Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Uí AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A.MEGYEI TAI'/ÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 137. SZÁM Ára 1 forint 1977. JÜNIUS 12., VASÁRNAP S ok vita volt az 1971. évi I. törvény, ismertebb nevén a tanács- törvény megalkotása előtt a tanácsok önálló gazdálkodásáról. A kételkedők, a pesszimisták azzal érveltek, a tanácsok nem képesek jól ellátni gazdálkodási teendőiket, mert ehhez sem tapasztalataik, sem megfelelően képzett tisztviselőik nincsenek. Több mint fél évtized tények seregét sorakoztatja fel az önálló tanácsi gazdálkodás célszerűsége mellett, s a korábbi merev keretek eltűnése lehetővé tette annak a rugalmasságnak az alkalmazását, mely olyannyira hiányzott a tanácsok pénzügyi tevékenységéből két évtizeden át. Vannak kellemes gondok. Ilyen például a városi tanácsé, Nagykőrösön, ahol idén, örvendetesen, a tervezettnél több célcsoportos Jakás felépítésével lehet számolni. A kivitelező, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat ugyanis felajánlotta, amennyiben a tanács előteremti az anyagi fedezetet, az évi programban szereplő 66 új otthon helyett kilencvennégyet hoz tető alá. Hasonlóan átírható a naptár a nyolctantermes általános iskola építésének előkészítésénél is, ha ... Igen, az anyagi fedezet. A város pénze, ez természetes, fillérre beosztott, mindennek meghatározott helye van, az átcsoportosítás a terv egészét fölborítaná, bátran mondhatjuk, zűrzavart teremtene. Ez az út tehát járhatatlan, de lehet-e veszni hagyni ilyen kedvező alkalmat? S itt szól közbe a tanácstörvény 11. paragrafusának (1) bekezdése, amely így hangzik: „A tanács anyagi eszközeivel önállóan gazdálkodik”. S mivel a célcsoportos előirányzatok szétosztása a megyei tanács hatásköre — a helyi tanácsokkal történt előzetes egyeztetés után—, a megoldás is az említett paragrafusban rejtett. N em nyújtva, részletezve a dolgok hivatali menetét: Nagykőrös Város Tanácsa 15 millió forint ún. pótelőirányzathoz jutott, amiből zavartalanul fedezni tudja a több- leílakások, illetve az iskola építése előkészítésének költségeit. Nehogy félreértés legyen. Ezt a pénzt a városi tanácsnak a későbbi esztendőkben vissza kell fizetnie, fejlesztési alapja arányosan ennyivel csökken, azaz szó sincs valamiféle kikunyerált ajándékról, szemhunyorítással adott juttatásról. Pusztán arról van szó, hogy utat engedve a józan észnek, a pénzt ott adják ki, ahol felhasználásának maradéktalanok a feltételei, s elvonják — időlegesen! — onnét, ahol különböző okok miatt halasztódik az idei esztendőre tervezett feladatok bizonyos része. Van némi alapja az okoskodásnak, az lenne a jó, ha mindenütt minden tervszerűen haladna meg- na’Arozott útján, azaz nem nyílna pénzforrás az átcsoportosításhoz. Ez azonban elvi igazság, elérhető- ‘ ségének reménye csekély, mert hiszen az élet nem laboratóriumi modell, ahol az egyes összetevők a modell alkotóinak tetszése szerint változtathatók. A tanácsok ugyan önállóan gazdálkodnak, de gazdálkodásuk szorosan függ '■ inJúnius 21: KG ST-ü lésszak Varsóban Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy június 21-én Varsóban megnyílik a Köfcsö- nös Gazdasági Segítség Tanácsának 31. ülésszaka. Az ülésszakon a tagországok minisz- tcrelnöiki szinten képviseltetik magukat. A magyar küldöttséget Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke vezeti. Az olasz kormány ülése Beszámoló Kádár János látogatásáról Az olasz kormány hét végi ülésén Forlani külügyminiszter beszámolt Kádár Jánös, az MSZMP KB első titkára római látogatásáról. Hangsúlyozta, hogy a magyar pártvezető először látogatott az Atlanti Szövetség és az Európai Gazdasági Közösség egy tagországába. Ez látogatás arról tanúskodott — mondta a külügyminiszter —, hogy Magyar- ország fejleszteni kívánja kapcsolatait a nyugati országokkal, elsősorban gazdasági téren. Olasz részről ez egyetértéssel találkozott. Megvan a politikai szándék arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődése útfíba álló technikai akadályokat elhárítsuk. Napirenden az öntözés Jó termést ígér a gabona A szeszélyes időjárás eredményeképp milyen képet mutatnak a megye nagyüzemi táblái ezekben a napokban? — kérdeztük a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetőjét, Stagl Józsefet. — A nyár elejei határszemle megyeszerte kedvező terméshozamot ígér — mondotta. — Gabonáink láthatólag 10—12 százalékkal több termést jeleznek: 76 ezer 275 hektárnyi búzával vetett területeinkről, 40 mázsás hektáronkénti termésátlagot várunk, vagyis összesen 304 ezer 100 tonnányit, összesen több min| 100 ezer hektárról kell betakarítani kalászost megyénkben, az aratás végeztéig. Számításaink szerint 15—17 nap alatt elvégezhető lesz a betakarítás egyebek között azért is, mivel 678 kombájn áll az üzemek rendelkezésére. Az őszi árpa már sárgul: két hét múlva kezdhetik az aratást, melynek eredményeképp hektáronként 35 mázsás termés várható. Közismerten ez az a gabonafélénk, melynek betakarítása után jó másodvetésre számíthatunk — természetesen csak akkor, ha kedvezőek a csapadékviszonyok, vagy kielégítő az öntözés. A lucerna betakarítását különösen az állatenyésztéssel foglalkozó szakemberek kísérik fokozott figyelemmel, mivel ez a takarmánybázis része akár szénaként, szenázs- ként, szilázsként, lisztként vagy granulátumként etetve. A lucerna első kaszálásával megyeszerte végeztek a nagyüzemek; 20 ezer 250 hektárról 17 mázsás átlagtermést nyerve. A széna minősége az idei esztendőben különösen jó, mivel — és más szakágazatok szempontjából sajnos — a májusi esők igencsak elmaradtak. A lucernahozamnak mintegy 25 százalékát dolgozták fel lucernalisztnek vagy granulátumnak — mindkét formájában kedvelt ez a takarmánynövény, nemcsak a jól konzerválható- ság, hanem a könnyebb tárolás miatt is: Folynak az időszerű növényvédelmi munkák a gyümölcsösökben, szőlőkben egyaránt. A szükséges agrokémiai kezelést az almástermé- sűek 5 ezer 500 hektáron, a csonthéjasok 6 ezer 700 hektáron, a bogyósgyümölcsűek 1400 hektáron, a szőlők pedig 21 ezer hektáron kapták meg 3-as számmal: autóút és autópálya Építik, fiatalítják Az eredeti terveknek megfelelő ütemben haladnak az M—3-as autópálya építésének munkálatai. Szerencsére jó az összhang a generálkivitelező Betonútépítő Vállalat és a többi — főként részmunkákkal megbízott — cég között, így várhatóan semmi akadálya • nem lesz annak, hogy az eredetileg tervezett határidőre, 1978. őszére átadják a forgalomnak az új út első szakaszát. Bakonyi Ferenc, a Betonútépítő Vállalat főmérnöke nemrég arról számolt be lapunknak, hogy sokhelyütt — így a 10-es és 34-es kilométer- szelvények között — már a befejező munkákon van a sor. Magán az építkezésen egyébként 50 kilométer hosszban mintegy 800 munkásból álló stáb dolgozik. Munkájuk lepet építenek. Az ,aszfalt- gyárról” annyit még mindenképpen iilik elmondani, hogy a maga nemében hazánkban a legkorszerűbbek közé sorolható. Óránként 160 tonna kiváló minőségű aszfalt előállítására képesek nagytermelékenységű olasz gépei, amelyeket nemrég 48 milllió forintért hozatott l>e a vállalat. Az autópálya-építés mellett a Betonútépítő Vállalat feladata az egyre gyakrabban réginek nevezett 3-as számú autóút Gödöllő * és Aszód közötti szakaszának megfiatalítása. A nagy személy- és teherforgalmat lebonyolító útszakasz ugyanis meglehetősen elöregedett, burkolata sokfelé megrepedezett. A várhatóan július elejére befejeződő munkák során az út felszínére aszfaltszőnyeget terítenek. B. P. megkönnyítésére és folyamatosabbá tételére Veresegyhá zon egy új aszfaltkeverő teA vecsési Ferihegy Tsz 40 hektáros tábláján a káposztapalántákat ültetik. Naponta S—6 hektár területet palántáznak. Ilalmágyi Péter felvétele Rézsűvágás az épülő autópálya gödöllői szakaszán. Geleta Pál felvétele máris. A jóízű és méltán népszerű szamóca szedésének és felvásárlásának „szezonközepén” vagyunk, s a termés mennyisége kedvező: hektáronként 50—55 mázsa ígérkezik a rubinpiros gyümölcsökből. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy jelenleg sem felvásárlási, sem értékesítési gondok nincsenek. Mindannak ellenére, hogy 4 ezer 400 hektárnyi területen termelnek cirokot a megyében, a kukorica vetési tervét 101 százalékra teljesítették a gazdaságok, a 63 ezer 942 hektárnyi tervet 524 hektárral tetézve. A kukorica szép, fejlett — csak hát a cukorrépával, burgonyával együtt szomjazik. Az üzemek fontos teendője ezekben a napokban az öntözés. Jó néhány zöldségféle, a paprika, a paradicsom, karfiol, kelkáposzta palántázása, ültetése most időszerű, s a munkálatok ütemesen folynak mindenütt. A korábbi jégkár megyénk zöldségtermő területeit is megviselte: az összes termőterületek mintegy 12—13 százalékát verte el a jég — csaknem 2 ezer hektáron —, a károsodás mértéke 80 százalék körüli. A nagyüzemi táblákon viszont, csakúgy, mint a kertekben, telepítettek az elpusztult növények helyett karfiolt, dinnyét, kelkáposztát, paradicsomot is. A határszemle végeztével talán itt és most lenne hasznos újra felhívni a figyelmet az öntözés fontosságára, hatékonyságára. Rövidesen ülést tart az öntözési operatív bizottság, mely az illetékes vízügyi igazgatóságok és a témában érdekelt szervek részvételével a megye termőterületeire vonatkoztatva munkálja ki a közeljövő tendőit, hogy minél kevesebbet szomjazzanak földjeink. B. Export és minőség Jubileumi vállalások a gödöllői Árammérőgyárban — Nincsenek ez évben sem értékesítési gondjaink — magyarázza Nagy Hajas, a Ganz Műszerművek gödöllői Áram- mérőgyárának főmérnöke. —; Zömében tőkés exportra termelünk. Algériával és Marokkóval, Indonéziával és Peruval, és még számos országgal tartunk fenn üzleti kapcsolatot. Ez természetszerűleg arra kötelez bennünket, hogy kiemelt feladatként foglalkozzunk a minőséggel, menetközben kell megakadályoznunk a hibás készülékek gyártását. Egy- és háromfázisú fogyasz- fásvnérő és kapcsolóóra készül a gyárban. A több mint 2 ezer 500 embert foglalkoztató vállalat termékei keresettek a tőkés piacon, éves tervükben mintegy hatmillió dollár árbevétellel számoltak. — A mostanáig eltelt időszakban, bár nem kevés erőfeszítéssel, a tervezett ütemnek megfelelően dolgoztunk. Biztosítottnak látszik a féléves terv teljesítése mind mennyiségben, mind minőségben. Munkánkat nagyon nehezítette, nehezíti, hogy a tavalyihoz képest is jelentősen romlott az anyagellátásunk. Nem tudjuk időben beszerezni a mágnest, az alumínium fedélanyagot, a zumánchuzalt, hogy csak a leglényegesebbeket említsem. Nagy Lajos a gyár munkaerőgondjairól beszél. Helyesebben inkább arról, hogyan igyekeztek ellensúlyozni azt, hogy jelenleg is 150—160 fizikai munkásra lenne szükségük. — Sikerült Gödöllőtől távoli kis községekben, településeken munkaerőt toboroznunk — mondja —, szál lí fásukhoz újabb bérautóbuszokat állítottunk üzemibe. Így már öt autóbusszal hozzuk visszük bejáró dolgozóinkat. Ezenkívül az Erdőkertesen lévő, 85—90 embert foglalkoztató üzemegységünk bedolgozó rendszert létesített, miáltal negyven munkással gyarapodtunk. Március 31-ig a bakelit ágazatot letelepítettük Baranya megyei üzemegységünkbe, eg is enyhítette gondjainkat. A közeljövőben a forgácsoló ágazat is odakerül. Megtudjuk még, hogy szép hagyományokkal rendelkezik a szocialista brigádmozgalom, s ez olyan erő, amely nap mint nap segíti a vállalat gazdasági és mozgalmi vezetését céljaik elérésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére éves vállalásaik mellett külön felajánlásokat is tettek. Vállalták többek között — féléves szinten — a tervezett termelési érték 10 millió Ft-tal való túlteljesítését, s az eddigi kiértékelés alapján nem is kell szégyenkezniük majd. A létszámgondok enyhítéséért is „hadba szállt” a vállalat nyolcvanhat kis szocialista közössége. Segítségükkel — 36 ezer óra társadalmi munkát végeztek tavaly augusztus óta — április közepén elkészült egy 125 személyes óvoda; birtokba vehették a kicsinyek. D. Gy. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ferdinand E. Marcos elnököt, a Fülöp-szigeteki Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Andranyik Petroszjanc, a Szovjetunió Állami Atomenergia Bizottságának elnöke szombaton elutazott Budapestről. Június 1-től 11-ig tartózkodott hazánkban a neves szovjet tudós, akit fogadott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese. Andranyik Petroszjanc, aki egyben a KGST atomenergia békés felhasználásával foglalkozó állandó bizottságának elnöke, részt vett a bizottság június 7-től 10-ig tartott budapesti ülésén. A Ferihegyi repülőtéren Osztrovszki György akadémikus, az Országos Atomenergia Bizottság elnöke búcsúztatta. tézmények, vállalatok sorának tevékenységétől, olyan értelemben, hogy bevételeik egy része ebből származik, s olyan értelemben szintén, hogy kiadásaik jelentős részét ugyancsak intézmények, vállalatok munkája határozza meg. Ha tehát megfeszül is Vác Város Tanácsa az igyekezettől, teljesítse idei lakásépítési tervét, de — mint ahogy ténylegesen ez a helyzet ma — a panelokat szállító építőipari vállalat akadályokra hivatkozva késedelemmel dolgozik, a pénz fölhasználatlan marad egy ideig. Fölhasználatlan maradna, ha nem érvényesülne a tanácstörvény értő alkalmazása, s a pénz — akár képletesen, akár szó szerint értve — átkerül Nagykőrösre. L átszólag egyszerű könyvelési műveletekről van szó, s a végső aktus valóban az ún. pénzügyi lebonyolítási szakigazgatási szervekre tartozik. Ezt azonban megelőzi az a szakasz, amikor a tanács tagjaival, a lakossággal meg kell értetni a hasznosság és a szükség- szerűség összetartozását, választ adva a seregnyi miértre. Korábban, amikor a tanácsok merev pénzügyi alapokkal gazdálkodtak, a megmaradt pénz veszett summáját félték, s költöttek inkább, minthogy abból év végi pénzmaradvány legyen. Sok és jogos bírálat tárgya volt ez, a rugalmasságnak tehát az észokait könnyen elfogadta a tanácstag, a választópolgár. Ahhoz azonban, hogy higgyenek a rugalmasság kétoldalú működésében, tapasztalat kellett, annak megfogható ismerete, hogy amit most elvisznek, azt holnap visszaadják, s ha nekünk kell hirtelen pénz, mert jól állnak a fejlesztési csillagzatok, akkor másoktól mi is kaphatunk. Ez a szemléleti változás, fogalmazhatunk úgy is, hogy a gazdálkodás egyenességébe vetett bizalom talán a pénzösszegeknél, s a segítségükkel megvalósuló fejlesztéseknél is fontosabb. Igaz, idén a cél- csoportos előirányzatok módosítása hét települést érint, de több esztendőt figyelembe véve, többször hét, vagy öt, nyolc ez. Távlataiban tehát sok tanács kóstolt és kóstol bele a rugalmasság mikéntjébe, az önállóság hol kellemes, hol megpróbáló kötelmeibe. Ne tagadjuk, a legjobb tanító a tapasztalat, egy való tény érzékelhetőbb, mint három elvi útmutatás. A tapasztalatok most már rendelkezésre állnak, s értelmezésük józansága bizonyítja leginkább a gazdálkodás alapjainak megszilárdulását, azt, hogy a tanácsok 'valóban felnőttek megnövekedett feladataikhoz. Mert annak megértése, elfogadása, hogy a mi pénzünk máshol kerül kiadásra, még egy évtizeddel ezelőtt is reménytelen vállalkozás lett volna. Csak a parancsszó segített, amennyiben segített, mert több kárt tett, mint amennyi hasznot hozott. Most meg diktál a józan ész, a belátás. A kettő közötti különbség hűen kifejezi, tanácsaink a tudatos cselekvés más, a korábbival nehezen összevethető szintjére jutottak el. Mészáros Ottó Máshol
