a telekről, tisztáznia kell a lakásépítés feltételeit, a be­építés módját és határidejét, az építhető lakások számát, a kÖ2íműhálózat és a kapcsolódó létesítmények megépítésének ütemét, a lakóházépítés lebo­nyolításának, a lakóházak mű­szaki szervezésének, kivitele­zésének és későbbi fenntartá­sának tervezett módját és más kérdéseit, továbbá a várható költség arányát. Ezen túl egyez­tetni kell a takarékpénztárral a lakóházépítés feltételeit és a számlavezetés kérdéseit. Az érdekképviseleti szervvel — a MESZÖV-vel — a szövetkezet szervezéséhez és a lakóházépí­tés előkészítéséhez és megva­lósításához nyújtandó segítsé­get, a munkáltatókkal az általa nyújtandó támogatás módját és feltételeit. A JOGSZABÁLY átrendezi a szövetkezeti testületi döntési jogköröket, a célszerűség je­gyében és az indokolatlan for­malitások kiküszöbölésével. Le­hetővé válik a 200 lakásos szö­vetkezetnél a küldöttgyűlés- összehívás, amely gyakorolja a közgyűlés hatáskörébe tartozó feladatok egy részét, többek között a tisztségviselők meg­választását, felmentését, visz- szahívását, díjazásuk megálla­pítását, éves költségvetési elő­irányzat és zárszámadás jóvá­hagyását. Szervezeti kérdések rendezésénél a tagértekezlet és a békéltető bizottság alakítá­sára adnak módot az új sza­bályok, valamint felemelik az igazgatóság és a felügyelő bi­zottság tagjai számának felső határát, hétről tizenötre, il­letve ötről, kilencre, a négy­éves választási ciklust pedig öt évre. A tagértekezlet vá­lasztja a küldöttgyűlési kül­dötteket és véleményt mond minden fostos szövetkezeti kér­désben. Működése nincs hatá­rozatképességhez kötve. A bé­kéltető bizottság pedig a szö­vetkezet és a tagjai között ke­letkezett tagsági vitát egyez­teti. Az új szabályozás bővíti a lakásfenntartó szövetkezetek tevékenységi körét. A szövet­kezetek munkaszervezete (ja­vító-karbantartó részlege) ez­után a nem tag tulajdonosok és más szervek, továbbá tár­sasházi közösségek részére is vállalhat munkát. A lakásszö­vetkezet más lakásszövetkezet­tel vagy szocialista gazdálko­dó szervvel társulást hozhat létre — korábban az utóbbira nem volt lehetőség — ily mó­don lehetővé válik az eddigi­nél hatékonyabb saját karban­tartó szervezet (részleg) üze­meltetése. Felemelték a felújí­tási betét kamatát is, a koráb­bi 2—3 százalékról, 5 száza­lékra, illetve a mindenkori la­kossági betét után járó kamat mértékére, ezzel megszűnt a szövetkezetek hátrányos meg­különböztetése. AZ ATFOGÖ ágazati szabá­lyozás az üdülő- és garázsszö­vetkezetekre is kiterjed. Lehe­tővé válik a szövetkezeti típu­sok fejlesztése a reális felté­telek és szükségletek alapján. A szövetkezeti működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtése közös feladata a szövetkezeteknek, a területi szövetségnek és a he­lyileg illetékes tanácsi szer­veknek. Ez alapfeltétele a szö­vetkezetek törvényes és elfo­gadható működésének. A lakásszövetkezetek átfogó ágazati szabályozása időszerű volt. A szabályozás lényegében jól sikerült, kifejezi az eddigi eredményeket és utat nyit a jövőnek, az úi szövetkezeti kö­zösségek formálódásának. Új tíousú szocialista lakóhelyi kö­zösségek vannak kialakulóban. A lakásszövetkezeti kollektí­vák valamennyi fogyasztási ágazat közül a legaktívabbak szombaton, vasárnap vagy es­ténként, munkaidő után beszé­lik meg közös dolgaikat. E kö­zösségekben teljes az érdekazo- nosulás a szervezettel, ottho­naik fenntartásáira, környeze­tük szépítésére, a szolgáltatá­sok szervezésére és a szabad­időiben elfoglaltság, a művelő­dés, a szórakozás feltételeinek megteremtésére. Százhalombattán, Gödöllőn, Szentendrén, Vácott, Dunake­szin és másutt a szövetkezeti és új házasok klubjai alakul­tak. a kismamák szabás-varrás tanfolvamot indítottak, bar­kácsolóhely nyílt, gyermekek­nek mesedélelőttöt rendeztek, s a szövetkezők részt vállalnak a parkosításból. Több millió forint értékű társadalmi mun­kát vállaltak. Az együttes cse­lekvés egész kapcsolatrend­szernek veti meg az alapját. AZ ŰJ szövetkezeti ágazat megteremtésében a párt, a ta­nácsok, a KISZ, a szakszerve­zetek, a vállalatok, a fogyasz­tási, a takarék- és az ipari szö­vetkezetek igen sok segítséget nyújtottak az építő közössé­geknek. A Fogyasztási Szövet­kezetek Pest megyei Szövetsé­ge — a MÉSZÖV — továbbra is érdekképviseleti — és nem beruházói — feladatokat lát el. továbbra is politikai esz­közökkel. Ez az összefogás sza­vatolja a lakásszövetkezetek további erősödését. Tuza Sándorné dr., , a Fogyasztási Sfove^keretek Pest megyei Szövetségének elnöke Ülésezett a KISZ Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága. A tanácskozáson részt vett Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osz­tályvezetője, Polinszky Károly oktatási miniszter, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Nádor György, az Állami Ifjú­sági Bizottság titkára. Dn Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak" tagja, a KISZ KB első tit­kára tájékoztatta a résztvevő­ket a párt Központi Bizottsá­gának június 22-i üléséről. A KISZ KB a tájékoztatót egyet­értéssel tudomásul vette. Ezután Deák Gábornak, a KB titkárának előterjesztésé­ben megtárgyalták a tavaszi értékelő- és az akcióprogra­mot elfogadó taggyűlések, vala­mint a küldöttgyűlések tapasz­talatairól szóló jelentést. A KISZ Központi Bizottsága ezután Pásztor Gabriellának, a KB titkárának előterjesztésé­ben megtárgyalta és elfogadta az 1976/77. évi ifjúsági parla­mentekről szóló jelentést. Sajtótájékoztató a KNDK nagykövetségén A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya minden esztendőben június 25. és jú­lius 27. között megszervezi az Amerika-ellenes közös harc hónapját, amelynek politikai tartalmát az amerikai imperia­listák hadseregének Dél-Ko- reából való kiűzése és az or­szág békés úton történő egye­sítéséért való törekvés adja meg. Erről tartott pénteken sa j tóértekezletet Kim Ze Szűk, a KNDK budapesti nagyköve­te. A nagykövet köszönettel szólt a szocialista országok né­peinek, közöttük a magyar nép­nek, a világ minden békesze­rető országának a Korea békés egyesítését szolgáló támogatá­sáról, azt elősegítő szolidaritá­sáról. Eskütétel a Parlamentben Pénteken délelőtt a Parla­ment Munkácsy-termében dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, dr. Trethon Ferenc munka­ügyi miniszter és Szakali Jó­zsef államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság el­nöke letette a hiyatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke előtt. A kitünte­tés átadásánál és az eskütéte­len jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának elnöke és Vass Ist­vánná, az Elnöki Tanács tag­ja. Dr. Trethon Ferenc Dr. Trethon Ferenc 1923- ban született Egerben. 1948- tól a párt tagja. Első munkahelye a komlói szénbányáknál volt, később a Bánya- és Energiaügyi, majd a Szénbányászati Miniszté­riumban dolgozott. 1957-től 1974-ig a Nehézipari Minisz­térium pénzügyi és revizori főosztályát, illetőleg közgaz­dasági főosztályát vezette. 1974-ben nevezték ki pénz­ügyminiszter-helyettessé. Dr. Trethon Ferenc 1969-től cím­zetes egyetemi docens, tagja a Magyar Tudományos Akadé­mia ipargazdasági és szerve­zéstudományi bizottságának, el­nöke az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület ipargazdasági bizottsá­gának. Tagja a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete köz­ponti vezetőségének. 1965-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. 1974-, ben Eötvös Loránd-díjat ka­pott. Dr. Abrahám Kálmán Dr. Abrahám Kálmán 1931- ben született Budapesten, 1951 óta a .párt tagja. A Budapesti Műszaki Egye­temen gépészmérnöki, majd az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen közgaz­dasági mérnöki oklevelet szer­zett, műszaki doktor. Az Üt­és Vasúttervező Vállalat ma­gasépítési irodájának veze­tője, majd 1964-től a válla­lat műszaki igazgatója volt. 1970-ben lett a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium köz­úti főosztályának vezetője, 1974-ben nevezték ki közle­kedés- és postaügyi államtit­kárrá. 197Í óta címzetes egye­temi docens, több szakkönyve jelent meg. 1977-ben a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tával tüntették ki. Szövetkezők 66 országban Július 3-án rendezik az 35. nemzetközi napot A mozgalom hagyományai, hoz híven július első vasár­napján — immár 55. alkalom­mal — világszerte megün- neplik a nemzetközi szövetke­zeti napot. A hatvanhat ország 330 millió szövetkezőjét képviselő Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége most közzétett nyilatkozatában a tartós bé­ke biztosítását elősegítő, az igazságos társadalmi és gazdasági rendszert szolgáló szövetkezeti el­vek világszerte történő elterjesztését, valamint az együttműködés szélesítését tűzi ki zászlajára. A 4600 szövetkezetben 4,2 millió tagot tömörítő magyar szövetkezeti mozgalom képvi­seletében az Országos Szövet­kezeti Tanács elnöksége adott ki fehívást. Ebben rámutat, hogy Magyarországon, a több­szörös tagságot is figyelem­be véve, a felnőtt lakosság mintegy 25 százaléka tagja a szö­vetkezeteknek, s együtte­sen a nemzeti jövede­lemnek csaknem egyhar- madát állítják elő, társadalmi-mozgalmi tevé­kenységükkel pedig a szocia­lista demokratizmus és a köz- művelődés fejlesztését szol­gálják. Az 1400 termelőszövetkezet a mezőgazdasági termelésnek mintegy kétharmadát adja és eredményesen segíti a szövet­kezeti parasztság gazdasági, társadalmi fejlődését. A 988 ipari szövetkezet szerepe az építőiparban, egyes belső el­P rrl rr » 1 "1 Szolomuvelok A Kertészeti Egyetem soroksári tangazd aságának szigetszentmiklósi szőlőjében dol­gozik a földmaró. Geleta Pál (elvétele látási, szolgáltatási, valamint exporttevékenységekben kü­lönösen kiemelkedő. A kiskereskedelmi forga­lomnak csaknem egyhar- madát szervezi a 305 ál­talános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezet, amelyek a termelőszövetke­zetekkel együttműködve mun­kálkodnak a zöldség-gyü­mölcs termelési program megvalósításán, elősegítve a háztáji és a kisegítő gazda­ságok lehetőségeinek minél jobb kiaknázását. A lakás- szövetkezetek több mint 600 ezer ember számára nyújta­nak otthont, a takarékszövet­kezetek szolgáltatásait pedig több mint egymillió ember veszi igénybe. A szövetkezők hagyomá­nyos ünnepe alkalmából az OSZT a szövetkezetek előtt álló társadalmi, gazdasági fel­adatok közül az új típusú szocialista szövetkezetek lét­rejöttét és munkálkodását is lehetővé tevő Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójára kibontakozott munkaverseny felkarolását, az 1977. évi népgazdasági terv sikeres megvalósítását állítja a középpontba. Felhívja a szövetkezeteket: tegyék hatékonyabbá szer­vezetüket, erősítsék tag­sági kapcsolataikat, fej­lesszék a szövetkezeti demokráciát, valamint közéleti, közművelődési tevékenységüket. Helsinki szellemében hangsú­lyozza a felhívás a béke ügyének szolgálatát. A helyi megemlékezéseken túlmenően az Országos Szö­vetkezeti Tanács — a Békés megyei szervekkel együttmű­ködve — Szarvason, július 3-án nagygyűlést és egész na-; pos kulturális programot szervez. I 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom