Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

1977. MÁJUS 29., VASÁRNAP BUGYI, HERNAD, KAKUCS, ÖRKÉNY Energiagazdálkodás a tsz-ekben Alig néhány esztendeje fi­gyelmeztető prognózisokat ol­vashattunk arról, mi történik, ha véges energiaforrásainkkal felelőtlenül gazdálkodunk. Fel- felrémlenek még a pazarlás képei: az égve felejtett vil­lanykörték, az elfolyó üzem­anyag patakjai, s az újra fel­használható, de kiöntött fá­radtolaj foltjai a földön. Változott a szemléletünk azóta, s az első eszmélést megfontolt • döntések, cél­ravezető cselekedetek kö­vették a ctebasi járásban is- Erről tanúskodik a járási NEB leg­utóbbi vizsgálata, melyből ki­derül: a népi ellenőrök köve­tendő eredményekre bukkan­tak a bugyi Tessedik, a her­nádi Március 15., a kakucsi Lenin és az Örkényi Béke Termelőszövetkezetben, A korábbi években ezt ta­pasztalták: a folyékony üzem­anyagokkal és az elektro­mossággal bizony sok helyütt „nagyvonalúan” bántak a szö­vetkezetek. Például a nagyobb áramfogyasztók a csúcsidő- szakban — ekkor drágább az áram — használták a legtöbb elektromos energiát. Rosszul beállított, üzemanyagpazarló gépkocsik, munkaeszközök fo­gyasztottak a kelleténél jóval több benzint, olajat... Szakértelem híján persze érthető, ha a gazdaságosság szenved csorbát. Tudják ezt ma már a szövetkezetek ve­zetői is, s például a hernádi ' Március 15. Tsz-nél függet­lenített energetikust alkalmaz­tak; ugyancsak szakemberek ügyelnek — Örkényben kol­lektiven az anyaggazdálkodási előadó, a főmérnök és az energiafogyasztó üzemek ve­zetői — a takarékosságra. Van is teendőjük bőven, mert jó szervezéssel pénzt nyer­hetnek a Szövetkezetek. Lesz is jövőjülk az ilyen mun­kacsoportoknak, mert a ter­melőszövetkezeti egyesülések egyre inkább megkívánják a pontosságot, alaposságot, az energiagazdálkodásban. A személyi feltételek mel­lett az anyagiak is változnak. Sorra szerelik le a régi, kis teljesítményű transzformáto­rokat a szövetkezetekben, s cserélik — előrelátóan — a jelenlegi energiafelhasználás­nál nagyobb teljesítményűek- re. Így például Hernádon, ahol 2000 kilowattos trafót kapcsoltak a hálózatra, s így nem csupán az új sertésfel­dolgozó energiaszükségletét fe­dezhetik, de módot keríthet­nek a baromfifeldolgozó üzem bővítésére is. Ugyancsak to­vábbi fejlesztéseket tesz le­hetővé a kakucsi Lenin Tsz tanyaközpontjában felállított 250 kilowattos transzformátor, mely a régi 75 kilowattost váltotta fel. Alakul a rend a gépek kö­rül is. Mindenütt megállapí­tották az üzemanyagnormákat, s a túlfogyasztásos gépjár­művek karbantartására na­gyobb figyelmet szentelnek, ahol pedig ez sem segít, ott kivonják a forgalomból a benzin- és olajpazarló jár­műveket. A négy termelőszövetkezet mindegyikénél büntetik az in­dokolatlan üzemanyag-fogyasz­tást, a megtakarítást pedig jutalmazzák. V. G. P. Palackozőpróba A Felsőbabádi Állami Gazdaság borkombinátjában a közelmúltban fejezték be a Nagéna automata palackozógép próbaüzemelését. A gép órámként hatezer üveget tölt meg. Ralmágyi Péter felvétele A Mechanikai Művek kommunistái segítenek Termékváltás — felelősséggel A Mechanikai Művek: gyár a főváros szélén — félúton Budapest és Törökbálint kö­zött. Egyhangú a környék. Be­lül azonban — oázis a pusz­taságban. ez az üzem — tere­bélyes fák hajladoznak, virág­zó bokrokat cibál a szél. Lát­szólag nyugodt a helyzet ezen a hétköznapon is, miiként más­kor. Csak aki itt dolgozik, az tudja, miféle változások jel­zik egy éve a gyári étet fejlő­dését. Okos gépe fest irányítanak — Az elmúlt évet a ter­mékszerkezet átalakításával töltöttük. Ügy is mondhat­nám: tavaly a termelés új pro­filjának kialakítását kezdtük meg — szólal meg Leblanc Győzőné, a Mechanikai Mű­vek pártbizottságának titká­ra. — Nem volt új dolog ez, hiszen az utóbbi években már néhányszor rákényszerültünk, hogy új termékek gyártásá­ra álljunk át. A belhoni és a külföldi gazdasági élet ala­kulása meghatározó számunk- ra. Kényszer, termékváltás, új profil kialakítása — szavak. Tény azonban, hogy amikor legutóbb — majd egy éve múlt — a Mechanikai Művek abonyi gyáregységében jár­tam, az ottani dolgozók még gyártották a külföldi export­ra menő szerszámosládákat. — Ma már hiába keresné őket — folytatja a pártbizott­ság titkára. — Abonyban most a fő termék a telefon és a kondenzátor. A profilváltás nálunk 'kétoldalú dolog. Fő­ként speciális termékeket ké­szítünk, s a mennyiség vég­tére is a kereslet függvénye. — Korábban Törökbálin­ton főként olajkályhákat gyár­tottunk, és kondenzátorokat. Tavaly telefonok előállítását kezdtük, idén ősszjel pedig kézi és nagy nyomású. festék­szórókat készítünk majd. Gon­doljon csak bele! Azoknak a betanított munkásoknak, akik­nek korábban elég durva munkájuk volt, most megkell tanulniuk sok esetben a kor­szerű, okos gépek irányítását A cselekvési programban is A profilváltásit először az igazgatói tanács tárgyalta meg tavaly, ahol véleményt mon­dott a párt-, a KISZ- és a szakszervezet. A tervezetet jóváhagyta a vállalati párt- végrehajtóbizotitság. majd a szakszervezeti tanács, s a ké­sőbbiekben elfogadta a Kohó- és Gépipari Minisztérium. Közben a párttaggyűléseken, a brigád vezetők értekezletein már megbeszélték a változá­sokat az emberek. Csak ez­A Mechanikai Művek ez év januárjától vette át a távbeszélő készülékek gyártását a Telefongyártól. Az új termék szerelését az abonyi gyárban kezdték meg, ahol az idén mintegy 80 ezer készülé­ket szerelnek össze. Új holtok a ráckev Mérlegen a kereskedelmi ellátás A ráckevei járás tizenkilenc községében ötszáz kiskereske­delmi és vendéglátóipari egy­ség működik. Ezeket részben kiskereskedelmi vállalatok, részben fogyasztási szövetke­zetek tartják fenn, de a mező- gazdasági termelőszövetkeze­teknek is több, főleg zöldség­gyümölcs, illetve táp- és ta- karmányboltja van. Mindeze­ken kívül száz magánkiskeres­kedő, Illetve vendéglátó is részt vesz a lakosság ellátá­sában. / Többszörös terhelés A járás csaknem minden egyes községének van üdülőte­rülete, sok a horgásztanva és kora tavasztól késő őszig az állandó lakosok számának többszörösét kell ellátnia a ke­reskedelemnek, amely nem kis erőfeszítéssel, többnyire mégis jól látja el feladatát. Ezt a vé­leményt a járási hivatal élel­mezésipari és kereskedelmi osztálya az ellátás tavalyi helyzetét vizsgálva alakította ki. örvendetes, hogy a IV. Sütő­ipari Vállalat tavaly üzembe helyezte úi kenvérgvátót Rác­kevén. Még örvendetesebb, hogy nagyon ízletes kenyér ke­rül ki az új gyárból. El is kap­kodják a jó kenyeret, mégpe­dig nemcsak a helybeliek, de a közeli községekből is sokan, egy-egy személy gyakran há­rom-négy kenyeret is megvesz. S ebből következik a gond: a környékbeli községek élelmi­szerboltjaiban: sok eladatlan kenyér marad vissza. A rácke­vei boltokban pedig különösen szerdán és szombaton, piaci napokon néha órákon át nincs kenyér. Az élelmiszer-kereskedelem­ben kifogásolható, hogy hús­ból és hentesáruból az üdülő­szezonban, de kettős ünnepek előtt is sokszor nem kerül elég áru a boltokba. Akad még hiánycikk A ruházati kereskedelem nem tudott az év különböző időszakában megfelelő meny- nyiségben gyermekcipőket, csizmákat és férfi bundacipőt, valamint olcsóbb női cinőt kínálni. A vegyesipari cikkek közül csak időnként és szegé­nyes választékban árusítottak a boltok kerékpárt, automata mosógépet, kismotort, fürdőká­dat, drótfonatot, hagyományos tüzelésű kályhákat és tűzhe­lyeket. A nagykereskedelmi vállalat szállítási szervezetlen­sége miatt sokszor volt hiány­cikk a kenyércsomagoló papír, a szalvéta, a papírzsebkendő, sőt több iskolaszer is. A járás ÁFÉSZ-ei felaján­lották, hogy saját gépkocsiju­kon hozzák él az árut. ehhez viszont a PIÉRT nem járul hozzá. A tüzelő- és építőanyagellá­tás az előző évhez mérten ta­valy kétségtelenül javult, de a TÜZÉP telepein falazótég­lából, cserépből, nyílászáró­szerkezetből és időnként ce­mentből ma sem áll elegendő mennyiség a vásárlók rendel­kezésére. Bővül a hálózat Egyébként múlt évben a já­rás községei közül tízben ösz- szesen tizenöt új boltot nyitot­tak a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat, az Áfészek és a ter­melő szövetkezetek. Az ellátó­hálózat bővítése, új boltok és vendéglátóhelyek nyitása sze­repel az idei tervben is. Sz. E. után következtek az üzemi ] termelési tanácskozások, ame- ! iyeken a ciolgozok jóváhagy- I tas. a tervet. A Mecnanikai Műveknél J mindez nagyreszt a múlt. A tó feladat most a megkezdett termelés színvonalának javí­tása. Járva-keiive a műhe­lyekben azonban mindunta­lan egy új termék, a festék­szóróit gyártásáról hall az ember. — Ez egy svájci licenc — magyarázza Györkös Lajos, fejlesztési csoportvezető. — Mintegy 5 millió NSZK-már- káért vásároltuk, közösen a Szovjetunióval. Nagy nyomá­sú festékszóróból 2ou-et, , kézi festékszóróból pepiig 1500-at állítunk elő az idén ősztől. — Jó érzés, hogy az üzem- beli kommunisták, a munká­sok figyelemmel kísérik a vál­tozásokat — szól közbe ismét Leblanc Győzőmié. — Most kaptam például meg a 1XV., a VI. és VIII. pártalapszervezei információs jelentését, amely­ben. arról tájékoztatnak a párttagok, hogy lemaradások vannak a cselekvési program végrehajtásában, amelynek az egyik fő pontja a gyári ter­melési feladatok megvalósítá­sának segítése. Beszámolóju­kat már továbbítottam az igazgatóságnak. — Űj kezdeményezéssel akarjuk segíteni az alapszer- vezetak munkáját. Nyolc elő­adásból álló tanfolyamat szer­veztünk negyvenöt vezetősé­gi tagunknak. Főleg a pártélet gyakorlati területén adiunk segítséget szervezeteinknek. A kezdeményezés iránt nagy az érdeklődés, ezért hasonló tanfolyamét szervezünk jú­niustól a pártcsoportbizalmik- naik is ... Uj arcok az üzemben A gyárudvaron ma már a levegő is más, tiszta. Ez is a változásokat igazolja. A fej­lődést bizonyítja egy szám­adat; jelenleg a Mechanikai Művek évi termelési értéke mintegy 1 milliárd forint. Fel­adata az üzemnek, hogy 1980- ra elérje az évi 2 milliárd fo­rintos termelési értéket. Űj arcok láthatók a telefo­nok műanyag dobozát készítő műhelyben is. — Korábban a festőüzem­ben dolgoztam — mondja egy középkorú asszony, Erdélyi Mihályné. — Ott szerszámos­ládákat rakodtam át az egyik helyről a másikra. Nem volt könnyű munka a fémládák emelg^ése, de ami ennél is jobban zavart, az a levegőben szállongó festékpor. Beszélgetés közben a rózsa­színű köpenyes betanított munkásnő megállás nélkül csomagolja meghatározott nagyságú nylondarabokba a már elkészült telefonházakat. — A fizetésem néhány fo­rinttal lett csak kevesebb, a munkám viszont hasonlítha­tatlanul jobb. A napi nor­mám 320 darab. Tiszta, egész­ségesebb a környezetem, szin­te jelentéktelen a gépzaj. Aki a telefondobozokat ké­szíti, Békési László betaní­tott munkás. Pontosabban a munka az elmés masináé, amely géptestében megol­vasztja a műanyagot. A mun­kás feladata mindössze — a még meleg — késztermék ki­vétele. Odébb egy fúróval át­lyukasztja a fiatalember a , telefonszám táblájának he­HÁROM KÖZSÉGBEN Sokoldalú gondoskodás A tápióbicskei Április 4. Tsz, amint arról Illés István tsz- - elnök beszámolója alapján tá­jékoztatást adhatunk, nagyon jelentős mértékben és sokféle módon segíti a kistermelőket. Mégpedig Tápióbicskén kívül még két másik községben, Pándon, meg Tápióságon, mi­után a tsz három község ha­tárában gazdálkodik. Időbe telik és elvonja a munkától a három falu több száz kistermelőjét a növény­védő szerek, a műtrágya be­szerzése. Könnyebb, ha a gaz­daság egy tételben beszerzi, ami szükséges, mint kicsiben | vásárolni. Megkezdődött ezen a vidéken is a fóliás kertész­kedés, ehhez is a szövetkezet vette meg az igénylőknek a szükséges fölszerelést, és be­szerzési áron adta át a kister­melőknek, sőt, szállításról is gondoskodott. Háztáji gazdaságukban ál­latot tartó tagjainak lucerna­földet, rétet, legelőt, összesen nyolcvan hektár területen en­gedett át a termelőszövetkezet, ezenkívül gondoskodik a ház­táji jószágtartáshoz szüksé­ges táp, szemes és szálas ta­karmány beszerzéséről, az alomszalmáról, s az idén 13 anyakocát és tízezer előnevelt csirkét juttat az igénylőknek. A gazdaság az értékesítés gondjától is megkíméli a kis­termelőket, felvásárolja a sző­lőt, zöldséget, tejet, baromfit. Az idén az Április 4. Tsz hat­vanezer liter, háztájiból szár­mazó, tej felvásárlását terve­zi. Az év első negyedében már 900 sertés hizlalására kötött szerződést kistermelőkkel. Minőségi vizsgálatok A Veszprémi Vegyipari Egyetem szerveskémiai tan­székének kutatói az évtizedes tudományos tapasztalataikat hasznosítják a mindennapi termelésben is. A Tiszai Ve­gyi Kombinát részére példá­ul rendszeresen elemzik az olefinműbe érkező benzin mi­nőségét. Gondos tudományos munkával több mint száz vegyület mennyiségét és ará­nyát határozzák meg az alap­anyagban. Az Egye&ült Vegyi­művek megbízásából az Uiitira. mosószerek alapanyagának a dodecilbenzolnaik minőségét vizsgálják. Miért éhezik a keszeg és a fogas? A BUSA MINT KONKURRENS Az MTA tihanyi biológiai kutatóintézetének hidrobio­lógiái osztálya felmérte a Ba­laton halállományának hely­zetét, a törzsállomány alaku­lását, s táplálkozásának körül­ményeit. A becslések szerint mintegy 500—600 vagon a balatoni törzshalállomány súlya, s en­nek mintegy 7Ó—75 százaléka keszeg. Az évi halászzsák­mány összesen 150—160 va­gon körül alakul, s ennek nagy részét a keszeg adja. A kutatók megállapították, hogy a keszeg táplálkozása hiányos és a tó különféle he­lyein eltérő. A megfigyelé­sek szerint a tó nyugati te­rületein jobb kondíciójúak a keszegek, és e térfélen na­gyobb tömegen tartózkodnak. Ezt bizonyítják, hogy a halász- és horgászzsákmányok Keszt­hely felé közeledve gazdagab­bak. A tihanyi kutatók most be­ható tudományos vizsgálat­sorozatot folytatnak, hogy megállapítsák, miért csökken az állomány, és milyen nega­tív tényezők nehezítik a ke­szeg életkörülményeit. A fogassüllö-állomány évi produktumát kb. 30 vagonra becsülik. A fogási átlag en­nél a halfajtánál és körzeten­ként eltérő: hektáronként 6,6 —12,8 kiló között változik. A süllőállomány fejlődését aka­dályozza, hogy a ragadozóvá válás Időszakáig, a körülbelül 10 centiméteres testhosszúság eléréséig — táplálékhiány- nyal küzd. A tóba telepített busa vi­szont gyorsan fejlődik. A 40 centiméteres testhosszúság el­éréséig jelentős mennyiségű algát fogyaszt. A 80 dekás súlyt meghaladó példányok planktonrákokat fogyaszta­nak, s ekkor már konkuren­seivé válhatnak a hasonló táp­lálékon élő őshonos balatoni halaknak. Ennek megállapí­tására is vizsgálatot kezdtek. Felvételre keresünk az őszi cukorrépaátvételi idényre CUKORRÉPA-ÁTVEVŐKET Jelentkezés: Mátravidéki Cukorgyárak, 3001 Hatvan, , rövid személyi adatokkal. Augusztus elején négynapos tanfolyamon kötelező a részvétel. lyét, miután a tárcsa nyílását egy másik géppel már elké­szítette. — A festőműhelyben dol­goztam én is. Szerszámoslá­dákat állítottunk elő — kap­csolódik be a beszélgetésbe. — Ott talán jobb volt a kereseti lehetőség, a munka viszont százszorta nehezebb. Deákné Nádor Györgyi mű­vezető, aki a műszaki egye­tem befejezése után itt kez­dett dolgozni, még hozzáte­szi : — Három műszakban dol­goznak az emberek. Most he­ten állnak a gépek mögött. Egy műszakban 160 kézi be­szélőt — azaz hallgatót — és 350 telefonházat gyártunk. Sportpálya — Összefogással A gyárból kifelé jövet, az üzemi híradót lapozgatom. Egy felhívás ötlik szemembe. így hangzik: „Felhívjuk a gyár dolgozóit, hogy felajánlásaik­kal járuljanak hozzá a közel­jövőben a gyár előtti terüle­ten llétesítendő sportpálya és uszoda építési költségeihez. Brigádunk és a Telefonja osz­tály dolgozód 16 óra társadal­mi munka ellenértékét ajánl­ják fel a megvalósításhoz”. Akik a felhívást elhatároz­ták: a Titán ifjúsági brigád dolgozói. ­V. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom