Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

%mtap 1977. JÚNIUS 1., SZERDA Észak—dél párbeszéd év - 72 óra... A párizsi nemzetközi konfe­renciaközpontban hétfőn dél­előtt kezdődött meg a fejlett tőkésországok és a fejlődő or­szágok másfél éve tartó ta­nácskozásának, a nemzetközi gazdasági együttműködési ér­tekezletnek — ismertebb nevén az észak—dél konferenciának — háromnapos, döntő záróülése, amelyen a 27 résztvevő kül- ügy-, illetve pénzügyminiszter próbál tető alá hozni egy vég­ső megállapodást. 1 A FRANCIAK által 1974. őszén kezdeményezett tanács­kozás 1975. decemberében kezdte meg munkáját Párizs­ban. A fejlett ipari országokat 1Ausztrália. Kanada, Spanyol ország, az Egyesült Államok., Japán, Svédország, Svájc és egyetlen egységként a Közös Piac képviseli, míg a fejlődő országokat 19 állam reprezen­tálja: Algéria, Szaúd-Arábia, 'Argentína, Brazília, Kamerun, Egyiptom, India, Indonézia, jlrak, Irán, Jamaika, Mexikó, í Nigéria, Pakisztán, Peru, Ve­nezuela, Jugoszlávia, Zaire és : Zambia. A résztvevők együt­tesen, egyfelől a tőkésvilág 'legnagyobb energia- és nyers- i anyagfogyasztói, másrészt ter- : melói. A tanácskozás célja egy igazságosabb és váratlan megrázkódtatásoktól mentes új gazdasági rend kidolgozása lett volna. Az eredetileg ta­valy őszre kitűzött záróárte- kezletig azonban nem szüle­tett megegyezés és ezért a részt vevők idén tavasz­ra halasztották a befeje­zést, abban a reményben, hogy addig az új amerikai kormány­zat meghatározza magatartá­sát. A fejlődő országok egyrészt a nyersanyagárak indexelését követelik. Ez arra szolgálna, hogy árukat a késztermékek árához kössék, s így mente­sítsék termelőiket az ipari or­szágok inflációjának hatásá­tól, megőrizzék a korábbi vá­sárlóerőt az ipari országokkal szemben. Ugyanezt a célt szol­gálná a nyersanyagárak sta­bilizálására és ennek érdeké­ben egy közös tartalékalap létrehozására irányuló terv. A fejlődő országok másik fő kö­vetelése tartozásaik elengedé­sére, illetve befagyasztására vonatkozik. Az ipari országok a kőolajárak stabilitását, a szállítások garantálását sür­getik. AZ ÉRTEKEZLET hétfői zárószakaszának megnyitása előtt a nyolcak szakértői tar­tottak kétnaposra tervezett és végül három napig tartó ta­nácskozást a francia főváros­ban. A szombaton véget ért egyeztetés után a sajtóban olyan híresztelések jelentek meg, hogy a fejlett ipari or­szágok hajlamosabbak — mint előzőleg bármikor — arra. hogy engedményeket tegye­nek, igy a konferenciának ez­úttal van némi esélye a siker­re. Am midőn hétfőn délután ismeretessé váltak a nyolcak javaslatai, a fejlődő országok küldöttei tartózkodókká vál­tak, vagy éppen joggal ború­san ítélték meg a perspektí­vákat. Mert a fejlett országok csupán rendszeres konzultá­ciót javasoltak a kőolaj-terme­lő és -fogyasztó országok kö­zött, s csak elvi előterjeszté­seket indítványoztak a nyers- anyagárak stabilizálására szol­gáló közös alap létrehozásá­ról, a nyersanyagtermelő or­szágok vásárlóerejének meg­őrzéséről, a harmadik világ legkedvezőtlenebb helyzetben levő országainak megsegíté­sét szolgáló egymilliáird dol­láros segélyakcióról, a fejlődő országok exportbevételeinek stabilizálását vizsgáló tanul­mány készítéséről; továbbá ja­vaslatokat tettek a fejlődő or­szágok adósságaival kapcso­latban, ám ezek részletei egye­lőre nem ismeretesek. Az észak—dél konferencia így ismét nehéz helyzetbe ke­rült. Csupán 72 óra áll ren­delkezésre a megegyezésre, s vajon ennyi idő alatt lehet-e érdemben valóban előrelépni olyan döntő fontosságú terü­leten, amelyen előzőleg másfél éven át állandóan zsákutcába tévedtek. A. B. T. A JAPÁN kormány elhatá­rozta, hogy július 10-re írja ki a félidős felsőházi választáso­kat. Ez alkalommal a 252 tagú szenátus 126 képviselői helye kerül megújításra. Todor Zsivkov Moszkvában Befejeződtek a szovjet-bolgár tárgyalások Szovjet—bolgár közös köz­lemény aláírásával fejeződtek be kedden délelőtt Moszkvá­ban a tárgyalások a szovjet vezetőik és a Todor Zsivkov vezette párt- és kormánykül­döttség között. Szovjet rész­ről a látogatás eredményeit összegező okmányt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, bol­gár részről Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az államtanács el­nöke írta alá. Az aláírás előtt Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov baráti megbeszélést tartott. A kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecsere során Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov megkülönböztetett fi­gyelmet szentelt a kapcsolatok hatékonyságának fokozásával összefüggő kérdéseknek, han­goztatva, hogy a két ország sokoldalú együttműködése megfelel a szovjet és a bolgár nép, valamennyi szocialista ország népe érdekeinek. Folytatták az eszmecserét a kommunista és munkásmoz­galom időszerű kérdéseiről, a nemzetközi problémákról. Ez­zel kapcsolatban aláhúzták, hogy a két ország elsőrendű jelentőséget tulajdonít a fegy­verkezési hajsza beszünteté­sének és a leszereléshez való átmenetnek, s ezt a célt szol­gálják a szocialista országok által előterjesztett gyakorlati indítványok. A kétnapos szovjet—bolgár tárgyalások eredményeit ösz­szegezve a moszkvai rádió kedden délben rámutatott, hogy mindkét delegáció a hel­sinki záróokmány végrehaj­tására összpontosította figyel­mét és kiemelte a politikai enyhülés katonai enyhüléssel való kiegészítését. A tárgya­ló felek elismeréssel értékel­ték a Varsói Szerződés Poli­tikai Tanácskozó Testületének ülésén tavaly novemberben előterjesztett új javaslatokat. SPANYOLORSZÁG Választási kampány a televízióban Torcuato Fernandez Mi­randa, a spanyol képviselőház elnöke, kedden sajtóértekez­leten jelentette be, hogy egy héttel ezelőtt benyújtotta le­mondását János Károly ki­rálynak, aki azt elfogadta. Madridi megfigyelők szerint e fejlemény következtében lehetséges, hogy, ha a válasz­tások során Dolores Ibárruri, Az apartheid: háborús bűntett A genfi diplomáciai konferencia döntése Az emberi jogok kérdésével foglalkozó genfi diplomáciai konferencián olyan döntés szü­letett, hogy az apartheidet há­borús bűntettnek számítják. Az értekezlet a nemzetközt jog súlyos megsértésének mi­nősítette azt, ha fegyveres konfliktus esetén a megszálló hatalom kitelepíti a megszállt területről a lakosság egy ré­szét. CSAK RÖVIDEN... A CHILEI NÉPPEL való szolidaritás jegyében hétfőn este Firenzében, Hortensia Al­lende részvételével nagygyű­lést rendeztek. Ez alkalomból a toscanai lakosság körében, gyűjtött 40 millió lírát átadták az Olaszország—Chile Bizott­ságnak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK diplomaták cseréjét javasolta Kubának — közölte a jamai­cai Kingstonban egy magas rangú amerikai hivatalos sze­mélyiség, a Carter elnök fe­leségét kísérte el latin-ameri­kai útjára. Az amerikai terv értelmében, az USA 0—10 dip­lomatát működtetne Svájc ha­vannai nagykövetségén, míg hasonló létszámú kubai diplo. máciai személyzet tevékeny­kedne Csehszlovákia wa­shingtoni nagykövetségén. A forrás szerint Kuba érdeklő­déssel fogadta a javaslatot. A FRANCIA Szocialista Párt székhazában megkezdte munkáját az a tizenöt tagú bizottság, amelyet az FKP, a Szocialista Párt és a baloldali radikálisok május 17-i találko­zóján hoztak létre a baloldal 1972-ben kidolgozott közös kormányprogramjának idősze. rűsítésére. BAGDADBAN megkezdőd­tek a tárgyalások Ahmed Hasz- szán Ail-Bafcr iraki és Gustav Husák csehszlovák államfő között. A RHODESIÁI fajüldöző re­zsim csapatai, amelyek vasár­nap állítólagos zimbabwei ge­rillák elleni akció ürügyén be­hatoltak a Mozambiki Népi Köztársaság területére, hétfőn, s kedden folytatták hadműve­leteiket, és nyugati hírügynök­ségek jelentése szerint, elfog­lalták a rhodesiai határtól 75 kilométerre levő Mapai váro­sát. PHAM VAN DONG, a Viet­nami Szocialista Köztársaság miniszterelnöke kedden hiva­talos látogatásra Finnországból Dániába érkezett. A SZOVJETUNIÓ Legfel­sőbb Tanácsa Elnöksége a szovjet fegyveres erőknek tett szolgálatáért, 80. születésnapja akalmából Lenin-renddel tün­tette ki Pavel Batov hadereg- tábornokot, a háborús veterá­nok bizottságának elnökét. ÜLÉST TARTOTT az oszt­rák kormány és elfogadta Kari Lütgendorf hadügyminiszter lemondását. A miniszternek azért kellett lemondania, mert fegyverkereskedési botrányba keveredett, s hónapok óta az | ellenzék és a sajtó támadá­sainak középpontjában állt. Az Osztrák Szocialista Párt elnök­sége kedden ülést tartott és Kreisky pártelnök-kancellár javaslatára határozatokat fo­gadott el. Ennek alapján kor­mányátalakításra kerül sor. A HADÁSZATI támadó fegy­verek korlátozásával foglal­kozó genfi tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai kül­döttség kedden megtartotta soron következő ülését. a Spanyol KP elnöke képvise­lői mandátumot kap, korej- nöksége jogán ő lesz az új parlament elnöke, amíg a tisztséget választás, vagy ki­nevezés útján be nem töltik. A Franco-korszak alkotmá­nya értelmében a parlament elnökét a király jelölte ki öt­éves időszakra. A politikai pártok követelései közé tarto­zik, hogy a képviselőház el­nökét a legtöbb törvényhozás gyakorlatához hasonlóan, vá­lasztások útján jelöljék ki. Fernandez Miranda János király kérésére a választáso­kig hivatalában marad. A Spanyol Kommunista Párt jelöltjének fellépésével kedd délután, a spanyol tele­vízió is bekapcsolódott a vá­lasztási hadjáratba. Mint Is­meretes, egy korábbi megálla­podás alapján a televízió egyenként tízperces időtar­tamra áll a június 15-én tar­tandó parlamenti választáso­kon induló valamennyi párt- és poli tikai csoportosulás ren­delkezésére. A Spanyol Kommunista Párt jelöltjeként Ramon Tamames neves közgazdász, a politikai bizottság tagja mondott prog- ramibeszédet. Az Internacio- nálé elhangzása után ismer­tette á spanyol kommunisták célkitűzéseit. Végezetül kije­lentette, hogy a spanyol, kom­munisták a lakosság legszéle­sebb rétegeinek érdekeit szol­gáló demokrácia megvalósulá­sáért küzdenek. A lakosság aktív támogatásával folytatódik a felforgató eleinek letartóztatása Neto angolai államfő újabb rádióbeszédet mondott Agostinho Neto angolai ál­lamfő hétfő este újabb rádió­beszédet mondott, s bejelen­tette, hogy a múlt héten meg­hiúsított puccskísérletben va­ló részvétel miatt letartóztat­ták Joao Caetanót, az MPLA Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagját, a Népi Felszabadító Fegyveres Erők (FAPLA) vezérkari fő­nökének helyettesét. Közölte, hogy eddig csupán a főváros­ban száz személyt vettek őri­zetbe az államcsínykísérlet résztvevői közül. Vidéken is voltak letartóztatások. Az ösz- szeesküvésbe belekeveredett a FAPLA néhány tartomá­nyi vezetője, valamint a szak- szervezetek és az országos if­júsági szervezet több tiszt­ségviselője. Az elnök felszólí­totta az ország lakosságát, hogy nyújtson aktív támoga­tást a felforgató elemek ül­dözéséhez. Végül megerősítet­te, hogy Angola minden esz­közzel meg fogja védeni a szocialista országokhoz fűző­dő szoros barátságát. Beszédében Neto határo­zottan elutasította a nyugati propagandának azt a hazug állítását, hogy az Angolában tartózkodó kubaiak részt vesz­nek a puccsisták elleni meg­torlásokban. Leszögezte, hogy az államcsínykísérlet végre­hajtói ellen hozott intézkedé­sekben a kubaiak nem vettek és ma sem vesznek részt. Nem kétséges — folytatta Neto —, hogy az Angolában zajló eseményekbe külföl­diek is belekeveredtek. Fel­forgató tevékenységűkkel bi­zonytalanságot kívántak kel­teni népünkben, s különösen a főváros lakosaiban. Céljukat azonban nem érték el. A kül­földiek szerepéről azonban egy későbbi időpontban majd még részletesebben is szólok. Jelenleg az a legfontosabb fel­adat, hogy megtaláljuk az ál­lamcsínykísérlet irányítóit. Az AFP francia hírügy­nökség jelentése szerint az angolai hatóságok felszólítot­ták az országban tartózkodó külföldi újságírókat, hogy a továbbiakban csak a rádió­ban, a televízióban, s a köz­ponti lapokban elhangzó hi­vatalos információkat közöl­jenek az országban zajló ese­ményekről, s tartózkodjanak a találgatásokon alapuló, a tényeknek meg nem felelő kommentároktól. HOLLANDIA A dél-makkui terroristák Beninbe távoznak? A holland igazságügymi­nisztérium képviselője az as- seni sajtóközpontban kedden délben bejelentette, a kor­mány üzenetet kapott a bo- vensmildei iskolában levő ter­roristáktól, hogy jelöljenek ki közvetítőt a tárgyalások foly­tatására. Bár Hágában a kora esti órákban is folytatta ta­nácskozásait a kormánynak a dél-malukui terrorakcióval foglalkozó öt tagja, az asseni sajtóközpontban az igazságügy- minisztérium képviselője az esti órákban azt mondotta. hogy egyelőre nincs válasz a javaslatra. A terroristákkal — mind Bovensmilde-ben, mind a Groningen közelében vesz­teglő vasúti szerelvényben — ren.ds7.cres a telefonkapcsolat, a hatóságok azonban nem ál­lították helyre a két csoport egymás közötti kapcsolatát. A minisztérium képviselő­je egyébként nem támasztot­ta alá, de nem is cáfolta azt a jelentést, hogy a terroristák esetleg az afrikai Benin Népi Köztársaságba, a volt Daho- mey-be szeretnének menni. Vallás, egyház napjainkban (1.) Következetes; töretlen politika Államunk és az egyházak, rendezett viszonya, kölcsönös bizalma, szilárd elvi alapokra épülő jó együttműkö­dése, jellemzi szocialista hazánk, s benne a megye egyházpolitikai hely­zetét. Ezt hosszú, következetes harc­cal, elvileg jól megalapozott, töretlen egyházpolitikával sikerült elérni. Mun­kánkat nehezítette a történelmi múlt ellentmondásos, sok szempontból el­maradott, sőt, részben reakciós örök­sége. Magyarországon már a múlt század végén megszületett a vallás szabad gyakorlásáról szóló törvény, amely ki­mondja: mindenki szabadon Vallhat és követhet bármely hitet, vagy vallást, s azt az ország törvényeinek és a közer- kölcsiség kívánalmainak korlátái kö­zött külsőképpen is kifejezheti, gyako­rolhatja; senkit sem szabad a vallási szertartás gyakorlásában akadályozná, vagy hitével nem egyező vallási cse­lekmény teljesítésére kényszeríteni. A törvény előírja, hogy a polgári és po­litikai jogok gyakorlására való képes­ség a hitvallástól teljesen független. . Vallási hite, vagy egyházi szabályai — olvasható a törvényben — senkit sem menthetnek fel törvényen alapuló bár­mely kötelesség teljesítésétől. Minden­kinek szabad valamely vallásfelekezet­ből kilépni, vagy más vallásfelekezetbe belépni. A törvény tiltja az állampol­gárok vallás szerinti megkülönbözteté­sét; ugyanakkor nem mondja ki az ál­lam és az egyházak teljes különválasz­tását, amely a régi társadalmi rend­szerben, a felszabadulás előtti időszak­ban nem is nyert megoldást. Az idé­zett törvény előírásainak jó része is papíron, maradt; a Horthy-fasizmus ide­jén a kisebb egyházakat törvényen kí­vül helyezték, működésüket betiltották. Mindezeknek csak a felszabadulás ve­tett véget. Az 194a-Öt kÜVCtrt időszakban ha­zánk egyházipolitikai helyzetét külön­féle ténj zők befolyásolták. Népünk gazdasági és kulturális elmaradottsá­got örökölt a régi világtól. A Horthy- fasizmus idején Magyarország Európa elmaradottabb országai közé tartozott A tőkés társadalmi rendszer feudális ma­radványokkal és fasiszta diktatúrával párosult. Ezért hazánk a vallásosabb európai országok közé tartozott. Külö­nösen a római katolikus egyház igen nagy gazdasági és politikai hatalommal rendelkezett. Az egyház tulajdonában volt csaknem egymillió ,katasztrális hold föld, és kezében tartotta a bankok, bá­nyák, ipari vállalatok részvényeinek jelentős részét. Egyházi kézben volt az elemi iskolák háromnegyed része és a középiskolák egyharmaöa. A katolikus főpapok hivatalból tagjai voltak a fel­sőháznak, amely az egyik legmagasabb hatalmi szerv volt a régi államban. A Magyar Kommunista Párt még a felszabadító harcok idején kidolgozta politikai irányvonalát, amely megálla­pítja, hogy a magyar demokrácia biz­tosítja minden vallás szabad gyakorlá­sát addig a pontig, amíg az nem irá­nyul a demokratikus államrend ellen. Az új népi demokratikus hatalom ugyanakkor bejelenti az állam és az egyház teljes mértékű kettéválasztását gazdasági, társadalmi és kulturális té­ren egyaránt. E politika megvalósítá­sáért szállt síkra a párt a felszabadu­lás után. A magyarországi egyházak akkori vezetőinek egy része viszont — a római katolikus egyházban főleg Mindszenty érsek, a református egy­házban Ravasz László püspök, az evan­gélikus egyházban Ordass püspök — hallani sem akart a Magyar Kommu­nista Párt által kitűzött demokratikus feladatok végrehajtásáról. Mind­szenty a felszabadulást a nemzet „nagy tragédiájának” nevezte, az 1945-ös földreform ellen pedig külön körlevél­ben tiltakozott. Az egyházak reakciós vezetői abban reménykedtek, hogy a nyugati hatalmak megszállják az or­szágot, visszaállítják a régi rendszert. Az események azonban nem őket, ha­nem a munkásosztály vezette demok­ratikus erőket igazolták. Az ország új­jáépítése a vártnál rövidebb idő alatt ment végbe. A reakció nem tudta meg­gátolni a földreform végrehajtását, amelyet a Magyar Kommunista Párt kezdeményezett; Sikerült megszüntetni az inflációt; megkezdődött a bányák, a nehézipar, maid a bankok államosítá­sa. 1948-ban államosították a 100 főnél több dolgozót foglalkoztató üzemeket, és sor került az egyházi iskolák államo­sítására, ami jelentős lépés volt az egy­séges szocialista iskolarendszer megte­remtésének útján. Az 1948-ban bekövet­kezett nagy fordulattal győzött a pro­letárdiktatúra, a szocialista forradalom hazánkban. Mindez változásokat idézett elő egy­házi körökben is. Fokozatosan túlsúly­ba kerültek azok, akik megegyezésre törekedtek az egyház és az állam kö­zött. Az egyházon belül kiéleződtek az ellentétek, s közben az egyházak poli­tikai tömegbázisa rohamosan csök­kent. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy népünk véglegesen a szócializmus út­ját választotta. Az egyházak számára egyetlen reális lehetőség volt: meg­egyezni a szocialista állammal, amire 1948—1950-ben került sor. Két jelentős egyházpolitikai vonat­kozású törvény született 1947-ben. Az egyik az 1947-es párizsi békeszerződés törvénybe iktatása, amely kimondja, hogy a magyar állam minden állam­polgárának biztosítja faji, nyelvi, ne­mi és vallási különbség nélkül az em­beri szabadságjogok gyakorlását, ide­értve "a véleménynyilvánítás, a sajtó, a vallásgyakorlat és a gyülekezés sza­badságát. A törvény előírja, hogy ha­zánk jogalkotása és joggyakorlata nem tehet különbséget, megkülönböztetést a magyar állampolgárságú személyek kö­zött fajuk, nemük, nyelvük, vagy val­lásuk alapján. Ezzel összhangban kü­lön törvény jelent meg az elismert val­lásfelekezetek hátrányára fennálló kü­lönbségek megszüntetéséről. Kimond­ta mindazon különbségek megszünteté­sét, amelyek a bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetek jogállása kö­zött valamely hitfelekezet \ hátrányára fennálltak. E törvény alapján a külön­böző egyházakkal teljesen egyenrangú megegyezés történt, ami a református, az evangélikus, az unitárius egyházzal es az izraelita hitfelekezettel 194R- ban, a katolikus egyházzal pedig 1950- ben jött létre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom