Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM Ára I forint 1977. MÁJUS 13., VASÄRNAP Forrás 7\ M egkérdeztem Százha­lombattán, a Dunai Kőolajipari Vállalat­nál a kenőolaj blókk né­hány munkását — talá­lomra választva ki őket —, tudják-e, üzemük mi min­dent és mekkora mennyi­ségben állít elő? A vála­szok úgy ahogy elfogadha­tóak voltak, bár pontos csak egyetlen akadt közöt­tük. Azután azt tudakol­tam, vajon vállalatuk egé­szének árukibocsátását is­merik-e? Fejrázás, meg il­ledelmes, de reménytelen fejtörés volt a felelet, s akkor végképp megállt a tudomány, amikor elhang­zott az a kérdés, mennyi kőolajat termelnek és dolgoznak fel Magyaror­szágon? Sejti az olvasó, újságírói kíváncsiságom — aminek terepe lehetett volna bár­melyik üzem a megyében, a végeredmény aligha más — valójában nem az olaj­nak, hanem az anyagnak a sorsát firtatta, annak az anyagnak, amellyel dolgo­zunk. Történetesen az olaj került szóba, de ugyan­így beszélhetnénk acélle­mezekről, gyapjúszálakról, cementről, vasoxidról, mindazon javak tömegéről, amik napról napra beke­rülnek a népgazdaság vér­keringésébe, ám nagy gond, miféle formában áramlanak ott tovább? Azt, hogy tavaly 2 142 000 tonna kőolajat termelnek hazánkban, nem okvetlen fontos tudni a kenőolaj­blokk munkásának. Azt azonban már jó lenne tud­nia, hogy mit ér annak a kenőanyagnak egy-egy ki­logrammja, amelyet ő ad ki a keze alól, bárha kép­letesen is, mert hiszen e magas fokon automatizált üzemben a termékhez sen­ki sem ér hozzá. Az is hasznosnak bizonyulna, ha például a Cement- és Mészművek munkása tud­ná, miként függ össze a klinkerégető forgókemen­cék egy köbméterére jutó napi termelés és a terme­lékenység, de ne kerges­sünk illúziókat. Ilyesfajta ismereteik később sem nagyon lesznek általában a foglalkoztatottaknak, ha­nem csupán közülük né­hánynak, aki érdeklődik munkája tágabb világa iránt H anem akkor hogyan, merre? Azt, hogy napjainkban valami­vel több a becsülete az anyagoknak, mint koráb­ban, tények tanúsítják. A Ganz Műszer Művek Árammérőgyárában pél­dául ún. értékelemzéses módszerrel derítették ki, különböző mérőóráknál mi a fölös, a megtakarítható anyagfelhasználás, s akadt olyan alkatrész, ahol a megszokottnak, a hagyo­mányosnak a fele is elég­nek bizonyult, hozzátehet­jük, mindenféle minőségi engedmény nélkül. Az, hogy egy vagy három deka­gramm anyag másutt szol­gáljon, s ne pazarlódjon el egy-egy fogyasztásmérőben — mivel felesleges ez a többlet —, nem oszt, nem szoroz. Ha azonban figye­lembe vesszük, a gödöllői gyárban tavaly 451 ezer árammérőt állítottak elő, akkor máris érzékelhetjük az anyagmegtakarítások je­lentőségét, súlyát, s persze, nemcsak példánk esetében. Három textilgyárban kérdezősködtem, mi a sor­sa a hulladéknak? A kér­dés jogosságához tudni kell, amíg a szálas anyag­ból, azaz a textilipar kiin­duló alapanyagából kész­áru, például felsőruha, bú­torhuzat stb. lesz, körül­belül a kezdő anyagmeny- nyiség negyede hulladékba kerül! Kérdezősködésemre akár megnyugtatónak is fölfogható válaszokat kap­tam, mert a hulladék a MÉH Tröszt telepeire jut, rendelkezések írják elő ezt, semmi hiba. A hiba ott van, hogy az ún. kevert hulladékban hasznos, to­vábbi feldolgozásra alkal­mas anyagok tömege talál­ható. de mivel erre nincs ember — így hangzott az indoklás —, a válogatás, elkülönítés teljesen meg­oldatlan. Ezért történhet meg, hogy évente több ezer tonna textilhulladé­kot adunk el tőkés piaco­kon, mert ott — nem meg­lepő? — kifizetődik azok anyagösszetétel, szín, mi­nőség stb, alapján történő válogatása, majd feldol­gozása! T alán furcsán hangzik, de igaz: a legtöbb pénzt felemésztő ter­melési forrással, az anyaggal bánunk a legpa- zarlóbban. Visszaugorva az előbbiekhez: miközben tex­tilhulladékot eladunk kül­földön, holott annak nagy része felhasználható lenne géptisztító rongyként, az iparivatta-gyártásban, a kátránypapír-termelés ben nyersfedéllemezként, éven­te átlagosan egymillió dol­lárt fizetett ki a népgaz­daság az importált géptisz­tító rongyokért és a nyers- feüéllemezekhez szükséges textilhulladékokért... Ami önmagában is meghökken­tő, hát még akkor mennyi­re nyugtalanító, ha hozzá­tesszük: az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság­nak van egy kidolgozott koncepciója a textilhulla­dékok ésszerű hasznosítá­sára. Ez a koncepció 1966- ban készült, s végrehajtása még mindig várat magára. Az MSZMP Központi Bizottsága 1977. április 13-i ülése nagy nyomaték- kai mutatott rá a még mindig kihasználatlan' tar­talékokra, azokra a forrá­sokra, amelyek megnyitása lehetővé tenné a gazdasági fejlődés gyorsítását. E for­rások sorában kétségtele­nül az anyagfelhasználás ésszerűsítése áll az első he­lyen, mivel például a me­gye szocialista iparában a teljes termelési költségek hetvenhét százalékát az anyagokért kiadott forin­tok alkotják. Pénzben ki­fejezve: ha sikerülne a megye iparában — és ez még csak az ipar! — egyet­len százalékkal mérsékelni az anyagfelhasználást, ez 350 millió forintot érne! Igen, 350 milliót, annyit, amennyiből idén fejlesztési alapként Cegléd, Nagykö­rös, Százhalombatta és Vác összesen gazdálkodik! Négy város egész évi fej­lesztési alapja és az egy százalék — valahogy így függnek össze napi dol­gaink és cselekedeteink a holnapokkal. S amilyen módon érvényesülnek az ilyen és hasonló összefüg­gések, úgy alakulnak kö­vetkező esztendeink. Mészáros Ottó Magyar felszólalás Az EN SZ-közgyűlés lesze­relési kérdésekkel foglalko­zó rendkívüli ülésszaka elő­készítő bizottságának New York-i ülésén felszólalt Hol­tai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője. Hangsúlyozta, hogy a legalkal­masabb fórumnak a leszerelési világkonferenciát tartjuk, s mint ehhez vezető lépést támo­gatjuk a rendkívüli ülésszak megtartását. Befejeződtek a magyar-jugoszláv pártközi tárgyalások Sztárte Dolartc elutazott Budapestről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására 1977. május 12— 14 között baráti látogatást tett hazánkban Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsá­ga Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának titkára. Kíséreté­ben volt Dusán Alimpics, a JKSZ KB Elnökségének tag­ja, a Vajdasági Kommunisták Szövetsége tartományi bizott­ságának elnöke, dr. Vitomir Gasparovics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete, Boriszlav Milosevics, a JKSZ KB Elnöksége külügyi osztá­lyának osztályvezető-helyette­se és Andrej Zseljeznik, az Elnökség Végrehajtó Bizott­sága titkárának kabinetfőnö­ke. Sztane Dolancot fogadta Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. Katonai küldöttségünk hazaérkezett a Szovjetunióból A Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ve­zette delegáció, mely hivatalos, baráti látogatáson tartózko­dott a Szovjetunióban, tegnap megtekintette a ■ szovjet űrha­jósok Jurij Gagariinról elne­vezett kiképzőközpontját. A küldöttség hazautazása előtt Marjai József, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete fogadást adott Czi­nege Lajos tiszteletére. A fo­gadáson megjelent Dmitrij Usztyinov és más szovjet ka­tonai vezetők. A fogadáson mondott kö­szöntőjében Czinege Lajos hangsúlyozta: a magyar kül­döttségnek látogatása során lehetősége volt arra, hogy megismerkedjen a szovjet fegyveres erőkkel, haditech­nikájukkal, és fegyverzetük­kel. Leonyid Brezsnyevvel tör­tént találkozójáról szólva le­szögezte, hogy ezt a megbeszé­lést a magyar nép, az ország eredményei iránti tisztelet je­lének tekinti. Dmitrij Usztyinov válaszá­ban méltatta a két ország kapcsolatait és a szocialista országok béketörekvéseit. Ki­emelte, hogy a Magyar Nép- köztársaság a békéért és a nemzetközi együttműködésért folyó harc élcsapatához tar­tozik. Ezt tükrözi Kádár Já­nos nemzetközi Lenin-béke­díjjal való kitüntetése is. Czinege Lajos hazautazása előtt magyarországi hivatalos baráti látogatásra hívta még Dmitrij Usztyinovot. A Czinege Lajos vezérezre­des vezette katonái küldöttség szombaton este hazaérkezett A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Csémi Károly al­tábornagy, honvédelmi mi­nisztériumi államtitkár és a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai tanácsának tagjai fogad­ták. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, J. A. Naumenko ve­zérezredes, a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­veres erői főparancsnokának magyarországi képviselője, és F. F. Krivda vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport parancsnoka. Magyarországi tartózkodása során Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszéléseket a JKSZ kül­döttségével. A tárgyalások tegnap befejeződtek. A meg­beszéléseken részt vett dr. Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Varga István, a KB osztályvezető­helyettese is. (A tárgyalásokról kiadott közleményt a 2. oldalon is­mertetjük,) Sztane Dolanc és a küldött­ség tagjai szombaton elutaz­tak hazánkból. A Keleti pá­lyaudvaron Biszku Béla, Gye­nes András és dr. Berecz János búcsúztatta. Ott volt dr. Vitomir Gasparovics. Május 18—26: tavaszi BNV Kiállítók 29 országból Hazai újdonságok — Pest megyei bemutató A minden év május máso­dik felében megrendezett ta­vaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakvására. A korszerű kiál­lítási területen a rendezők alapvető célja, hogy kedvező lehetőségeket nyújtsanak Ma­gyarország és a világ országai közötti külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére, alkalmat adva az in- formálódásra és információ- szerzésre, újabb üzletkötések­re, termelési kooperációkat előkészítő tárgyalásokra. Az idén négy világrészből 29 ország és Nyugat-Berlin 17 kiállítója mutatja be fi­gyelemreméltó termékeit. A külföldi kiállítók száma meg­közelíti az ezret, s ennek több mint fele egyénileg je­lenik meg árucikkeivel a bu­dapesti vásárcentrumban. A szocialista országok hivatalos kiállításai mellett hivatalos és kollektív kiállításon mutat­ja be termékeit Anglia, Auszt­ria, Belgium, Hollandia, Fran­ciaország, Japán, az NSZK, Olaszország. Egyéni kiállító­ként vesznek részt a vásáron Dánia, Finnország, Liechten­stein, Svájc, Svédország, az USA és Nyugat-Berlin egyes érdekelt cégei. A tavaszi BNV 9 árucso­portra bontva mutatja be a magyar és a külföldi kiállítók termékeit. A magyar kiállítók 26 ezer 400 négyzetméter fedett és 20 ezer 500 négyzetméter szabad területen csaknem 750 válla­lat, szövetkezet, kutatóintézet és- üzem termékeit, exportkí­Határssemle a májusi eső után Kalászba szökkeni a rozs, kel a kukorica Mindenki örült a múlt hét végén érkezett aranyat érő májusi esőnek, bármilyen ke­vés jutott is belőle. A váci járás egyes községeiben jeget is hozott a felhő, Apajon 30 milliméter csapadék hullott, Alsónémedin 21, de Farmosra már egy csepp eső se jutott. A búzák haragoszöldek, leve­leik kövéren csillognak a szikrázó napfényben, a rozs kalászba szökkent, néhol már virágzik, s a legtöbb gazda­ságban kel a kukorica is. Sommázva: ezt láttuk a héten a megyét járva. — Szépek a gabonáink, meghálálják a kiszórt műtrá­gyát — mondta Jakab Albert, az alsónémedi Közös Üt Szak- szövetkezet elnökhelyettese. Május 5-ón befejeztük a ku­korica vetését. A silóból is glig 30 hektár van hátra, de ezzel még várni kell egy ki­csit, mert a belvizes területre még most se lehet rámenni. Sajnos, az új burgonya nem úgy sikerült, ahogy elképzel­tük. Gyenge volt a vetőgumó, meg az idő se kedvezett, így aztán május vége helyett csak június elején vihetjük a piacra. Pelsőczy Balázs növényter­mesztési ágazatvezetővel a szarvasmarhatelep mellett ta­lálkoztunk. A silózást ellen­őrizte. — Lucernából és zöldrozs­ból csinálunk szilázst — mu­tatott a betonsilókban rako­dó kocsikra. — A kukoricát ölvetettük 230 hektáron, a silókukorica többsége is föld­be került. Ami még vizes, oda valami rövid tenyészidejű ku­koricát vetünk silónak. Mit lehet látni nálunk? Az 5-ös útnál most palántázzák a dinnyét 34 hektáron. Nagykátán Kiss Lajos, a já­rási hivatal mezőgazdasági és kereskedelmi osztályvezetőjé­vel beszélgetünk. — Befejeztük a kukorica vetését 5,5 ezer hektáron, mintegy 400 hektárral na­gyobb területen, mint amit terveztünk. Palántázzák a paradicsomot, kaszálják a lu­cernát. Szép a határ, s bízom abban, hogy szép is marad. Csák István, a farmosi Tá- piómente Tsz elnöke éppen a kertészetből érkezett vissza, mikor odaértünk. — Különös helyzet alakult ki nálunk — újságolta. — A tápiószelei részen olyan eső volt tegnapelőtt, hogy csak ma kezdhettük meg a palán­tázást. Összesen 272 hektáron termelünk paradicsomot, eb­ből 103 hektár lesz Farmoson, a többi Tápiószeién. Szép a palánta, én remélem, hogy el­érjük a 330 mázsás hektáron­kénti átlagtermést. Van pap­rikánk is, illetve lesz 63 hek­táron. Hétfőn kezdtük el a palántázását. Elvetettük a kukoricát 200 hektár közös és 360 hektár háztáji területen. S amíg egyik táblán öntözünk, a másikon azt várjuk, hogy kiszáradjon a belvíz. Mikor hazafelé jöttünk, Nagykáta előtt sűrű esőcsep­pek koppantak a szélvédő üvegen. Igazi májusi zápor. Ebből talán a farmosi határ­ba is jutott néhány millimé­ter. T. Ágoston László Ráckevén, az Aranykalász Termelőszövetkezet kertészetében az idén csaknem száz hektáron termesztenek paprikát. Képünkön a Mathias János aranykoszorús szocialista brigád asszonyai palántázzák a növényt. Nagy Iván felvétele nálatát mutatják be. A kiállít tás látogatói, a szakemberek, az érdeklődők először láthat­ják a tavaszi BNV-n a Ganz- MÁVAG 400 lóerős robbanás­védett Diesel-hidraulikus moz­donyát, a győri Kába—500 tí­pusú nagy teljesítményű erő­gépet, az Ikarus—250-es szu­perluxus távolsági és 190-es városi autóbuszát. Üj termé­keivel jelenik meg a BNV-n a Műszeripari Kutató Intézet, a Gamma Művek, a Medicor és a Chinoin gyár, a Kontak- ta Alkatrészgyár újdonságai, a villamossági és géptechnikai cikkek is szerepelnek. Gazdag kínálatot ad számítógépeiből a Videoton. A híradástechnika és az adatátvitel témakörében jelentkezik a Távközlési Ku­tató Intézet és az Orion. Az energiatermelés és a villamos­gépgyártási szekcióból nem hiányoznak a csepeli Transz­formátorgyár, a Ganz Villa­mossági Művek, a VBKM és a Vertesz korszerű termékei. A magyar szerszámgépipart a Szerszámgépipari Művek, a Csepel Szerszámgépgyár és a csepeli Egyedi Gépgyár kép­viseli. Az építőipar, a klíma­technika és a vízgépek téma­körében a 21. Állami Építő­ipari Vállalat, a Vlllamosipari Kutató Intézet, a székesfehér­vári Könnyűfémmű vesz részt a kiállításon. A környezetvé­delem különösen nagy teret, hangsúlyt kap a Magyar Tu­dományos Akadémia és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kiállításán. Az idén is felvonulnak leg­korszerűbb gyártmányaikkal Pest megye hagyományos ki­állítói. A Csepel Autógyár autóbuszalvázakat, szervokor­mányokat, speciális tehergép­kocsikat, Diesel-motorokat mutat be, a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat kenőolajat, aro­más termékeket, paraffinokat és egyéb készítményeket. A Ganz Műszer Művek kiállítá­si területén ismét bemutatko­zik újdonságaival a Gödöllői Árammérőgyár. Örkényből a Haladás Tsz polipmarkolókat és papírbálázó gépet, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­ra Vácról zavarszűrőket, transzformátor-alkatrészeket, fénycsöveket, az ikladi Ipari Műszergyár speciális elektro­mos ipari motoros készüléke­ket, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár ipari szelepeket és csapokat, különleges gömb­csapokat, húzószerszámokat visz a tavaszi BNV-re, a du­nakeszi Mechanikai Labora­tórium pedig stúdiófelszerelé­seket. A Mechanikai Művek ki­állításáéi ipari fázisjavító kon­denzátorokat, festékszórókat láthatnak majd az érdeklődők. A monori MEZŐGÉP nagy­nyomású hidraulikus szi­vattyúkat, munkahengereket mutat be, a kiskunlacházi ÉGSZÖV kiállítja Totya típu­sú kazánját és az UNIPORT elnevezésű, egyben szállítható konténerházat. Százhalombat­táról megjelenik a beruházá­si javak vásárán a Nagynyo­mású Kísérleti Intézet is: kőolajfeldolgozó-ipari és vegy­ipari eljárásokkal, a kísérleti- eszköz-kutatás legújabb ered­ményeivel ismerteti meg a lá­togatókat. A Pest-vidéki Gép­gyár huzalzománcozó gépet, szálpárosítót, mágnesszelepe­ket, olaj- és gázégőket, ven­tillátorokat mutat be. Jelen lesz a vásáron — a hagyomá­nyokhoz híven — a Pest me­gyei Pincegazdaság, palacko­zott pecsenye minőségű borai­val, pezsgőivel, üdítő italaival, B. I. á I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom