Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

1977. MÁJUS 29., VASÁRNAP derek Berlinben Újabb 25 évre szóló szerződés Szombaton délelőtt megérke­zett Berlinbe Edward derek­nek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a lengyel párt- és állami kül­döttség, amely a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága, a Német Demokra­tikus Köztársaság államtaná­csa és kormánya meghívására kétnapos hivatalos, baráti láto­gatást tesz az NDK-ban. A delegáció részt vesz a hét végi nagyszabású NDK—len­gyel baráti találkozó berlini és frankfurti eseményein. Ezek csúcspontjaként szombat este az NDK fővárosában aláírták a két ország közötti új, 25 év­re szóló barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. A lengyel küldöttséget Ber­lin schönefeldi repülőterén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával az élen az NDK párt- és állami vezetése és több ezer berlini fogadt a. Az NDK fővárosában forró han­gulatú testvéri fogadtatásban részesítették a lengyel vendé­geket. ANGOLAI NÉPI KÖZTÁRSASÁG Neto elnök nyilatkozata Az Angolai Népi Köztársa­ság fővárosában, Luandában, a pénteki zavargásokat köve­tően nyugodt a helyzet. Az állami intézményekben és a vállalatoknál folyik a munka, kinyitottak az üzletek. A vá­ros utcáin az angolai fegyve­res erők katonái teljesítenek járőrszolgálatot. Továbbra is érvényben van a pénteken este bevezetett kijárási tilalom. Agostinho Neto, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, újabb felhívással fordult az ország népéhez. Beszédét a luandai rádió közvetítette. Ne­to elnök élesen elítélte a pén­teki zavargásokért felelős frakciósok tevékenységét. Rá­mutatott arra, hogy ezek az emberek személyes ambícióik­tól vezettetve, nem akarták követni az MPLA Központi Bizottságának a politikai egy­ség biztosítását célzó irányvo­nalát. A pénteki események — jelentette ki az elnök — em­beráldozatokat követeltek, több elvtársunkat elvesztettük. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a szakadást cél­zó pénteki kísérlet sem segíti a szocialista társadalom épí­tését Angolában. A zavargáso­kat provokálok tevékenységét erőszak, fajgyűlölet, törzsi széthúzás és vallási viszályko­dás jellemzi. Tettükkel gya­korlatilag a reakció érdekeit képviselték. A kialakult hely­zet arra kényszeríti a kor­mányt, hogy meghozza a szükséges intézkedéseket. Azok számára, aikik harcot kezdtek az MPLA ellen, nem lesz el­nézés. Politikai irányvona­lunkat továbbra is szilárdan folytatjuk. Forró hangulatú gyűlés Madridban Mintegy 50 000 ember rész­vételével választási nagygyű­lést tartott péntek este Mad­ridban a Spanyol Kom­munista Párt. Santiago Carril­lo főtitkár, a gyűlés szónoka, kijelentette, a hadseregnek a polgári hatalom támaszát kell képeznie és> távol kell magát tartani a napi politikától. A szónok állást foglalt a vallás- szabadság szavatolása és meg­felelő családtervezési politika kialakítása mellett. Belgrad előtt... CSAK RÖVIDEN... HAVANNÁBAN közzé tett előzetes jelentések szerint az IL—62-es repülőgép szeren­csétlenségét az okozta, hogy a gép a havannai repülőtér köze­lében magasfeszültségű távve­zetéknek ütközött. Mint a Prensa Latina kubái hírügy­nökség jelenti, a katasztrófa, helyi idő szerint 8.46 órakor történt, amikor a gép a Moszk­va—Frankfurt—Lisszabon— Havanna táv megtétele után leszálláshoz készülődött. 66 szeúiély vesztette életét, a két túlélő, egy NSZK és egy szov­jet állampolgár, állapotuk sú­lyos. BELGRÁDBAN folytatód­tak Joszip Broz Tito, jugoszláv államfő és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár pénte­ken megkezdett tanácskozásai. ÉRVÉNYTELENNEK minő. sítette a libanoni jobboldal a palesztinok libanoni jelenlétét szabályozó 1969-es kairói meg­állapodást. A KlNAI külügyminiszté­rium erőteljes tiltakozását fe­jezte Id a Fukuda_kormány ama szándéka ellen, hogy rati- fikáltatja a parlamentben a tengerfenék kincseinek közös kiaknázásáról szóló japán— dél-koreai egyezményt. CLODOMIRO ALMEYDA, volt chilei külügyminiszter, az Allende-kormány tagja, pénte­ken Washingtonban 30 perces megbeszélést folytatott Warren Cristopher, amerikai külügymi­niszter-helyettessel. A talál­kozó után közölte az újság­írókkal, az emberi jogok hely­zetéről tárgyaltak Chilével kapcsolatban. Annak a remé­nyének adott hangot, hogy ez a beszélgetés is hozzájárulhat a chilei helyzet kellő kiérté­keléséhez. Mint hangsúlyozta, az elnyomás újabb hulláma nehezedik a chilei népre. A MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT XVIII. kongresszusa el­fogadta Arnoldo Martinez Ver- dugo KB-főtitkár vitaindító beszámolóját. A kongresszus jóváhagyta a párt nemzetközi politikáját és újólag megerősí­tette a mexikói kommunisták szolidaritását az imperializmus ellen, a szocializmusért harco­ló népekkel. A CSEHSZLOVÁK SZAK- SZERVEZETEK IX. országos kongresszusa szombaton befe­jezte munkáját. HELYI IDŐ szerint tegnap este hét óráig nem következett be újabb érdemleges fejle­mény Hollandiában, a dél- maliükui terroristák által fog­va tartott két túszcsoport sor­sában. Kulcsmondat — Holland szélsőségek — Izraeli kórlap Ha az idei tavasztól nem túl­ságosan elkényeztetett átlag­európai többnyire az időjárás javulásának reményében nézi? a naptárt — a diplomatáknál a közelgő június la-e, a belg­rádi találkozó kezdete nyújt alkalmat a politikai visza- számlálásra. Az európai biz­tonság problémáiról sok szó eshetett a héten a különböző kétoldalú megbeszéléseken: Moszkva vendége volt a v finn államelnök és a brit kereske­delemügyi miniszter, s francia hét zajlott a szovjet televízió­ban; az NSZK kancellárja Belgrádot, az olasz kormány­fő Bukarestet, a lengyel mi­niszterelnök Oslót kereste fel; hazánkban pedig az osztrák államfő tett hivatalos látoga­tást. De kontinensünk égető kérdései, szerepeltek a Varsói Szerződés most először tanács­kozó külügyminiszteri bizottsá­gának moszkvai ülésén is. MI A JELENTŐSÉGE A Moszkvában megtartották a Varsói Szerződés országainak első külügyminiszteri értekezletét. VARSÓI SZERZŐDÉS KÜL­ÜGYMINISZTERI BIZOTT­SÁGI ÜLÉSÉNEK? A Varsói Szerződés tagál­lamainak külügyminiszteri bi­zottságát tavaly novemberben hozták létre a politikai ta­nácskozó testület döntése ér­telmében. Célja és feladata adott: megfelelő fórumot te­remteni egymás kölcsönös tá­jékoztatásához, s a diplomá­ciai tevékenység összehangolá­sához. A Moszkvában megtar­tott első ülésen ebben a szel­lemben mérték fel a varsói csúcs legutóbbi nyilatkozatá­nak visszhangját és foglalkoz­tak a küszöbönálló belgrádi találkozóval. A szocialista országok állás- foglalásának kulcsmondata, hogy a jugoszláv fővárosban esedékes találkozónak — a Helsinkiben aláírt európai zá­róokmánnyal összhangban — — konstruktív jelleget kell öl­tenie. Tehát mindenekelőtt a kölcsönös megértés és biza­lom megszilárdítására hivatott és a hogyan tovább kérdésre kell választ adnia. Vannak biztató jelek, az eltelt időszak­ban széles körűen aktvizálód- tak a 35 aláíró ország között politikai, gazdasági és más irányú kapcsolatok. Megnőtt az érdeklődés a katonai eny­hülés problémái iránt, mind többen felismerik, hogy a po­litikai enyhülést csak a fegy­verkezési verseny megfékezé­sével lehet igazán tartóssá tenni. Ma már érdemben fog­lalkoznak azokkal a szovjet javaslatokkal, hogy tartsanak összeurópai értekezleteket, ar­ról, miként lehetne együttmű­ködni a környezetvédelem, a közlekedés, szállítás, az ener­getika területén. A kedvező jelenségek mel­lett azonban nem kevés a ked­vezőtlen és zavaró tényezők száma. Nyugat-Európában és Amerikában jócskán akadnak olyan erők, amelyek szívesen eltérítenék a belgrádi talál­kozót a Helsinkiben lefektetett elvektől, szeretnék úgymond felülvizsgálni a záródokumen­tumot, s az összejövetelt a ter­méketlen összeütközések szín­terévé változtatni. Minden jel arra mutat azonban, hogy a nyugati kormánykörökön be­lül is éleződik a vita, s nö­vekszik a nagyobb realizmus­ra hajlamosak tábora. A szocialista országok a ma­guk részéről most újra nyoma­tékosan leszögezték, hogy mindent megtesznek az eny­hülés, a pozitív európai ki­bontakozás érdekében, Ehhez azonban — harmincöt aláíró­ról lévén szó — a nyugat­európai és észak-amerikai partnerek közreműködése is elengedhetetlen. MI ALL A HOLLANDIAI ESEMÉNYEK HÁTTERÉBEN? A holland belpolitikai élet hetek óta izgalommal várta a hét szerdáját, amikorra ki­tűzték a rendkívüli választá­sokat. Huszonöt párt jelentet­te be indulását a saját szín­vonalához képest növekvő gaz­dasági gondokkal küszködő or­szágban, s intő például szol­gálhatott, hogy a legutóbbi szavazás nyomán százhatvan- négy napig alkudoztak a kor­mány összetételéről. Az idő előtti választásokat azonban elhomályosította a túszdráma, főként a több mint száz iskolásgyermek sor­sa miatti aggódás. (Mint any- nyiszor, ezúttal is a gyarmati kor ütött vissza. A dél-malu­Ulsteri urnák Belfastban vádat emeltek öt férfi ellen Robert Lawrence Nairac angol katonatiszt meg­gyilkolása ügyében. A civil­ben felderítő feladatot ellátó századost május li-én ták el egy falusi kocsma parkolóhelyéről, s egy múlva az IRA ideiglenes szár­nya bejelentette, hogy kihall­gatta, majd kivégezte. Az IRA állítása szerint Nairac be­ismerte, hogy a hírhedt geril­laellenes kommandó, a SAS tagja volt, amit a hadsereg parancsnoksága azóta is tagad. Nairac holtteste azóta sem került elő, viszont nemrég fel­fedezett nyomok arra vallanak, hogy nem Armagh északi grófságban, hanem már a ha­tár túloldalán, az Ír Köztársa­ságban végeztek vele. London és Dublin tavalyi megállapo­dás értelmében ennek ellené­re angol bíróság előtt is fele­lősségre vonhatják a gyanúsí­tottakat. AZ ÉSZAK-ÍRORSZAGI tanácsi választások pár napja a mérsékelt politikai erők je­lentős sikerével végződtek, és a kis töredékpártok felmor­zsolódása utat nyithat a to­vábbi politikai átrendeződés­hez. A nagy figyelemmel kí­sért helyhatósági választások kimenetele megerősítette a legutóbbi politikai erőpróba, a provokatív protestáns sztrájk kudarcát. Pedig előzőleg a« helyzetet némileg összekuszálta két vá­ratlan fejlemény. Nyilvános­ságra került, hogy az egyhá­zak diszkrét kezdeményezésé­re egy északi és egy déli ügy­véd uizaimas kapcsolatot léte­sített a katolikus IRA és né­hány protestáns félkatonai szervezet között. Desmond Boái és Sean MacBride, a nemrég Lenin-békedijjal ki­tüntetett egykori ír külügymi­niszter (az IRA hajdani ve­zérkari főnöke), titkos tárgya­lások révén igyekezett béxe- kötést létrehozni a szélsősé­gesek között — de nem sok sikerrel. A hír kipattanása után a protestáns UDA és UVF dühödten elhatárolta magát a kísérlettől és a poli­tikai vezetők mindkét Íror­szágban elutasították terroris­ták békítgetését. A másik zavaró fejlemény Robert Nairac angol százados meggyilkolása volt, ami a hadsereg több titkos művele­tének felülvizsgálatát kény­szerítheti ki. Nairac a határ­vidéken teljesített polgári ruhában titkos felderítő meg­bízatást, amikor az IRA ideiglenes szárnya lecsapott rá és meggyilkolta. Katonai forrásokból származó hírek szerint Nairac az IRA fő fegyverutánpótlási vonalait kutatta és elrablói sok min­dent kiszedtek belőle a hadse­reg titkos kapcsolatairól, mi­előtt meggyilkolták. A VÁLASZTÁSOK legna­gyobb nyertese mindezek el­lenére a nem felekezeti ala­pon álló Szövetségi Párt, amelynek katolikus és protes­táns jelöltjei átlagosan öt százalékkal növelték szavaza­taik számát. A hét éve ala­kult szociáldemokrata jellegű pár ezzel a harmadik politi­kai erővé küzdötte fel magát Ulsterben. A protestáns hiva­talos Unionista Párt, amely ellenezte a sztrájkot, vesztett bizonyos szavazatmennyiséget a szövetség javára, de így is a tartomány legnagyobb párt­ja maradt mintegy 31 száza­lékkal. Megtartotta második helyét a legnagyobb katolikus párt, a Szociális Demokrata és Munkáspárt. Ian Paisley lelkész Demokratikus Unio­nista Pártja hiába remény­kedett országos áttörésben, csupán a szavazatok 11 száza­lékát kapta, amilyen arány­ban a lakosság követte a pro­vokatív sztrájkfelhívást. A másik sztráikvezér, Ernest Baird töredékpártja szinte megsemmisült a választáson, akárcsak két kisebb, mérsé­kelt csoport. Ezeknek a hívei várhatólag a győztes hivata­los unionistákhoz csatlakoz­nak majd. A szélsőségesek tehát egy­értelmű vereséget szenvedtek Ulsterben, ám a mérsékelt erők ennek ellenére nem szá­míthatnak a pártok közötti tár­gyalások gyors felújítására. A. B. T. Előreláthatólag július 8-lg ülésezik az ENSZ tengerjogi konferen­ciájának a héten megnyílt 6. ülésszaka New Yorkban. kuiak afféle segédrendőri sze­repet töltöttek be az egykori Holland-Indiában, és Hága Indonéziától független államot ígért számukra. Amikor ezt nem lehetett megvalósítani, s joggal tartottak a bosszútól, Hollandiába menekültek. Egy részük beilleszkedett a hol­land társadalomba, a szélső­séges elemek azonban önálló kormányt alakítottak, fegyve­res alakulatokat szerveztek és terrorcselekményekkel hívták fel a világ figyelmét megcsa- latásukra. A már ismert ak­ciókon kívül a Hollandiába látogató II. Erzsébetet, Nagy- Britannia királynőjét is el akarták rabolni. Amit tettek, mélységesen elítélendő, de ér­demes volt talán szólni az előzményekről is.) Valószínűleg nem véletle­nül, a választások idejére tet­ték újabb terrorakcióikat a dél-malukuiak. Félő volt. hogy fellépésük a reakciós pártok­nak kedvez, Nyugat-Európa más országaiban, főleg az NSZK-ban ilyen tapasztalatok voltak. A holland választások e tekintetben kellő józanságot tanúsítottak, ami remélhetőleg előfutára lesz annak, hogy az egyik szörnyű szélsőséggel szemben ne a másik szélső­ségben keressenek orvoslást.. HOGYAN BEFOLYÁSOL­JÁK A LEGÚJABB FEJLE­MÉNYEK A KÖZEL-KELETI KILÁTÁSOKAT? A szívroham gyanújával kórházba került izraeli minisz­terelnök-jelölt Begin beteg­ágya mellett ott látható az iz­raeli belpolitika sűrűn teleírt kórlapja is. A legkülönbözőbb koalíciós mutatványok zajla­nak — a jobboldali Likud- szövetségnek a 120 tagú par­lamentben csak 43 képviselője van —, s a külügyminiszteri tárca odaígérése Dajannak alaposan megbolygatta a fron­tokat. A belső nehézségeken túl a világ természetesen arra kí­váncsi elsősorban, hogy mi­ként alakulhatnak a közel-ke­leti kibontakozás lehetőségei? Ebből a szempontból furcsa a látvány. Begin és társai sietnek kijelenteni, hogy Nyu­gat-Jordániából egy tapodtat sem kívánnak visszaadni, min­denfajta palesztin államot el­leneznek. Washingtonban tu­domásul veszik Begin szavait, majd kijelentik, hogy a Biz­tonsági Tanács határozata alapján állnak (ami a Tel Aviv-i állásponttal szöges el­lentétben áll), s úgy tesznek, mintha nem lenne érdekellen­tét. A jobboldali arab orszá­gok az egyik percben úgy nyilatkoznak, hogy az izraeli változás semmit sem jelent, a másikban egyenesen az olaj­fegyvert emlegetik. A jelek szerint általános kivárás van. az Egyesült Államok pedig szeretné eddigi vonalét foly­tatni, Izrael és a középtől jobbra elhelyezkedő arab or­szágok egyidejű befolyásolá­sát. Csak az homályos még, mennyire képes rá, s miköz­ben gondosan szeretné elke­rülni, hogy megvágja ák„r egyik ujját, nem fogja-e vala­mennyit megsérteni... Réti Ervin CARTER: ki USA érdeke is a megegyezés Carter amerikai elnök pén­teken felesége társaságában látogatást tett a floridai par­tok közelében állomásozó Los Angeles elnevezésű atomten­geralattjárón. Az elnöki repü­lőgépen útban hazafelé újság­íróknak adott nyilatkozatá­ban kijelentette: Vance kül­ügyminiszter és szovjet kollé­gája, Andrej Gromiko, szep­tember közepéig még két ízben folytatnak közvetlen tárgya­lásokat a hadászati fegyverek korlátozásáról kötendő új egyezményről. Carter kijelentette: az Egye sült Államoknak érdekében áll az új SALT-egyezmény lét rehozása, de vitathatatlar hogy vannak még megoldásr váró problémák. Elsősorban a amerikai szárnyas cirkáló ra kéták és a szovje1 Backfir bombázógép minősítésénél kérdését kell tisztázni. Arr. a kérdésre, vajon e problé mákat megoldhatónak tartja-e kitérő választ adott. Ismét utalt arra, hogy a Egyesült Államoka- aggasztja a Szovjetunió birtokába: olyan rakéták is vannak, ame lyek nagyobbak, mint az Egye sült Államok arzenáljában lé vők. A hét kérdései és képei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom