Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

1977. MÁJUS 29., VASÁRNAP vÁílJflfl 3 Épül a távvezeték Az Albertirsa és Vinnyica között épülő 750 kilovoltos villamosener­giai távvezeték 208 km-es szakaszán. 687 vasszerkezetet állítanak fel. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat 2. számú szerelőségvez-ető- sége az oszlopok állításával egyidőben megkezdte a szigetelőláncok és az áramvezető sodronyok szerelését. Hogy főbb legyen (14.) Nem csak megtermelni.. kell. A helyzet ugyanis meg­követeli, hogy mindenki, aki érdekelt a termelésben, a fel­vásárlásban, a feldolgozásban és az értékesítésben, tegyen meg mindent, hogy ami meg­termett, az eljusson rendelte­tési helyére. Lehet, sőt, biz­tos: adódik olyan helyzet, hogy valamelyik termékből több terem, mint amennyire számítottak. A szerződéskö­tések is jelzik, hogy egyes termékből az előirányzatnál nagyobb mennyiség kerül majd a piacra. Ezért is nagyon fontos, hogy a felvásárló ke­reskedelem felkészüljön a na­gyobb mennyiségű áru foga­dására. forgalmazására. Kötelező fegyelem A zöldséget mindenképpen át kell venni a termelőtől és gyorsan dönteni, hogy. ha nem értékesíthető a piacon, akkor a feldolgozóipar, vagy a kül­kereskedelem hasznosítsa az árut. Kötelező ez a fegyelem, mert. h-a a termelőtől megkö­vetelhető, hogy termelje meg a zöldséget és a szerződéses partnernek értékesítse, akkor a felvásárló vállalattól is jog­gal várja el a termelő kötele­zettségei teljesítését. De nem­csak a nagyüzemek áruter­melését segítheti a felvásárló [ szervezete!? a korrekt üzleti kapcsolatok kialakításával, ha­nem a kistermelők termelé- ! sét is. Semmiképp nem sza­bad lemondani az idén sem az apróbb tételekről, tőlük is fel kell vásárolni a felesleget, hi­szen a friss zöldségellátásban a szerepük jelentős. Amikor a Minisztertanács döntött a felvásárló kereske­delem korszerűsítéséről, szük­ségesnek ítélte, hogy a zöld­ség- és gyümölcsforgalma­zásban részt vevő állami és szövetkezeti gazdálkodó szer­vezetek a felvásárlási, az el­osztási és a tartósítási fel­adataikat az eddiginél sok­kal szervezettebb együttmű­ködéssel valósítsák meg. A gyors intézkedést kívánó fel­adatok összehangolására — szükség esetén — az egyes te­rületeken, egyes termékekből mutatkozó feleslegek átcso­portosítására, az érdekelt or­szágos feladatokat ellátó gaz­dálkodó szervezetek képvise­lőiből (Zöldker, Hungarof- ruct, konzervipar, hűtőipar, Ágker, Tszker, a Budapesti Élelmiszerkereskedelmi Egye­sülés) koordinációs bizottsá­got kell létrehozni. A vitás kérdésekben pedig a tárca­közi zöldség-gyümölcs bizott­ságnak kell döntenie. Cserkuti Ferenc Zöldségexport a Szovjitumha Kétszer tizenöt év Tető a fejünk felett Szerelik az első tízemele­tes lakóépületet Százhalom­battán. a 26-os Állami Építő­iipari Vállalat dolgozói, ahogy a városban egyszerűbben ne­vezik őket. a dunaújvárosiak. Már az első szó, a szerelik, tanúságot tesz arról az alap­vető változásról, mely a la­kásépítésben végbement, hi­szen a fogalom klasszikus ér­telmében ezeket a házakat már nem építik, hanem szere­lik; panelokból állítják össze. Az építésvezető azt mondja, 1980-ig további nyolc ilyen lakóépületeit kelll tető. alá hoz­niuk, sok más mellett. A vá­rosi tanácsnál azt hangsúlyoz­zák, végre, ebben az ötéves tervben már nemcsak a laká­sok, hanem az úgynevezett já­rulékos beruházások is meg­épülnek. Százhalombatta la­kásállománya 1971 és 1976 kö­zött 1227 új otthonnal gyara­podott, a növekedés mértéke országosan litt volt a legna­gyobb, 66,8 százalék. Ennek ellenére a száz lakásra jutó la­kók száma — a városok kö­zül — itt a legtöbb, másfél- szerese az országos átlagnak. A lakáskérdés tehát nagyon bonyolult, s változatlanul meg­különböztetett társadalmi fi­gyelmet élvez. Fontos társadalompolitikai kérdés A vetőmagboltok az idén kétszer annyi zöld-ségmagot ér­tékesítettek a kistermeioknes, mint tavaly. A nagyüzemek ugyancsak erőteljesen fejlesz­tik zöldségtermelésüket. Az idén a zöldségfélékkel hasz­nosított terület 10 százalékos, a zöldségfélék termésének pe­dig 42 százalékos növelésével számol a terv. Ez feltételezi, hogy a területegységenkénti hozamok növelése a kertésze­ti ágazatokban is elsőrendű feladat. Mérsékelni a kockázatot A termelés növekedése pe­dig lehetővé teszi, hogy a la­kosság ellátása javuljon, és elegendő nyersanyaghoz jus­sanak a feldolgozóiparok. A biztató előjeleket számba vé ve azt is jó tudni, hogy aki zöldségnövényeket termel, je lentős kockázatot vállal, men a nagy ráfordítás után még mindig nem biztos, a tér més, A zöldségtermelés koc­kázatát az értékesítés bizony­talansága is növelheti. Ismert, hogy, bár az utóbbi években a piacon többnyire hiány voltba legfontosabb zöldségfélékbe' mégis akadt szép számmal példa arra. hogy a termelők­nek egy-egy zöldségféle érté­kesítése gondokat okozott. Ezért is döntött a kormány a termelés fejlesztése rnel ­lett a forgalmazás, a felvásár­ló és értékesítő kereskedelem korszerűsítéséről is. Az át­szervezett szövetkezeti válla­latok feladata, hogy munká­jukkal elősegítsék a termelés és. a fogyasztás összhangjának a megteremtését. Az új szer vezet lehetőséget kap a felvá­sárlási és értékesítési tervek koordinálására, a kereskedel­mi munka összehangolására, a különböző állami juttatá­soknak az eddiginél hatéko­nyabb felhasználására, az áru elosztására. Garantált árakkal Most. amikor — fellendülő­ben a termelés, különösen fon­tos, hogy a termelői bizton­ság erősödjön. Ezt szolgálja az az intézkedés, amely a tava­lyi 14 termékkel szemben az Idén már 26 árúra terjeszti ki az előre meghatározott, úgynevezett garantált árakat. A garantált árat ugyanis ak­kor is ki kell fizetni, ha az adott áruból sok terem. Ez azért fontos, mert csak így fe­dezi az árbevétel a gazdaság termelési költségeit, és így marad meg a termelési ked­ve is. Nyilvánvaló, hogy a keres­kedelemnek idejében fel kell készülnie az új helyzetre, hogy képes legyen a fogyasztás és a termelés igényeit kielégíte­ni. Természetesen ehhez nem­csak a forgalmazás eszköz- ellátását kell javítani, hanem a szemléletnek is változni Pénteken a Hungarofruct és szovjet partnere, a Szojuzplo- doimport külkereskedelmi egyesülés képviselői Budapes­ten szerződést írtak alá friss és feldolgozott zöldség-gyü­mölcs ez évi szállítására. A megállapodás része az 1975 vé­gén kötött magyar—szovjet A belkereskedelmi miniszter ' rendeletet adott ki a múlt év­ben életbe lépett élelmiszer­törvény végrehajtásáról. A jogszabály az élelmiszer­törvényből az élelmiszer- kereskedelemre és a vendég­látásra is érvényes rendelkezé­seken alapul, kiegészíti az élel­miszer-forgalmazás korábbi szabályait. A rendelet, össz­hangban a törvénnyel, ponto­sabb megfogalmazását adja a kereskedelemben és a vendég­látásban előállított és előállít­ható termékeknek, ételeknek, cukrászati készítményeknek és felhasznált nyersanyagoknak, intézkedik az üzletek és az élelmiszerekkel közvetlenül dolgozók rendszeres egészség- ügyi ellenőrzéséről, élelmezés­egészségügyi és műszaki felté­teleket szab meg a vállalatod számára, és általában megszi­Tovéhh bővíthetők a kapcsolatok Népfront-delegáció az NSZK-ban A Hazafias Népfront Országos Tanácsának küldöttsége, ame­lyet Pethő Tibor aielnok, a Magyar Nemzet főszerkesztője vezetett, az NSZK Szabadde­mokrata Pártja vezetőségének meghívására négynapos láto­gatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. A népfront küldöttségét fogadta Hans- Dietrich Genscher külügymi­niszter, a Szabaddemokrata Párt elnöke. A magyar delegá­ció megbeszéléseket folytatott William Bormrrml, a külpoliti­ka és Európa-politika szövet­ségi bizottságának elnökével, Gerhart Baum belügyminiszté­riumi államtitkárral, a párt el­nökségének tagjával. A tárgyaló felék kölcsönösen megállapították: a két társa­dalmi testület kapcsolatai ered­ményesen fejlődtek. A két fél igen hasznosnak minősítette a Hazafias Népfront küldöttsé­gének mostani látogatását, amely további lehetőséget nyújtott a kapcsolatok bővíté­séhez, a békés egymás mellett élés elveinek megfelelően. mezőgazdasági egyezménynek, amely 1990-ig irányozza elő magyar kertészeti termékek exportját a Szovjetunióba. A mostani szerződés alapján idén mintegy 145 millió rubel ér­tékben szállítunk a Szovjet­unióba friss és tartósított zöldséget, valamint gyümöl­csöt. gorítja az élelmiszer-árusítás, -csomagolás és -szállítás felté­teleit. A rendelet a külföldről szár­mazó élelmiszerek forgalmazá­sát KERMI-vizsgálathoz köti, s intézkedik velük kapcsolatban a vásárlók megfelelő tájékoz­tatásáról. Ugyancsak szigorú előírások teljesítését követeli meg a diétás vendéglátóipari termékek előállítóitól. Az új jogszabály több pont­ja egyébként eddig is érvény­ben volt, ezeket a részrendel­kezéseket egyszerűsítve, kor­szerűsítve, újabb szabályozá­sokkal kiegészítve egységes ke­retbe foglalta a most életbp léoett rendelet, amellyel egv időben például tizenhárom elő­ző — közülük néhány még 1949-ből és az ötvenes évek elejéről származó — intézke­dést helyeztek hatályon kívül. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1977. április 13-i ülé­se áttekintette az 1961 és 1975 közötti, tizenöt éves lakás- építési terv végrehajtását, s határozatot hozott újabb más­fél évtizedre szóló lakásépíté­si program kidolgozására. Amint azt az ülésről kiadott közleményben olvashatjuk, „a még ki nem elégített indo­kolt igényeket, az önálló la­kásra jogosultak növekvő szá­mát, a lakások fenntartásá­nak és korszerűsítésének fel­adatait számba véve, a Köz­ponti Bizottság továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésnek tartja a lakáshely­zet folyamatos javítását az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével.” Hiba lenne elfeledni: ha­zánkban a tömeges lakásépí­tésnek nem voltak meg az ipari, technikai hagyományai. Az új otthonok, egészen a hat­vanas évek közepéig, egye­di, azaz kisipari technológiá­val készültek, s ez is magya­rázza — más tényezőkkel egyetemben —, hogy Magyar- ország az ezier lakosra jutó lakásépítést tekintve Európá ban a sereghajtók között he­lyezkedett el. Ezer lakosra ugyanis 1965-ben 5,4 újonnan épített lakást tudtunk felmu­tatni, 1975-ben viszont már 9,4-eit! E rendkívül gyors fej­lesztési tempóhoz nemcsak a házgyárak hálózatát kellet: kialakítani, hanem azt az ipa­ri hátteret szintén, mely elő­teremti a korszerű lakások sokféle gépészeti, szerelési tar­tozékát. S persze, az is elen­gedhetetlen volt, a beruházók — elsősorban az állami lakás­építés gazdáivá lett tanácsok — megtanulják a lakásépítés szervezésének, előkészítésé nek sokféle teendőjét. Mind­ezek következménye és ered menye, hogy at lakásépítésben a másfél évtized -alatt fordu lat ment végbe. Több mint egymillió család költözhetett új otthonba, s ezeknek az ott­honoknak a túlnyomó résizt használati értékét, azaz kom fortosságát tekintve nem ha­sonlítható a korábban, s fő­ként nem a felszabadulási előtt épültekhez. Sok, mégis kevés „ Pest megyében másfél évti­zed alatt 216 500-ról 307 200-ra gyarapodott a lakásállomány Az épített lakások száma ter­mészetesen ennél jóval több, de a megszűnések, szanálá­sok miatt a mennyiségi nö­vekedés lassúbb, mint az épí­tés. Ez. a jövőben is így lesz. mert a- megye lakásállománya — mind a községekben, mind a városokban — még mindig jelentős arányban foglal ma­gába rendkívül elöregedett, mindenfajta komfortot nél­külöző lakóházakat. A szám­szerű gyarapodás mellett — mivel egy lebontott és egy fel­épített. lakás ilyen szemszög­ből nézve n-ulla növekedésnek felel meg — élengedhetetlen tehát azt is figyelemmel kí­sérni, miként változik a lakás- állomány összetétele, haszná­lati értéke. Sokat mond erről, hogy a megyében a tizenöt éves lakásépítési terv utolsó esztendejében tető alá hozol* otthonok 97 százaléka mosdó helyiséggel készült. 94 száza­lékukban vezetékből folyt a víz. s egyre természetesebb tartozék a csatornázási. Mielőtt túl szépnek lát­nánk a valóságot, simának a további utat, szinte csak köz­bevetésként írjuk le Vác vá­ros tanácselnökének egyetlen, tényközlő mondatát: a város­ban jelenleg 1700 lakásigény­lőt tartanak számon. A városi pártbizottság és a városi ta­nács együttes állásfoglalása alapján egyszer már kielégí­tették minden ún. nagy csa­lád, azaz háromnál több gyer­meket nevelő család lakásigé­nyét. Most újabbak kopogtat­nak, sőt, némelyikük erősen dörömböl az illetékesek ajta­ján; december végéig e friss jogosultak szintén önálló, s megfelelő otthonhoz jutnak. Vácott tavaly 306 fő jutott száz lakásra — majdnem meg­egyezik az országos átlaggal, ami 298 —, míg 1971-ben 338 volt ez a szám. A lakásállo­mány húszszázalékos gyara­podása tehát lényegesen javí­totta a helyzetet, de a sok mégis kevés, mert folytatódiK a városba áramlás, mert egy­re több azoknak a családok­nak a száma, melyek eddig együtt éltek a szülői háznál, de most saját otthonra tarta­nak igényt, s így tovább. Az igényjogosultak köre — orszá­gosan is, a megyében is — a társadalmi változások követ­kezményeként gyorsabban tá­gult, mint azt eredetileg szá­mították, azaz a lakásra vá­rók tábora nem csökkent a tervezett mértékben. Amihez azután hozzájárult az is, hogy a megyében nem sikerült — országosan sem — felépíteni a negyedük ötéves tervben a cél- csoportos lakásépítésbe .fog­lalt otthonokat, azaz az ún. állami lakásokat. Tekintélyes tábor Tavaly, a megfelelő előké­szítésnek, a növekvő szerve­zettségnek, s nem kevésbé a magánépíttetőknek nyújtott nagyobb támogatásnak kö­szönhetően a tervezett 6900 lakás helyett 8494 épült meg a megyében. Meggyőző szám­sor tanúskodik a megyében folyó lakásépítés növekvő eredményeiről: amíg 1970- ben 6868, 1973-ban 7595 új otthonba költözhettek be a la­kók, 1975-ben 9660-ba, s ta­valy 8494-be, A mennyiségi több társul a minőségében mással, ugyanis a nagy töme­gű lakásépítésnek köszönhe­tően alig több mint fél évti­zed alatt a csupán egyszobás otthonok aránya a teljes- la­kásállományon belül a felére csökkent, a három- és több szobás lakásoké viszont meg­kétszereződött! Ma a megyé­ben minden száz lakásból már mindössze tíz olyan akad. ahol egyetlen szoba áll az ott élők rendelkezésére, viszont harmincöt otthon három-vagy több szobás. A tények megmásítása len­ne hallgatni arról, a megye lakásépítési eredményeiben döntő részt vállaltak magukra a magánépíttetők, ők alkot­ják a legtekintélyesebb tá­bort. Erről mindent elmond az az egyetlen adat. hogy a megyében — 1975-ben — min­den száz lakásból húsz ké­szült el állami, szövetkezeti erőforrásból, s nyolcvan ma­gánerőből. persze, jórészt az állam nyújtotta kölcsön segít­ségével. Ez az arány indokol­ja, hogy a jelenleginél is több figyelmet, támogatást kapja­nak helyben a magánépítte­tők. amit az engedélyezési el­járások egyszerűsítésére épp úgy vonatkoztatunk, mint az építőanyag-ellátásra. Igaz ez nemcsak a községek, hanem a városok esetében is, mert ezeken a helyeken — a köz­hiedelemre rácáfolva — szin­tén jelentős a magánépítés. Ezért hangsúlyozza a Köz­ponti Bizottság említett hatá­rozata' „az állam és a lakos­ság együttes erőfeszítésének” fontosságát, s ebből a helyi szervekre, az érintett vállala­tokra feladatok serege hárul. Szilárd alapok Visszakanyarodva a cikk be­vezető soraihoz: a Százhalom­battán építő dunaújvárosiak nagy gyakorlatot szereztek a panelszerelésben, ahogy _ ők mondják, a lakóházaik felállí­tásában, s joggal feltételezhe­tő, ennek is része volt abban, hogy a célcsoportos lakásépí­tés eredeti tervét ebben a vá­rosban maradéktalanul vég­rehajtották. Fokozatosan ja­vul a Pest megyei Állami Épí­tőipari Vállalat lakásépítő munkája is, átmeneti zavarok után a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — a me­gye déli részén — szintén te­temes részt vállal a tanácsi hatáskörbe tartozó otthonok tető alá hozásából. Ezek a té­nyek, s nem kevésbé az ipari­technológiai háttér gyarapo­dása — például a camenteLlá- tás egyenletesebbé válása, a burkolóanyagok nagyobb mennyisége stb. — azt mutat­ja, hogy a megyei lakásépítési tervek szilárd alapokra tá­maszkodhatnak. Ezekre az alapokra elenged­hetetlenül szükség is van, hi­szen még egyetlen középtávú tervidőszakban sem kívántak annyi lakást felépíteni a me­gyében, mint most, 1976 és 1980 között, összesem 42 800 lakás kialakítása szerepel a megye ötödik ötév.es tervé­ben, s bár eiz a negyedik öt­éves terv eredményéhez mér­ten — 39 700 lakás — nem tű­nik nagy emelkedésnek, a kö­rülmények nehezedése, így pél­dául a könnyen beépíthető te­rületek csökkenése miatt, ke­mény próbákat tartogató fel­adat. S még inkább megnő a jelentősége ennek a 42 800 la­kásnak, ha úgy fogjuk fel te­tő alá segítésüket, hogy már­is nekiláttunk az újabb ti­zenöt esztendős lakásépítési terv végrehajtásának, azaz a végelszámolásnál, 1990-ben, so­kat nyom majd a latban, mi történt 1976 és 1980 között. Biztató, hogy, bár középtávú tervidőszak kezdő esztende­je volt 1976, s ilyenkor — a korábbi tapasztalatok alap­ján — szinte törvényszerű a visszaesés, a megyében a cél­csoportos lakásépítés tervét, ha szerényen is, de túlteljesí­tették, a tervezett 877 új ott­honnal szemben 894 került tető alá. Annak bizonyítéka ez, hogy — s lapunk ezt több­ször leszögezte a lakásépítés tapasztalatait elemezve —, kel­lő szervezettséggel, az érin­tett hatóságok és vállalatok egyeztetett munkájával igen­is, megvalósítható a lakáski­adások egyenletessége, a haj­rák elkerülése, a rossz minő­séggel járó kapkodások meg­szüntetése. Túl a látványon Joggal büszkélkedik Vác a városkapuban magasodó Föld- • vári téri lakóteleppel, Nagy­kőrös a tormási városrésszel, Cegléd a Károlyi Mihály, Szentendre a Felszabadulás lakóteleppel, Gödöllő a for­málódó. új városközponttal, de ne feledjük: az új otthon nemcsak látvány. Lehet, oly­kor kell is mutogatni, de első­sorban ezeknek az új lakások­nak a környezetét, hátterét szükséges úgy alakítani, hogy valóban otthonosak legyenek, s ez egyre inkább elenged­hetetlen a községekben is. Dabason, Szobon és má­sutt, a tanács előközművasí- tett telkeket parcellázott,, van, ahol az építőanyag-ellátást szervezték át. s tették töké­letesebbé. izmosodik a mun- káslakás-építési akció. azaz sokféle jele látható a nemes igyekezetnek. A mondat, hogy tető a fejünk felett, nagyon egyszerű. Elérni ezt — társa­dalmi kötelezettség. Mészáros Ottó Az élelmiszertörvény nyomán Szigorú előírások a belkereskedelemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom