Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-17 / 114. szám

op 1977. MÄJÜS 17., KEDD Szolidaritásunk a chilei néppel A. jelenleg hivatalos baráti látó. garason Csehszlovákiában tartóz­kodó Luis Corvalán, a Chilei Kom­munista Párt főtitkára, aki e hé­ten hazánkba látogat, hétfőn Po­zsonyba érkezett. A MAGYAR NÉP — a világ békeszerető erőivel együtt — a enilei katonai junta hatalom­átvételének első percétől kezd­ve mélységes tiltakozását fe­jezte ki a fasiszta pribékek embertelen, a chilei hazafiak ellen elkövetett kegyetlen bű­nei miatt. A hazánkban kibon­takozott, széles körűvé vált chilei szolidaritási akciók szer­vesen kapcsolódtak a világmé­retűvé lett chilei szolidaritási mozgalomhoz. Valamennyi szo­cialista országhoz és a józan politikát folytató más álla­mokhoz hasonlóan a hivatalos politika és a társadalmi szer­vek eszközeivel egyaránt kez­dettől fogva szolidárisak vol­tunk a chilei Népi Egységgel es híveivel. Ez éveken át az Allende-kormány támogatásá­ban jutott kifejezésre, s mind­máig megnyilvánul a Pino- chet-junta elítélésében és a hazájukban üldözőit, a hazá­jukból kiüldözött chilei haza­fiak juntaellenes harcának sokoldalú támogatásában. Ma­gyarország állásfoglalását, a chilei hazafiak melletti kiállá­sát — a szabadságukért, füg­getlenségükért küzdő más né­pekkel vállalt szolidaritásunk­hoz hasonlóan — az interna­cionalista elvek határozzák meg, párt-, állami vonalon és a társadalmi mozgalmakban egyaránt. A mi cselekvő szolidaritá­sunk is hozzájárult ahhoz, hogy a Pinochet-rezsim kény­telen volt megnyitni a börtön­kaput Luis Corvalán előtt,, aki 1973. szeptember 28-a óta sza­badságától, politikai és emberi jogaitól megfosztva sínylődött több mint három éven át tör­vénytelenül fogva tartva. Né­pünk mély rokonszenwel és aggodalommal kísérte sorsát és figyeli most is a chilei nép leg­jobb fiaiét. Következetesen felléptünk és fellépünk a chilei katonai junta fasiszta, antide­mokratikus intézkedései ellen. Támogattuk és támogatjuk a szabadságáért és demokratikus jogaiért küzdő chilei népet. A chilei szolidaritás magyar- országi krónikájában a legem­lékezetesebb politikai de­monstrációkat azok az ország­szerte tartott gyűlések jelen­tették, amelyeken közvélemé­nyünk megbélyegezte a hatal­mat bitorló Pinochet-juntát, kiállt a haladó chilei nép mel­lett, tíz- és tízezerszámra ér­keztek ezekről az események­ről, azután munkahelyi kollek­tíváktól, politikai, társadalmi és tömegszervezetektől a szo­lidaritási táviratok a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz és az Országos Béketanácshoz. A táviratok sokféleképpen fogal­mazták meg népünk tiltakozá­sát a fasiszta terror, a törvény­telenség ellen, azt, hogy a to­vábbiakban sem lankad . küz­delmünk a Pinochet-rezsim kegyetlenkedéseivel, népelnyo­mó intézkedéseivel szemben. A KISZ-fiatalok, a _ szocialista brigádok, a dolgozók tömegei szerte az Országban kommu­nista műszakokat tartottak, anyagi áldozatvállalással is a chilei nép segítségére siettek. SE SZERI, SE SZÁMA az évek óta meg-meg'újuló chilei szolidaritási akcióknak Ma­gyarországon. Kezdve attól, hogy nem sokkal a junta ha­talomra jutása után, már 1973. decemberében megalakult a Magyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottsága, egészen odáig, hogy népünk otthont adott chilei politikai menekül­teknek. Hazai akcióinkat szá­mos más országban megalakult chilei akcióbizottságokkal és hasonló célú társadalmi szer­vekkel egyeztetve, összefogva hirdettük meg. Magyarország is részt vállalt, jogászdelegá­tusok közreműködésével a chi­lei katonai junta bűneit vizs­gáló nemzetközi bizottság munkájából. Más nemzetközi testületek fórumain, nolitikai tanácskozások és egyéb nem­zetközi események sokaságán követeltük a bebörtönzött chi­lei politikai foglyok szabadon bocsátását, és hirdettük, hogv a fasizmus soha nem lehet csuoán nemzeti vonatkozású ügy, nemzetközi összefogással kell küzdeni ellene, bárhol is üti fel a fejét. Spanyolország Sztrájk a rendőri brutalitások ellen Dolores Ibárruri televíziós interjúja Feszültséggel terhes nyuga­lom tért vissza hétfőre Spa­nyolország északi, baszk tar­tományaiba, ahol vasárnap véget ért a teljes amnesztiát követő harci hét. Hét tarto­mányi szakszerveaet azionban hétfőre általános sztrájkra szólította fel a térség dolgo­zóit, tiltakozásul a tüntetők­kel szemben tanúsított rend- őri brutalitás ellen, mely öt ember halálát is okozta. A sztrájk hétfőn, gyakorla­tilag teljesen megbénította a Spanyolország északi részén lévő csaknem négymillió la-1 kosú Baszkföld életét és újabb összecsapásokhoz vezetett a karhatalmi erők és a tüntetők között. Szakszervezeti forrá­sok szerint 1939 óta nem volt a hétfőihez hasonló n méretű munkabeszüntetés az ország­ban. A szitrá'jk, amely vár­hatóan kedden is folytatódik, átterjedt Spanyolország más városaira is. Madridban több mint harmincezer fémipari munkás szüntette be a mun­kát. ★ Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt 38 évnyi száműzetés után pénteken ha­zatért elnöke a saombátd na­pot madridi otthonában töl­tötte, legközelebbi hozzátarto­zóinak és barátainak körében. A francia televízió munkatár­sainak sikerült egy rövid in­terjú erejéig megszólaltatni Dolores Ibarrurit, aki első spanyol földön adott inter­jújában kijelentette: Elég erősnek érzem magam, hogy dolgozzam bárhol, ahol a párt munkával biz meg. Életem­nek egyetlen célja van: dol­gozni és harcolni az ország felemelkedéséért és a munká­sok jobb életéért. A spanyol politikai helyzetről szólva Ibárruri elismerően nyilatko­zott a Franco halála óta be­következett változásokról, amelyek többek között az 6 haraaitérését is lehetővé tették. Ibárruri asszony a monarchiát elavult dolognak mondotta, ugyanakkor hozzátette: létét el kell ismerni és az a felada­tunk, hogy ezen a rendszeren belül dolgozzunk.. Santiago Carrillo, a Spa­nyol Kommunista Párt főtit.- kára, szombaton a késő esti órákban Zatragözában számolt be szombati találkozójáról Dolores Ibarrurivöl, a párt el­nökével; Rövid szombati meg­beszélésükről szólva Carrillo kijelentette, hogy Ibárruri asz- szony teljes egészében egyet­ért a párt irányvonalával. ENSZ-konferencia Maputóban Hadiáüapot Zambia és Rhodesia között Hétfőn a Mozambiki Népi Köztársaság fővárosában, Ma­putóban megkezdte munkáját az ENSZ Zimbabwe és Namí­bia népeit támogató nemzet- j közi konferenciája. A világ- szervezet 80 tagországa és számos szervezet — így a Zimbabwe Hazafias. Front és a független Namíbiáért küzdő SWAPO — küldte el képvise­lőit a délkelet afrikai ország­ba. ' A konferenciát Kurt Wald­heim az ENSZ főtitkára nyi­totta meg. Az egyhetesre tér­Genf — az érdeklődés középpontjában A környezetromboló fegyve­rek, egyezményes betiltása és a szerdán kezdődő három­napos szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozó e hé­ten ismét Genf re irányítja a figyelmet, ahol egyébként — majdnem féléves szünet után — a múlt héten új szakaszba léptek, s hétfőn is folytatód­tak a szovjet—amerikai SALTrtárgyalások is. Az ENSZ európai közpoht- | jában hétfőn megkezdődött az újságírók akkreditálása, kedd reggeltől pedig a svájci kon­ferenciaváros már a világ legkülönbözőbb részeiből érke­ző küldöttséget fogadja, amelynek vezetői — közöttük számos külügyminiszter —- május 18-án délben ünnepé­lyes keretek között írják alá a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely.más el­lenséges szándékú alkalmazá­sának eltiltásáról szóló nem­zetközi egyezményt. . Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminisz­ter kedden este érkezik. Genf- be, de ide várják Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkárt . is, aki letéteményese lesz az új, sok­oldalú egyezménynek. Tito kitüntetése Joszip Broz Tito marsallt, államfőt, a JKSZ elnökét, aki májusban tölti be 85. életévét és 40 éve áll a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének élén, harmadszor tüntették ki a Jugoszlávia Népi Hőse ér­demrenddel. A kitüntetés adományozásá­ról szóló határozatot hétfőn a szövetségi nemzetgyűlés (szkupstina) két házának együttes ülésén fogadták el Belgrádban. Az indoklás többek között kiemeli: Joszip' Broz Tito ki­emelkedő szerepet játszott a CSAK RÖVIDEN... KOMMUNISTA VASÁRNA­POT tartottak Lengyelország­ban, amelyen a LEMP két és fél millió tagja és tagjelöltje, valamint a 1 pártonkívüliek százezrei vettek részt. Varsó­ban az egyik autósztráda- épí­tésében Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és a KB titkárai, valamint Piotr Jaro- szewicz miniszterelnök és a minisztertanács tagjai is részt vettek. A VIETNAMI SZOCIALIS­TA KÖZTÁRSASÁGBAN va­sárnap tanácsválasztásokal tartottak. 23 millió szavazó járult az urnákhoz, hogy meg­válassza a helyi tanácsokat, az újra egyesült ország állam­hatalmi-népképviseleti szerve­it. ÉLETÉNEK 71. évében el­hunyt Pjotr Vasziljevics Gye- mentyev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának képviselője, a Szovjetunió re­pülőgépipart minisztere. NAGY-BRITANNIA KOM­MUNISTA PÁRTJÁNAK Vég.. rahajtó Bizottsága hét végi ülésén megvitatta az ország belpolitikai helyzetét a hely- hatósági választások és a pro­testáns reakció észak-íror­szági provokációjának kudar­ca fényében. AZ IRA ideiglenes szárnya közölte, hogy kivégezte azt az angol tisztet, , aki a SAS-kom- mandó tagja volt, s akit előző nap raboltak el. ' AZ ARGENTIN KOMMU­NISTA PÁRT vezetői újabb felhívással fordultak az ország hazafias erőihez, hogy torla­szolják el a reakció útját. A dokumentum megállapítja, hogy Argentína bizonytalan­ságban él, az országban ter­ror tombol. Az argentin ultrák kampányt folytatnak a nemze­ti egység ellen. POZSONYBAN befejeződött a Csehszlovákiai Magyar Dol­gozók Kulturális Szövetsége, a CSEMADOK XII. országos közgyűlése. A küldöttek meg­választották a CSEMADOK új, 80 tagú központi bizottságát, továbbá 7 tagú ellenőrző és-re­víziós bizottságát. Az üj köz­ponti bizottság első ülésén is­mét Lőrincz Gyulát, a CSKP KB tagját választotta elnöké­vé. nemzetközi munkás- és kom­munista mozgalomban, az el nem kötelezettségi politika kidolgozásában, a béke meg­őrzésében és megszilárdításá­ban. . BERLIN FOOBkongresszus Több mint 3 ezer küldött részvételével hétfőn, délelőtt megnyílt Berlinben a Szabad Német Szakszervezeti Szövet­ség. (FDGB) IX. kongresszusa. A kongresszuson résztvesznek az NDK párt- és állami veze­tői. A testvérszer vezetek és nemzetközi szervezetek képvi­seletében mintegy 80 külföldi vendég van jelen a Köztársa­sági Palotában,: köztük a ma­gyar sitákszervézetelíT küldött­sége, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak vezetésével. vezeti nemzetközi konferencia második felszólalója a vendég­látó ország elnöke, Samora Machet volt Kenneth Kauda, zambiai elnök hétfőn sajtóértekezleten jelentette be, hogy országa hadiállapotban. levőnek tekin­ti magát a szomszédos Rhode­siával, mivel Smith katonai támadással fenyegette meg országát. Smith egy Rhodesia elleni harmadik front megnyitásával vádolta Zambiát. Az AFP je­lentése szerint a zambiai fegy­veres érőket a rhodesiai határ mentén riadókészültségbe he­lyezték. Brezsrcyev fogadta Kaysone Phomvihane-t Hétfőn Berlinből Moszkvába érkezett Kaysone Phomvihane, a Laoszi Forradalmi Néppárt Központi Bizottságénak főtit­kára, miniszterelnök. A repü­lőtéren ünnepélyesen fogadták. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára a Kremloen fogadta Kay- sone Phomvihane-t. Véleményt cseréltek a párt­jaik és országaik közötti bará­ti kapcsolatok és az együtt­működés további fejlesztésé­nek kérdésiéiről, valiamint kö­zös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról Megállapították, hogy az ösz> s.zes érintett kérdésekben. tel­jes a nézetazonosság a szovjet és a laosizd fél között. Többség: kormány Finnországban Szerdán nyújtotta be le­mondását Helsinkiben Martti Miettunen finn miniszterelnök kisebbségi kormánya. Urho Kekkonen köztársasági elnök a lemondást elfogadta és Kalepi Sorsát, a Finn Szociáldemokra­ta Párt elnökét bízta meg az új kormány megalakításával. A Centrumpártból, a Liberá­lis Néppártból és a Svéd Nép­pártból álló kisebbségi kabinet 1966 szeptemberében kezdte meg tevékenységét. A szociál­demokraták és a Centrumpárt képviselői ugyanakkor már hosszabb idő óta intenzív pár­beszédet folytattak egy olyan politikai irányvonal kidolgozá­sáról, amely képes megbirkóz­ni a centrista kisebbségi kor­mány legfőbb gondjaival, mindenekelőtt a munkanélkü­liek számának ugrásszerű emelkedésével. A Finn Kommunista Párt Központi Bizottsága már pén­teken meghozta az új kor­mányban való részvétellel kapcsolatos döntését, míg a Finn Népi Demokratikus Unió országos elnöksége szombaton hagyta jóvá a Sorsa vezette többségi kormányban való részvételét. A párt-közi tárgyalásokon el­ért eredmények újabb lehető­séget teremtettek arra, hogy megállítsák a gazdaság és a társadalom negatív irányú fej­lődését. Az új kabinet legsür­getőbb feladata, hogy a gaz­dasági élet megélénkülését cél­zó politikájával fokozatosan csökkentse a munkanélkülisé­get. A két párt részvétele a kormányban egyben a szociális biztonságért vívott harcot? is jelenti, amely akkor vezethet a legjobb eredményekhez, ha dójából áll és a parlament 200 mandátuma közül 153 felett rendelkezik. (A koalíció tagjai: a Szociáldemokrata Párt, a Centrumpárt, a Liberális Nép­párt, a Svéd Néppárt és a Finn Kommunista Párt.) Az új kof- mányban a munkaügyi és á szállítási minisztérium élére került kommunista politikus. A munkaügyi tárcát Arvo Aalto, a kommunista párt főtitkára kapta, aki a kormányban való részvételét megindokló nyilat­kozatában ki jelentette: a kabi­netben az együttműködés szel­lemében kívánunk részt ven­ni, mindent elkövetünk, ami csak tőlünk telik. Kalevi Sorsa, aki 1972 és 1975 közOtt már volt kormányfő, sajtóértekezleten közölte, hogy a gazdasági megújulást kíván­ja kormánya megteremtem, legfohtosabb céljuk az egész­séges gazdaságpolitika megte­remtése lesz. Áz új miniszter- elnök azt is leszögezte, hogy külpolitikai téren N változatlanul követik a Paakivi—Kékkőmén irányvonalat, melynek lényege az aktív semlegesség és a ba­ráti kapcsolatok fenntartása, fejlesztése a szomszédos Szov­jetunióval. Miként már a múlt hétén jelentettük, Urho Kekkonen finn elnök a közeljövőben hi­vatalos látogatást tesz a Szov­jetunióban, mely újabb fontos állomás lesz a két ország jó­szomszédi kapcsolatai megerő­sítésének, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kulturális együttműködése fejlesztésének útján s egyben most már az új kormány céljainak elősegí­tésében. A finn elnök moszk­vai látogatása során — a ter­vek szerint — ugyanis aláírják a koalíció pártjai a reakció I .... .... „■-> elleni harcot összekapcsolják i a szovjet—finn egyuttmükodes ví" fejlesztésének 1990-ig szóló távlati programját. Alaes B. Tamás a jobb létkörülményekért vandó küzdelemmel. A vasárnap megalakított új Sorsa-kormány öt párt koalí­GAZDASAG ES POLITIKA A párt vezető szerepe (Az MSZMP Pest megyei Bizottsága Lenin-emlékülésén elhangzott előadás alapján.) nek kidolgozásában, a társa­dalmi-gazdasági fejlődés fő irányainak /felismerésében nyilvánul meg. E célkitűzések megvalósítása szükségessé te­szi a társadalmi-gazdasági fo­lyamatok összehangolását tér­ben és időben,, az állami, gaz­dasági és társadalmi szerveze­tek egész tevékenységének céltudatos, tervszerű megszer­vezése utján. A párt vezető szerepe leg­inkább azon mérhető le, hogy a társadalmi-gazdasági folya­matokban miként valósulnak meg a párt programjában,, po­litikájában megfogalmazott célok, Ily módon a párt veze­tő szerepének érvényesülése kifejezi, hogy a szocializmus építésének gyakorlatában — a vezető-irányító szervek, a termelő kollektívák és az egyes ember cselekvésében — hogyan valósulnak meg el­veink, célkitűzéseink, miként érvényesülnek a szocializmus objektív gazdasági törvényei, a szocializmus építésének ál­talános törvényei. Ezzel szo­rosad összefügg a párt egész A marxista-leninista párt ideológjaj^Mtitó^és.^ szerve­vezető szerepe tehát mindé- tevékenysége. .Ezzel válik nekelőtt a szocialista építő- érthetővé, miért növekszik, a munka tartalmi célkitűzései- párttagság és a dolgozó tö­A fejlett szocializmus építé­se olyan komplex történelmi feladat, amelyben tudatosan erősítjük a termelési viszo­nyok szocialista jellegét, gyors ütemben növeljük a szocialis­ta gazdaság teljesítőképessé­gét, tovább javítjuk a dolgo­zók életkörülményeit. E bo­nyolult társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődési folya­mat magas színvonalú, tudo­mányos, társadalmilag tuda­tos irányítást követel. Ennek alapvető feltétele, hogy pár­tunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus— leninizmus alapján a társa­dalmi-gazdasági építőmunka külső és belső feltételeinek ismeretében, a munkásosztály érdekében, fogalmazza meg a felismeri társadalmi szük­ségleteket, amelyekben va­lamennyi dolgozó- osztály és réteg érdekei testet öltenek. Ez és csakis ez adja a párt ve­zető szerepének tartalmi lé­nyegét. TÉRBEN ÉS IDŐBEN megek körében végzett esz­mei és politikai nevelőimun­ka jelentősége. IDEOLÓGIAI. POLITIKAI EGYSÉG A párt vezető szerepének növekedése szorosan össze­függ azzal is, hogy fokozódik az ideológiai harc a két világ- rendszer, a szocializmus és a kapitalizmus között. A párt csak akkor töltheti be mara­déktalanul vezető szerepét, ha állandóan erősíti ideológiai- politikai egységét, fokozza po­litikai cselekvőképességét. Á marxista—leninista pártok te­vékenysége sohasem épült és nem is éjjülhet ideológiai-po­litikai pluralizmusra. Abból a sarkalatos tételből kiindul­va, hogy a világ megismerhető és megváltoztatható, a tőkés- társadalom forradalmi átala­kításának egységes, tudomá­nyos elmélete fogalmazódott meg. E tudományos elmélet­nek a továbbfejlesztése és al­kotó 'védeimezése mindenek­előtt abban jut kifejezésre, hogy igyekszünk mind ponto­sabban megismerni a szocia­lizmus társadalmi-gazdasági törvényei érvényesülésénes mechanizmusát. Ennek kap­csán felismerhetjük a szocia­lizmus építésének az adott or­szágokban jelentkező speci­fikumait s azok általánosítá­sából új következtetéseket vonhatunk le. DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS A párt szervezett cselekvő- képessége - olyan kipróbált alapelvre épül, mint ' a de­mokratikus centralizmus. Ez a párt tevékenységének szer­vezeti és politikai alapelve. A demokratikus centralizmus mindenekelőtt tartalmi — ideológiai, politikai — kérdés, amelynek nemcsak az a lé­nyege. hogy a párt vezető szerveit i demokratikusan vá­lasztják, az alsóbb pártszer­vezeteket központilag irá­nyítják, továbbá, hogy a ki­sebbség aláveti magát a több­ség akaratának, hanem az is, hogy a párt által kidolgozott egységes ideológiai és politi­kai irányvonallal azonosulva. egységes célok szolgálatában, tudatosan fejtik ki tevékeny­ségüket a párt tagjai és ve­zető szervei. A demokratikus centralizmus éppen ezt az ideológiai egységet fejezi ki, amely mindenképpen több. mint a nézetek ideiglenes egy­beesése a program és a poli­tika valamely konkrét kérdé­sében. A demokratikus centraliz­mus feltételezi, sőt, megköve­teli az időszerű elméleti, po­litikai kérdések széles körű megvitatását, a szabad esz­mecserét, amely erősíti az ideológiai egységet.1 Ugyanak­kor alapvető követelmény, hogy a viták a marxizmus— leninizmus ideológiai alapján folynak; véeei-edményiik, hogy határozat születik, s hogy A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom