Pest Megyi Hírlap, 1977. június (21. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-01 / 127. szám

1977. JÜNIUS 1., SZERDA uffm ‘M xJlmmt A hosszú távú fejlesztési koncepciót valóra váltva a vas­kohóipar egész területén javul majd a munkavédelem, kedve­zően változik a gyártmányok minősége és választéka, javul a termelés struktúrája, meg­szüntetik, illetve minimálisra csökkentik a gazdaságtalan termékek termelését — állapí­totta meg keddi ülésén az or­szággyűlés ipari bizottsága. A Gorjanc Ignác elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Inokai Já­nos, az országgyűlés alelnö- ke, Trethon Ferenc pénzügy­miniszter-helyettes és Drecin József, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese — a képvi­selők a 80 ezer embert foglal­koztató, a nemzeti jövedelem­hez 6,3 százalékkal hozzájáruló vaskohászat helyzetét, hosszú távú fejlesztési koncepcióját elemezték Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhe­lyettes beszámolója alapján. A bizottsági ülés másik napi­rendi pontjaként Szilbereky Jenő igazságügyminiszter-he- lyettes tájékoztatta a képvise­lőket az állami vállalatokról szóló törvény megalkotásának előkészületeiről. Elmondotta: ennek során nagy gondot for­dítanak arra, hogy a gazdasági és jogi követelményeket hosz- szabb távon is kielégítő, rugal­mas szabályozás készüljön, amely kifejezi az állam válla­latainak a társadalom anyagi gyarapításában, a termelőerők és a szocialista termelési vi­szonyok fejlesztésében, a tár­sadalmi szükségletek kielégí­tésében betöltött meghatározó szerepét. A képviselők örvendetes tényként nyugtázták, hogy a törvénytervezetet számos bu­dapesti és vidéki nagyüzem­ben is vitára bocsátják. A két téma vitájában fel­szólalt Méhes Lajos, Jazbinsek Vilmos, Novak Béla (Pest me­gye 16. ráckevei választókör­zet), Vida Miklós, Kangyalka Antal, Karkus Sánd-or, Bálint Istvánná, Bodnár Ferenc, Csa­pó Jánosáé, Szigeti Dezső és Nics János országgyűlési kép­viselő. Korszerűbb géppark A Váci Kötöttárugyár pásztói telepén korszerűsítik a gép­parkot. Eddig már 30 darab NDK-gyártmányú elektromos vezérlésű varrógépet állítottak munkába. A közeljövőben további 30 hasonló érkezik az üzembe. A telepen tréningruhá­kat és női blúzokat varrnak, amelynek mintegy 40 százalékát exportálják. A képen: munkában a varrónők. Fórumok Pest megyében Az otthonteremtők gondjai NEB-vizsgáM - népfrontuktivisták közreműködésével Hogyan és milyen mérték­ben segítik a területileg ille­tékes tanácsok a magánépít­kezéseket? Mennyire haté­kony az önerőből otthont te­remtőknek nyújtott állami tá­mogatás? Megfelelően segítik-e a vállalatoik a lakásépítő dol­gozóikat? Milyen tényezők akadályozzák a lakásépítések megvalósulását? Érvényesűl- nek-e a korszerű, gazdaságos lakásépítést ösztönző rendel­kezések? Megannyi fontos kér­dés, amely az országban több- százezer családot érint, de nem közömbösek az egész társada­lom számára sem. Minden településen Ezért a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közreműködésével vizsgálatot indított, amelyben a magánla­kás-építés helyzetét és az álla­mi támogatás hatékonyságát mérik fel. A vizsgálat kilenc megyére és a fővárosra terjed ki. Pest megye bekapcsolódá­sát a vizsgálatba az indokolja, hogy , területén kiemelkedően magas az önerőből építkezők száma. A IV. ötéves tervben 31 ezer 181 lakás épült me­gyénkben magánerőből, ez a szám a jelenlegi tervidőszak­ban tovább növekszik. Megyénknek egyetlen tele­pülése sim», amelyet ne érin­tenének a magánlakás-építke­zéssel kapcsolatos kérdések Mennyire széles körű a vizsgá­lat? — kérdeztük a Pest me­gyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság témafelelős főelőadóját, Wagner Ottót. — A vizsgálat a megye hét járására terjed ki és érinti dinamikusan fejlődő városa­inkat is, Gödöllőt, Szentend­rét és Vácot. Az állampolgá­rok által kezdeményezett la­kásépítkezés támogatását vizs­gáljuk a városi, illetve a köz­ségi szakigazgatási szerveknél, az OTP területi fiókjainál, az építőipari szövetkezeteknél, az építőipari részleggel rendelke- . o«,,; ző vállalatoknál és termelő- m,VÍ<[ . , , 3 ™ szövetkezeteknél. Továbbá hét- I ifjugardistak kiképzési nyolc intézménynél, mint J óve. A szervezethez tartozó munkaadóknál és csaknek egy I kétezer-négyszáz fiatal rész­tucat szövetkezeti és társasház­építő közösségnél. Beszélgetés a családokkal — A maguknak otthont te­remtők építési gondjai legerő­sebben az építkező családok­nál érhetők tetten. — A vizsgálat alapvető szem­pontja éppen a lakosság vé­leményére épül. Ennek fel­méréséhez kapunk jelentős segítséget a Hazafias Népfront területi szervezeteitől. Az ak­tivisták és a népi ellenőrök június közepéig körülbelül 80 egyéni lakásépítőt keresnek fel azokon a lakóterületeken, ahol a legjelentősebb a magán­építkezés. A személyes beszél­getéseken mintegy feltérké­pezzük az építkezők gondja­it, bajait; sorra vesszük a te­lekvásárlás, az építésienge- dély-kiváltás, az OTP- és a vállalati támogatás minden problémáját. — A vizsgálat megkezdése óta már több építkezési fóru­mot rendezett a Hazafias Nép­front, például Monoron, Gyom­ron és Nagymaroson, Vácott, Dabason, Szentendrén. Milyen észrevételek hangzottak el a leggyakrabban és hol rendez­nek még hasonló fórumokat? — Nagyon sokrétűen vetőd­tek fel a problémáik. A legtöbb kérdés talán az építési enge­délyek kiadására és az építő­anyag-ellátásra vonatkozott. Megállapíthatjuk, hogy ez a forma nagyon hasznos. Júni­usiban rendezünk fórumot Kistarcsán, Isaszegen és Ér­den. — A megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálata ezúttal má­ért nem terjed ki az építő­anyag-ellátásra ? — Bizottságunk tavaly no­vemberben széles körű vizsgá­latot folytatott a magánépítők anyaggal, szerelvényekkel és épületgépészeti cikkekkel való ellátásáról. Ismert, hogy egyes falazó anyagokkal, tüzelés tech - nikai berendezésekkel és házi­vízellátó felszerelésekkel nem volt zökkenőimentes az áruel­látás. Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémák is jelentkeztek. Azóta már tör­téntek intézkedések, amelyek kedvezően befolyásolták az építőanyag-ellátást. Ezeket a korábbi tapasztalatokat fel­használjuk a most folyó vizs­gálat eredményeinek összesí­tésekor. És ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy az építő­anyag-ellátás bizonyos mérté­kig még mirjdiig nehezíti a magánépítkezések megvalósu lését. Mérce a támogatás A KNEB irányításával tar­tott vizsgálatból átfogó képet kaphatnak az országos és he­lyi hatóságok vezetői a ma­gánlakás-építés helyzetéről. Haszna a magánépítők támo­gatásán mérhető majd le. Az . :v í lítési prog ramban az eddigieknél na­gyobb szerepet játszik a ma­gánerőből történő építkezés és ez már társadalompolitikai fel­adat is. Ennek megoldását hi­vatott szolgálni a június 15- ig tartó népi ellenőrzési vizs­gálat. Kriszt György Napirenden: a szarvasmarha­tartás gépesítése Sajtótájékoztató az országos tanácskozásról A Magyar Agrártudományi Egyesület rendezésében jú­nius 7-én kétnapos országos mezőgazdasági gépesítési kon­ferencia kezdődik Sopronban, A tanácskozásról kedden saj­tótájékoztatót tartottak a ren­dező bizottság tagjai az ag­rártudományi egyesületben. A tanácskozáson a szarvas­marhatartás gépesítésének kérdéseit vitatják : meg a részt vevő agrárszakembereik. Külön témakörben lesz szó a számítógép alkalmazásá­nak előkészületeiről az im- tenziv szarvasmarhatartás­ban. A korszerű telepeken je­lenleg száz szarvasmarha gon­dozása hárul már egy szak- ‘ munkásra, és ilyen nagy lét­szám egészségügyi felügyele­te, megfigyelése már csak gépesítve oldható meg. Ezért keresik a megoldást, hogyan lehetne a számítástechnikát a szarvasmarhatartás szolgála­tába állítani. Ez azért is fon­tos, mert egy-egy külföldről importált állat értéke a 80— 100 ezer forintot is eléri. Az. elhangzó 40 előadás kö­zül több is a fejés kérdései­vel foglalkozik majd. A szarvasmarhatelepeken min­denhol a gépesített fejés vál­totta már fel a nehéz kézi munkát, a gépeket azonban külföldről kell importálni, ha­zai gyártása még nem indult meg. A tanácskozáson azokat a megoldásokat keresik, amelynek alapján a fejőgépek hazai gyártása is megkezdőd­het. Sikeres kiképzési év Legfontosabb feladat: a honvédelmi nevelés Július közepén Pest megyei seregszemle Dohoson A megállapodás első részében az egy­házak képviseflői elismerik és támogat­ják a Magyar Népköztársaság alkot­mányos rendjét. Kijelentik, hogy az egyház törvényei szerint eljárnak azon egyházi személyek ellen, akik hazánk törvényes rendje és békés építőmunká­ja ellen fellépnek. Felhívják az egy-, ház híveit, hogy minden erejükkel ve­gyék ki részüket abból a nagy munká­ból, amelyet népünk egésze folytat az életszínvonal emeléséért, a társadalmi igazságosság érvényesítéséért. Támo­gatják a béke megvédésére irányuló törekvéseket, elítélnek minden háborús uszítást. A megállapodás második részében a szocialista állam az alkotmány elő­írásénak megfelelően biztosítja a val­lás hívei számára a teljes vallássza­badságot, és szavatolja az egyházak működési szabadságát. Kormányunk hozzájárult tíz egyházi középiskola működéséhez. Ebbő] nyolc gimnáziuma római katolikus, egy a református, egy pedig az izraelita hitfelekezethez tar­tozik. Végül a megállapodás leszögezi, hogy az állam pénzügyi támogatást nyújt az egyházaknak. Az egyházak anyagi támogatását szolgáló államsegély jelenlegi összege évi 70 millió forint. Ennek felhaszná­lásáról az Állami Egyházügyi Hivatal gondoskodik. Az államsegély három részre oszlik: az egyházi személyek il­letménykiegészítésére, az egyházak szo­ciális intézményeinek költségtámogatá­sára és az egyházi tulajdonban lévő objektumok, műemlékeik karbantartá­sának pénzügyi támogatására. Az egy­házaknak nyújtott anyagi támogatás mindenekelőtt politikai jelentősé­gű. Ezzel is kifejezzük, hogy ha­zánkban az egyházak szabadon végez­hetik hitéleti tevékenységüket. Szocia­lista elveinkből, célkitűzéseinkből nem engedve, a jövőben is arra törekszünk, hogy az állam és az egyházak közti jó politikai viszony fennmaradjon, to­vább mélyüljön. Helytelen lenne az állam és az egy­házak 1948—1950-es megállapodását le­szűkíteni az anyagi támogatás kérdé­sére. Valójában a megállapodás lénye­ge abban állt, hogy véglegesen megtör­tént az állam és az egyházak kettévá­lasztása, s mindkét fél számára elfo­gadható módon rendeződött a politikai együttműködés a szocializmus építésé­ben, a béke védelmében. A lelkiismereti szabadság, hazánkban alkotmányos jog, ebből következik a vallás szabad gyakorlásának joga, ami magában foglalja, hogy az egyházak­nak minden korlátozás nélküli a hit­életi tevékenysége, a vallásos állam­polgárok szabadon gyakorolhatják hi­tüket; állami szempontból, az állam­polgárokra nézve a vallás magánügy. A lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlása szocialista társadal­munkban minden állampolgár elidege­níthetetlen joga, s ezt nemcsak alkot­mányunk biztosítja, hanem a gyakor­latban következetesen érvényre is jut-' tatjuk. A lelkiismereti szabadságot azonban némelyek helytelenül leszű­kítik a vallás szabad gyakorlásának jo­gára, megfeledkezve arról, hogy a vi­lágnézeti meggyőződés szabadsága lé­nyegesen több annál, mint hogy bizto­sítjuk a vallás szabad gyakorlását. Ha­zánkban alkotmányos jog a hitfeleke- zeten kívüli élet, a materialista, az ateista meggyőződés szabadsága is, és természetesen az is, hogy valaki közöm­bös legyen mind a vallásos hittel, mind pedig az ateista meggyőződéssel szem­ben. Adminisztratív eszközökkel, jogi szankciókkal a világnézeti meggyőző­dést nem lehet szabályozni, itt csakis a meggyőzés, a nevelés, az eszmei ne­velő munka segítségével lehet ered­ményt elérni. Csakis úgy lehet előre haladni, hogy tovább erősítjük társa­dalmunk szocialista jellegét. A valóságosság megítélésében követ­kezetesen érvényesíjük Lenin tanítá­sát. .,A vallásos előítéletek ellen — ir­ta Lenin — rendikívül óvatosan kell harcolnunk; sokat ártanak azok, akik a harc hevében megsértik a vallásos ér­zületet. Propagandával, felviliágositás- . sál kell harcolni. Ha kiélezzük a har­cot, felingerel'hetjük a tömegeket; az ilyen harc megszilárdítja a tömegen vallási elv szerinti megoszlását, a mi erőnk pedig az egységben van. A val­lásos előítéletek legmélyebb forrása a nyomor és a tudatlanság; ezek ellen a bajok elten kell nekünk harcolnunk” A lenini elveknek megfelelően par­tunk fellép az ultrabaloldali türelmet­lenség, a szektás álradikalizmus meg­nyilvánulásai ellen. Esetenként elő­fordul, hogy egyesek adminisztratív esz­közökkel, jogi szankciókkal szeretnék korlátozni, visszaszorítani az egyházak hitéleti tevékenységét. Ezek a vallásos világnézetet, az egyházi ideológia léte­zését megengedhetetlennek tartják, mi­vel a vallást, vagy a csalók műve­ként, vagy pedig a tudatlanság termé­keként fogják fel, s a vallási tudatot, az istenhitet egyszerűen a régi társa­dalom káros ideológiai hagyatékának minősítik. Kétségtelen, hogy a ,vallás társadalmi gyökerei jórészt régebbi időkre, főleg a magántulajdonon ala­puló osztálytársadalmakra vezethetők vissza. Ugyanakkor hiba lenne megfe­ledkezni arról, hogy a vallásnak a szo­cializmus építése bonyolult, ellentmon­dásos folyamatában, a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet idő­szakában is vannak gyökerei, amelyek részben konzerválják a régi vallásos tudatot, részben pedig átmenetileg se­gítik is a vallás fennmaradását, táp­lálják a ■ túlvjlági erőkbe vetett hitet, a vallásos világnézetet. A kispolgári türelmetlenség eluta­sítása azonban nem járhat együtt u másik véglettel: a vallásos ideológiával szembeni közömbösséggel, az ideológiai kompromisszummal, az elvtelen meg­alkuvással. A szocializmus vezető ideo­lógiája a marzizmus—leninizmus, amely a dialektikus és történelmi materializ­mus világnézetén alapszik. Ezzel gyö­keresen ellentétes g vallásos világné­zet, amely a valóság lényegét hamisan tükröző szemléletmódot fejezi ki. A világnézet elvi ellentétéből szükség­képpen következik a köztük folyó esz­mei harc elkerülhetetlensége. Ez a harc szorosan kapcsolódik a párt, a KISZ, a szocialista állam ideológiai nevelő mun­kájához, a szocialista tudat és életmód erősítéséhez. Kádár János a XI. pártkongresszu­son rámutatott: „Eredményeink ked­vező alapot teremtenek ahhoz, hogy az Ideológiai, a tudományos és a kulturá­lis életben is tovább haladhassunk elő­re. Fő céluntkat abban foglalhatjuk ösz- sze, hogy tovább erősítjük társadal­munkban a marxizmus—leninizmus eszméit, a szocialista világnézet befo­lyását, a tömegek szocialista tudatát, a szocialista erkölcsöt”. DR. FÖLDI PÁL ben maga mögött hagyta már azokat a rendezvényeket, ame­lyeken számot adtak felké­szültségükről. Ez az időpont tehát jó alkalmat kínált arra, hogy felkeressük Pál Ferencet, az ifjú gárda megyei parancs­nokát, s arra kérjük: összegéz- ze a legfontosabb tapasztala­tokat. 0 Milyennek értékeli a ki- képzést évet? — Az 1976—77-es kiképzési évünk mindenképpen sikeres volt kezdte a beszélgetést. — Nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetem, hogy megoldottuk legfontosabb feladatunkat: ez pedig a fiatalok honvédelmi nevelése. A kiképzési tervün­ket is ennek szellemében állí­tottuk össze. Az előképzés so­rán arra törekedtünk, hogy a néphadseregbe sorkatonai, szol­gálatra bevonuló fiúk az új környezetben is gyorsan meg­állják a helyüket, utóképzé­sünk pedig arra irányul, hogy a leszerelés után szervezetünk­ben hasznosítsák a honvédség­nél tanultakat. Az MHSZ Pest megyei vezetőségével kötött megállapodásunk értelmében rendszeresen közösen rende­zünk lövészversenyeket, a kü­lönböző rádiós és modellező szakkörök tagjai között pedig szép számmal ott találjuk ifjj- gárdistáinkat is. Az MHSZ-től nagy segítséget kapunk a ki­képzéshez: oktatókat adnak és olyan filmeket bocsátanak ren­delkezésünkre, amelyeknek se­gítségével fiataljaink gyorsan elsajátíthatják a legfontosabb tudnivalókat. Kiképzési ter­vünk 1976—77-ben 60 órából állt, s ennek keretében politi­kai és szakfoglalkozásokat tar­tottunk, s ennek során felké-. szültünk arra is, hogy a leg­fontosabb megyei ifjúsági ren­dezvények zavartalanul, prog­ram szerint bonyolódjanak. 0 Megfelelő volf-e az ifjú­gárdisták felkészültsége? — Feltétlenül. Az évközi, megyei szintű válogatóverse­nyek teljes mértékben ezt iga­zolták. Jól vizsgáztak Dabason a szakalegységek, de hasonló tapasztalatokat hozott a ta­valy novemberi ráckevei és a márciusban Dunakeszin meg­rendezett erőpróba is. Az idei kiképzési év utolsó, de talán legfontosabb programja azon­ban még hátravan: július 15— 17-én Dabason rendezzük meg ifjúgárdistáink megyei szemlé­jét. Az egész évi munka alap­ján legjobbnak ítélt szakasz — nem biztos, hogy a megyei szemle győztese is lesz — kép­viseli megyénket az országos versenyen, amelyre augusztus 14—20 között kerül sor Veszp­rémben. Az ide utazók a ver­senyt megelőzően kéthetes fel­készítésen vesznek részt Szent­endrén, a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán. A járási-váro­si szemlék győztesei — akik lövészetben, úszásban, váltófu­tásban és harcitúrán mérik össze tudásukat — lesznek a dabasi megyei találkozó részt­vevői. g Szélesedik-e a jövőben a szakalegységek feladatköre? — Igen. Példaként említhet­ném közbiztonsági szakalegy­ségeinket, melyeknek tagjai a jövőben ifjúságvédelemmel, fiatalkorú bűnözök utógon­dozásával is foglalkoznak majd. A váci ifjúgárdisták a városi rendőrkapitányság mun­katársaival közlekedési razzián vettek részt nemrégiben. Elér­kezett már az üdülési szezon is, s tapasztalatból tudjuk, hogy ilyentájt rohamosan meg­növekszik a vízirendészet dol­ga. Szeretnénk nekik is segí­teni: talán némiképp sikerül hozzájárulnunk ahoz, hogy az üdülők, hét végi kirándulók a Dunakanyarban ne a tiltott, hanem a kijelölt helyen füröd- jenek. Q A számok hogyan tükrözik a megyei ifjú gárda összetételét? — Kétezer-négyszáz ifjú­gárdistánk 80 százaléka tanuló, 20 százalékuk pedig a dolgozó fiatalok közül kerül ki. Mi a jövőben arra törekszünk, hogy mindenekelőtt ez utóbbiak szá­mát emeljük. Szervezetünk tagjainak döntő többsége KISZ- tag, s véleményem szerint ez is hozzájárult ahoz, hogy fel­adatainkat teljesíteni tudtuk. S végezetül hadd mondjak kö­szönetét a Pest megyei Tűzol­tóparancsnokságnak: nemrégi­ben több mint 600 egyenruhát kaptunk tőlük, s így felszerel­hettük tűzoltó szakalegységün­ket. F. G. A vaskohászat fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés ipari bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom