Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
OTT. MÁJUS SZOMBAT •MB "H/Ps V xJlirmv Gyermek- és ifjúságvédelem Pest megyében Hogy kibontakozhasson a személyiség A* ifjúság nevelése, szocialista emberré formálása össztársadalmi feladat. A család, az iskola, a munkahely, az állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek összehangolt tevékenységére van szükség a sokrétű feladat megvalósításához. Külön figyelmet kíván a hátrányos, vagy veszélyeztetett körülmények között élő, a csonka családban fejlődő, a család nélkül maradt, állami gondozásba kerülő fiatalok problémáinak megoldása. A gyermek kiemelése a családból a legtöbb esetben a szülők hibájából válik szükségessé, az állami gondozásba vétel oka leggyakrabban a szülők erkölcstelen életmódja, alkoholizmusa,, a család szétesése, a gyermek nevelésének elhanyagolása, a kiskorú elhagyáMajd új épületben Megyénkben az állami gondozásba vett, intézetbe utalt gyermekek a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetbe kerülnek. Az intézet szerteágazó feladiaitai közé tartozik, hogy neveli és gondozza a beutalt gyermekeket, körültekintő egészségügyi pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok alapján nevelőszülőkhöz, csecsemőotthonokba, nevelő- otthonokba, gyógypedagógiai intézetbe helyezi el őket. Ezen kívül az illetékes gyámhatóságok határozata alapján rendszeres nevelési segélyeket folyósít, ellenőrzi felhasználásuk módját, a nevelőszülők, a megelőzéssel és utógondozással foglalkozó hivatásos pártfogók munkáját irányítja. Az intézet ezt a sokrétű feladatát a jelenlegi tárgyi és személyi feltételek közt csak nagy erőfeszítéssel tudja ellátni. Lényegesen megváltoznak az intézet lehetőséged, ha az év végéig elkészül az új épület, amelyben tizenkét hálószobát rendeznek be, ezáltal lehetőség nyílik az azonos életkorú gyermekközösségek kialakítására. Ugyancsak itt kap helyet a személyiségvizsgáló laboratórium is, a gyerekek részére pedig különböző foglalkoztatóhelyiségek lesznek az épületben. Pártfogók az üzemekben Az egészségügyi intézmények telítettsége miatt a ké- pezhetetlen és súlyosan mozgássérült állami gondozottak elhelyezése nehézségeket okoz, emiatt hosszú időt töltenek az átmeneti otthonban. A munkába álló, 14—18 éves gondozottak egy része ifjúsági otthonokban él. 1973 óita a BVM szentendrei gyárával kötött szerződés alapján a gyár munkásszállásán fiúotthon működik: húsz fiatal képzéséről és neveléséről gondoskodnak közösen. A munkába állt fiatalok közt is sokan laknak munkásszállásokon, nevelésükliöz sok segítséget adnak az üzemek munkáskollektívái, szocialista brigádjai, társadalmi szerved. Nevelőszülőknél az álami gondozottak mintegy egy- harmadát helyezték el. Nehézséget okoz, hogy a fiatalabb családok nem szívesen vállalnak gondozást, az idős nevelő szülő hatékonyan csak eddig tud foglalkozni a rábízott gyermekkel, amíg az el nem éri a pedagógiailag oly problémás serdülőkort. A megyei tanács művelődési osztálya tavaly december végéig általános felügyeleti Útban a barátsághajó Előkészületek a fogadására a fővárosban Vasárnap érkezik: Budapestre a haráisághajó, amely május 22-én indult el a Szovjetunióból. Fedélzetén 10 szocialista ország — köztük Mongólia, Vietnam és Kuba — mintegy 200 tagú küldöttsége a felszabadult népek barátságát, együttműködését jelképezi. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a szocialista országok szovjet baráti társaságainak kezdeményezésére találkoznak a szocialista országok képviselői, hogy együtt emlékezzenek a dicsőséges forradalomra, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében. Amint a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnál elmondták, a nemzetközi dunai hajóút jó alkalom arra, hogy a testvérországok még jobban megismerjék egymást, a személyes kapcsolatok révén is szilárdítsák barátságukat. Budapesten megtették az előkészületeket a hajó utasainak méltó fogadtatására. A kétnapos magyarországi látogatás lehetőséget nyújt a delegációknak, arra, hogy — ha futólag is — megismerkedjenek a magyar főváros nevezetességeivel, a magyar nép szocializmust építő munkájának eredményeivel A találkozókon kölcsönösen tájékozhatják egymást: miként készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére. A küldöttség tagjai magyarországi tartózkodásuk idején találkoznak a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek képviselőivel a Magyar— Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnökségével, a tagcsoportokkal, s tájékoztatást kapnak a barátsági munkáról. Az ünnepélyes fogadtatás vasárnap reggel a Vigadó téren lesz. A küldöttek aznap megtekintik a várost, koszorút helyeznek el Lenin szobránál, találkozókon vesznek részt. A kétnapos rendezvények a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját köszöntő ünnepségsorozat részei. ★ A barátságtúra résztvevői május 24-től 27-ig bolgár területen haladtak keresztül Az Amúr bulgáriai tartózkodásának három napját, a Bolgár—Szovjet Baráti Társaság országos bizottsága kezdeményezésére a szocialista országok közötti barátság és együttműködés napjaivá nyilvánították. Ez alatt egész Bulgáriában ünnepségeken és nagygyűléseken méltatták a szocialista országok internacionalista barátságát, és megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulójáról. A barátságutazás résztvevői személyesen is részt vettek több nagygyűlésen Ruszéban, Ple- venben és Szófiában. A barátságutazás résztvevői csütörtökön- Mihajlovgrad és Vidin megyén, keresztül visszatértek a Dunához, este hajóra szálltak, és péntekre virradó éjjel elhagyták Bulgária területét. vizsgálatot tartott a gyermek- és ifjúságvédelmi intézetben, amelynek során rögzítette az ifjúságvédelmi munka eredményeit, ugyanakkor számos megoldásra váró pwoblémára, tennivalóra hívta fel a figyelmet. Ez utóbbiak közt szerepjel, hogy az állami gondozásba vett gyerekek személyiségének sokoldalú feltárásával az elkövetkezendő időszakban fokozottabban kell foglalkozni. A nevelőszülőknél élő gyermekek értelmi, érzelmi gazdagodása. fejlődése, nevelése elsősorban a család világnézetének, erkölcsi-poUtikai szemléletének a függvénye. Ezért különösen fontos feladat a nevelőszülők felügyelőinek pjedagógiai, politikai képzése, hiszen ellenőrző és tanácsadói tevékenységük során sokat tudnak segíteni a családoknak a különböző nevelési kérdésekben. Ajánlások a korszerűsítésre Tegnap délelőtt az Intézet pjomázi központjában az állami és társadalmi szervek kép viselőivel, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka szakembered dr. Csicsay Ivánnak, a megyei tanács elnökhelyettesének a vezetésével munka- értekezleten tárgyalták meg a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet helyzetét, feladatait, gondjait, az Ifjúságvédelmi munka tennivalóit. A munkaértekezlet ugyancsak értékelte a Pest megyed Pályaválasztási Tanácsadó Intézetnek az állami gondozottak körében kifejtett pályairányítási tevékenységét, a két intézmény együttműködésének eddigi formáit, eredményeit, a kapjcsolatok kiszélesítésének lehetőségeit, soron következő feladatait. A munkaértekezlet a Pest megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet további fejlesztésével, a munkafeltételek korszerűsítésével kapcsolatban különböző ajánlásokat juttat el az illetékes tanácsi szervekhez. K. Gy. M. Az omszki küldöttség megbeszélései A Pest megyében tartózkodó négytagú Qmszk megyei ifjúsági küldöttség pjénteken ellátogatott a KISZ megyei bizottságára. A megye ifjúsági szervezetének vezetőivel arról tanácskoztak, hogyan mélyíthetnék el eddig is gyümölcsöző barátságukat és együttműködésüket a két testvérmegye fiataljai. Erre ad majd jó lehetőséget a közeljövőben — a nyáron megrendezendő — II. szovjet—magyar ifjúsági barátság találkozó. A delegáció tagjait fogadta Arató András, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára is. A barátság jegyében NDK—magyar baráti találkozót rendezett tegnap Százhalombattán a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a béke- és barátsági hónap alkalmából. Dr. Siegfrid Körűért, az NDK magyarországi nagy- követségének első titkárát Rá- tosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat igazgatója fogadta. A vállalat termeléséről szóló tájékoztató és a rövid üzemlátogatás után Solcarai Istvánná, a népfront városi titkára, majd dr. Siegfrid Körner mondott köszöntőt azon a kötetlen hangulatú eszmecserén, ahol a város fiatal szakembereivel találkozott. Jubileum Karakas László munkaügyi miniszter pjénteken fogadást adott a magyar—NDK munkaerő-együttműködési egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkalmából. A fogadáson részt vett Gerhard Reinert, az NDK budapjesti nagykövete, jelen volt az NDK bér- és munkaügyi államtitkárságának ez alkalomból hazánkba érkezett küldöttsége. Karakas László pjohárkö- szöntójében elmondta, hogy az elmúlt tíz évben összesen mintegy 33 ezer magyar fiatal vállalt 3—3 évre szóló munkát az NDK népgazdaságában, jelenleg is több mint hatezren gyakorolják, tanulják a szakmát a baráti állam mintegy 70 nagyüzemében. Aratásra készülnek A Ferencvárosi Malom tárolókapacitását ezer vagonnal bővítik. A gyárudvaron most szerelik össze a fémsilók kupoláját, majd később ezeket megemelik, és összeállítják a 15 méter magas fémszerkezet palástját. Mérlegen az állattenyésztés és a hústermelés Németh Lajos, az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség főigazgatója és Banke Antal, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója pénteken a MÉM-ben az állattenyésztés és hústermelés helyzetéről és a fejlesztés időszerű feladatairól tájékoztatta az újságírókat. Az idén a tehénállományt 2,6 százalékkal akarják növelni országosan, ezen belül a téeszekben 7,5 százalékkal. Kétmilliárd-tízmillió liter tej termelését irányozták elő az idei évre. Amit úgy lehet elérni, hogy az egy tehénre jutó tejtermelésnek meg kell haladnia a 2 ezer 800 litert. Az ország sertésállománya az elmúlt év végén 7 millió 800 ezer volt, 900 ezerrel több, ) mint egy évvel korábban, ami kedvező pozíciót jelent az idei évre. Az 1977. március 31-i állatszámlálás ezt az előzetes várakozást igazolta, nem végleges adatok szerint a sertésállomány 8,2 millió, 15 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Az eddiginél többet kell tenni a sertésférőhelyek kihasználására, mert még a szakosított telepjeiken is csak a hizlaldái férőhelyek 88 százalékában tartanak állatot. Megnőtt az üzemek érdeklődése a juhtartás iránt, a jelenlegi gyapjútermelés az ipjari igényeknek csak 30 százalékát biztosítja, ezen az arányon is javítani lehet. Remény van' arra, hogy idén jó lesz a húskínálat, s idén annyival többet adnak majd a gazdaságok és a kistermelők az iparnak feldolgozásra, mint amennyi 1976-ban hiányzott a terv teljesítéséhez; ily módon az V. ötéves terv első két évének húsellátási előirányzata összességében teljesül majd. Az egy főre jutó fogyasztás 70 kilogramm körül van. A kínálat az év első hónapjaiban magas szintű ellátást tett lehetővé. Az ipar fejlesztési programmal készült fel a termelői kínálat fogadására, az állatok vágására, feldolgozására. A műszaki fejlesztési tervnek megfelelően 1974 óta hét évre terjedő időszakra szólóan 15 milliárd forintos beruházási programot valósítanak meg. Ennek során 1977-ben már javulnak a feldolgozás feltételei, de az év második felében még mindig túlórázásokra és szombat-vasárnapi műszakokra lesz szükség ahhoz, hogy fennakadás nélkül átvehessék a gazdaságokból és a kistermelőktől érkező szállítmányokat Két új törvényerejű rendelet Szolgáltatások — színvonalasabban Csaknem 20 évvel ezelőtt szabályozták utoljára- törvény- erejű rendelettel a kisiparosok tevékenységét. Az azóta végbement társadalmi, gazdasági fejlődéssel együttjáró változások tették indokolttá a kisiparosok működésének felülvizsgálatát, átfogó egységes szabályozását. A kisipar a szocialista szektorral összehangoltan, azt kiegészítve változatlanul fontos szerepet tölt be a lakosság ellátásában. Termelésének, illetve teljesítményének értéke 1976-ban megközelítette a 11 milliárd forintot. Különösen jelentős a kisipjar szolgáltató tevékenysége, amely összteljesítményének 82 százalékát teszi ki. Ily módon az országban végzett összes lakossági szolgáltatásoknak 44 százalékát kisiparosok nyújtják. Néhány szakmában fjedig kifejezetten meghatározó a kisipjar szerepe, így például az építőipari javítások 58 százalékát, a hagyományos szolgáltatások (így a ruha-, cipő-javítás) 64 százalékát végzi. A kisebb települések többségében a szolgáltatások csaknem teljes egészében a kisiparosokra hárulnak. Hazánkban jelenleg 56 ezer főfoglalkozású, s további 28 ezer munkaviszonyban álló, illetve nyugdíjas kisiparos tevékenykedik. A kisipjarban végbemenő változásokat és a szolgáltatások iránt megnövekedőit igényeket, vagyis kismarral szemben támasztott követelményeket figyelembe véve kellett az ipargyakorlás fenntartásához és bővítésiéhez megfelelő gázdiasáigi és jogi feltételrendszert kialakítani. Az új jogszabály kimondja, hogy kisipari tevékenységet a jövőben is csak hatósági engedéllyel — ipárjogosítvánnyal — lehet gyakorolni. Ennek egyik formája az iparigazolvány, amely az adott ipar körébe tartozó valamennyi tevékenységre, így az árutermelésre is jogosít. A másik forma a kisipari működési engedély, amelynek birtokában kizárólag javító, karbantartó vagy egyéb szolgáltató munkát lehet vállalni, végezni. Elsősorban a szolgáltatások ellátására kívánnak ösztönözni, nem csökkentve a reális társadalmi szükséglet kielégítését szolgáló kisipari árutermelés fenntartását. Lehetséges továbbá az is, hogy a kisiparos több szakma köré_ be tartozó „vegyes-javító” tevékenységet folytasson, elsősorban olyan ellátatlan területeken, ahol a szolgáltatási igények kielégítése még nem megfelelően biztosított A rendelet szigorítja a szakmai követelményrendszert. Mind ez idáig ugyanis iparigazolványt azok kaphattak, akiknek mesterképjesítésük volt, működési engedélyt pedig azok, akik legalább kétéves, a szakmába vágó gyakorlattal _ rendelkeztek. Az új jogszabály a működési engedélyhez is megkívánja a szakképesítést, adott esetben a mesterfokozatot is. Mestervizsgához kötik ezután például a cukrász, elektroműszerész, villany-, rádió- és televízió- és gépjárműszerelő iparjogosítvány kiadását is. Az új követelményrendszer természetszerűleg csak a jogosítvány megjelenését követő iparkérelmek elbírálására vonatkozik, nem érinti a már kiadott iparigazolványok és működési engedélyek tulajdonosait. Egyértelműen fogalmazza meg az új jogszabály a munka- viszonyban álló, dolgozó ipari vagy mezőgazdasági szövetkezeti tag, illetve a nyugdíjasok kisipjari működésének lehetőségeit is. A jogszabályozás során induló elv volt, hogy a kisiparosok tevékenységének elsősorban a saját munkán és a családtagok közreműködésén kell alapulnia. Ennek érdekében törekedtek a foglalkoztatási lehetőségek eddigieknél differenciáltabb kialakítására. Az új jogszabály egyebek mellett előírja a kisiparos személyes munkavégzési kötelezettségét, s egyben megengedi, hogy meghatározott számú alkalmazottat, segítő családtagot és szakmunkástanulót foglalkoztasson, továbbá, hogy a munka egy részét más kisipjarossal elvégeztesse. Szabályozza a kisiparosok együttműködését is; kisipjari tevékenység közös elvégzésére szerződéssel polgári jogi társaságot hozhatnak létre. A jogszabálynak a kisipjar irányításával és igazgatásával foglalkozó fejezete kimondja, hogy a kisipar állami felügyeletét a könnyűipari miniszter, szakmai felügyeletét az ágazati miniszter gyakorolja, míg az ipjarigazgatási eljárásokat a tanácsok hatáskörébe utalja. A törvényerejű rendelet meghatározza a kisipjar osok országos szervezetének, mint a kisiparosok társadalmi és érdekképviseleti szervének a feladatait és jogait is. A törvény- erejű rendelet 1977. július 1-én lép életbe. A jobb ellátás a cél A magánkereskedelem gyakorlását is eddig egy 20 évvel ezelőtt megjelent törvényerejű rendelet szabályozta. Ez a jogszabály hosszú időn keresztül megfelelt, időközben azonban jelentősen változott a kereskedők létszáma, szakmai összetétele, s a társadalmi fejlődésben azóta történt változások is szükségessé tették a magánkereskedelem átfogó újraszabályozását. A kormány 1968-ban határozatot hozott a kiskereskedelmi tevékenység továbbfejlesztésére. Ennek hatására a kiskereskedők létszáma 1973-ig csaknem 40 százalékkal emelkedett, s meghaladta a 12 ezret. Az új iparigazolványok többségét ellátatlan területeken, a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében adták ki, igaz, érvényesültek kedvezőtlen tendenciák is, például sok magán- kereskedő települt indokolatlanul városközpontokba. Jelenleg az országban 10 ezer 766 magánkereskedő működik, jól kiegészítve az állami és a szövetkezeti kiskereskedelmi hálózatot. A magánkereskedők 60 százaléka a lakosság alapvető ellátását szolgálja. Az új törvényerejű rendelet a megváltozott helyzetnek és a követelményeknek megfelelően, egész sor új rendelkezést is közbeiktatva — szükség szerint részben szigorítva, részben kedvezőbb feltételeket teremtve — szabályozza a magánkereskedők működését, s pontosabb meghatározását adja a magánkereskedői tevékenység fogalmának. így például a tevékenység gyakorlására jogosító igazolvány is új elnevezést kapott: ipjarigazolvány helyett magánkereskedői igazolvány. Új vonása a rendelkezésnek, hogy a jövőben meghatározott időre is lehetővé teszi magán- kereskedői igazolvány kiadását. Ezzel megoldható pjéldául a lakótelepieken vagy az idegenforgalmi és üdülőterületeken is az ellátás megszervezése arra az átmeneti időre, amíg az állami, szövetkezeti hálózat kialakul. Az állami fegyelem fokozottabb biztosítása érdekében meghatározták, hogy ki milyen esetben — milyen bűn- cselekmények miatt — nem kaphat magánkereskedői igazolványt, s, nem adnak lehetőséget a szocialista szektorból kilépőknek azonnali magánkereskedés folytatására. A szakigazgatási szerv hatáskörét növelve szigorítják az igazolvány visszavonásának feltételeit, a rendelet a kereskedői: ellátási rendszerén nem változást, bizonyos ésszerű köny- nyítéseket azonban, bevezet. Megengedi például a vendéglátóknak, hogy nyersanyagot a kiskereskedelemből is beszerezhessenek. A jogszabály a KISOSZ érdekvédelmi feladatának megfelelő ellátása érdekében előírja, hogy a magánkereskedés gyakorlásával ösz- szefüggően elkövetett szabálysértésekre hozott határozatokat a KISOSZ-szal is közölni kell. A magánkereskedés gyakorlásának alapvető előírásait tartalmazó törvényerejű rendelet végrehajtására a belkereskedelmi miniszter ad majd ki részletes szabályozást
