Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

%)(írhtv 1977. JUNIUS 12., VASÁRNAP Belgrád előtt.. Moszkva—Párizs—Bonn—Washington—Kairó Az Amin-ügy — Castro-nyilatkozat az amerikai tv-ben Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja háromnapos hivatalos olaszországi látogatását befejezve Rómában sajtóértekezletet tartott. Képünkön: Kádár János és Púja Frigyes külügyminiszter sajtóértekezleten. Kádár János s Magyar Népköztársaság római nagykövetségén találkozott és megbeszéléseket folytatott lJUgi Longóval, az OKP elnökével és Enrico Berlinguerrel, a párt főtitkárával. Képünkön: a magyar és az olasz pártvezetők, tárgyalás közben. részletet feltáró televízió­nyilatkozata, amelyet először láthatlak képernyőiken az amerikai nézők tízmilliói. A washingtoni jelentések a té­vé-közvetítés visszhangjáról először is azt emelik ki, hogy az átlagnézőt meglepte Fidel Castro megnyerő, fiatalos kül­seje, s az ember, akiről eddig annyi rosszat hallott, most kellemes hangon megszólalt, rendkívül meggyőzően érvel­ve. Castro bizonyította, hogy az amerikai reakció, még az Eisenhower—Nixon korszak­ban milyen kíméletlenül, mi­lyen jogtalanul tört a kubai népre. Vagy hogy milyen gyilkos merényleteket szerve­zett a CIA Castro ellen, az utolsó a 70-es évek elején tör­tént. (Megiegyzendő, hogy a hivatalos Washington is elis­mert vagy nyolcat a Castro elleni akciók közül...) A washingtoni visszhangban az áll, hogy az amerikai nézők meglepve hallották a kubai vezető válaszait az Angolában tartózkodó kubai fiatalokról csakúgy, mint arról, hogy hány fogoly tölti szabadság- vesztés büntetését azért, mert a kubai szocialista rendszer ellen próbált fordulni. Castro kifejezte reményét, hogy Car­ter elnök alatt a kubai—ame­rikai kapcsolatok normalizá­lódnak, de azt is hozzátette, hogy ez jobbára csak egy ké­sőbbi időszakban következhet be. Az amerikai tévénézők végül azt is láthatták, hall­hatták, hogy Fidel Castro hi­tet tett a Szovjetunióval való szoros barátság és együttmű­ködés mellett. A legfontosabb a kubai— amerikai viszony kedvezőbb alakításában, hogy az USA megszüntesse a szocialista szigetországgal szembeni em- bargótv s, iiogy. -noiyn&is a.lat- pókra -Jiie|yééze a ' két ország kereskedelmét. ' j Pálfy József Szovjet-egyiptomi közlemény Iszmail Fahmi elutazott Moszkvából Szombaton hazautazott Moszkvából Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, aki a szovjet és az egyiptomi fél között létrejött megállapodás alapján tett látoga­tást a Szovjetunióban. A repülőtéren Fahmit Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és más hivatalos személyiségek búcsúz­tatták. A Közel-Kelet békéje csak az izraeli megszálló csapatok­nak az 1967. június 4-i határok mögé történő visszavonása, a Palesztinái nép elidegeníthetet­len jogainak biztosítása alap­ján képzelhető el — hangsú­lyozza az a szovjet—egyipto­mi közös közlemény, amelyet Iszmail Fahmi miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter szombatón véget ért látogatása alkalmából hoztak nyilvános­ságra. A felek felhívták a figyel­met arra, hogy az arab terü­letek megszállása, Izrael obst- rukciós politikája következté­ben fennáll az újabb katonai összecsapás veszélye. Síkra- szállnak a Közel-Kelet prob­lémáival foglalkozó genfi bé­kekonferencia mielőbbi — 1977 őszénél nem későbbi — felújí­tásáért a Palesztinái Felszaba­dítást Szervezet részvételével. A tárgyalásokon különös fi­gyelemmel elemezték a Szov­jetunió és az EAK kapcsolatai politikai alapjai megszilárdítá­sának, a két nép javát szolgáló együttműködés bővítésének a lehetőségeit. Fahmit fogadta Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára és megbeszélést folytatott vele a szovjet—egyiptomi kap­csolatok témaköréről, a közel- keleti helyzetről és a kölcsö­nös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról. Fah­mi tolmácsolta az SZKP főtit­kárának Szadat egyiptomi el­nök üdvözletét. Iszmail Fahmi egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter, szombaton, elutazása előtt nyilatkozatot adott a TASZSZ szovjet hír- ügynökségnek. Megállapította: barátságunknak és együttmű­ködésünknek több mint hu­szonöt esztendős múltra visz- szatekintő, régi keletű, szilárd és széles alapja van. Én különösen elégedett va­gyok a Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkárával és Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszterrel folytatott beszélge­tésekkel. Leonyid Brezsnyev részéről a szovjet—egyiptomi kapcsolatok javítására irá­nyuló világosan és pontosan kinyilvánított készséget ta­pasztaltam. Fahmi kijelentette, hogy derűlátóan ítéli meg a két ál­lam közötti kapcsolatokban meglevő nehézségek leküzdé­sének lehetőségeit. A Közel-Kelettel foglalkozó genfi békekonferencia mun­kájának felújításáról szólva Iszmail Fahmi hangsúlyozta, hogy a tanácskozást nem ké­sőbb, mint ez év őszén, össze kell hívni. A Szovjetuniónak kétségte­lenül a legaktívabb szerepet kell játszania a tanácskozás munkájában — állapította meg végül. Az NDK-román kapcsolatokról Szombaton nyilvánosságra hozták A Német Szocialista Egységpárt és a Román Kom­munista Párt, a Német De­mokratikus Köztársaság és a figrpán.,Szogvalisfa Köztársa­ság közötti-barátság elmélyí­téséről és a testvéri iAfgyütt- működés fejlesztéséről szóló CSAK RÖVIDEN... MOSZKVÁBAN közzétették a Szovjetunió új állami him­nuszának szövegét. A szöve­get a Legfelsőbb Tanács El­nöksége törvényerejű rende­lettel hagyta jóvá. KÉT TÜSZ és hat dél-ma- lu-kui fegyveres életét vesztet­te, további négy túsz és két katona pedig megsebesült, amikor szombaton hajnali 'öt órakor a holland tengerész­gyalogság megrohamozta a Groningen közelében veszteg­lő vonatot és kiszabadította a félszáz túszt. Ezzel egyidőben a tengerészgyalogság a bo- vensmildei iskolánál is roha­mot indított — itt áldozatok nélkül sikerült kiszabadítani a túszokat. Az akcióra a túsz­dráma huszadik napjának reg­gelén került sor, azt követően, hogy a hatóságok és a kijelölt közvetítők szerint is minden­fajta tárgyalási kísérlet tel­jességgel kudarcot vallott. JAMES EARL RAY, a Nó- bel békedíjas Martin Luther Kingnek, az amerikai polgár­jogi mozgalom egykori veze­tőjének gyilkosa, megszökött a börtönből. Ray életfogytigla­ni büntetését töltötte Tennes­see állam egyik fegyházában, ahonnan öt társával együtt szökött meg. Martin Luther King gyilkosa ezúttal harmad­szor tört ki a fegy házból. Carter-jelentés rnmm **«pm*£; 6» KX VI. 1977 Moszkvában száz ország küldöttei részvételével tartották meg a világvallások képviselőinek békekonferenciáját. Képünkön: Pimen, Moszkva és az egész oroszhon pátriárkája megnyitó beszédét mondja. A logika ellenére, a tényekkel szemben A logilta ellenére, a tények­kel szemben címmel James Carter elnöknek a helsinki megállapodások végrehajtá­sáról az amerikai kongresszus európái biztonsági és együtt­működési kérdésekkel foglal­kozó bizottsága elé terjesztett terjedelmes jelentéséről ír Sz. Visnyevszkij, a moszkvai Pravda szombati számában. Elöljáróban megállapítja, hogy az öt fejezetből, 93 ol­dalból álló jelentés egyes kér­déseket egész egyszerűen el­hallgatott, vagy feltűnően Ia- konikus módon válaszolt meg. A Varsói Szerződés tagálla­mainak arról a javaslatáról, hogy a nukleáris fegyverek elsőiként való alkalmazását tiltsák meg, valamint a NA­TO és a Varsói Szerződés bő­vítésének betiltásáról, előter­jesztett javaslatról csupán annyi mondanivalója van a Carter-jelentésnek, hogy a NATO-szövetségesek ezeket a javaslatokat elutasították. Meg sem próbálja igazolni az ___________ _____ el fogadhatatlan álláspontot. I célja az, hogy eltereljék a tő- Nem ad érdemben választ a I késállamok néptömegeinek fi­jelentés arra a szovjet kezde­ményezésre sem, amely euró­pai konferenciák összehívá­sát javasolta az energetika, a szállítás és a környezetvéde­lem problémáinak megtár­gyalására. Az amerikai elnök jelenté­sének a szovjet—amerikai ke­reskedelmi • kapcsolatokról szóló része az elégtelen sta­tisztikai adatokra hivatkozik, láthatólag azért, hogy elterel­je a figyelmet a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti üzleti kapcsolatok bőví­tésének útjában álló valódi akadályokról: az amerikai tör­vényhozás diszkriminációs in­tézkedéseiről. Cikke befejezéseként Vis­nyevszkij ezt a következtetést vonja le: Az emberi jogok védelmé­nek hamis ürügyével folyó szovjetellenes kampány a szo­cializmussal szemben ellen­séges nyugati erők általános aktivizálódásának egyik meg­nyilvánulási formája. Ennek gyeimét azokról a komoly ne­hézségekről, amelyeket a bur- zsoá társadalom a mély gaz­dasági válság, az új politikai és társadalmi megrázkódta­tások következtében átél. Ugyanakkor ezzel a propagan­dakampánnyal gyengíteni pró­bálják a szocializmus vonzó erejét, árnyat kívánnak vetni a szocialista országokra, meg­próbálják akadályozni, hogy a népek megtudják az igazságot életmódunkról, megkísérlik elferdíteni a szovjet külpoliti­ka céljait és elveit, aláásni a Szovjetunió világszerte állan­dóan gyarapodó tekintélyét. Az Egyesült Államok elnö­kének jelentése a Nyugat egyik próbálkozása, hogy kisajátít­sa magának a jogot, a bel- ügyeinkbe való beavatkozás­ra. Ezzel együtt a jelentés szerzői, hasonlóan más ilyen jellegű dokumentumok é6 nyi­latkozatok összeállítóihoz, alighanem tisztában vannak vele, hogy a Szovjetunió sen­kinek sem engedi meg, hogy a tanító szerepében tetszeleg­jen é^; kioktassa, miként old­ja meg belügyeit. Ami az em­beri jogok és szabadságok kérdését illeti a szocialista or­szágokban, tanácsoljuk e jo­gok nyugati bainokainak, ho?v olvassák el a Szovjetunió új alkotmánytervezetét. nyilatkozatot. A közös nyilat­kozatot — a román párt- é* állami küldöttség NDK-beli látogatása alkalmából — pén­teken írta alá Erich Hone- cker, az N SZÉP KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke és Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára román állam­elnök. A nyilatkozat részletesen foglalkozik az NDK—román kapcsolatok továbbfejleszté­sének elveivel, az együttmű­ködés erősítésének legfonto­sabb területeivel, a nemzetkö­zi helyzet alapvető vonásai­val, s a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom nagy szerepével a világpoliti­kában. A nyilatkozat a nemzetközi helyzetet úgy értékeli, hogy mélyreható ■ változások men­tek végbe a nemzetközi erővi­szonyokban a béke és a szo­cializmus javára. E forradal­mi változások következtében mindinkább érvényesül a vi­lágon az enyhülés, a bizalom és az államok közötti egyen­jogú együttműködés irányvo­nala. Az NDK és Románia síkraszáll a helsinki záróok­mánynak, mint egységes egész­nek, a szigorú betartása és következetes végrehajtása mellett, hangoztatva, hogy a belgrádi értekezletnek új, erő­teljes ösztönzést kell adnia azon erőfeszítések folytatá­sára, amelyek a biztonság erő­sítését és az együttműködés fejlesztését célozzák földré­szünkön és a Helsinkiben el­fogadott célok gyakorlati meg­valósítását szolgálják. Az NDK-román nyilatkozat az európai béke, biztonság és együttműködés szempontjából alapvető jelentőségűnek mi­nősíti a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé ta­valy novemberi bukaresti kezdeményezéseit. GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter Mexikóból jövet az éjszaka Washington­ba -érkezett és tárgyalt Vance külügyminiszterrel a két or­szág külügyminisztériumá' érdeklő kérdésekről. Gensche , még az éjszaka továbbutazót Párizsba, hogy Guiringau !" külügyminiszterrel Schmii kancellár és Giscard d’Estair június 16. és 17-i bonni tf lálkozóját előkészítse. A nyu gatnémet diplomácia vezető je hétfőn utazik Moszkvába. VANCE amerikai külügy­miniszter jövő hónapban ta­lálkozik Ja&szer Arafat PFSZ- vezetővel. I 1 A hét kérdései és képei es oe aaar roppanni a ijüii- caster House-ba, az értekezlet színhelyére. Idi Amin a meg- bízhatóbbnak látszó értesülé­sek szerint ki sem mozdult Ugandából... Az egész Jön? Nem jön, kiutasítják?—játék csak arra volt jó, hogy az af­rikai brit gondokat elleplez­zék, s hogy a nemzetközösség afrikai tagjainak állásfoglalá­sait a sajtóban háttérbe szo­rítsák. Amint vége lett a nem­zetközösség dél-afrikai vitá­jának, felhagytak a polgári sajtóban az Amin-iiggyel is. MI A HATÁSA AZ AME­RIKAI TÉVÉBEN KÖZVETÍ­TETT ELSŐ CASTRO-IN- TERJŰNAK? A kubai—amerikai viszony­ban, amelyet majdnem másfél évtizedig szikrázóan ellensé­gesnek lehetett mondani, mos­tanában minden hét újabb előrelépéssel szolgál. Még ha egyik-másiknak nincs is köz­vetlenül mérhető követkéz-. ménye, mint például Fidel Castro terjedelmes és izgal­mas, őszinte és sok érdekes több részvevő elmarasztalta Nagy-Britanniát azért, hog> nem akart és nem tudott erő­teljes eszközökhöz folyamod­ni a rhodesiai Sm,lth-rezsiir ellen. A nemzetközösség afri­kai tagjai általában azt han­goztatták, hogy szükség van e fegyveres felszabadító harcra ha Rhodesia, Namibia és s Dél-afrikai Köztársaság né­peinek a függetlenségét meg akarják adni, ha az ottani fajüldöző és kisebbségi, fehéi rendszereket meg akarják dönteni. S bár az utóbbi esz­tendőkben felhalmozódtak a keserű tapasztalataik, az afri­kai országok felszólították Nagy-Britanniát, hogy foly­tassa a rhodesiai rendezési kísérleteit. Ugyanakkor a Smith-rendszer elleni gazda­sági szankciók megszigorítá­sát sürgették, így az olajem­bargó érvényesítését. Ha Rho­desia nem jutna olajhoz, egy­hamar feladnák a fehértele­pesek a reménytelen harcot... Erre azonban sem Nagy-Bri- tannia, sem a nemzetközösség több, fehér lakosságú országa nem hajlandó. Érdekes volt megfigyelni, hogy a brit polgári sajtó a dél-afrikai vitáról a közvéle­mény figyelmét ©1 akarván te­relni, óriási teret szentelt az Amin-ügynek. Ellenőrizhetet­len és fantasztikus híreket közöltek arról, hogy az Ugan­dái elnök — akit Londonban nem kívánatos személynek tar­tanak — mindenképpen el akar jutni Londoniba (Iha nem repülőgépen, akkor hajón ...) Felgyorsult a diplomáciai tevékenység üteme Kelet és Nyugat között: a héten szov­jet—francia külügyminiszteri találkozóra került sor, a jövő héten hasonló szintű szovjet— nyugatnémet tárgyalások kö­vetkeznek, közben Genscher, a nyugatnémet diplomácia veze­tője Vance amerikai és Gui- ringaud francia külügyminisz­terrel is tárgyalt. Mi indokolja ezt a sűrű érintkezést? A héten összeült a brit nem­zetközösség. A Londonban megjelent állam- és kormány­fők elsőnek a dél-afrikai prob­lémákról vitáztak. Előrelépést jelent-e ez a dél-afrikai meg­oldás felé vezető úton? Fidel Castro kubai államfő érdekes interjút adott az egyik legnagyobb amerikai tévétársa­ságnak, és a legnépszerűbb ri­porternőnek, Barbara Waiters- nab. Az interjút a héten sugá­rozták, milliók is látták. Mi volt a hatása ennek a Castro- nyilatkozatnak? MI INDOKOLJA A KELET ÉS NYUGAT KÖZÖTT SŰ­RŰSÖDŐ DIPLOMÁCIAI TÁRGYALÁSOKAT? Június 15-én kezdődik Belgrádban az a nemzetközi értekezlet, amelyen 33 euró­pai és 2 észak-amerikai (USA és Kanada) állam képviselői hozzálátnak az idestova két esztendeje kitűzött feladatuk­hoz: eszmecserét folytatnak a helsinki záróokmányban fog­laltak megvalósításáról, meg­vonják az európai biztonság megszilárdításának mérlegét, megtárgyalják a további együttműködést. Ez a nagy jelentőségű találkozó még ak­kor is alapos indokot szolgál­tat a diplomáciai tevékenység ütemének felgyorsulására, ha tudnivaló, hogy az érdemi munka tulajdonképpen csak az ősszel indul meg. De arra is gondolni kell, hogy magasabb szintű kelet— nyugati találkozások szintén esedékesek: közeledik például Leonyid Brezsnyev franciaor­szági látogatásának időpontja. A nyugati hatalmak igye­keznek egyeztetni elképzelé­seiket és álláspontjukat: Gen­scher ezért járt Moszkva előtt Washingtonban és Párizsban. Természetesen épp azért tör­téntek kísérletek az összehan­golásra, mert sok kérdésben feszülnek ellentétek a nyu­gati hatalmak között. Hogy 1 például a belgrádi találkozót ne változtassák valamilyen panasznappá bizonyos ameri­kai szándékok ellenére sem, ' azt Giscard d’Estaánig és Schmidt kancellár egyformán ■ szorgalmazza. De — mondjuk — a közel-keleti kérdésben ; sem vág egybe Washington törekvése Párizséval. És így I tovább... Megjegyzendő, hogy a kö- < zel-keleti problémakörben j most a szovjet diplomácia , vált aktívvá: Iszmail Fahmi j egyiptomi külügyminisztert j fogadták a héten Moszkvában. ] A kairói sajtó a találkozás . kapcsán a szovjet—egyiptomi \ viszony állandó elemeiről írt. , HOZOTT-E ELŐRELÉPÉST DÉL-AFRIKA PROBLÉMÁI- ] NAK MEGOLDÁSA IRÁ- , NYÄBAN A BRIT NEMZET- , KÖZÖSSÉG VITÁJA? j Három napig alkudoztak . Londonban a nemzetközösség 1 33 országának képviselői — I állam- és kormányfők — a < dél-afrikai helyzet megítélé- i séről és a teendő intézkedé- 1 sekről. Egys^er-másszor heves < IvifnlrnrlnGrvlr Hand? f o ír r

Next

/
Oldalképek
Tartalom