Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-02 / 128. szám

1977. JÜNIUS 2., CSÜTÖRTÖK Sajtótalálkozó Pest megyében Tájékoztatás a megyei pártbizottságon Látogatás a budai és a szentendrei járásban A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetsége rendezésében — az MSZMP Pest megyei bi­zottságának meghívására — két napon át Pest megyével ismerkednek a megyei napila­pok főszerkesztői és az orszá­gos napilapok belpolitikai szerkesztői. Szerdán reggel Budapesten, a megyei pártszékházban Cser- venka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára nyújtott tájékoztatást a megye politikai, gazdasági, kulturális helyzetéről, tervei­ről, eredményeiről és arról a sajátos szerepről, amelyet a főváros körül betölt. Szá­mos, ezzel kapcsolatos kérdés­re is válaszolt a találkozó résztvevőinek, akik között megjelent Király András, a MUOSZ főtitkára és Pásztor János, a MUOSZ főtitkárhe­lyettese is. A találkozó tartalmát meg­határozó tájékoztatás után a megjelentek — Gabányi Lajos­nak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének és Krasznai Lajosnak, a budai járási párt- bizottság első titkárának veze­tésével — Budaörsön, Erden és Törökbálinton a nagycsalá­dosok kedvezményes lakásépí­tési akciójának eredményei­vel ismerkedtek, s megtekin­tették az ennek keretében épült szép otthonokat. Az első nap záróprogramja a szentendrei járásban zajlott. Itt, Visegrádon és környékén, a pilisi parkerdőgazdaságot ke­resték föl, Márkosi Lajos fő­mérnök és Marosvári Tamás mérnök ismertette a „főváros tüdejének” fejlesztési elgondo­lásait, s mutatta be a kiépülő panorámautat, valamint a vi­dék nevezetességeit. A találkozó ma Vácott foly­tatódik. Társadalmi viták a polgári törvénykönyv módosításáról Az elsőt a Pest megyei Bíróságon rendezik Társadalmi vitára bocsátja a polgári törvénykönyv módosí­tásáról szóló javaslat főbb kér­déseit júniusban a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkársága és az Igazság­ügyi Minisztérium. Törvényeink között kiemel­kedő helyet foglal el az 1959. évi IV. törvény, köznyelven: a polgári törvénykönyv. A pa­ragrafussor az állami, a gazda­sági és a társadalmi szervek­nek, valamint az állampolgá­roknak elsősorban vagyoni vi­szonyait szabályozza: a tulaj­donjogi viszonyokat, a szerző­déses kapcsolatokat, továbbá az öröklési jogot, s rendezi a sze­mélyhez fűződő egyes nem va­gyoni jogokat is. A polgári törvénykönyv meg­alkotása óta eltelt több mint másfél évtized alatt egész nép­gazdaságunkban uralkodóvá váltak a szocialista tulajdon- viszonyok, a gazdaságirányítá­si rendszer továbbfejlesztésével megnőtt a szerződéses kapcso­latok jelentősége a termelés és az áruforgalom megszervezésé­ben. E változások szükségessé tették a törvény átfogó reform­ját. A polgári törvénykönyv mó­dosításának célja a vagyoni vi­szonyokra vonatkozó más, ala­csonyabb szintű jogszabályok alapvető rendelkezéseinek (pél­dául szállítási szerződések, vál­lalatok vállalkozási szerződései) beépítése a polgári törvény- könyvbe: a jelenlegi szétszórt, bonyolult szabályozás áttekint­hetőségének biztosítása. A tár­sadalmi fejlődés jelenlegi kö­vetelményeinek megfelelő sza­bályozás azoknak a céloknak az érvényesítése, amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározott meg. A Hazafias Nép­front a Magyar Jogász Szövet­séggel közösen szervezett vitá­kon továbbra is a törvényalko­tás demokratizmusának széle­sítését, az állampolgárok köz­életi részvételét kívánja szol­gálni.- A társadalmi viták időpont­ja és helye: június 6-án 9 óra­kor a Pest megyei Bíróságon, ugyanezen a napon 10 órakor Egerben, 14 órakor Szolnokon és Szekszárdon, június 7-én 15 órakor Zalaegerszegen, Pé­csett és a budapesti népfront­bizottságoknál, június 8-án 14.30 órakor Szegeden, június 10-én 14 órakor Debrecenben és Szombathelyen. Tűzoltók Pest megyében Emberek, miüiárdok megmentő! „A tűz az ember barátja.” Tavaly 855 esetben kellett ki­vonulniuk a Pest megyei ál­lami tűzoltóknak. Ellensé­günk: az emberi gondatlanság, a nemtörődömség. Az elmúlt évben 13,5 millió forint volt a tűzkár, 15 ember meghalt, 49 megsérült, 10 ember életét megmentették. Nehéz évük volt a tűzoltóknak: a száraz­ság miatt a károknak megkö­zelítően felét az erdő- és az avartüzek tették ki. Így pon­tos. Nem írhatjuk, hogy okoz­ták, mert a szárazság csak a legritkább esetben okoz tü­zet; az eldobott csikk, a sza­bálytalanul rakott tábortűz, a kiskertekben a gazégetés annál inkább. Idén az első ne­gyedévben sokat javult a hely­zet: „mindössze” 115 tűz volt ás a kár alig haladja meg az egymillió forintot. Azonos érdekek Ez nem csupán a körülmé­nyek szerencsésebb alakulá­sának köszönhető, hanem a tűzoltók jobb munkájának is. Mégsem könnyű leírni a hiva­talos megnevezéseket: Tűzvé­delmi egység parancsnoksága: tűzvédelmi szervezetek. Hi­szen a tűzoltók nem a tüzet védik, hanem mindannyiunk tulajdonát, a társadalom va­gyonát és az emberek életét. — A védelem fogalom a megelőzést rejti magában — mondta Újvári András ezre­des, megyei tűzoltóparancs­nok. — Ezt segíti a hatósági jogkör is. Minden elenőrzé- sünknél igyekszünk rugalma­san kialakítani véleményün­ket, de nem tehetünk olyan engedményeket, amelyekkel emberek életét és a népgazda­ság értékeit veszélyeztetnénk. Ezért lelkiismeretesen ellen­őriznünk kell a tűz elleni vé­dekezésre vonatkozó jogsza­bályok megtartását minden termelőüzemben és intéz­ményben. Víz és habágyúk S annak a hasznát is csak a megmentett értékekben le­hetne meghatározni, hogy a tűzoltóság műszaki felkészült­sége az elmúlt években jelen­tősen növekedett. Az új jár­művek berendezései közül ki­emelkedik a percenként hat­ezer liter habot sugárzó gép, a négyezernyolcszáz és a há­romezerötszáz liter teljesít­ményű víz- és habágyúk, a há­romezer kilogramm percen­kénti teljesítményű poroltó. A hagyományos fecskendőket is folyamatosan kicserélik korszerűbbekre. S az egyre szaporodó középmagas épüle­tek új tolólétrák beszerzését tették szükségessé. — Csak jól képzett embe­rek képesek megfelelően al­kalmazni a magas színvona­lú technikát — egészítette ki a fentieket Nagy Zsolt őr­nagy, a megyei tűzoltóság pa­rancsnokhelyettese. — Ezért nagy jelentőséget tulajdoní­tottunk a szakmai továbbkép­zésnek. Valamennyi hivatásos és önkéntes tűzoltót kiképez­tünk a korszerű berendezések használatára. Ezzel párhuza­mosan fiatalítottuk a tűzoltó­állományt, és rendszeres gya­korlatokkal sikerült tovább javítani a fizikai állóképessé­get is. Mind a tűzoltásban, mind a tűz megelőzésében szinte felmérhetetlenül nagy segítséget kapunk megyénk ötezer önkéntes tűzoltójától. r •• Ötezren önként Valóban, a községekben lát­ható leginkább, hogy az ön­kéntes tűzoltók mennyire együtt _ élnek lakóterületük közösségével. Részt vesznek a politikai ünnepek megrendezé­sében, a községek fejlesztését szolgáló társadalmi munkák­ban. De természetesen, nem­csak az önkéntes tűzoltók, a hivatásosok is. Százezrekre te­hető annak a munkának az ér­téke, amelyet a tűzoltók a sa­ját laktanyájuk fejlesztése ér­dekében végeznek. Kiemelke­dő eredményeket értek el a váci, a ceglédi, a gödöllői, a szigethalmi és a dabasi tűz­oltók. Mindezek mellett a vá­rosok, községek beruházása­inak megvalósításához is je­lentős társadalmi segítséget adnak az állami tűzoltók. Íme néhány példa, lekerekített adatokkal: a százhalombattai iskola bővítésén 700 órát, a ve- csésl iskolán 300-at,' a kistar- csai megyei kórház építéséti ezerhétszáz órát dolgoztak. S számokban nehéz meghatároz­ni — talán nem is ez a fon­tos —, azt a segítséget, ame­lyet az óvodák, a játszóterek, az iskolák karbantartásához adnak rendszeresen. — Tűzoltóink túlnyomó többsége Pest megyében lakik — mondja érthető büszkeség­hetett a párt tömegkapcsolaitaával t* indokolni, hiszen a közvélemény ré­gebben még ilyen színvonalú volt. Most gyökeresen más a helyzet: a köz­vélemény ma már nem helyesli, hanem általában elítéld azt a magatartást, ami­kor párttag egyházi szertartáson vesz részt, viszont elvárja, hogy ott legyen az egyházi temetésen. A párt reálisan számol ezzel a körülménnyel is, noha, a kérdés megítélésében nem a közvé­lemény a döntő, hanem a párt elvi po­litikája, a pártfegyelem erősítése, a párttagsággal járó követelmények fo­kozása. A KISZ-tagokkal szembeni követel­mények némiképpen eltérők. A KISZ a párt kommunista ifjúsági szövetsége, és egyben az egész magyar ifjúság egysé­ges szocialista szervezete. Ebből az elvből kiindulva a KISZ szempontjá­ból a vallásosságot alapelveiben a párttagsággal szemben támasztott kö­vetelményekhez hasonlóan ítéljük ugyan meg, de messzemenőleg figye­lembe véve a KISZ eltérő sajátosságait, konkrét körülményeit is. A lényeg ab­ban foglalható össze, hogy a KISZ szer­vezeti szabályzata nem tekinti eleve kizáró oknak a vallásosságot, vagyis a KISZ reálisan számol azzal, hogy tag­jai közé vallásos világnézetű fiatalok is bekerülhetnek, viszont a KISZ-ben, mimt kommunista ifjúsági szervezet­ben, a vallás nem magánügy. Tehát a KISZ szempontjából két dol­got kell egymástól világosan megkü­lönböztetni. Az egyik annak megítélé­se, hogy ki lehet a KISZ tagja, a má­sik pedig az, hogy a KISZ-tagok eseté­ben közömbös-e a világnézeti meggyő­ződés, magánügy-e a vallásosság. Ar­ra, hogy ki lehet a KISZ tagja, egyér­telmű választ ad a szervezeti szabály­zat, amely helyesen nem írja elő köve­telményként a tudatos ateista meg­győződést, lehetővé téve azoknak a fia­taloknak a felvételét is, akiik valami­lyen módon vallásosak. Az adott körülmények figyelembe­vételével, a különböző helyek sajátos­ságainak megfelelően kell alkalmazni ezt az elvet is. Más és más lehet a helyzet, eltérhetnek a világnézeti kö­vetelmények, mondjuk, a nehezebb kö­rülmények között dolgozó községi KISZ- szervezetek, tanyaközpontok . stb,, il­letve a nagyüzemi fiatalok, vagy egye­temi, főiskolai hallgatók körében. Az utóbbiaknál magasabbra lehet állítani a mércét, fejlettebb világnézeti szin­tet lehet megkövetelni, de egyetlen te­rületen sem lenne helyes eleve ateista meggyőződéshez, kiforrott materialista világnézethez kötni a KISZ-be való felvételit, hiba lenne kimondani, hogy akinél kimutatható valamiféle vallá­sosság, az nem lehet KISZ-fag. A KISZ aiz ifjúság kommunista neve­lő iskolája, a KISZ-es élet a párttag­ságra való felkészülés egyik legfonto­sabb erőpróbája, a kommunistává vá­lás kezdete. Ezért a KlSZ-korosztály- tól nem lehet eleve megkövetelni a ki­forrott világnézeti meggyőződést, s a KISZ-be való felvételnél sem lenne helyes az ateista világnézet kizáróla­gosságát kimondani. Tudjuk, hogy a maiterialista meggyőződés, az ateista vi­lágnézet tudatos vállalásához vezető út nem mindenkinél egyforma: vannak, akiket gyermekkoruktól az új világ­nézet szellemében nevelnek, s minden átmenet nélkül kialakul bennük az ateista világnézeti meggyőződés, má­sokat viszont vallásos hatások is értik, s vagy vallásossá válnak, vagy pedig keveredik bennük a régi és az új vi­lágnézet. Megfigyelhető igen gyakran, hogy az ember új világnézete először vallási közömbösséggel párosul, a vallásos vi­lágnézettől való eltávolodás első idő­szakában még nem alakul ki benne a tudatos ateista meggyőződés. Ez külö­nösen jellemző a fiatalok világnézeti fejlődésére, s nem kevés azoknak a szá­ma, akik a fenti értelemben nem ren­delkeznek teljesen kiforrott materia­lista világnézettel. Róluk a KISZ nem mondhat le. tömörítenie és segítenie kell őket abban, hogy világnézetük ma­gasabb színvonalra emelkedjék. Eb­ből következik, hogy a vallás a párt­hoz hasonlóan, a KISZ-ben sem ma­gánügy. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a KISZ egyetlen világnézete, a marxizmus—leninizmus elfogadására, materialista, ateista meggyőződésre ne­veli tagjait, s ezért a KISZ-taigság egy részének világnézetében meglévő val­lási előítéletek ellen is fellép, ami esz­mei harcot jelent. Ennek eszköze a vi­lágnézeti nevelés, a KISZ-tagság meg­győzése a marxista—leninista világné­zet helyességéről, igazságáról, valamint arról, hogy a vallás, minit hamis tu­dat, kibékíthetetlenül ellentétes a mar­xizmus—leninizmus világnézetével. A KISZ-ben sem lenne helyes megenged­ni a vallásos nézetek terjesztését, hiba lenne teret nyitni a vallás befolyásá­nak. a hittételek elfogadásának. A KISZ-tagsággal járó követelmény, hogy az ifjú kommunisták ne vegyenek részt egyházi szertartáson, kivéve az egyhá­zi temetést, ne támogassák, ne segít­sék az egyházak, a hitfelekezetek val­lási tevékenységét, mutassanak pél­dát a marxizmus—leninizmus Iránti elkötelezettségükkel, éljenek a szocia­lista erkölcs és életmód szellemében. körültekintően, nagy hozszá értéssel kell folytatni, a vallásos világnézet ma­radványaival rendelkező KISZ-tagok nevelését, ügyelve arra, hogy nem egy­forma mélységben él bennük a vallá­si tudat. A vallásosság különben is jó­részt érzelmi töltésű, mindenképpen hiba lenne megbélyegezni, kigúnyolmi altokat, akik még nem mindenben sza­kítottak a vallási előítéletekkel. A mar­xizmus—leninizmus tanításaitól eltérő világnézeti meggyőződést is tisztelet­ben tartva, nem tehetünk azonban el­vi engedményeket, nem lehetünk kö­zömbösek a vallásossággal szemben, nem mondhatunk le arról, hogy a KISZ minden tagját segítsük ae új vi­lágnézet elfogadásában, erősítsük if­júságunkban a szocializmus ügye és eszméink iránti tudatos elkötelezettsé­get. DR. FÖLDI PÁL gél Újvári András —, így hát természetes számukra, hogy néhány órával hozzájárulnak szűkebb hazájuk gazdagításá­hoz. A társadalmi munkát úgy szerveztük meg, hogy az embereket nem kellett agitál­ni. „Békében nem válnak hőssé a katonák” — tartja a mon­dás. Ezt a nem teljesen igaz gondolatot úgy is átfordíthat­nánk: tűzben méretnek meg a tűzoltók. Csakhogy a mondás így sem teljesen igaz, amint az eddigiek is mutatják. Hi­szen a Pest megyei hivatásos és önkéntes tűzoltók nemcsak a lángok mellett állnak helyt. A kevésbé látványos, minden­napi építő munkából is önfel- áldozóan veszik ki részüket. Kriszt György Előadás a politikai akadémián Az MSZMP Központi Bi­zottságának Politikai Akadé­miáján szerdán, az Építők Ró­zsa Ferenc művelődési házá­ban, Wirth Ádám. az MSZMP KB politikai főiskolájánál' tanszékvezető tanára tartott előadást A szocialista tudatos­ság szerepének növekedése a fejlett szocialista társadalom időszakában címmel. Az előadáson — amelyet Fo­dor László, az MSZMP KF osztályvezető-helyettese nyitott meg — részt vettek a párt ver zető propagandistái, valamint ideológiai, politikai és társa­dalmi életünk képviselői. Az előadás anyagát a Kos­suth Könyvkiadó megjelentet:, Zsebek - gyűrött cédulákkal Béremelés előtt a Váci Kolöiiárugyárban Másfél héttel ezelőtt, la­punk 20-1 számának első ol­dalán megjelent cikkünkben tájékoztattuk olvasóinkat a kormánynak a tervben elő­irányzott béremelésekről ho­zott határozatáról. A bérintéz­kedések, amelyek az iparban a második és harmadik mű­szakban dolgozóknak különö­sen nagy kedvezményeket je­lentenek, hazánkban összesen 1 millió 200 ezer — ezen belül csaknem egymillió fizikai — dolgozó keresetét növelik. Ők kétszázan Vácott, a Kötöttárugyárban kissé elébe vágtak az esemé­nyeknek. 1976 tavaszán a vállalat vezetői ügy határoztak, hogy azokban az üzemekben, amelyekben hovatovább ka­tasztrofálissá vált a létszám- hiány, a második műszakban dolgozóknak pótlékot fizetnek. A döntésre nem valamiféle bel­ső indíttatás adott okot, hanem az a kényszer, hogy a varródá-- ban — mert hiszen erről az üzemről van szó — egyre ke­vesebben vállalták az akkori alacsony órabérek mellett a délutáni munkát. Arról, hogy Vácott, a Kötött­árugyár üzemeiben milyen, fo­rintokban is kifejezhető váltó, zásokat hoz majd a Minisz­tertanács múlt heti ülésén ho­zott határozat, Sasvári Károly­ié, a gyár munkaügyi osztá­lyának vezetője így beszél: — Dolgozóink közül — csak a fizikaiakról beszélve most — egy műszakban 405-en, kettő­ben pedig 1421-en dolgoznak. A három műszakos munkahe­lyek száma viszonylag kevés. A területeken dolgozók össz- létszáma, valamivel 220 fölött van. Három műszakban, folya­matos üzemben termel a fes­tődé, a kikészítő és a kötöde. Két műszakban foglalkoztatjuk a konfekcióüzemek dolgozóit. Nálunk csak a varrónőket érintette a tavalyi műszakpót­lék. összesen 700 lányt és asz- szonyt, akiknél a százszázalé­kos teljesítmény után járó órabér átlaga 10 forint volt. Ezt szorozza be nyolc órával. Náluk a második műszakért tavaly június óta már 18 szá­zalék pótlék jár. Tévednek azok, akik azt hi­szik, hogy a varrónőknek adott műszakpótlék népszerűvé tett bárkit is a vezetők vagy a varrodaiak közül. Igaz, a pénz megajánlásának célja nem a nehéz munka elismerése volt, hanem az, hogy a gyár igyekez­zen megtartani a termelésben kulcsszerepet játszó varrónő­ket. Ám másutt, más üzemek­ben, ahol a munka legalább akkora figyelmet követelt az emberektől nem adtak mű­szakpótlékot. Egyszerűen azért, nem, mert nem adhattak. A béralap ugyanis nem gyújtha­tó tetszés szerint, s a gyár rendelkezésére álló pénzösz- szeget a legésszerűbben akar­ta felhasználni. Július elsejétől — mért hi­szen ekkor lép életbe a kor­mány határozata — a váci üzemben is megváltozik a helyzet. A második műszakban dolgozók húsz-, a harmadik műszakosok pedig negyven-1 százalékos pótlékot kapna' majd. A folytonos munka­rendben foglalkoztatottak pe dig további 10 százalék pót lékban részesülnek. „...hallottátok ?” Megszokott délelőtt ez a mai szabászaton. A hosszú asztalo­kon akár a rétestésztát úgy te rítik, gombolyítják a végekre hosszú csíkokban lesikló anya­got. Racskovszki Zsigmondné 1968-ban érkezett a gyárba. Órabére 12 forint 50. Darabból rés. Ha jól dolgozik és sokat túlórázik a 12,50 akár húsz fo­rintra is fölmehet. Egyébként kétműszakos. — Mekkora többletre szá­mít? — Havi 180 forintra. Ezzel együtt körülbelül 3 ezer 800, négyezer forint körül keresek majd havonta. Séikora Sándorné, is sza­bász. Régén felterítő volt, az­tán hogy kevesebb, lett a sza­bász átminősít,ették. Most há­rom hónapig a régi kereset át­lagát kapja. Még három hete van hátra, s attól kezdve any- nyit keres majd, amennyit ter­mel az új beosztásban. — Gyorsan terjedt a hír az üzemben? — Másnap reggel mindenki úgy jött be, hogy azt kérdezte: „hallottátok?” Volt aki úgy tudta; hogy a délelőtti műszak után is pótlékot adnak. Mások azt hallották, hogy egybe ad­ják ki a húsz, plusz negyven százalékot Aztán gyorsan tisz­táztuk az egészet. Számolgatva, bizakodva Nemcsak a szabászat dolgo­zói voltak bizonytalanok, ha. nem a varrodaiak is. Az ő ese­tükben ugyanis az 1976. júliu­sában megajánlott műszakpót­lék 18% volt. Ez kisebbfajta riadalmat keltett az üzem­ben, mert sokan tudni vélték, hogy mivel ők már megkapták, idén júliusban egy árva fillér sem jár nekik. Aztán a szak- szervezeti bizottság munkatár­sai nekik is megmagyarázták, hogy semmi ilyentől nem kell tartaniuk. Nemcsak hogy a többiekével együtt nő majd a keresetük, de a kormányhatá­rozat egyben az egy évvel ez­előtti vitákat is tisztázza majd: Mert az üzemben nemcsak var­rónők dolgoznak ám. Vannak ott agyusztálók, szálazók, a va­salók, sőt a meósok is, akik számíthatnak a pluszpénzre. Sok még a találgatás, a vitás kérdés. Annyi azonban biztos, hogy az üzemekben sokan gyű­rött kis cédulákkal a zsebük­ben járkálnak. Azokról a pa­pírosokról van szó, amelyeken még akkor melegében, csütör­tökön este a tévéképernyő előtt vagy másnap műszakkez­déskor kiszámították, s kusza számokkal felírták; vajon mit jelent majd a hónap végén az a bizonyos húsz vagy negyven százalék. A papírosok várha­tóan júliusig lesznek forga­lomban, ekkor kapják meg ugyanis, az első. eddiginél ma­gasabb fizetést az emberek. < Az országban összesen ' 1 millió 200 ezren, Pest megyé­ben is sok ezren. B. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom