Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-01 / 101. szám
19TJ. MAJTJS 1., VASARVAP Kiváló Pest megyei szövetkezetek Az ünnepi elnökségben (balról jobbra) Tuzia Sándomé dr., Easman István, Farlcas János, az A FESZ igazgatós ágának tagja, a vániosínikolai párt vezetőcég titkára, Balogh László és Barát Endre. (Folytatás az 1. oldalról) Farkas János, az ÁFÉSZ igazgatóságának tagja, a vámosmi kólái pártvezetőség titkára, az ünnepi tanácsülés elnöke ezután felszólalóknak adta meg a szót. Angyal Mária, a verőcemarosi 20. számú ABC brigádvezetője, Grécs Istvánná alapító tag, Tóth Lászlóné, a szokolyai 38, számú vegyesbolt vezetője beszélt arról, hogy az idén fokozottabb gondossággal dolgoznak a még jobb eredmények reményében, újabb társadalmi munkát vállalnak, s csatlakoztak a csepeliek felhívásához, részt vesznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munka- verseny-mozgalomban. A szobi ÁFÉSZ ünnepi tanácsülése a szövetkezet férfikarának igényes, magas színAz első sorban a szövetkezet alapító tagjai foglaltak helyet Halmágyi Péter felvétele vonalú műsorával fejeződött be. B. I. Egy évtizede szolgáltatók A munkaügy — közügy írta: Karakas László munkaügyi miniszter A termelés és a munka hatékonyságának emeléséről az utóbbi években egyre több szó esik. A munka termelékenységének emelkedése a fejlett szocialista társadalom felépítésének döntő tényezője. A hatékonyság és termelékenység az elmúlt évtizedek során sok alkalommal szerepeltek fontos állami és pártdokumentumokban, de a mindennapi gyakorlatban is. Gazdasági fejlődésünkben ezek jelentősége azonban a már a korábbinál nagyobb. Hazánk demográfiai helyzete úgy alakult, hogy a gazdaság fejlődésével párhuzamosan lényegében kimerültek a külső munkaerőforrások, o vállalatok legfőbb törekvése ma már a meglevő munkaerő-állományt megtartani. A nyereségérdekeltségi rendszer alapvető vállalati érdekké teszi a dolgozók bérének fejlesztését és a vállalati állóalapok bővítését is. Ennek előfeltétele meghatározott nyereségtömeg, ez viszont döntő mértékben a termelés növekedésétől függ. A munkaerő-források kimerülése miatt a termelést csak a munka termelékenységének emelése útján növelhetjük. Ilyen értelemben válik közüggyé a hatékony munkaerő-gazdálkodás, amely egyik eleme a termelékenység növelésének. A szocializmus ismert elve, hogy össze kell kapcsolni a dolgozók munkabérét a teljesítményeikkel. A termelés és a gazdálkodás meghatározott körében csak ott kerülhet sor a bérek emelésére, ahol — a különféle mutatókkal mért — a munkateljesítmények is emelkednek. A teljesítmények emelésének feltétele a folyamatos anyag- és munkaellátás, a körültekintő munka- szervezés. Emellett feltétele a munkafegyelem javulása, a belső munkaerő-tartalékok fokozatos felhasználása, esetenként a munka intenzitásának emelése. Társadalmi méretekben igaz, hogy a fogyasztás a termelés függvénye. Ezt az elvet következetesen érvényesíteni kell a vállalati szintű jövedelmszabályozásban, de az üzemek, brigádok és az egyes személyek bérezésében is. Tavalyi tapasztalatok Az elmúlt év az V. ötéves terv induló éve volt. A sajtóban több oldalról értékelték már gazdasági eredményeinket és problémáinkat, összeségében a népgazdaság az elmúlt évben egészségesen fejlődött. A termelés növekedési üteme a tervezettől kismértékben elmaradt, ugyanakkor javult a gazdaság egyensúlyi helyzete. Az egyensúlyi feltételek javulása megmutatkozott a vásárlóerő és az árualap alakulása terén, de a külgazdaságban is. Az egyensúly javulásához hozzájárult az a tény, hogy az elmúlt évben a bér a termelés növekedésével összhangban alakult, illetve a termelékenység emelkedése a legtöbb ágazatban meghaladta a termelés emelkedését. Nem fokozódott tovább a munkaerőhiány, valamelyest mérséklődött a munkaerő- mozgás. A munkaerő-gazdálkodás feladatait összegező ismert minisztertanácsi határozat végrehajtására területi, ágazati és vállalati programok születtek, ezek nyomán kezdeti eredményekről is beszámolhatunk. Az 1977. évi nép- gazdasági terv teljesítése kulcsfontosságú az egész V. ötéves terv szempontjából. Ezért fontos feladatunknak tekintjük a munkaügyben az elmúlt -’években tapasztalt kedvező tendenciák erősítését. Nem azonos ütemben A feladatot talán elvileg könnyebb megfogalmazni, mint az elvi követelmény alapján a gyakorlati döntéseket meghozni. Arról van szó, hogy a népgazdaság minden ágazata, alágazata, vállalata nem fejlődhet egyforma ütemben. Ebben nemcsak a munkaerő- helyzet játszik szerepet, hanem a gazdaság sok más tényezője is. A szelektív-intenzív fejlesztés hiányosságai elsősorban a munkaerőhelyzet feszültségeiben jelennek meg. Ezt azzal jellemezhetjük, hogy sok esetben a legmodernebb, legújabb termelő berendezéseket nem tudjuk munkaerő- hiány miatt ésszerűen, kihasználni. Bár a problémák legélesebben a munkaerőhelyzetben mutatkoznak, megoldásukhoz nem elsődlegesen munkaerőgazdálkodási eszközökre van szükség. Az alága- zatokat és vállalatokat, a fontosabb vállalati profilokat a fejlesztés üteme és ésszerűsége szempontjából sorolni kell. A sorolásnál érvényesíteni kell az ágazati és vállalati termelési politika minden követelményét. A soroláskor megalapozott vezetői döntések szükségesek arra, hogy mely ágazatok, mely vállalatok és mely termelési profilok termelését szükséges fejleszteni, illetve stagnáltanj, esetleg visszafejleszteni. Ezek valóban nehéz döntések, hiszén egyidejűleg intézkedni kell a visszafejlesztésből vagy bizonyos termelési profilok megszüntetéséből származó hiányok pótlásáról, akár a fogyasztási, akár a beruházási javak piacán jelenik meg ez a hiány. Az említett sorolás végrehajtásában élenjártak a megyei tanácsok, keresték a kapcsolatot a vállalatokkal és az ágazati minisztériumokkal, ahol e tekintetben még lassú az előrehaladás. Az emberi tényezők A külső munkaerő-tartalékok kimerülése miatt a munkaerő- átcsoportosítás gazdaságunkban szükségszerű jelenség, egyenes következménye az előzőekben említett szelektív- intenzív fejlesztésnek. A munkaerő-átcsoportosítás csak akkor sikeres, ha a termelés gazdaságossági problémái mellett megfelelő figyelmet fordítunk az emberi tényezőkre. Arra kell törekedni, hogy új munkahelyre kerülő dolgozók számára munkájuk szakmai perspektívát jelentsen és anyagilag is megtalálják számításaikat. A nehezebb feladat nem annak kijelölése, hogy hová kerüljenek az átcsoportosított dolgozók, hanem a „honnan” okos megválasztása. A választ az ágazatok és vállalatok felelős vezetőinek kell megadniuk attól függően, hogy kiknek a döntési szférájáról van szó. Ezekhez a válaszokhoz, illetve döntésekhez igazodik a munkaerő-gazdálkodás, a legkülönbözőbb eszközökkel segítve az ésszerű átcsoportosításokat. E tartalékok nagyságrendjének megítélésében sokféle véleménnyel találkozhatunk. Vannak azonban olyan szubjektív tényezők, amelyek viszonylagos egyértelműséggel utalnak tartalékokra, azok hozzávetőleges nagyságrendjére is. Ilyen tényező pl. a termelés ütemessége, illetve a termelési színvonal havi, negyedévi és évi hullámzása. Ilyen tényező az energiadiagram, amely mutatja a felhasznált energia mennyiségének nagyfokú változását egy műszakon belül. Bizonyítják a belső munkaerő-tartalékok létezését a különböző munkanap-fényképezési eljárások, a műszeres, munkamérés és más módszerek. A vállalatok fokozatosan kényszerülnek arra, hogy e tartalékokat feltárják és hasznosítsák. Ehhez hozzá tartozik a munka normázásá- nak javítása, a társadalmi munkaidőalap fokozott védelme, a racionálisabb munkaerő-gazdálkodás. Változtatni kell azon a vállalati szemléleten, amely helyenként még mindig csak a munkaerő megszerzésére törekszik, annak hatékony foglalkoztatásával már kevéssé törődik. Területi tervezés A munkaerő ésszerű fel- használásában jelentős szerep jut a területi szervekre. A megyei párt- és állami szervek nagy gondot fordítanak a területi politikai foglalkoztatási koncepciók meghatározására, a tervszerű — a megye gazdasági adottságait és a megyei népesség igényeit egyaránt figyelembe vevő — munkaerőgazdálkodásra. A megyei tanácsok már az V. ötéves terv készítésekor felmérték a munkaerő-egyensúly területi problémáit és ennek alapján határozták meg a szükséges intézkedéseket. A2 intézkedések között szerepel a területi és az ágazati irányítás jobb összhangjának létrehozása. Tapasztalataink szerint egyre több vállalat és gazdálkodó szerv ismeri fel annak jelentőségét, hogy a területi szervekkel együttműködve saját munkaügyi tevékenységük reálisabb lesz. Ebben azonban előrelépésre van szükség, mert egyes vállalati és ágazati vezetők még mindig figyelmen kívül hagyják az adott terület munkaerő-gazdálkodási adottságait, elképzeléseiket nem egyeztetik a tanácsi szervekkel, aminek később a kárát láthatják. A tanácsok, a munkaerő-közvetítés és a pályaválasztás irányításával segítséget tudnak nyújtani d munkaerő szervezett átcsoportosításához, a fejleszthető vállalatok és ágazatok munkaerő-ellátásának biztosításához. tésében. A Gárdonyi Géza gimnáziumban a megyei csoportokkal érkező tanárok arról tanácskoztak, miként járulhatnak hozzá a pedagógusok kulturális és művészeti nevelőmunkájukkal az- ifjúság szocialista hazafiságra és proletár internaconalizmusra neveléséhez. A hozzászólók között ott találtuk Kürtös Annamáriát, a monori József Attila gimnázium tanárát is. Tegnap délután megkezdődtek a sportversenyek is. A diáknapi mérföldfutás résztvevői a Népkertből indultak, míg a strandon a kötélhúzó verseny, a víz alatti úszás és a grundfoci kedvelői találkoztak. Este a várban folkestre került sor, ahol Pest megyét a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szak- középiskola citeraegyüttese képviselte. — A jelenlevők nagy tapssal jutalmazták szereplésüket. Ma, a május elsejei felvonuláson a diáknapok résztvevői felvonuláson köszöntik az 58 ezres lakosú Heves megyei székhely dolgozóit és a Pest megyei középiskolások Szabadtéri műsorát — búcsúfellépését — a Dobó téren rendezik meg. A diáknapok háromnapos programsorozata ma este ünnepséggel zárul: Dr. Varga János, Eger város tanácselnöke átveszi a város kulcsát Farkas Andrástól, a diákönkormányzati tanács elnökétől. S a búcsú pillanataiban minden bizonnyal elhangzik majd egy kis vigasztalás is: találkozunk újra, két v múlva Egerben! F. G. úttörőházban mutatta be produkcióját a Fóti Gyermekváros népdalénekese, Gábor Erzsébet, az érdi ■ Vörösmarty gimnázium versmondója, Tóth Györgyi és szólóénekesük, Fekete Hajnalka, a váci Siketek Iskolájának néptáncegyüttese, valamint a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola diák- szinpada. A Gárdonyi Géza Színházban került sor az Éneklő ifjúság kórusverseny harmadik fordulójára, s erről rádiófelvétel is készült. Az utóbbin a helyszínen is érdekelve voltak a Pest megyeiek, a ceglédi Kossuth Gimnázium leánykára és a Nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola kórusa is szép sikerrel szerepelt. A műsorokkal egy időben érdekes és hasznos tapasztalatcserék kezdődtek. A Szilágyi Erzsébet gimnáziumban a tanintézeti KlSZ-titkárok azt fejtették ki, hogyan segíthetik slő az iskolai KlSZ-szerveze- tek kulturális nevelőmunká- iukkal az ideológiai, politikai feladatok megoldását. E témához hozzászólt, saját tapasztalatait elmondva, Mikulán Ferenc, az aszódi Petőfi Gimnázium és Szakközépiskola KISZ-bizottságának titkára is. \ Dobó István gimnázium- san. a kultúrfelelősök, klubvezetők arról mondták el vé- eményüket, milyen feladataik vannak a KlSZ-szervezetek- nek a közösségi és egyéni művelődés, az önképzés igényei- íek felkeltésében és elmélyíTegnap folytatódott Egerben a Gárdonyi Géza diáknapok rendezvénysorozata. Az izgalom a résztvevők körében már kora reggel mérhető volt: a különböző helyszíneken ugyanis megkezdődtek a műsoros fellépések. A mai napon pedig majd arról dönt az Oktatási Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a megyei tanács és a megyei KISZ- bizottság, valamint a diákönkormányzat tanácsából álló zsűri, melyik három oktatási intézmény nyeri el a fesztivál- díjat: a díszes emlékplaket- tet és az ezzel járó tízezer forintot. A tét tehát jelentős, hiszen mint ismeretes, Pest. Szolnok, Nógrád és a főváros néhány kerülete mellett a vendéglátók középiskolásainak produkcióját is értékelik majd, a részvevők száma pedig eléri az ezerötszázat. Tegnap a Pest megyeiek három helyen mutatták be szerkesztett műsoraikat. A Heves megyei művelődési központban lépett fel a Nagykőrösi Toldi Miklós Élelmi- szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákszínpada, Balogh Zsuzsa és Kiss Gabriella, a ceglédi Kossuth Gimnázium gordonka—zongora-duója, az érdi Vörösmarty gimnázium szólóénekesei. Bánvölgyi Annamária, a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola versmondója, Gulyás Vera, valamint a gödöllői Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola Kék szivárvány ci- terazenekapa. A Hámán Kató „Tervszerűség, hatékonyság, talkairékosság” — ez a három fogalom jellemzi a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet gazdálkodását, és éz a felirat díszítette tegnap az ünnepi emelvény hátterét is a szövetkezet központjában. Az ünnepi közgyűlést azért hívták össze, mert a Pest megyei KISZÖV jóváhagyásával a könnyűipari miniszter és az OKISZ elnöksége a Könnyűipar kiváló szövetkezete kitüntetést adományozott a budaörsieknek. A kitüntetést Szamost/ Pálné, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa, azaz az OKISZ közgazdasági főosztályának vezetője nyújtotta át Horváth Istvánnak, a szövetkezet elnökének, aki elmondta, hogy a . mintegy 400 djblgozót foglalkoztató szövetkezet évek óta Délnyugat- Pest megye legnagyobb szolgáltató vállalkozása, s különösen az utóbbi három évben koronázta siker munkájukat. Az elmúlt évre tervezett 40 millió forintos termelési érték helyett 50 milliót könyvelhettek el. Az idén is erőteljes termelésnövelést kívánnak elérni, tervük 60 millió forint. A budaörsiek bátor kezdeményezőnek bizonyultak: mint köztudott, a televízió is beszámolt róla a Hét című műsorában, április 2 óta bevezették a Skoda személygépkocsik garanciális időn túli átalány- díjas karbantartását. Megkezdték a lakosság részére a tv-antennák gyártását és szerelését. Az országban egyedül a budaörsiek foglalkoznak 40—130 lakás részére közös antennarendszer gyártásával, az ennél több lakást magában foglaló lakótelepek számára a GELKA készíti az antenna- rendszereket. A műszaki kötélüzemben készülnek az Ika- rus-autóbuszok poggyásztartó hálói, a műszerüzem pedig most kapcsolódott be a VBKM révén a 750 kilovoltos távvezeték építésébe, kapcsoló részegységek gyártásával. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár megbízására a moszkvai olimpiára hang- érősítőket készítenek. Szólni kell még a budaörsiek szolgáltató tevékenységről is, hiszen a kitüntetést egy évtizedes szolgáltatási tevékenységükért, autójavításért, fodrászatért, cipőjavításért, elektromos berendezések és háztartási gépek javításáért kapták. Teljes termelési értékük mintegy 35 százalékát, a. szolgál tatái teszi ki.' Szamosy Pálné a szövetkezet ‘két dolgozójának: Kovács vetkezet egyik alapító tagjának és Keszi Istvánná betanított munkásnak a Könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést nyújtott át. Horváth István elnök kilenc szövetkezeti kiváló dolgozó kitüntetést adott át a kollektíva tavalyi legjobbjainak. Az ünnepségen jelen volt Borosné dr. Márton Mária, a Pest" megyei KISZÖV elnöke. A Pest megyei pártbizottság üdvözlő levelét Papp István, a megyei pártbizottság munkatársa olvasta fel. Cz. V.
