Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

in fern 4 1977. JUNIUS 12., VASÁRNAP Kapunyitás: hétfőn Húsz olvasótábor a megyében Az olvasótáborok népszerű­sége évről évre nő. Amíg 1973- ban mindössze hat működött Pest megyében, addig tavaly már húsz. A négy esztendő alatt eddig mintegy ezerki- lencszáz fiatal bővíthette iro­dalmi ismereteit az olvasótá­borok keretében, s köthetett egy életre szóló barátságot a ' könyvekkel. . Az idei nyáron ismét húsz Tisztelendok. Palmira Tog­liatti, az Olasz Kommunista *Párt egyik alapítója, majd ve­zetője mondta: „Az olasz po­rondon még nagyon sokáig két erő marad, roi, kommu­nisták és a katolikusok. Kö­zöttünk tehát a dialógus szük­ségszerű”. Az 1946-ban elhunyt Tog­liattinak ez a politikai prog­nózisa ma is érvényben van — talán méginkább, mint meg­fogalmazása idején. Aki vé- jgignézte Róbert László csü- 1 törtökön este befejeződött öt­részes riportsorozatát, maga 'is meggyőződhetett e két erő jelenlétéről, de még inkább arról, hogy milyen eleven közöttük a három évtizede is szükségszerűnek tartott dia- t lógus. Az olasz alsópapság meg­annyi érdekes — emberi mi­voltában is izgalmas — kép­viselője mondta el, hogy miért érzi fontosnak nemcsak köze­ledni az olasz munkássághoz, de együtt is dolgozni vele; ám —. s Róbert László riportjai ezért tetszettek igazán — a tisztelendok meg az olasz mun­kások programja közötti el­térésekre is fény derült. Ér­zelmi okokból vonzódnak a gyáriak közé a munkás papok; és sokkal inkább politikai • íölvilágosultságuk, tudato­sabb valóságismeretük mon­datja a gépek fölé hajlókkal: mi szocializmust akarunk! Akárcsak régebbi, nagy si­kerű riportjaiban (Ültessetek mániákét!, Milyenek a fran­ciák?), ebben az itáliai kép­sorban is élveztük Róbert László riporteri tájékozottsá­gát, és azt az eltanulhatatlan képességét, ahogy beszélgető- társait közlékennyé, fesztele­nül őszintévé teszi. Akárha valami baráti kompánia esti olvasótábort szerveznek me­gyénkben. Programjaikról a táborok leendő vezetői szá­moltak be azon a tanácskozá­son, amelyet a Hazafias Nép­front Pest megyei bizottsá­ga rendezett. Az olvasótáborok célja vál­tozatlan, mondotta bevezető­jében Krisár Miklós, a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának főelőadója: olva­csevegését látnánk, Hallanánk — éppen úgy csörgedeznek mikrofonjába a szavak ... Egy eretnek gondolatként azt azért szóvá tesszük, hogy jobb lett volna, ha nem he­tenkénti eloszlásban, és vala­mivel korábbi műsoridőben vetítették volna a Tisztelen- dáket; mondjuk, úgy három­naponként, és akár az esti Híradót követően. Az elvált asszony. Mind ügyesebben igazodnak képer­nyőre az operettsűrítmények. Még egy órácska sem kell, és hiba nélkül végigfut a három felvonás. Igaz, nem is az álta­lában gyermeteg históriára fi­gyel a néző, hanem az általá­ban kellemes muzsikát hall­gatja, amely — mint most pénteken este is — igényes, kulturált előadásban hangzik el. Körvonalak. Egy újabb em­lékezetes kerekasztalműsor miatt kell megdicsérni a tv külpolitikai rovatát. Pénteken késő este került képernyőre az ötletes című Körvonalak, amelyben a harmadik világ fejlődésének ellentmondásai­ról — elsősorban az afrikai földrész országainak politikai színváltozásairól — esett szó. A beszélgetés résztvevői szovjet szakértők voltak, akik Sugár András műsorvezető kérdéseire válaszolva fejtet­ték ki véleményüket egyebek között arról, hogy milyen ve­szedelmes folyamatok húzód­nak meg a nagy hangon hirde­tett szocialista jelszavak mö­gött. A nemzeti burzsoáziák fedezik így taktikájukat, amelynek fölismeréséhez kitű­nő alkalmat adott ez a beszél­getés. Akácz László sóvá nevelni elsősorban a munkás- és parasztfiatalokat. Felkelteni bennük az önmű­velés iránti igényt. Az első olvasótáborok né­hány nap múlva megnyitják kapuikat. A hétfőn nyíló pi- lisszentkereszti szlovák nyelv­művelő tábor munkájában huszonhat pilisszentkereszti, pilisszentlászlói és pilisszán­tói szlovák nemzetiségű tanu­ló vesz részt. Ugyancsak hétfőn találkoz­nak először egymással a szent­endrei járás irodalmat ked­velő általános iskolás diák­jai a visegrádi olvasótábor­ban. Három nappal később, csütörtökön pedig megnyitja kapuját a leányfalui német nyelvművelő tábor is. A hónap végén Korányban rendezik meg a dabasi járás, Balaton- akaliban pedig a nagykőrösi fiatalok táborát. Júliusban Gödön két tábort is nyitnak. Először a váci já­rás szlovák nemzétiségi ta­nulói, majd pedig általános iskolás diákjai részére. Ugyan­csak két tábor lesz Érden, a művelődési központ szervezé­sében, összesen hetven álta­lános iskolás részére. Gödöl­lőn a szakmunkástanulók, Szentendre-Izbégen a képző­művészetek iránt érdeklődők, Szigetmonostoron pedig a munkásmozgalmi-helytörténe­ti kutatással foglalkozó fia­talok tölthetnek majd együtt tíz-tíz napot. Az augusztusi program is gazdagnak ígérkezik. Zebe- gényben két tábort is rendez­nek váci, fóti és dunakeszi diákok, szakmunkástanulók ré­szére. Szobon a középiskolá­sok találkoznak majd. Gödöl­lő város és a járás százötven úttörője Balatonlellén vesz részt tíznapos táborozáson. Szigetszentmártonban nemze­tiségi és képzőművészeti tá­bort szerveznek. S ami újdon­ság: Veresegyházon megyei cigányfiatalok olvasótábora kezdi meg működését augusz­tus 15-én. A húsz tábor munkájában nyolcszázhatvan fiatal vesz részt az idén, százhússzal több, mint az elmúlt eszten­dőben. Programjaikban az ol­vasáson, a könyvelemzéseken kívül vetélkedők, múzeumlá­togatások és kirándulások is szereidéinek. P. P. TV-FIGYELŐ Közgazdásznak készül a szerszámkészítő A gépek szeretetét, a von­zalmat irántuk, édesapjától örökölte Barta István. Együtt határozták el: az általános is­kola elvégzése után gépipari technikumba jelentkezzék. A hideg zuhany, hogy az óriási túljelentkezés miatt nem vet­ték fel, csali rövid időre hű- tötte le, ősszel már a MüM. 21-es Iparitanuló Intézetének diáikja volt. 1961 szeptemberében, elő­ször lépte át a Mechanikai Művek kapuját. — Első perctől szorgalma­san, lelkiismeretesen dolgo­zott, igyekezett mindent meg­tanulni, ellesni tőlünk — mondják régi mesterei, mun­katársai. — Jó szerszámké­szítő lett a kis Pista gyerek­ből — teszik hozzá. Iskola a honvédségnél A „kis Pista gyerek” aztán bevonult katonának, ahol új élmények, új benyomások ér­ték, s mindez életútjában is új fordulatot' hozott. A két­évnyi katonaidő alatt nagy lendülettel és lelkesedéssel kapcsolódott az ifjúsági moz­galomba, alakulata KISZ- csúcsvezetőségébe is bevá­lasztották.. tudnak mit kezdeni a szabad idejükkel,... de azt is, hogy lappang bennünk az érdek­lődés, fel lehet őket rázni. Ügy éreztem, rám vár ez a feladat. Szinte örültem is, hogy fel­használhatom a katonaság­nál szerzett ismereteimet, ta­pasztalataimat. Barta Istvánt — miután 1969-ben elküldték egy öt­hónapos KISZ-iskolára, meg­bízták a KISZ vállalati bi­zottságának irányításával, majd a következő választáson titkárrá választották. Csupán néhány hete mondott búcsút az ifjúsági munkának. — Olyan elismerést vívott ki magának a fiatalok között munkája, igyekezete, tudása — mondta a vállalati pártbi- zottság^ titkára —, hogy szin­te gondot is okoz. A követ­kező titkárokat ugyanis mind hozzámérik — mérjük —. így aztán nem lesz könnyű a dol­guk. Barta István rászolgált arra, hogy a mozgalmi és a gazdasági vezetők, egyenran­gú partnerként kezeljék. Négy év — egy alali Innen a harmincon, még nem jelent lemondása eltá­volodást is a KISZ-élettől. teljes vonzódása fordulatot vett, érdeklődése egyre in­kább a politikai gazdaságtan, a közgazdaságtan felé fordult. A marxizmus—leninizmus es­ti egyetem harmadéves hall­gatójaként hamarosan vizs­gáztatói előtt ad számot tu­dásáról, majd újabb tanul­mányok következnek. — Javasoltak az érettségi nélküli egyetemi előkészítőre. A középiskola négyévi tan­anyagát igen nehéz megta­nulni egy év alatt, csak azért vállalkoztam erre, mert tud­tam, támogatnak, mellettem állnak a munkahelyemen. He­tente kétszer egy-egy teljes nap tanulunk a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen. Ugyancsak heti két al­kalommal egyik rendszer- szervező mérnökünk — kon­zultánsként — átveszi velem az anyagot, tarnt, gyakoro­lunk. Rajtam kívül még két munkatársam készül egyete­mi felvételire, a „közgázra” azonban csak én, egyedül. Megtalált hely — Visszatérve munkahe­lyemre — idézi a múltat — sok mindenre felfigyeltem, amit korábban nem vettem észre. Láttam többek között, ! hogy a fiatalokban sokszor kevés a közösségi érzés... nem Mostanában ugyan minden energiáját másra kell össz­pontosítania, mert mint mond­ja: — Nagy fába vágtam a fejszét, ezért adtam át a sta­fétabotot. A hajdani gépek iránti erő­A napokban kezdődött szá­mára nagy erőpróba. Vezetői nem kételkedtek tudásában, szorgalmában, másként nem is küldték, nem javasolták volna. Ö viszont, becsülete­sen, csak azt hajtogatja: — Amit tettek és dinit még tehetnek Munkásművelődés a Nagykőrösi Konzervgyárban Tanulságul is érdemes hírt adni Nagykőrösről, a kon­zervgyáriak közművelődésé­ről. Annak ellenére, hogy a példa nem mindenben köve­tésre érdemes, de a negatív elemekből van kevesebb és ezek inkább a növekedés tor­zulásai, mintsem alaphibák. Hiszen a 3 ezer 700 embert foglalkoztató Nagykőrösi Kon­zervgyárban figyelemre méltó eredményeket értek el a munkások műveltségi szintjé­nek emelésében. A megtett út azt bizonyítja, hogy előbb­re lépni csak tervszerű, ki­tartó munkával és a különbö­ző ösztönzők egyidejű alkal­mazásával lehet. Műveltségről, művelődésről nehéz bizonyító erejű adatok­kal beszélni. Az talán mégis kifejez valami lényegeset, hogy a korábbi évek minimu­mához képest 42 százalékra nőtt a szakmunkások száma a konzervgyárban. Ez az arány messze meghaladja konzerv­ipari átlagot, sőt az országos értéket is Az alap: a tanulás — A fejlődéssel elégedettek lehetünk, de az eredménnyel már kevésbé, mert vállala­tunk technológiai szintjéhez képest a munkások 50 száza­lékának kellene szakképesí­téssel rendelkeznie — mondta Friss Antalné, a szakszerve­zeti tanács titkára. — ön­magunkhoz képest tehát még el 'vagyunk maradva, ezért intenzíven tovább kell foly­tatni a több mint egy évtize­de megkezdett munkát. Esetleg erőszakolt fordulat­nak tűnhet, hogy a művelő­désből indult gondolat a szak­munkásképzéssel zárult. Pe­dig a kettő szervesen össze­függ úgy is, hogy az általános és a szakmai műveltség tesz alkalmassá a kulturális érté­kek árnyalt befogadására. A technikai fejlődés ' objektív kényszerítő ereje mellett ezt is felismerték a Nagykőrösi Konzervgyárban. Csaknem ti­zenöt éve, hogy a Kossuth Is­kola pedagógusainak segítsé­gével általános iskolai tanfo­lyamot szerveztek a gyárban, s azóta évente mintegy negy­venen végeznek egy-egy osz­tályban. Megkezdték a felnőtt szakmunkásképést is, sőt a város konzervipari szakkö­Minden tőién} telhetőt meg­teszek a sikeres felvétel^ ér­dekében. Nem szeretnék szé­gyent hozni a vállalatomra. „A minden tőlem telhető” mögött hihetetlen sok áldo­zat húzódik meg. Esténként és éjjelente tud csak otthon tanulni,' hiszen nem hagy­hatja kát kicsi gyermekük minden terhét-gondját fele­ségére, aki szintén képezi magát, nem tölti idejét tét­lenül a gyermekgondozási se­gély alatt. A mechanikával kötött szerződés értelmében műszakira jzoló-tanfolyamot végez. Nagyon ritkán, nagyon ke­vesen merjük, merik azt ki­jelenteni: boldog és elégedett vagyok. Barta István e ritka kivételek közé tartozik. Így búcsúzik: — Megtaláltam helyemet. Ezer szállal kötődöm a vál­lalathoz, erkölcsileg és anya­gilag egyaránt megbecsülnek. Mostariig minden úgy sike­rült, ahogy szerettem vol­na. .. Dodó Györgyi zépiskolájában most érettsé­gizik a külön konzervgyári osztály, jó néhányan már a főiskolát is elvégezték a vál­lalat támogatásával. Tisztele­tet parancsoló eredmény. — A konzervipari gépsorok- nagy teljesítményű berende­zések, az alapos szakmai is­meret haszna a jobb minőség­ben és a nagyobb termelé­kenységben jelentkezik — magyarázta a vszt-titkár. — Bátran alkalmaztuk az anya­gi ösztönzést: a jó szakmun­kások nem ritkán 50 százalék­kal többet keresnek, mint a képzetlen dolgozók. Vállala­tunk határozatot hozott arra is, hogy a gépsorokat csak szakmunkások kezelhetik. Tudatosan irányított A műveltség fogalmához az általános és szakmai ismere­teken kívül egyre inkább hozzá tartozik a politikai kép­zettség. Az érdeklődés növe­kedését mutatja, hogy a kon­zervgyárból az elmúlt évek­ben többen jelentkeztek a marxizmus—leninizmus esti egyetemre, mint az egész vá­ros .rendelkezésére álló he­lyek száma. Ez is tudatosan irányított folyamat eredmé­nye, hiszen már nagy múltra tekint vissza a gyári közép­szintű tanfolyam, ahol a hallgatók túlnyomó része szintén munkás és a tömeg­politikai oktatásban 55 szemi­nárium működik. Újra és újra kísért a mennyiségi szemlélet a műve­lődésben is. Ezért bujkál jo­gosan a kétkedés, ha azt hall­juk, hogy a szocialista brigá­dok értékelésénél figyelembe veszik: kik vettek részt a szemináriumokon De a kon­zervgyáriak érdekes módszert alkalmaznak: a szeminárium- vezető a hallgatók aktivitását értékeli, hogy részt vettek-e az anyag közös feldolgozásá­ban. Ezzel valószínűleg kö­zelebb kerülnek a tartalmi vonatkozásokhoz, mintha csak a számszerűségre figyelnének. Ismét a számok? Végül is kö­vetkeztetésekre alkalmasak. A 60 ezer kötetes műszaki és szépirodalmi könyvtárba 60 folyóiratot járatnak rendsze­resen, az olvasók száma meg­közelítően ezerhatszáz. A gyárban évente 6—8 ismeret- terjesztő műsort rendeznek országosan ismert előadók közreműködésével. Rendsze­resítették a hétvégi, kétnapos kirándulásokat, amelyeket múzeumlátogatással és mű­emlékek megtekintésével köt­nek össze. S hossza-vége nincs a brigádvetélkedők fel­sorolásának. Az üzemen belül Mindezek után kissé meg­lepő: a Nagykőrösi Konzerv­gyárnak nincs művelődési há­za. A rendezvényeket az ok­tatótermekben, az ebédlőkben tartják és gyakorlatilag sem­milyen kapcsolatuk nincs a városi művelődési központtal. Amolyan belterjes közműve­lődési munkát folytatnak. An­nak ellenére, hogy a vállalat megbízottja is tagja a városi művelődési központ társadal­mi vezetőségének és rendsze­resen kapják a meghívókat, nem is mozgósítanak a mű­velődési központ rendezvé­Szombaton befejeződött a tanítás az ország 529 gimná­ziumában" és szakközépiskolá­jában. A gimnáziumok I—II— III. osztályaiban osztályonként 23—24 ezer, a szakközépisko­lákban osztályonként 26—29 ezer diáknak jelezte a csen­gőszó az 1976—77-es tanév év­végét. A gimnáziumokban megközelítően 23 ezer a szak- középiskolákban 29 ezer I. osztályos veszi át a tenévzáró- kon az, első középiskolai bizo­nyítványt. Jövőre az ideinél előreláthatólag mintegy 1700- zal több, megközelítően 50 ezer negyedikes lesz a középisko­lákban. nyeire. A színházi előadások­ra sem. A vállalati autóbu­szok hetente 2—3 alkalom­mal Budapestre hozzák szín­házba a dolgozókat, ebben az évben megközelítően ezer je­gyet vásároltak gyáriak, s 280 bérletük van a kecskeméti Katona József Színházba. Gyakran azokra a darabok­ra utaznak, amelyeket Nagy­körösön is bemutatnak. — Dolgozóinkat nem elégí­tik ki' azok a feltételek, ame­lyeket a művelődési központ nyújt — indokol Friss Antal­né. — Ha megnézünk egy elő­adást, színházba akarunk menni. Mi nagyon örülnénk, ha kialakulna a jó kapcsolat a művelődési központtal, de elsősorban a gyáron belüli rendezvényeinkhez várunk segítséget. Például a vetélke­dők kérdéseinek kidolgozásá­hoz, irodalmi vagy zenei kis­előadások megtartásához. — A konzervgyáriak sem­milyen segítséget nem kértek és nem kérnek tőlünk — tette hozzá a maga vélemé­nyét Kiss István, a városi művelődési központ igazga­tója — Mindent maguk csi­nálnak, még a nyelvtanfolya­mainkra sem jelentkeznek. S mi is hiába megyünk, tapasz­taltam: nem fogadnak szíve­sen. Például a színházi bér­letünkre, amelyben három szolnoki, három kecskeméti, két szegedi és két országos rendező irodai előadás van, mindössze 15 bérletet vett a szakszervezet, aztán odaaján­dékozta a nyugdíjasoknak. A dolgozók között nem is ke­restek érdeklődőt. Mi szíve­sen várjuk a konzervgyária­kat, ha ide behozzák a ren­dezvényeiket, mi mindent in­gyen adunk. De hát én men­jek ajándékozni, mint egy rossz ügynök? Szocialista szerződés sincs közöttünk, de azért kapcsolat van: á műve­lődési központ előcsarnoká­nak kifestését a gyár vállal­ta a nyárra. Pro és kontra Tények: a művelődési köz­pont és a konzervgyár között gyalogszerrel tízpercnyi az út. Telefon van. Az együttműkö­dést mindkét nyilatkozó szí­vesen venné. Tartalmi' kap­csolat nincs a művelődési központ és a gyár között. A művelődési központ tucatnyi szakkörében alig akad kon­zervgyári. Ami a színházi kö­rülményt illeti: nem kitűnő, de nem rossz az adottság. Autóbusszal „valóságos” szín­házba menni többletélmény, csakhogy a külsőség, eszköz és nem válhat tartalompót­lékká. Az utazást a vállalat fizeti. A művelődési központ­nak ki kell lépni a saját falai közül, nem feltétlenül mindig az ^ embereket kell behozni. Nem az a lényeg, hogy kinek a statisztikáját gyarapítja egy rendezvény. Példa: a Nagykőrösi Kon­zervgyár szocialista brigád­jainak vetélkedőjéhez az iro­dalmi kérdéseket Szabó Sán- dorné, a városi könyvtár vezetője állította össze. Ki­dolgozta azoknak a könyvek­nek a felsorolását, amelyek­ből a brigádok felkészülhet­tek, s ha a gyári könyvtárból hiányzott a könyv, ki is köl­csönözte ... Kriszt György ■ A tanévzáró ünnepélyeket június 12—20 között, az isko­lák igazgatói által kijelölt na­pon tartják. Az új I. osztályo­sok beírásának időpantja az idén június 20. Szombaton véget ért a tanév a szakmunkásképző intézmé- nyekben is. Az évzárókat jú­nius 25-ig mindenütt megtart­ják, s ezt követően kezdődnek a körülbelül július közepéig lezajló szakmunkásvizsgák. Ezúttal mintegy 50 ezer fia­tal vesz véglegesen búcsút az iskolától, s foglalja el helyét a munkahelyeken. A középiskolákban és szakmunkásképzőkben Befejeződött a tanítás i k

Next

/
Oldalképek
Tartalom