Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-29 / 125. szám
A könyvhét vidéki nyitánya Békéscsabán Szombaton. Békéscsabán, a Jókai Színházban tartották az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitóját Az ünnepségen részt vett Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára, a vendégek között írók, külföldi szerzők is helyet foglaltak. Az országos vidéki könyvhetet Garai Gábor Kossuth- díjas költő, a Magyar írók Szövetségének főtitkára nyitotta meg. Ritka, sajátos folklór Nemzetiségi nap Dunaharasztin Hangulatos, változatos programmal lépte meg a VI. nemzetiségi napon a szokásos sváb bál iránt érdeklődő közönséget a dunaharasztl József Attila művelődési ház. A rendezvény gazdag hagyományai köteleznek: tegnap — mint hat éve minden májusban — a járás legjobb nemzetiségi együttesei mutatták be legújabb produkcióikat. TV-FIGYELŐ Művészeti Magazin. Bizonyára keseregve mondogatják egymásnak a Művészeti Magazin munkatársai: na, most ránk jár a rúd; mindegyik műsorunk után eldördül a kritikai össztűz. Szó se róla, ritkán egységes ennyire a bírálók máskor oly kok szólamú kórusa, mint e sorozat megítélésekor! Az összhangnak azonban — sajnos — alapos oka van, hiszen adásról adásra messzebb kerül eredeti céljaitól, feladatkörétől a Művészeti Magazin. Hogy annak idején miért találták ki? Benne van a nevében: azért, hogy a képző-, az ipar- és az építőművészet tv- beli fóruma legyen. Egy afféle mozgóképes újság, amelyből a néző megtudhatja mindazt, ami az említett három művészeti ág művelőiről és műveléséről tudnivaló. Eleinte az is volt: érdekes, színes magazin, Ám mind jobban megmerevítették a szerkesztési görcsök, amelyek egy-egy helyszínhez kötötték az adásokat. (Emlékezhetünk: a Budavári Palotához, a Hiltonhoz, a Mezőgazdasági Múzeumhoz stb.) A kitekintésből bekukucskálás lett; a széthúzásból egy épülethez, épület- csoporthoz. térhez kapcsolódó — igaz, hozzáértőkkel elmondatott — leltár. Most, amikor csütörtökön este a Magazin szegedi felvételei peregtek a képernyőn, a néző már joggal gondolhatta, hogy tévedésből került a műsor fölé a rovaitcím, hiszen minden be- gyömöszölődött ebbe a háromnegyed órába, amit egy város bemutatása során el lehet mondani. Történelem, néprajz, várospolitika, idegenforgalom, közlekedés — és amúgy mellékesén még egy kis képző- és építőművészet is. De ez már tényleg egészen mellékesen! *r*r mr.rrr Nem nagyon rugaszkodunk el az igazságtól, ha azt állítjuk: a Művészeti Magazinnak ez a szegedi jelentkezése is ugyanazt adita, mint az egyéb feliratok alatt közvetített városműsorok: ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit... Nem tudni, hogyan alakul majd a Magazin sorsa, de — elismételjük újból és jelezzük újra —, hogy az a szerkesztési elv, amely mostanában érvényesül, nem jó. Fölül kell vizsgálni, át kell alakítani — visz- sza kell adni a régi rendeltetését és rangját ennek a nagyon fontos sorozatnak. Magyar Dekameron. Közeleg a nyár, és mind több a főidőben sugárzott színházi fölvétel. Az elmúlt héten egy, a tavalyi év legnaposabb heteiben az Egri Várszínház hangulatos színpadán bemutatott Magyar Dekameron című produkciót láthattuk Nemeskürty István földolgozásában. Nem volt rossz mulatság! Egyrészt azért, mert a megbízatásukat ugyancsak kellőképpen élvező színészek egészen ember- és hétköznapközeibe hozták a XVI. század ízes szavú, fordulatokban gazdag példabeszédeit; másrészt azért, mert olyan színészek kerültek egy deszkára, akik egyébként aligha tudnak végszavazni egymásnak. Ruttkai Éva és Bessenyei Ferenc, vagy Bessenyei Ferenc és Voith Ági ugyan mikor máskor kaphatott volna .efféle közösen megoldható feladatot? Már újra kenegetik szabadtéri színpadjaink nézőtereinek padjait — bárha idei produkcióik közül is akadna olyan, amelynek így tudnánk örülni! Akácz László Diplomakiosztó A nemzetközi újságírószervezet iskoláján, mely. a MUOSZ irányításával Budapesten működik, befejeződött a 23. tanfolyam. A képzésiben a fejlődő országokból 18 újságíró vett részt. Diplomakiosztó ünnepségüket szombaton a Magyar Sajtó Házában tartották, a NUSZ és a MUOSZ vezető tisztségviselőinek jelenlétében. A dunaharasztl művelődési ház tánccsoportja a molnártáncot járja. Kaltanecker Anikó mondta e! Johannes R. Becher Haza és anyanyelv című versét. Azután a dunaharaszti általános iskola csoportja vidám német gyermekdalokkal és tréfás mondó- kákkal nevettette meg a kőA taksonyi népi tánccsoport Halmágyi Péter felvételei zönséget. Német és magyar gyermektáncokat mutattak be a taksonyi iskolások. A dunaharaszti általános iskola negyedik osztályosai a Dalok az állatokról című magyar és német összeállítással szerepeltek, az ötödik és hatodik osztályosok a tavaszról adtak elő népdalokat. A műsor első részét a taksonyi asszonykórus nemzetiségi népdalcsokra zárta le. Szünet után friss pattogó ti- roli táncot jártak el a sziget- szentmártoni és a taksonyi együttes tagjai. A dunaharaszti tánccsoport magyar táncot mutatott be. Érdekes, ritka, sajátos folklórhagyományokkal rendelkező tájegység táncait ismerhettük meg, a Kecs- kédi táncokból, amelyet a szi- getszentmártoni nemzetiségi csoport adott elő. Üjra német népdalok csendültek föl a tavaly alakult dunaharaszti asz- szonykórus előadásában. A színes műsor befejező száma a dunaharaszti nemzetiségi csoport molnártánca volt. Ezután kezdődött a hajnalig tartó sváb bál, ahol a sramlizenekar régies hangulatú sramlizenét, keringőt, foxtrot- tot, polkát játszott a táncoló közönségnek. P. Z. Ismered Erzsi nénit? MUNKÁK ES MINDENNAPOK Szigetszentmiklós, József Attila lakótelep. Reggel 6 óra. Ilyenkor éled a környék. Egy irányba vezet az emberek útja, a HÉV-álllomáshoz. Rövidesen kezdődik a műszák a Csepel Autógyárban, a Pestvidéki Gépgyárban, Sokan jönnek kerékpárral, az ülésen kisgyerekkel, a bucka felől, •a faluból. Fiatal apák karján csecsemő, másik kezük sem szabad: óvodáskorú kislányokat, kisfiúkat vezetnek. A gyerekek együtt indulnak „dolgozni” szüleikkel. A nagyobbakat csak az óvoda kapujáig kísérik, a karonülő- ket, a bölcsődéseket még at kell öltöztetni, hogy átvehesse őket a dadus, aki egész nap gondoskodik majd róluk, úgy, mint ahogy édesanyjuk tenné. P Évtizedek tapasztalatai Déllelőtt 9 óra. Az ővodiaud- varon vagy 100 gyerek han- cúrozik a homokozóban, a mászókákon, fölállnak a kerítés alapjára és kiabálnak: — Bácsi bácsi! Hová mész. bácsi? — Megyek a bölcslbe — mondom —, Erzsi nénihez. Ismered őt? Ki ismeri közüle- tek Erzsi nénit? — Én is, én is! . A bölcsőde épülete akkor készült el a lakótelepen, amikor Kovács Jánosné munká- .ra jelentkezett a gyermekintézménybe. Fölvették a konyhára, afféle mindenesnek. Azóta sok ház épült, kiterebélyesedett a telep, 6—7 ezer ember él itt, s olyan sok a gyerek, hogy sem a bölcsőde, sem az iskola nem bírja „kapacitással”. Már januárban elő- jegyzák a gyermekeket, akiket ősszel föl kellene venni, s valószínű, hogy az idén sem tudnak minden igényt kielégíteni. A bölcsődében elvileg 60 hely van, jelenleg azonban 106 gyermekkel foglalkoznak. Egy-egy gondozónőhöz több mint 25 csöppség tartozik. Amikor megemlítem Kovács Jánosáénak, hogy őt javasolták a beszélgetés alanyául, megkérdi: ki volt az ajánló? Mondom, már nagypapa az illető, az ő fia is idejárt a bölcsődébe és. jól emlékeznek Erzsikére. Azt is tudják, hol lakik, hátha nem találom munkahelyén. — Itt dolgozom 22 éve. Képesítés nélküli gondozónő vagyok, idestova 10 esztendeje. Amikor a vezetőim elhatározták, hogy felhoznak az osztályra, akkor mér úgymond, túlkoros voltam az iskolához. A tapasztalat azonban sok mindent pótolt. A reggeles gondozónő fél hatra jön, felhozza az osztályra a tiszta pelenkákat, s ahogy megérkeznek a gyerekek, segítenek az átöltözésben. Ez eltart fél nyolcig, azután a reggelizést készítik elő. Délelőtt kiviszik a gyerekeket a levegőre, a nagyobbak játszanak, a kisebbek a járókában tipegnek, hemperegnek, kint a teraszon. Tizenegykor mosdás, majd ebéd. A csecsemőknek külön főznek, a gondozónők állítják össze az étrendet. Ebéd után pihenő, három óra tájban uzsonna, ismét mosakodás, öt óráig elviszik a szülők gyermekeiket. — Van, aki elfelejtkezik róla — jegyzi meg Erzsiké —, ilyenkor a gyerekkel együtt várunk, míg apu, vagy anyu érte jön. Általában az apukák a feledékenyebbek. A legérdekesebb hónapok Az újabb kérdésre a válasz tulajdonképpen konvencionális, és ez így természetes. Azért vállalta ezt a munkakört Kovács Jánosné is, mert szereti a gyerekeket. Hogy mikor szerette meg őket? Még a családban. — Heten voltunk testvérek. Serdülő lányiként a kisebbeket jóformán magam neveltem. De nemcsak őket, mert 12 —13 éves koromban már más családnál vállaltam el, hogy vigyázok a kicsikre, amíg szüleik dolgoznak. A bölcsőde különösen hálás munkaterület, mert itt gyermeknevelés szempontjából a legérdekesebb hónapokat töltik el a kicsinyek. Nem lehet szavakkal kifejezni, milyen öröm. amikor első lépésüket, talpraállásukat látjuk, az első furcsán kimondott, talán csak általunk megértett szót meghalljuk. Fogékonyak, értelmesek. Különösen az ellmúlt 10 év alatt tapasztalható gyors fejlődés. Néha magam is elcsodálkozom, hogy már a legkisebbek is mennyi mindent észreveszneK a körülöttük levő világból. Nagyon szomorú lennék, ha egyszer itt kellene hagynom őket Pedig néhány esztendő, és itt a nyugdíj. Mondogatják is a munkatársaim, én meg mindig azt válaszolom, hogy úgyis visszajövök, vagy tán el se megyek nyugdíjba. A gyerekek hálásabbak a szeretetért, mint a felnőttek. Még esztendők múltán is megismerik a dadust, ők szólnak anyjuknak vagy apjuknak: köszönj, mert jön az Erzsiké néni. — Az óvodások meghívtak farsangi bálra. Mondták, én is álljak a táncolok közé. Nem szégyellem: elpityeredtem. Ha végigmegyek az utcán, odajönnek hozzám, alig tudok — nem is akarok — szabadulni tőlük: — nézd, Erzsi néni, milyen szép cipőt kaptam, milyen játékom van! És tudják, hogy együtt örülök velük. A szeméről látom Szót ejtettünk fizetésről, megbecsülésről. Ami az utóbbit illeti, Kovács Jánosnénak nem lehet panasza. Kapott már kiváló dolgozó kitüntetést, aranyjelvényt a húsr- éves törzsgárda tagságért. A szocialista brigád, amelynek tagja, már az arany fokozatnál tart, s mint mondja: a legnagyobb elismerés az, hogy sokan szeretik, ismerik öt szerte Szigetszentmiklóson. A fizetése hosszú ideig nagyon kevés volt: 900 forinttal 1977. MÁJUS 29., VASÁRNAP Egy község felfedezi önmagát GAZDAG PROGRAM ÓCSÁN Mitagadás, fenntartásaim voltak, amikor meghívtak az ócsai napok megnyitójára. Ér- dekli-e az olvasók több tízezres táborát egy szűkebb\ falu- közösség ünnepe? Mi az, amit az egyszerű híradáson túl, általánosabb érvényű gondolatként ennek kapcsán közölni lehet a megye lakosságával? S amikor ott ültem tegnap délután az ócsai napok megnyitó ünnepségén, olyan természetesnek tűntek a kérdőjelekhez tartozó feleletek, hogy csaknem elsi'klottaim fölöttük. Különösebb látványosság nélkül egy község felfedezte önmagát. Ócsa nem híres település. Lakói is alig ismerték, s ismerik községük történeti és művészettörténeti • emlékeit. Azt, hogy a kő-, bronz, és vaskorszakban is éltek már emberek ezen a tájon, saz emléktö- redékeket csupán az elmúlt évszázadok gondatlansága, nemtörődömsége szórta szét, adta át a feledésnek, kevesen tudják. Az is csupán napjaink hagyományőrző érdeklődésének köszönhető: bizonyítani lehet, hogy a honfoglaló magyarok is szállást ütöttek ezen a lápos vidéken. Maradt azért európai szemmel is számot tevő műemlék Ocsán: a XIII. századból származó műemléktemplom. És az 1952-es műemlék-restaurálás eredménye, hogy építészetileg különleges alkotást őriz ez a falu. hívta fel a figyelmet. S alig győzte sorolni: a műemlék- templöm mellett a 3 ezer 575 hektáros természetvédelmi terület, a láperdő, a kopjafás temető, az ócsai öregfalu. Mindezeknek ritka szépségét csak azok tudják értékelni, akik már elzarándokoltak erre a településre. Nem csupán a* ócsai élmények sugallják ezeket a mondatokat: végül is érdemes arra gondolni, hogy ezer kilométereket is lelkesen utazunk egy-egy korai középkori műemlékeket rejtő vidék meglátogatására, s alig veszünk tudomást arról, ami itt van a megyénkben, és amiért francia, angol, szovjet turisták is lelkesednek — már ha egyáltalán tudomást szereznek róla. A községbeliek a múlt és a jelen kultúráját kívánták összekötni az ócsai napok programsorozatában. A megnyitó ünnepség után Bella István költő, az ünnepi könyvhét dabasi járási indító eseményeként találkozott a verskedvelőkkel. A találkozón részi vett Uitz Mártonná ország- gyűlési képviselő is. Este a hat évszázad emlékeit őrző templom falai között adott hangversenyt a váci Musica Humana kamara- zenekar. A Vivaldi- és a Mo- zart-művek a hallgatóságban a zene korszakokat átfogó, érzelmeket magába rejtő és felBella István költő dedikálja az ócsai gimnazista lányoknak az Igék és igák cimü verseskötetét, az ócsai napok megnyitó ünnepsége után. Gcleta Pál felvétele Az ócsai nagyközségi tanács elnöke, Barta István az ünnepségsorozat megnyitójában is ezekre a különleges értékekre kezdte, ez az összeg csak nagyon sokára ment föl 1450-re. Amikor a tanács vette kezelésbe a gyermekintézményeket, gyorsabban nőtt keresete az átlagosnál. Most — kategória feletti személyi fizetésként — 2100 forintot keres. Ez jól igazolja, hogy nem az anyagi érdekeltség tartja itt, immár 22 esztendeje. — Felelősségteljes munka a miénk. Ezt valamennyien érezzük, hiszen egy egész napra, hétre, hónapra, esztendőre a mi kezünkbe adják a szülők legféltettebb kincsüket, és mi úgy foglalkozunk velük, mintha valamennyi a mi gyerekünk lenne. Előfordul, hogy valamelyik megbetegszik. Nem kell hőmérő, hogy észreve- gyem. A szeméről látom. Akkor hívom az orvost, telefonálok a szülőnek. — Mit kívánnék, ha most teljesülhetne? Kétszer ekkora bölcsődét, mint a mostani, ahová a környék valamennyi gyerekét elhelyezhetnénk. Ugye, nagy kívánság? Baumann László támasztó hangulata teremted; valóságos ünnepi alkalmat. büzessy István, a járási hivatal einókrieiyettese az első nap programjának beiejezese után ensmere&sel szolt az ócsai renoezvenyeitről. £> valóban, valamennyiünk számara nagy órom átérni, amikor egy község ieiíeaezi önmagát, mert ezzel egyben hírül adja az egész megye, s reméijüit. az ország 1 anomale is különleges • értékű hagyományait és elevenen élő mai kultúráját. Az ócsai napok programját ma szervezett barangolás tölti ki. Idegenvezetők és a községet jól ismerők kalauzolásával rendeznek látogatást a műemléktemplom, a természetvédelmi terület. a kopjafás temető és az öreg- pincék környékén az érdeklődőknek. Ugyancsak ma délelőtt tartják a Bartók Gyermekszínház művészeinek közreműködésével a gyermeknapi ünnepi műsort. Hétfőn délután négy órakor Hargitai Károly, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője nyitja meg az ócsai • Egréssy Gábor Művelődési Otthonban Klimó Károly Munkácsy-dí- jas festőművész kiállítását, amely június 10-ig fogadja a látogatókat. Az ócsai napok gazdag programja június 4- ig tart. Az ízelítőül felsorolt események a rendezvénysorozat igényességét is fémjelzik: kedden Csak tiszta forrásból címmel irodalmi est lesz Bils- key Tibor, Dőry Virág, Reményi József és Rónai Egon közreműködésével, szerdán este beathangversenyt rendeznek a művelődési házban, s a következő napon előadás hangzik el Ócsa műemlékei és néphagyományai címmel. majd 1000 év a magyar népzenében címmel dalestet tartanak, és befejezésként a Magyar Rádió Gyermekkórusa ad hangversenyt Kr. Gy.
