Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-15 / 113. szám

Ktr ttic.rr.r -BBM/w 1977. MÁJUS 15., VASÁRNAP F Gyümölcsöző együttműködés Közlemény a magyar-jugoszláv pártközi megbeszélésekről Egy nép nyelvével mit kezdhet a terror? Companero Corvalán A prágaiak tízezrei köszöntötték áradó szeretettel és tisztelettel a jelenleg Csehszlovákiában tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kom­munista Párt főtitkárát. Olasz Kommunista Párt A rövid távú kormányprogram Befejeződött az Olasz Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának ülése. A KB jóvá­hagyta a rövid távú kormány- program kidolgozását célzó pártközi tárgyalások eddigi eredményeiről szóló beszámo­lót, és megbízta a vezetőséget e tárgyalások folytatásával. A Központi Bizottság né­hány személyi változást hatá­rozott el a sajtó terén: a L’Vnitá új főszerkesztőjévé ki­nevezte Alfredo Reichlint, a vezetőség tagját, Luca Pavoli- nit (az eddigi főszerkesztőt) pe­dig a KB sajtó- és propagan- úaosztálya vezetőjévé, egyben a titkárság tagjává. A Rinas- citá új főszerkesztője Adalber- to Minucci, a KB iskolai kér­désekkel foglalkozó részlegé­nek új vezetője Achille Occhetto. A KB hét új tagot 1 kooptált. A világproblémák mindenek­előtt négy európai városhoz kö­tődtek a héten. Londonban a fejlett tőkésországok csúcsér­tekezlete a gazdasági gondok­ról s a NATO miniszteri ta­nácsülése a nyolcvanas évek fegyverkezési programjáról tárgyalt. Varsóban viszont, az utóbbi esztendők legszélesebb kisugárzású népi diplomáciai összejövetelén, a béke védel­mének és építésének kérdései­vel foglalkoztak. Genfben és Bécsben pedig nemcsak egy­szerű technikai, hanem inkább gondolkodási szünet után fel­újították a SALT-, illetve a haderőcsökkentési megbeszélé­seket. De felfigyelhettünk ezek­ben a napokban a havannai és a madridi táviratokra is. MIT JELENT DOLORES IBÁRRURI HAZATÉRÉSE? A nemzetközi politika hí­reit olvasva, ritkán vesz erőt az emberen a meghatódás ér­zése. A madridi hír olvasása­kor, hogy harmincnyolc esz­tendei távoliét után visszatér­het hazájába Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, leglőször is La Pasio- naria (A Szenvedélyes) emberi drámáját érezzük. Végre meg­adatott e nagyszerű, immár nyolcvankét éves asszonynak a hazatérés lehetősége, egy változó spanyolhonba. Ugyan­akkor Ibárruri meghatott sza­vakkal búcsúzott a Szovjet­uniótól, amely csaknem négy évtizeden keresztül második otthona volt, s ahol a máso­dik világháború során, a Vol­ga melletti nagy csatában fia is elesett. S magas kora elle­nére sem pihenni tér meg, hi­szen ma már valószínűleg fel­szólal az első otthoni gyűlésen, szülőföldjén, az asztúriai bá­nyavidéken, ahol ő vezeti a kommunista jelöltek listáját a pontosan egy hónap múlva sorra kerülő választásokon. Hazatérése minden vonatko­zásban a baloldal további erő­södését jelenti. Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkára szombaton madridi otthoná­ban felkereste Dolores Ibárru­ri asszonyt, a párt legendás hírű elnökét. Dolores Ibárruri táviratot Intézett Leonyid Brezsnyev- hez, az SZKP KB főtitkárá­hoz. Háláját fejezte ki az SZKP-nak, a szovjet kor­mánynak és a szovjet népnek a spanyol nép harcának nyúj­tott állandó támogatásért és a Szovjetunióban élő spanyol emigránsokról való gondosko­dásért Még nehezebbé válik a spa­nyol szélsőjobboldal terveinek végrehajtása: nem titok, hogy a francólzmusból megmaradt erők a kommunista párt lega­lizálásának ürügyén szerettek volna reakciós ellentámadást Indítani, s a katonai vezetők egy részének közreműködésé­ben is reménykedtek. Ezek az erők azonban visszaszorultak, és választási esélyeiket to­vább csökkenti, hogy Suarez miniszterelnök a középutas Demokratikus Centrum színei­ben kíván indulni. A közvéle- ménv-kutatások máris ennek az alakzatnak előretörését vár­ják — a szélsőjobboldal rová­" Sára. A csütörtökön, a baszkföl­dön megtartott harci nap, amely teljes amnesztiát köve­telt, rámutatott azonban a madridi kormány következet­lenségeire is. A május elsejei könnygáz után a San Sebas­tian-! gumilövedékek, az újabb kemény rendőri fellépés arról tanúskodik, hogy van és kell még jócskán tenni Hispániá­ban. S a kép teljességének 4 A magyar—jugoszláv párt­közi megbeszélésekről — me­lyeket az MSZMP részéről Biszku Béla, a JKSZ részéről Sztane Dolanc vezetett — közleményt adtak ki. Eszerint a baráti légkörben lefolyt tár­gyalásokon tájékoztatták egy­mást a Magyar Népköztársa­ságban és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságban folyó szocialista épí­tőmunka eredményeiről, or­szágaik gazdasági fejlődésé­nek és társadalmi-politikai életének időszerű eseményei­ről. Kölcsönös tájékoztatásra került sor az MSZMP XI. és a JKSZ X. kongresszusát határo­zatai végrehajtásának mene­téről és tapasztalatairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy népeik javára jó] fejlődnek az MSZMP és a kedvéért említsük meg, hogy a belpolitika mellett e napok­ban a spanyol külpolitika, szű­kebben véve a spanyol—ame­rikai kapcsolatok is előtérbe kerültek. Vance amerikai kül­ügyminiszter spanyol kollégá­jával találkozott, és a két or­szág katonai bizottságának ülésén Brown, amerikai had­ügyminiszter is részt vett... MIKÉNT ALAKULT A KUBA- ELLENES AMERIKAI EM­BARGÓ ÜGYE? Négy nap alatt négy külön­böző döntést hoztak Washing­tonban a Kuba-ellenes embar­gó (gazdasági tilalmak) ügyé­ben. A szenátus külügyi bi­zottsága kedden jóváhagyta a gyógyszerek és mezőgazdasági termékek szállítására vonatko­zó, több évtizedes tilalom fel­oldását. Szerdán módosítást fűztek ehhez, hogy az elnök bármikor visszaállíthatja a blokádot, amelyet így is csak részlegesen .oldottak volna fel. Üjabb finomítási próbálkozás után, pénteken a képviselőház újra a teljes embargó mellett szavazott. Megszólalt Fidel Castro is, aki világosan kijelentette: Ku­ba részére csak a teljes felol­dás lehet elfogadható, az Egye­sült Államoknak egyértelműen meg kell szüntetni minden gaz­dasági korlátozást. Az előzmé­nyekhez tartozik, hogy a dol­gok kényszeréből következően a Carter-aúminlsztráció hajlan­dó volt néhány ésszerű visz- szakozásra (nem újította meg a Kubára elrendelt tilalmat, megszüntette a Kuba-ellenes felderítő repüléseket, megálla­podás jött létre a halászati jo­gok kérdésében), de a leglé­nyegesebb problémát, a gaz­dasági megszorításokat illetően — a jelek szerint — változat­lanul megoszlanl látszik az amerikai vezetés. Ezt igazol­ják az ellentmondásos szava­zások és intézkedések. Kuba részére természetesen előnyös lenne, ha kölcsönösen kedvező gazdasági kapcsolatok jönnének létre a szomszédos Egyesült Államokkal, amely hagyományos partnere volt Ám Kuba az embargó elle­nére is fejlődött és haladt elő­re a maga választotta szocia­lista úton. Castro ezért hang­súlyozta, hogy Havanna haj­landó tárgyalásokra az összes ' JKSZ baráti kapcsolatai, a Magjnar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság sokoldalú együttműködése. Az elmúlt évek során külö­nösen gyümölcsözően fejlő­dött a két ország politikai, gazdasági és kulturális együtt­működése. Kiemelték a gazda­sági együttműködés korszerű formáinak, ezen. belül az ipa rí kooperáció fejlesztésének fontosságát, amire mindkét országban kedvező feltételek vannak. Aláhúzták, hogy a két ország népei barátságának el­mélyítésében, kölcsönös bi­zalmának további megszilár­dításában fontos szerepet ját­szanak a Magyar Népköztár­saságban élő horvát, szerb, szlovén és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­vitás kérdések megoldására, de ezekhez az Egyesült Álla­moknak kell megnyitnia az utat a kereskedelmi embargó eltörlésével. MIÉRT NEM TÖRTÉNIK ELŐRELÉPÉS A BÉCSI HAD- ERÖCSÖKKENTÉSI TÁR­GYALÁSOKON? Néhány hetes szünet után, csütörtökön ismét benépesült a Redoutensaal, a bécsi Hof- burgnak a haderőcsökkentési tárgyalások céljaira átalakított épületszárnya. A keretek túlságosan is adot­tak, az eredmények azonban váratnak magukra, jóllehet, az érdemi eszmecsere nemsokára ötödik esztendejébe lép. Mi hát az oka a huzavonának? Ami­kor megkezdődtek a' tárgya­lások, leszögezték az alapvető elvet: a haderőcsökkentés nem mehet egyik fél biztonságának kárára sem. Vagyis Európa szivében kialakultak bizonyos erőviszonyok (ezek vezettek többek között az enyhüléshez és Helsinkihez) — s ezeket az erőviszonyokat nem lehet meg­bolygatni. A haderőcsökkentés célja, hogy az erőviszonyok érintetlenül hagyásával, mér­sékelje a szembenálló erőket. A szocialista országok máig is érvényben levő javaslata szerint az első három évben ez a csökkentés 17—17 százalé­kos lehetne a két szembenálló oldalon. A NATO-országok azonban egyrészt aszimmetri­kus csökkentést javasolnak (a mi oldalunk nagyobb kötele­zettségvállalásával), s a külön­böző haderőnemeknél ugyan­csak a maguk javára szeret- . nének kedvezményeket. A tárgyalásokon érdekelt szocialista országok messzeme­nően figyelembe vették a nyu­gati részjavaslatokat, keresik a kompromisszumokat. Az alapvető elvi megközelítés azonban továbbra is megkí­vánja, hogy mindenekelőtt a százalékos csökkentés egyenlő arányaiban egyezzenek meg, s ez a csökkentés vonatkozzék a harci technikára is, beleért­ve a légierőt és a nukleáris eszközöket. A holtpontról való elmoz­dulás lehetősége most a nyu­gati félen múlik. Amíg nem hajlandó a korábban maga ál­tal is elfogadott ésszerű alap­elveket tudomásul venni, ad­dig Bécsben az az újság, hogy nincs újság ... Réti Ervin ságban élő magyar nemzetisé­giek. Áttekintették a nemzetközi helyzet alakulását és véle­ménycserét folytattak a Hel­sinkiben 1975-ben megtartott európai biztonsági és együtt­működési értekezleten elha­tározott belgrádi találkozó kérdéseiről. Síkraszálltak a helsinki záróokmány egysé­ges egészként való végrehaj­tásáért, és azért, hogy a belgrá­di tanácskozás építő szellem ­ben járuljon hozzá az európai földrész békéje, biztonsága, kölcsönösen előnyös együtt­működése erősítéséhez. Kife­jezték készségüket, hogy foly­tatják erőfeszítéseiket a nem­zetközi feszültség enyhülése, a béke, a biztonság és az egyenjogú nemzetközi együtt­működés előmozdítása érde­kében. A nemzetközi fejle­mények pozitív tendenciái­nak erősítésében fontos sze­repet töltenek be a szocialis­ta országok, az el nem kötele­zett országok és valamennyi haladó erő, amelyek harcol­nak az imperializmus, az új- gyarmatositás, az elnyomás érs kizsákmányolás minden formája ellen, a nemzetközi viszonyok demokratizálásáért, az új nemzetközi gazdasági rend megteremtéséért, a tár­sadalmi haladásért. Áttekintve a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galomnak a szocializmusért, a békéért, a nemzetközi biz­tonságért és együttműködé­sért, a társadalmi haladásért folytatott harcát, aláhúzták, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1976-ban megtartott berlini tanácsko­zása nagy jelentőségű ese­mény volt. Az értekezlet ál­lásfoglalása megvalósításának tapasztalatairól szólva meg­erősítették, hogy a jövőben is slkraszállnak a kommunista és munkáspártok együttmű­ködésének és internacionalis­ta szolidaritásának erősíté­séért, az egyenjogúság, a füg­getlenség, a bel ügyekbe való be nem avatkozás elvei alán­ján, s tiszteletben tartva a különböző utak szabad meg­választásának jogát a haladó társadalmi átalakulásért, és a szocializmusért vívott harc­ban. Sztane Dolanc budapesti lá­togatása során az elvtársi lég­körben és a kölcsönök megér­tés szellemében lezajlott meg­beszélések hozzájárultak az MSZMP és a JKSZ, valamint a két szomszédos szocialista ország népei barátságának és együttműködésének további el­mélyítéséhez. Sztane Dolanc jugoszláviai látogatásra hívta meg az MSZMP Központi Bizottságá­nak küldöttségét. A meghívást köszönettel elfogadták. A SPANYOLORSZÁGI baszk tartományokban az iparüzemek, az üzletek, a bankok és a közhivatalok dol­gozói szombaton is folytatták az általános sztrájkot, am­nesztiát követelve az összes politikai fogolynak. A tünte­tők és a rendőrség összecsa­pásaiban csütörtök óta há­rom személy életét vesztette, sokan megsebesültek. HÁROMNAPOS látogatásra Lisszabonba érkezett Walter Mondale, az USA alelnöke. Chilében több mint negy­ven éve így szólítják: Compa­nero Corvalán — Corvalán elvtárs. Amióta egy tóméi cipész beszervezte a kommu­nista ifjúsági mozgalomba, a kommunista pártba. És így szólítják milliók a világon, s ebben a megszólításban együtt lelhető fel az iránta való tisztelet s a chilei nép­pel való azonosulás, szolidari­tás. Luis Corvalán, a vidéki ta­nító és az írástudatlan pa- raszitasszony fia tanítónak ké­szült. E hivatáshoz, amely oly fontos volt abban a latin­amerikai országban, ahol még ma is százezrek írástudatla­nok, megszerezte a képesítést, s bár két évig tanított is, szüntelenül csak arra készült, amivé lett, forradalmárnak. Az illegalitás éveiben a kommunista sajtó munkatársa volt. Majd később az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt lapjának üldözött, keresett főszerkesztője. 1958-ban vá­lasztották meg a párt főtit­kárává, abban az évben, ami­kor a kommunista párt Chi­lében újra legálisan dolgozha­tott. Azóta a Központi Bizott­ság folyamatosan újította meg Luis Corvalán főtitkári tiszt­ségét. Negyvennégy év a kommu­nista mozgalomban. írás, agitáció, szervező- munka. Luis Corvalán szá­mára Antofagosta és Santia­go a hajnalig tartó verések és kínzás városai. Pitrufquén és Pisagua a száműzetésé. Majd az illegalitás évei Con- chaliban, Cisternában és sok­felé még a munkásvárosok­ban, a hegyek között, barátok, elvtársak, ismerősök és isme­retlenek lakásán. Hajnali és éjszakai utazások, lehúzódva a teherkocsik rakományai kö­zé. Azután a legalitás, majd a Népi Egység győzelmének gyönyörű évei, nappalt és éj­szakát egybe toldó munkája. Néhány héttel a fasiszta junta hatalomra jutása előtt láttam Chilében, egy nagy­gyűlésen. Az emelvény szélén ült, elmaradhatatlan puha kalapját a térdei között tar­totta. Kezek százai nyúltak feléje. Indiánszáraz munkás­kezek. maszatos gyerekujjak, szemérmesen takargatott, mo­sástól csúnya asszonykezek. A kalapoal nem tudott mit kezdeni. Letette az emel­vényre. S ahogy sorra kezet fogott a vele kezet szorítani akarókkal, csöndesen, hogy ne zavarja az éppen beszélő másik pártból való szónokot, mindenkivel váltott néhány szót. — Companero Corvalán! Sokan akartak vele szót váltani, de hát lehetetlen volt. Végül széttárta a kezét, szeme sarkában vidám ráncokba szaladt a mosolygás. A katonai hatalomátvétel után elsőként keresték. S 1973 szeptemberében a Népi Egység vezetői közül, árulás révén az elsők között fogták el. Több mint három évig tartó börtönsorsot mért rá a Pino- chet-rezsim. Bíróság elé állí­tani nem merte, nem tudta, mert hazugok, nevetségesek voltak a vádak, amelyeket a rendszer katona-jogászai elle­ne összehoztak. Nem merték és nem tudták bíróság elé ál­lítani, mert szerte a világon három év múltán sem csitult a Luis Corvalánért és a többi chilei hazafiért kimondott til­takozó szavak ereje, amellyel szemben végül a Pinochet-re­zsim mégha trálnd kényszerült. De közben mindent megtett, hogy Luis Corvalánt megtör­je, megsemmisítse. Pinocheték Luis Corvalánt el akarták rejteni a világ előL Koncentrációs táborról kon­centrációs táborra, börtönről börtönre hurcolták, hogy el­vesszenek a hozzá vezető szá­lak, hogy a kegyetlen börtön­viszonyok megtörjék, legyen­gítsék. s végül elpusztítsák az elveihez, a népéhez a legna­gyobb megpróbáltatások kö­zepette is hű kommunista po­litikust. A Chilei nép Companero Corvalánját a junta nem tudta megtörni, elpusztítani, és elzárni sem tudta a világ­tól, mert a szolidaritás, a tisztelet és az együttérzés ere­je áttörte a Trés Alamos-i koncentrációs tábor falait, el­jutott Luis Corvalánhoz, s a többi bebörtönzött Chiléi ha­zafihoz. Ez adott számára erőt, biztatást, ez az egész chilei népnek szóló, de Luis Corvalánért külön is meg­nyilvánuló együttérzés. Némává sem tudta tenni a börtön. Mélységes hittel át­fűtött szavai kijutottak a bör­tönből, s erőt, bátorítást ad­tak a fegyverek szavával el­némított chilei népnek. Spanyolul a munkás el ob- rero, az elvtárs: el companero. A chilei katonai cenzúra utasítást adott ki a lapoknak: A munkás szó minden köz­leményben kézműves alkal­mazottal helyettesítendő! Az elvtárs szó a szókincsből törlendő! Az ember nyelvét szu­ronnyal, szegekkel át lehet döfni, késsel ki lehet vágni, elektródákkal meg lehet bé­nítani, de egy nép nyelvével mit kezdhet a terror? Azon a nagygyűlésen, ami­kor Santiagóban utoljára lát­tam 1973-ban Luis Corvalánt, a következőket mondotta: Chile, Latin-Amerika, a kizsákmányoltak és elnyomot­tak megindultak egy jobb élet felé. Közömbös, hogy milyen megpróbáltatások és átme­neti vereségek érik: ez a me­net halad, mert itt a történe­lem menetel. Chile népét, kommunista pártjának vezetőjét sok meg­próbáltatás érte 1973 óta. Szo­lidaritásunk ereie segít enyhí­teni ezeket a megpróbáltatá­sokat. Diósdi László La Pasionaria Dolores Ibárruri asszony család ja körében Moszkvában: leánya, Amaia és unokái, Lolita és Fjodor társaságában. Majdnem négy évtizedes kényszerű emigráció után pénteken délután hazatért hazájába a legendás hírű La Pasionaria, a 'Spanyol Kommunista Párt elnöke: a madridi repülőtéren kiszáll az AEROFLOT-gépből. A hét kérdései és képei Négy város A nyolcvanas évek? - A béke építői - Gondolkodási szünet után A nagy hazatérés - Embargó-ellentmondások - Holtpont \

Next

/
Oldalképek
Tartalom