Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-13 / 111. szám
Tervszerűbb együttműködéssel A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tárgyalása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével május 12-én a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kor-- mány és a SZOT vezetői. Áttekintették a legutóbbi tanácskozáson létrejött megállapodásokat, és egyetértőén megállapították, hogy a vállalt kötelezettségeknek eleget tettek. A közös feladatok megoldásában tervszerűbbé vált a kormányzati és a szakszervezeti szervek együttműködése. Napirendre tűzték és megvitatták az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatait, valamint a további teendőket. Egybehangzó véleményük, hogy az eltelt négy hónap eredményei biztatóak, de az éves tervben kitűzött feladatok teljesítéséhez céltudatos munkával tovább kell javítani a gazdálkodás hatékonyságát. Különösen fontosnak tartják, hogy a termékek minőségének és exportképességének javítására, a szervezettség növelésére, a munkaidő és a gépi Vissza berendezések teljesebb kihasználására elhatározott intézkedések következetes végrehajtásában még szorosabb együttműködés valósuljon meg a gazdasági vezetők és a szakszervezetek között. A kormány és a SZOT vezetői nagyra értékelik a dolgozók munkakezdeményezéseit, fontosnak tartják, hogy a gazd aságirányító szervek és a szakszervezetek minden szükséges feltételt biztosítsanak ahhoz, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott országos munkaverseny sikeresen járuljon hozzá a nép- gazdasági terv teljesítéséhez. A szakszervezetek javaslatát figyelembe véve megvitatták az ez évi tervben előirányzott bérpolitikai intézkedések előkészítését, és ezek körére, bevezetésük időpontjára kialakították közös álláspontjukat. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Éli AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, in. szAm Ara 80 fillér 1977. MÁJUS 13., PÉNTEK Budapestre érkezett Sztane Dolanc Megkezdődtek a tárgyalások Az. MSZMP Központi Bizottságánál! meghívására csütörtökön hazánkba érkezett Sztane Dolanc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára. Kíséretében van Dusán Alimpics, a JKSZ KB Elnökségének tagja, a Vajdasági Ibárruri a jövő héten tér haza Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunista Párt elnöke, csütörtökön reggel Moszkvában a spanyol nagykövetségtől megkapta útlevelét — jelenti az EFE spanyol hírügynökség Moszkvából. Ezzel lehetővé vált, hogy a 38 éve száműzetésben élő Dolóres Ibárruri visszatérjen hazájába. Spanyol kommunista forrásokra hivatkozva jelentette a francia hírügynökség, hogy Dolores Ibárruri csak a jövő héten tér vissza az országba, így nem vesz részt a párt által vasárnap Oviedóban tartandó választási nagygyűlésen. La Pa- sionaria az asztúrdai tartományban, szülőhelyén indul a párt jelöltjeként a júniusi választásokon. (Ibárruri nyilatkozatát a oldalon közöljük.) 2. Hazaérkezett Varsóból a magyar békeküldöttség Csütörtökön este hazaérkezett Varsóból az a magyar békemozgalmi küldöttség, amely dr. Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének, az Országoc Béketanács tagjának vezetésével részt vett a békeépítök 'Világközgyűlésén. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Borbély Gábor, az Elnöki Tanács tagja és dr. Sütő Gyula, az Országos Béketanács titkára fogadta. Jelen volt dr. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (Dr. Trautmann Rezső nyilatkozatát a varsói tanácskozásról a 2. oldalon közöljük.) Kommunisták Szövetsége Tar- Központi Bizottság titkára és tonnányi Bizottságának eÍróiké, Boro Milosevics, a JKSZ KB Elnöksége külügyi osztályának osztályvezető-helyettese és Andrej Zseljeznik, Sztane Dolanc kabinetfőnöke. A küldöttséget a Keleti pályaudvaron Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, a dr. Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztásának vezetője fogadta. Ott volt dr. Viiomir Gasparovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Az MSZMP KB székhazában megkezdődtek Biszku Béla és Sztane Dolanc megbeszélései. A Magyarok Világszövetsége tekintéllyel képviseli hazánkat Tegnap ülést tartott az or- lalt Házi Vencel küiügyminiszszággyűlés külügyi bizottsága,! ter-helyettes is — a képviseA Nagy Miklós elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett és felszóKis üzemek - jó eredmények Verőcemaroson Új műhely száz asszonynak A Finomkerámiaipari Művek verőcemarosi telepén nem fodros szoknyájú, köny- nyelmű pásztorlánykák figurái készülnek, hanem acélnál keményebb őrlőgolyók, puritánul fehér laboratóriumi mérőeszközök, ‘vékony szarvacskájukat nyújtogató kondenzátorok és furcsa formájú textilipari szálvezetők. Százhetven ember dolgozik itt az égetőkemencék izzasztó árnyékában és a munkaasztalokkal zsúfolt termekben. Harminc év alatt háromszorosára nőtt a gyáregység, csak a falak maradtak ugyanazok, a duzzadó létszámhoz egyre szűkebbek. A telep szélén azonban már meztelen oldalú téglaépület bizonygatja: az idő nem múlik el nyomtalanul. Száz asszony kap itt új műhelyt augusztustól, ők készítik évente mintegy ötvenmillió forint értékben a kondenzátorokat. Üj mosdók, öltözők, étkező teszi majd kulturáltabbá a telep összes dolgozójának életét. Az apró alkatrészek tizenegy művelettel lesznek porból és fémből késztermékké. Eddig a befejező munkára — mérés, bélyegzés, csomagolás — a köz- pontbap, a kőbányai gyárban került sor. Rövidesen ide, Verőcemarosra kerülnek ezek. a munkafolyamatok is. Az új épület elkészültével levegőhöz jutnak a porcelángyártók is. S tán nemsokára elérhető álom az ifjúsági műhely, ahonnan a lassan kiöregedő szakmunkásgárda utánpótlását remélik. Már a tavalyi elképzelések megvalósítása sem volt könnyű. Húsz emberrel voltak kevesebben a tervezettnél. A több mint 20 százalékos termelékenységnövekedéshez néhány újítás segítette a közösséget. Apró ötlet eredménye az is, hogy sikerült csökkenteni az egyik legveszélyesebb és legegészségtelenebb munkának, a mosásnak az árxalmasságát is. A várva várt ezüstégető kemence teszi lehetővé majd, hogy a kondenzátor fegyverzetét a szakaszos égetés helyett folyamatosan égessék bele a kerámiafejekbe. Ezzel az eddigi tíz óra átfutási idő két órára csökkent. Négyszázezer helyett, harmincötmilHó Csaknem hat évvel ezelőtt alakult Verőcemaroson a Fővárosi Művészi Kézműves Vállalat üzeme. A 15 munkás 1972-ben 400 ezer forint termelési értéket hozott létre. Tavaly már az 57 munkás, főként asszony és leány több mint 9 millió forintot. A kis üzemnek tulajdonképpen négyféle a munkája: a toliszerelés, Megkezdték a belső kulcsnyflású Árvái Ferencné speciális gépe mellett. csavargyártást. Képünkön: Nagy Iván felvétele a pezsgősüveg leszorító kosarak gyártása, a szám- és a csiszolókövek készítése. A napokban a pomázi Írószer Szövetkezet számára leálltak az évi 3—5 millió toll összeszerelésével. A rostironok helyett a belső kulcsnyílású csavarok gyártását kezdik meg. A különböző méretű csavarokat importpótlónak szánják, hazai ipari vállalatoknak. Most a második félévben 4 millió forint értékűt adnak a népgazdaságnak. A központi tmk-üzemben készült félautomata célgépek folyamatosan érkeznek Verőcemarosra. A terv szerint szeptember végére együtt lesz a kilenc esztergagép, a két me- netvágó és a három befúrógép. Az üzem félszáz fős kollektívája a profilváltással, a jobb munkaszervezéssel és fegyelemmel, tulajdonképpen létszámnövekedés nélkül éri el 1979-re a 35 millió forint értékű évi tervteljesítést. A munkaszervezést dicséri az is, hogy míg 1972-ben az egy főre jutó termelési érték 40 ezer forint volt, addig az idén már 220—250 ezer forint lök a Magyarok Világszövetségének tevékenységéről tájékozódtak. Szabó Zoltán, a szövetség főtitkára egyebek között hangoztatta: a világszövetség — amely társadalmi jellegű szervként tevékenykedik — elnökségébe hívta politikai, társadalmi, tudományos, művészeti, egyházi életünk jeleseit, s tekintéllyel képviseli mind a Magyar Népköztársaságot, mind magát a szövetséget. Szerteágazó tevékenységi körének egyik legfontosabb területe: segítséget nyújtani a tőkésországokban élő hazánkfiainak a magyar nyelv megtartásában, oktatásában, a kultúránk iránti érdeklődés kielégítésében. Tények bizonyítják, hogy a tőkésországokbaai élő magyarok keresik a kapcsolatot az anyaországgal, a magyar kultúra ápolásában gyakran támaszkodnak hazai segítségre. A tőkésországokban élő magyarok nagy többsége hazánk iránt lojális, vagy politikailag „semleges”. Számuk a szocialista Világrendszer, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélyének növekedése, belső fejlődése, valamint a békés egymás mellett élés s az enyhülés kibontakozásának hatására jelentősen megnövelcedett. Egyesületeik jó része megemlékezik nemzeti ünnepeinkről, klubhelyiségeikben magyar filmeket vetítenek, műsoros esteket rendeznek. A szövetséget minden évben sok ezren keresik meg levélben vagy személyesen, kérnek tanácsot, segítséget. Természetesen a hazalátogatókra a személyes tapasztalatok, politikai, gazdasági, kulturális eredményeink gyakorolják a legmélyebb hatást. Az előterjesztést követő vitában kifejtette véleményét Novics János, R éger Antal (Pest m. 25. vlc.), Lukács János, Csillik András, Nánási László, Sebesi Lászióné, Kelen Béla, Németh Pál, Darvast István, Barcs Sándor és dr. Bognár József országgyűlési képviselő. t M l tagadás, furcsán hangzó biztatás a vissza, vissza. Mert az, hogy előre, érthető, természetes. Mégis, napjainkban semmivel sincs kisebb jelentősége, fontossága a visszának, mint az előrének. A kettő összetartozik, már ami a termék- szerkezet korszerűsítését illeti. S igaz ugyan, hogy nem valami látványosan gyors az új áruk térhódítása, de azok sorsa is csiga- lassúsággal rendeződik, amelyek fölött elmúlt az idő, avulttá lettek. A párt Központi Bizottsága 1977. április 13-i ülése ezért húzta alá a fejlesztés és a visszafogás együttes gyakorlásának szükségességét. Azt tehát, hogy az új termékek ne a régiek mellé sorakozzanak fel, hanem — az esetek túlnyomó többségében legalábbis — azok helyére kerüljenek. Ennek a követelménynek a figyelembevételével kezdték meg azt a rekonstrukciós jellegű beruházást, amely napjainkban is tart az Egyesült Izzó váci gyárában. A fejlesztés nyomán nemcsak az üzem neve változott meg — a tv-képcső- és alkatrészgyárról fényforrásgyárra —, nemcsak épületeinek elhelyezése, külső képe, hanem a termelés és a termékkibocsátás egésze. A váci ipartelep — képcsőgyár korában — összesen tizenhárom termékcsalád gazdája volt, s bár ezeket meglehetősen nagy mennyiségben készítette, valójában a gazdaságos tömegtermelést nem érte el. A nagyvállalat, ebből a felismerésből kiindulva, s nem kevésbé biztatva a külkereskedelmi értékesítés tág lehetőségeitől, valamennyi gyárának tevékenységi körét felülvizsgálta. így került sor a váci gyárban a különböző termékcsaládok előállításának fokozatos csökkentésére — bizonyos termékek kibocsátását teljesen megszüntették, másokat az Izzó föbbi gyára vett át — s ezzel párhuzamosan az új gépek, technológiák, s velük a termékek meghonosítására. V égül is három marad a tizenháromból, azaz három termékcsalád nagy tömegű, gazdaságos sorozatú előállítása vár a váci gyárra, szorosan kapcsolódva a nagyvállalat dinamikus exportfeljesztésé- hez. Ez utóbbiról némi képet ad, ha leírjuk, hogy a sokfajta fényforrás hetven, hetvenöt százalékát külföldön adja el az Egyesült Izzó. S még valamit a lehetőségek érzékeltetésére: tavaly, a váci gyárban folyó átrendeződésnek is köszönhetően, a fénycsőgyártás húsz százalékkal volt több, mint 1975-ben, s az ilyen és hasonló áruknak a devizaszerző képessége jobb a gépipari átlagnál. A vázlatos ismertetés ugyan sokféle részletet elhagyott, mégis elegendő ahhoz, hogy leírjuk: valahogy így kell, kellene mindenütt alakítani a fejlesztés és visszafogás arányát, viszonyát. Persze, ne feledkezzünk el arról, mindez nem puszta elhatározások függvénye, azaz korántsem egyszerűsíthetők úgy a teendők, hogy ahol jó a vezetés, ott jól mennek a dolgok, ahol rossz, ott rosz- szul. Ahhoz ugyanis, hogy a váci gyár a korábbinál gazdaságosabban készítse termékeit, hosszú távon is biztonságosan rendezked- hessék be néhány áru nagy tömegű előállítására, sok pénzre volt és van szükség. Az üzem tetemes summát kapott a nagyvállalat úgynevezett konvertibilis exportnövelő beruházási hiteléből, s további nagy ösz- szeg, több mint 600 millió forint befektetésére kerül sor az ötödik ötéves tervben. A hatásos lépésekhez, a termékszerkezet átalakításának gyorsításához tehát pénz i s kell — amiről olykor mintha elfeledkeznének a feladatok végrehajtását szorgalmazó testületek —, de az is szócskát nem lehet eléggé hangsúlyossá tenni, azaz sok más szintén szükségeltetik a haladáshoz. F eltételrendszere van mindenfajta gazdasági cselekvésnek, s különösen akkor elengedhetetlen ez a feltételrendszer, ha új irányokat, új teendőket határozunk meg. A váci gyárban nemcsak dicséretet érdemlő feladatok zajlottak le a termékváltás jegyében, hanem kritikát joggal kiváltók úgyszintén. Mind a nagyvállalat, mind a helyi vezetés számára tanulságul szolgált a szervezés átfogó rendszerének féloldalassága, a technikai, technológiai tényezők előtérbe kerülése, s az emberi jellemzők háttérbe szorulása. Ugyancsak a tapasztalatokat gyarapította, hogy a termékszerkezet holnapja némely esetben elszakadt a feltételek kialakításától, azaz a jelentől, s a helyi gazdasági, politikai vezetés küszködése egyesek szemében indokolatlan lassúságnak tűnt. Azért rajzoltuk fel a világosabb és a sötétebb hatásvonalakat, hogy hűen érzékeltessük: a termék- váltás egyetlen munkahely számára sem sétamenet. Ezt viszont a legtöbb helyen úgy értelmezik, jobb óvakodni akkor tőle, mert bajokkal járhat, s kinek hiányzik ez? Erről a magatartásról sokat mond az az egyetlen tény, hogy a legutóbbi években a gépiparban a gyártott termékek mindössze egy-két százalékát szüntették meg esztendőnként, ugyanakkor az újonnan termelésbe kerülő áruk aránya ennek a többszöröse. A termékskála megnyúlása, ahogy azt a szakemberek fogalmazzák, nyomatékos figyelmeztetés: a fejlesztésnek és a visszafogásnak együtt kell járnia. Csakis a kettő egyidejű alkalmazásának eredményei lehetnek tartósak, hosszú távra szólóak. Ma még szemléleti okokból is, ösztönzési torzulások következményeként is, csak a fejlesztés, azaz csak az egyik teendőcsoport kap figyelmet. A szemlélet változását lehet sürgetni, de elősegíteni az ösztönzés tökéletesítésével, azaz a gazdaságtalan termelés visszafogásának pénzügyi elismerésével kell. Mészáros Ottó _____________J
