Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

1977. JUNIUS 12., VASARNAP Hogy több legyen (17.) Tudomány a gyakorlatban I szeresen tartunk úgynevezett szinkrontanfolyamokat, ahol szaktanácsot adunk egyebek közt a fóliás termesztés lé­nyeges munkafázisaival kap­csolatosan is. Előadások és konzultációk formájában esik tót szó a palántanevelésről, a tápkocka földkeverék helyes arányairól, a fertőtlenítés mó­dozatairól, a fólia kezeléséről, felhúzásáról, rögzítéséről. Ezek a tanfolyamok talán a leghatékonyabb módjai a kap­csolattartásnak a gyakorlat­tal. Az együttműködés az üzemi szakemberekkel meg­akadályozza, hogy a kutatás öncélúvá váljék. Nem cse­kély eredmény az sem, hogy ily módon egy éven belül ki lehet vinni a legújabb kuta­tási eredményeket a közter­melésbe, lehetővé téve, hogy a gyakorlat mielőbb átvegye, hasznosítsa azokat. Termékremekek ■— Hírlik, hogy ezek a tanfolyamok, melyeket önök a soroksári tangazdaságuk­ban rendeznek meg, idő­szakonként látogatottak, népszerűek. Nemegyszer hangszórókat helyeznek el, hogy a tantermen kívül re­kedt, számos érdeklődő is hallja az előadást, hiszen egyszerre 400—500 hall­gató is összejön. Pedig a tanfolyam végén vizsga is van, amikor kiállítás for­májában mutatják be a résztvevők legjobbra-leg- szebbre sikerült termékei­ket. S ahol hasonlatosan a régi céh hagyományokhoz — csak valóban remekre sikerült termékkel lehet bizonyítványt kapni... — Szinkrontanfolyamainkon szívesen látjuk a gyakorló nagyüzemek szakembereit, a SZÖVERT, ZÖLDÉRT ter­meltetési osztályán dolgozó­kat, a háztájiban zöldséggel foglalkozó termelőszövetke­zeti tagokat és a házikertek termelőit egyaránt. A létszám a tanfolyam témakörei sze rint változó, de mindig je­lentős. Zömmel és érthetően, a középkorosztály van jelen, hiszen számukra itt és most van lehetőség arra, hogy a legkorszerűbb termesztési mó­dokat elsajátítsák A megfele­lő növényfaj, illetve -fajta tájegységenkénti helyes meg­választásával ezek az embe­rek már tisztában vannak; a szinkrontanfolyam feladata a helyes művelési mód átadása, mivel ehhez komoly termelési tapasztalat szükséges. — Immár 100 éve felleg­vára a kertészeti kutatás- nak-oktatásnak a Villányi úti épületegyüttes. Az egye­tem általános karán vég­ző hallgatók kapnak-e ta­nulmányaik során vala­miféle speciális szakirá­nyulásra is lehetőséget? — Természetesen, ezt a célt szolgálja a szakkörös képzé­si mód. A hallgatók érdeklő­dési körébe vágó speciális kép-' zést is társítunk a tananyag­hoz, s eközben magunk is egészebb képet kapunk a leendő mérnökök készségé­ről, hozzáértéséről. így az­után, ha egy nagyüzem pél­dául gyökérzöldséghez értő specialistát keres a friss dip­lomások között,- könnyen tu­dunk a szakkör őseink közül bárkit odairányítani. Kisgéphiány — De hát nemcsak ha­gyományok, szakemberek és szakértelem szükségel­tetnek a zöldségtermesz­téshez, hanem például gé­pek is. Hallhatnánk erről valamit? — A hagyományokkal kez­deném, melyek nemcsak tisz­teletre méltóak, hanem sok esetben nélkülözhetetlenek is. Tudok olyan nagyüzemről ha­zánk távolabbi tájegységei­nek egyikén, ahol nem voltak tradíciói a kertészkedésnek, s ahol nagyüzemileg kezdtek volna vöröshagymát termesz­teni, de — olyan nagyméretű kapával verték a vöröshagy­mát, hogy kipusztult, írmag- ja sem maradt. A különféle ásók-kapák használata és a nagyüzemi zöldségtermesztés bonyolult gépei között azon­ban van egy harmadik, elég­Könnyűipar Rendelet - béremelésről A kormány határozata alap­ján most jelent meg és július első napján lép életbe a köny- nyűipari miniszternek a ruhá­zati ipari fizikai dolgozók bér­emeléséről szóló, az érintett szakszervezetekkel és az Ipari Szövetkezetek Országos Taná­csával egyetértésben kiadott rendelete. A rendelet hatálya kiterjed a textil-, a bőr-, a szőrme-, a cipő- és a textilruházati ipar, vállalatainak, ipari szövetke­zeteinek fizikai dolgozóira és bedolgozóira, továbbá a kéz­mű- és háziiparba, valamint az „egyéb ipar” alágazatba tar­tozó vállalatok és ipari szövet­kezetek ruházatipari tevékeny­séget végző fizikai dolgozóira és bedolgozóira is. A rendelet kimondja, hogy az alapbéreket július 1-től kell emelni. Ugyanakkor hangsú­lyozza azt is, hogy a béreme­léseket differenciáltan kell végrehajtani. Ennek megfele­lően az átlagosnál nagyobb alapbéremelésben kell részesí­teni a szakmunkásokat, a köz­vetlen termelőmunkát végző­ket, az átlagosnál kedvezőtle­nebb munkakörülmények kö­zött dolgozókat, továbbá azo­kat is, akiknek az alapbére az országos szakmai bértáblázat bértételeinek alsó határától jelentősen elmarad. A béremelés az említett ru­házatipari alágazatokban ösz- szesen több miint 260 ezer fi­zikai dolgozót érint. Erre a célra központi forrásból éves szinten — vállalatonként dif­ferenciáltan — összesen 288 millió forint áll rendelkezésre, Hasznos számítógépek, országos adatbank Ügyviteli szolgáltatás Dunaharasztin A legkisebb elektronikus számítógép ára is 20 millió forint körül van. A vállalatok­nak tehát alaposan meg kell gondolniuk, hogy belevágja­nak-e egy ilyen nagyságrendű beruházásba. Más oldalról vi­szont a növekvő munkaerő- hiány, valamint a bizonylatok és információk egyre sokasodó halmaza, sürgeti az ügyvitel gépesítését. A vállalatok kere­sik a lehető legjobb és leg­olcsóbb megoldásokat. A Pa­mutfonóipari és a Papíripari Vállalat például közös számí­tógép vásárlására szánta el magát. A Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat pedig az év negyedik negyedében mun­kába álló R—22-es számítógé­pének teljesítményét úgy ter­vezi kihasználni, hogy a vál­lalati számviteli teendői mel­lett a gépre épüljön a tanácsi műanyagipari vállalatok or­szágos adatbankja. Számtalan kisebb-nagyobb vállalatnak azonban, amelyek ugyan rászorulnak ügyvitelük gépesítésére, még az előbbi módokon sem fizetődik ki szá­mítógépet venni. így születhe­tett meg néhány éve egy új szolgáltató ágazat, a számító- gépes szolgáltatásé. Dunaharasztin például hét éve működik az Építőipari Számítástechnikai és Ügyvitel- gépesítési Vállalat telepe, amely mintegy száz asszony­nak ad munkát. A budapesti központon keresztül kapják meg az építőipari vállalatoktól az alapbizonylatokat, s ezeket itt ültetik át a számítógép nyelvére, lyukkártyákra. Leg­nagyobb partnereik közé tar­tozik: a Mélyépítő Vállalat, a Középület Építő Vállalat és a Földmunkát Gépesítő Vállalat, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A megrendelések általában anyagkönyvelésre, bérelszámo­lásra, kapacitás felmérésére és nyilvántartására szólnak. A szerződések a legkülönbözőbb időtartamra köthetők, egy-egy alkalomra vagy akár több év­re. A megrendelők esetenként több ezer adat feldolgozását kérik kisebb nagyságrendű munkára ezt a szolgáltatást nem kifizetődő igénybe venni. A francia és japán gépeken zongorázó női ujjak ezernyi adatot rögzítenek egy óra alatt 110 darab 80 oszlopos lyukkártyát kell elkészíteniük, s az elütések aránya nem lehet több, mint két százalék. Az így előkészített adatok kerülnek be a vállalat köz­pontjába, ahol a számítógépek néhány óra alatt oldják meg azt a feladatot, ami egy-egy embernek akár évekbe telne. Az Üllői úti aluljáró földém- és pályaszerkezetének vizsgála­tával például a komputer öt óra alatt végzett, ami egy ter­vező szakembernek több éves munkát adott volna. H. Sz. A Nagy Október szellemében Közös örömök Dunakeszin A munkaverseny sikerei a termelésben, a városfejlesztésben A dunakeszi városi pártbi­zottság megtárgyalta a Nagy Októberi Szocialista Forrhda- lom 60. évfordulójának tiszte­letére indított munkaverseny eredményeit, és meghatároz­ta a szocialista közösségek to­vábbi tennivalóit. Mint ki­tűnt: a csepeli dolgozók felhí­vásához a város valamennyi üzemének, intézményének dol­gozói csatlakoztak. Pótfelaján­lásaikkal a korábbi brigád­vállalások gazdagodtak, sok­oldalúbbakká lettek. De na­gyobb felelősséggel és kezde­ményezőkészséggel is meg­töltődtek. A 32. szocialista brigád 4351 tagjánál — a vá­ros összes foglalkoztatottjának 63 százalékánál — az a szem­lélet alakult ki, s napról nap­ra erősödik, amely a gazda­ságpolitikai feladatokat köz­ügynek tekinti és nemcsak Konténerek Hamburgtól Nahotkáig A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében a 20 tonnás boxkonténerek készülnek. Még gyártanak lakó- konténereket, kazánkonténereket, és a közeljövőben elkezdik a felül nyitható konténerek sorozatgyártását. A gyár termékei Hamburgon, Trieszten, Göteborgon és Nahotkán keresztül a világ minden tájára eljutnak. Az 1977-re előirányzott terv 2800 konténer. népgazdasági szinten tartja fontosnak, hanem az új vá­ros életének formálásában is. A közösségek vállalásaiban továbbra is első helyen áll a munka hatékonyságának és szervezettségének növelése, a fokozottabb anyagtakarékos­ság és a munkafegyelem ja­vítása. Vagyis mindazok a cé­lok, amelyek elengedhetetlen feltételei az ötödik ötéves népgazdasági tervünknek is. Beszédes példák Érdemes néhány példát meg­említeni a szocialista vállalá­sokból. A MÁV Járműjavító Vállalat dolgozói törekednek a munkaszervezési intézkedé­sek és a munkaverseny össze­kapcsolására. Ezzel hosszabb távú szervezési célok megva­lósítását segítik a brigádok. A Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár munkásai vállal­ták, hogy az épülő 800 vago- nos tésztaüzemet az eredeti tervtől eltérően két hónap­pal korábban üzembe helye­zik. A hűtőház brigádjainak felajánlásai elsősorban a bo­gyós gyümölcs átvételének zökkenőmentes biztosítására, a tárolási, forgalmazási fel­adatok megoldására irányul­nak. A Mechanikai Laborató­rium kollektívái a kieső és veszteségidők csökkentése ér­dekében tettek konkrét válla­lásokat. Az energia- és anyag- megtakarítással, a minőség javításával, a tőkés import­anyagok kiváltásával, vala­mint a normaóra-megtakarí­tást célzó vállalások teljesíté­sével itt közel hatmillió fo­rint megtakarítás várható. A házgyár dolgozói — létszám- hiányuk ellenére — vállal­ták, hogy az 1977-re számuk­ra előírt 4200 lakásnál 200-zal többet teljesítenek. A Bőripa­ri Szövetkezet brigádjai vál­lalták, hogy az éves tervet az előirányzottnál 2 százalékkal túlteljesítik, miközben változ­tatnak a termelési struktúrán. A Dunamenti Építőipari Szö­vetkezet munkásai éves ter­vük 3 százalékos túlteljesíté­sét vállalták. Az Üt- és Vasút­építő Vállalat brigádjai a mi­nőségi paraméterek javításá­ra, a munkafegyelem megszi­lárdítására és az állásidők csökkentésére tettek vállaláso­kat. A Talajjavító Vállalat dol­gozói az üzem termelési érté­két 1 millió háromszázezer fo­rinttal, az eredménytervet 47 ezer forinttal túlteljesítik. A Tanács Költségvetési Üzemé­nek kollektívája vállalta, hogy a megnövekedett fel­adatokat is időben látja el. Kommunista szombatokon E széles körű és nagyszerű gazdasági vállalásokat a bri­gádok az eltelt fél évben idő­arányosan teljesítették. Vala­mennyi gazdasági egységben a munkások hét kommunista szombat ledolgozását vállal­ták. Ezek munkabérét fel­ajánlottak a város szociális és kulturális fejlesztésére. A fel­ajánláshoz csatlakoztak a KISZ-fiatalok is, akik ismét elindították a „10 órát a vá­rosért" mozgalmat. A szocialista brigádok lel­kesedését dicséri, hogy nem elégszenek meg e felsorolt gazdasági feladatok ellátásá­val, hanem részt vesznek gyermekjátszóterek felújítá­sában, iskolák és óvodák pat- ronálásában, sportpálya- és lakásépítésben, egyszóval munkájukkal enyhítik a város lakosságának gondjait. Dunakeszin két 21 ezer kö­tetes és több kihelyezett könyvtár áll az olvasni sze­rető emberek rendelkezésére. Rendszeresek az irodalmi, kép­zőművészeti rendezvények, s a dunakeszi művészeti napok rendezvénysorozatainak pe­dig immár szép munkásha­gyományai vannak. A város polgárai szeretik és becsülik a település történelmi, munkás- mozgalmi múltját. Erősödő szocialista tudat A gazdasági-politikai és kul­turális munka összehangolá­sában, eszmei és politikai irá­nyításában nagy szerepet vál­lal a városi pártbizottság. A versenybizottságokkal együtt figyelemmel kísérik a vállala­tok és közösségek munkasike­reit, eredményeit. Közös az örömük. A Nagy Október szellemé­ben kifejtett munka tovább erősíti és fejleszti Dunakeszi munkásságának, lakosságának szocialista tudatát és megala­pozza a hosszú távú várospo­litikát. Rubik László, az MSZMP Dunakeszi városi bizottságának titkára I á 4 Alig két hónapja, hogy hosz- ] szú távú együttműködést kö­tött a Kertészeti Egyetem és a Pest megyei Tanács. A szer­ződés célja a megye zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermeszté­sének további fejlesztése, s egyben lehetőség arra, hogy az egyetem közvetlenül be­kapcsolódhassák a megye gaz­dasági életébe. Ily módon vár­ható az is, hogy a nagyüzemi gyakorlat még közvetleneb­bül hat vissza az intézmény oktató-nevelő és tudományos kutatómunkájára. Mindkét fél számára előnyös tehát a szer­ződés, melynek számokkal mérhető eredményeiről most még természetesen nem be­szélhetünk, ez a kapcsolatte­remtés időszaka. Alakulóban van egy munkacsoport, mely­nek feladata lesz egyebek kö­zött az egyes termelői tájkör­zetek rekonstrukciójának — felújításának — megtervezé­se. Ugyancsak a munkacso­port feladata felmérni az egyes művelődési ágak mun­kaerő-szükségletét, mivel köz­tudott, hogy a zöldség-gyü­mölcs termesztés az egyik leg­nehezebben gépesíthető ága­zat. A telepítéseknek, rekonst- . ruíkcióknak, művelési mó­doknak tehát szinkronban kell lenniük a rendelkezésre álló kézi munkaerő mennyiségé­vel is, ami szintén nem cse­kély gond. Gyakran hallott vélemény, hogy a mezőgazdaság termé­keit nem kutatni, hanem elő­állítani kell. Nézzük hát, hogy a mindannyiunkat oly köz­vetlenül érintő zöldségkérdést miképp látják ott, ahol a tu­domány oldaláról közelítik a témát, keresik a megoldáso­kat. Dr. Tarjáni Ferenc egyete­mi docenst, a Kertészeti Egye­tem Zöldségtermesztési Inté­zetének igazgatóhelyettesét kérdezem; Biológia és technika •— Mi az oka annak, hogy a nagyüzemileg termelt paprika a fogyasztó elé ke­rülve soha nem egynemű? Vagyishogy egyazon szál­lítmányban van túlérett, már lecsónak j sem való, vagy éretlen, zöld példány? S bizony, nemegyszer mindkét megjelenési for­májában sérült, hibás, tö­rődött az áru ... — Egyszerű a válasz; mivel á paprika érési ideje folya­matos, így egyugyanazon a tövön egyszerre vari virág is, érőfélben levő,' és érett ter­més is. Ez a dolog biológiai oldala. Innen adódik, hogy bármiféle mechanikai eszköz­zel közelítünk hozzá, óhatat­lan sérülés éri az egész nö­vényt. Ha géppel szedjük a paprikát, a betakarítómasina hatalmas „gumiujjaival” vé­gi gfésüli a paprikatö veket, miközben leemeli az érett ter­mést. Csakhogy — értelem­szerűen — egyrészt nincs olyan finom szelektív képes­sége, hogy a féléretteket ki­kerülje, másrészt elkerülhe- . tétlenül fel is sérti menet közben a betakarított ter­mést. A betakarítási veszte­ség emiatt nemegyszer 20—30 százalékos, ami jelentős kár. Gond az is, hogy a legkoráb­bi fajták sem érnek be au­gusztus előtt, a betakarítási munka dandárja tehát szep­temberre esik s az ilyenkor gyakran már felázott, laza ta­lajjal nehezen birkózik meg a gép. Ha a tenyészidőt lehet­ne rövidíteni és a gépi tech­nológiákat tovább tökéletesí­teni, úgy jobban közelíthet­nénk mindkét oldalról a cél felé: érett, sérülésmentes, jó minőségű és főképp olcsó paprikát juttatni a közfo­gyasztásba. — Ellentmondásnak tű- í nik, pedig nem az: miköz­ben országosan zöldség­gondokkal küzdünk, soha annyi feszülő fóliasátor j : nem villant a szemünkbe, J / mint napjainkban akár egy r peremkerületi séta, akár -i egy országjáró út alkalmá­ból a vonatablakból. — A fóliás termesztési móc csakugyan örvendetesen ter­jed, s talán nem szerényte- ' Ienség utalnom rá: efob-er egyetemünknek, intézetünk­nek oroszlánrésze van. Rend­gé elhanyagolt kategória; a zöldségtermesztés kisgépeié. Ami kapható és elérhető, az patikadrága, nem éri meg a kistermelőnek a beruházást. Véleményem szerint az ipari szövetkezeteknek kellene gyár­tani olyan hasznos és hasz­nálható kisgépeket, melyek a kisüzemi zöldségtermesztés munkáját elősegítenék, s be­szerzésük ára időben is meg­térülhetne. — Egyre többet hallunk mostanában azokról a par­lagföldekről, melyek a ta­laj lejtésviszonyai, körbe­építettségük, egyebek miatt, nagyüzemi művelésbe nem vehetők. De zöldséget, gyü­mölcsöt, szőlőt, lehetne raj­tuk termeszteni, ha akad­na vállalkozó. — Az urbanizációnak nem örvendetes, de, sajnos, gya­kori kísérő jelensége az elha­nyagolt kertek, gyomos udva­rok, gazzal benőtt vlkend- tel-kek látványa. Személyes véleményem az, hogy meg­felelő adózási formákat talál­va mód nyílhatna arra, hogy ezek a területek újra termővé váljanak. Ha például a tulaj­donostól függetlenül adómen­tesen bérelheti valaki — mi­közben akár adóztatás, akár büntetés formájában — a gyo­mos, elhanyagolt telkek gaz­dáit sújtanák; talán előbbre juthatnánk egy lépéssel eb­ben a témában. Modellkísérlet — Egy személyes kérdés; van önnek házi kertje? — Van bizony, 200 négy­szögöl, Kamaraerdőn, s bár felén meghagytam az öreg tölgyfákat, a másik fele kul- túrállapotban van: itt kép­viselteti magát a kertészet minden ágazata. Megtalálha­tó itt a zöldség, a szőlő, a díszkert. Hétvégeken nemcsak pihenés és kikapcsolódás, szá­momra a kertészkedés, ha­nem a hét közben végzett munkám kiegészítője is. Itt lehet kicsiben új fajtákat ki­próbálni, miniatürizált for­mában növényvédelemmel foglalkozni. A kertészet mo­dellkísérletei egy kiskerten belül is lejátszhatók. ★ A beszélgetés végeztével el­tűnődtem’. Végül is mi kell- ahhoz, „hogy több legyen ...”? Intézmények, üzemek har­monikus együttműködése, szé­les vertikumot átfogó tech­nológiák, vetőmag, palánta, gép, munkaerő, szakértelem, tapasztalat, sok egyéb. S ta­lán a nagy francia gondolko­dó több száz éves ajánlása: műveljük meg kertjeinket. Ma is aktuális. Bedő Ildikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom