Pest Megyi Hírlap, 1977. május (21. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

2 %ma> 1977. MÁJUS 1., VASÁRNAP Helsinki szellemében A magyar—norvég kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Norvég Királyság közötti kapcsolatok jók, az utóbbi idő­szakban egyenletesen fejlőd­tek, s újabb lendületet kaptak 1974 őszén, amikor Trygve Bratteli miniszterelnök ha­zánkba látogatott. Politika, Az együttmű­ködés megélénkülésének fon­tos megnyilvánulása, hogy a legutóbbi években rendszere­sebbé váltak a két kormány tagjainak közvetlen tárgyalá­sai. 1975-ben dr. Polinszky Károly oktatási, 1976-ban pe­dig dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter tett látoga­tást Norvégiában. A norvég kormány tagjai közül 1975- ben Thorstein Treholt mező- gazdasági, majd Kjölv Ebe- land oktatási miniszter tár­gyalt hazánkban. Tavaly szep­temberben Knut Frydenlund külügyminiszter tett Magyar- országon hivatalos látogatást. Az utóbbi években tovább bővültek szerződéses kapcso­lataink. 1975-ben államközi kulturális egyezmény és köz­úti fuvarozási egyezmény alá­írására került sor. Előkészü­letben van az államközi egész- «égügyi egyezmény is. GOZdßSOff' Kereskedelmi kapcsolataink volumene — nagyrészt a két ország gazda­sági adottságai és földrajzi tá­volsága miatt — igencsak sze­rény, de az utóbbi években ál­talában egyenletesen növeke­dett. Árucsere-forgalmunk je­lenleg az 1970-ben kötött első hosszú lejáratú megállapodá­son alapszik. Exportunk fő tételei különböző anyagfélék, importunk nagy része halásza­ti termék, papíráru, vegyi­anyag. Kivitelünk döntő több­sége liberalizált, a kontingens­korlátozás a magyar export 3 —4 százalékát, főként textil­áruinkat érinti. A kereskedelem kedvező' alakulásában fontos szerepe van annak, hogy mindkét or­szág hatóságai ösztönzik a vállalatok érdeklődését egy­más piacai iránt. Ennek je­gyében rendezte meg a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és a Norvég Exporttanács 1974- ben Budapesten a nor­vég, 1976-ban pedig Oslóban és Bergenben a magyar gaz­dasági és műszaki napokat. Ugyancsak a közvetlenebb vál­lalati kapcsolatokat segíti a két intézmény tavaly novem­berben megkötött együttmű­ködési megállapodása. A két ország közötti ipari együttműködésnek az 1970- ben létrejött gazdasági ipari és műszaki együttműködési megállapodás nyújt megfelelő szerződéses kereteket. A tény­leges kooperációs kapcsolatok kibontakozása azonban még igen kezdeti stádiumban van. KultÚlQ. Kulturális kap­csolataink fejlődésének nagy- jelentőségű állomása volt az 1975- ben aláírt első kulturális megállapodás. Az 1976/78-ra szóló kormányközi kulturális és tudományos munkaterv, amely leszögezi, hogy a két ország a helsinki záróokmány szellemében fejleszti tovább együttműködését a kultúra, az oktatás és a tudományok te­rületén, kedvező lehetősége­ket biztosít kapcsolataink bő­vítésére. Színházi és filmkultúránk kölcsönös megismerésének két figyelemre méltó eseménye: a Háry János 1975. évi skan­dináviai ősbemutatója Osló­ban, majd tavaly a norvég filmnapok Budapesten. A ked­vezően alakuló kétoldalú mű­szaki-tudományos együttmű­ködésen belül igen gyümöl­csözőek a kapcsolatok az MTA Központi Kémiai Kutató In­tézete és az oslói egyetem, il­letve a Budapesti Műszaki Egyetem és a trondheimi mű­szaki főiskola között. Májuselseje-köszöntő Moszkvában Moszkva ünnepi külsőt öl­tött, s a 8 milliós szovjet tő­város lakosai jó hangulatban köszöntik május 1-et, a mun­kásosztály nemzetközi ünne­pét. Az ünnepvúrás jó hangula­tára minden okuk megvan a szovjet embereknek. Az idei első negyedéves terv túlteljesí­tése, a jó ütemben folyó ta­vaszi mezőgazdasági munkák részei az ünnepi mérlegnek. A szombat reggeli lapok közlik az SZKP Központi Bizottságá­nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának és a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak az április 16-i kommunis­ta szombat résztvevőihez szóló elismerő üzenetét. A szovjet ipar ezen a társadalmi munka­napon 769 millió rubel értéket termelt. Tegnap a május 1-i ünnep­ségeken részt vevő összes kül­földi küldöttség megérkezett Moszkvába, köztük a magyar szakszervezetek delegációja is, Kiss Károlynak, a SZOT alel- nökének vezetésével. A külföl­di vendégek ma ott lesznek a Vörös téren, hogy tanúi legye­nek a moszkvai dolgozók ha­gyományos május elsejei ünne­pi felvonulásának. Az ünnep­ségek után pedig Leningrádba, Kijevbe, Rigába, Tbiliszibe, il­letve a Szovjetunió több más nagyvárosába látogatnak. Lenin-békedíjasok A nemzetközi Lenln-békedí- jakat odaítélő bizottság ápri­lis 25—26-án tartott ülést Moszkvában Nyikolaj Blohin akadémikus elnökletével, s megvitatta az 1975—1976. évi Lenin-békedíjak odaítélésére érkezett javaslatokat. A bizottság határozata ér­telmében A népek közötti béke megszilárdításáért elne­vezésű és a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa által alapí­tott díjat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, Agostinho Netónak, az Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom el­nökének, az Angolai Népi Köztársaság elnökének, Sa­mura Machelnek, a Mozam­biki Felszabadítási Front el­nökének, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének, Harten- sia Bussi de Allende asszony­nak, Salvador Allende özvegyé­nek, a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség tiszteletbeli alelnökének, Sean McBridenak, a neves írországi békeharcos­nak, Pierre Poujadénak, a Nor­mandia Nyeman repülőezred egykori parancsnokának és Jannisz Rítszosz görög költőnek ítélték oda. A bizottság jelentése részle­tesen ismertette Kádár János életútját, kiemelve, hogy az MSZMP vezetője ifjúkora óta tevékenyen részt vett a mun­kásmozgalomban, előbb illega­litásban harcolt, s vett részt a második világháborúban a magyar dolgozóknak a fasiz­mus elleni küzdelemre való mozgósításában, majd a felsza­badulás után jelentős részt vállalt az új népi hatalom megteremtésének és megszilár­dításának munkájában, 1956 óta pedig az MSZMP-nek, a magyar munkásosztály pártjá­nak vezetője. Kádár János a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom neves személyisége, az országok közötti barátságért és együttműködésért harcol, füg­getlenül azok társadalmi és ál­lamrendjétől. Befejeződött a Beriinguer—Marchais megbeszélés Befejeződött az olasz, illetve a francia kommunista párt főtitkára, Enrico Beriinguer és Georges Marchais megbeszélé­se, amely pénteken reggel kez­dődött Rómában. Először be­széltünk pártközi megbeszélé­sen az olasz és francia állam­közi kapcsolatokról is — je­lentette ki figyelemre méltó módon újságíróknak Marchais —, tehát a két országot érintő bizonyos kérdésekről abban a távlatban, hogy pártjaink eset­leg kormányszerephez jutnak. ISMÉT SÚLYOS zavargások robbantak ki szombaton dél­előtt Rawalpindiben, miután az ellenzéki pártok tüntetési felhívást bocsátottak ki. Ezzel Zulfikár Ali Bhutto miniszter- elnököt próbálják lemondásra kényszeríteni. Belgrad előtt... Miként a moszkvai Novoje Vremja ünnepi számának ve­zércikkében írta: a nemzetközi munkásmozgalom sikerei már abból lemérhetök, ahogyan a május 1-i felvonulások jelsza­vai változnak. Bégen volt-e, hogy a világ minden nyelvén ezt harsogták: Békét Vietnam­nak. Hány éven át szerepelt a május 1-i felvonulásokon ez a jelszó: Szabadságot a spa­nyol kommunistáknak — a francóiista rezsim rabjainak. Milliók egyesültek Luis Corva- lán szabadságát követelve. Most a dolgozó tömegek szá­mára világszerte a biztonságért, békéért vívott harc a legfonto­sabb jelszó, és ez Európában egyértelműen Belgrád felé mu­tat. MAR KÉT HÖNAP sincs hátra az európai biztonsági és együttműködési értekezlet résztvevőinek belgrádi találko­zójáig. A tanácskozás előké­szítő szakasza június 15-én kezdődik. E szakaszban kell dönteni a találkozó pontos dá­tumáról, napirendjéről, s a megrendezéssel kapcsolatos egyéb körülményekről. Magától értetődik, hogy a belgrádi tanácskozás nem új összeurópai értekezlet, s nem születnek rajta új politikai döntések. A tanácskozás azon­ban, ha munkája konstruktív módon folyik, komolyan ösztö­nözhet az összeurópai értekez­let határozatainak megvalósí­tására. A belgrádi találkozó köze­ledtével Nyugaton különöskép­pen fokozódott az a kampány, amelynek keretében egyolda­lúan értelmezik, vagy egysze­rűen meghamisítják a helsinki záródokumentum cikkelyeit. A szocialista országok válto­zatlanul azt vallják, hogy a helsinki megállapodás egész Európa békés kapcsolatainak és együttműködésének kódexe. Éppen ezért pontosan és követ- kez'tesen, teljes egészében kell előírásait követni. Nyugaton Is hangzanak el jó­zan vélemények. Csak egyet lehet érteni Andersen dán kül­ügyminiszter kijelentésével, amely szerint a záródokumen­tum három fejezetének bármi­féle szétválasztása az egész ok­mányt veszélyeztetné. Willy Brandt, a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke leszögezte: Nem szabad csodára várni. Az enyhülési politika lényege so­hasem volt az, hogy felszámol­ják a Kelet és a Nyugat álla­mainak és társadalmi rendsze­reinek ellentmondásait. Ezért meg kell tanulni élni ai ellent­mondások fennállásának felté­telei között csökkenteni kell a veszélyes feszültségeket, keres­ni kell a közös érdekterülete­ket. Brandt e kijelentése épp­úgy szerfölött időszerű figyel­meztetés a belgrádi találkozó előtt, mint Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár megál­lapítása : A cél változatlanul a béke ts biztonság megszilárdí­tása, a Helsinkiben elért meg­állapodás elveinek alkalmazása útján. Az enyhülés politikáját valamennyi területen egyidejű­leg kell kibontakoztatni, s eközben — mondotta — a Nyu­gatnak számításba kell vennie a keleti országok által előter­jesztett javaslatokat is. Tehát a saját érdekeken kívül mind­két félnek tekintettel kell len­nie a másik fél érdekeire. E HÉTEN Strassbourgban. az úgynevezett Európa Tanács parlamenti testületének ülésén elemezték a Helsinki óta eltelt időszakot. Általános volt a vé­lemény: Belgrádban arra kell törekedni, hogy új lehetősé­geket találjanak az elfogadott együttműködés további elmé­lyítésére. A NATO Állandó Tanácsa a május 10—11-i londoni csécs­ii hét kérdései és karikatúrája Eszmecsere Új-Delhiben Válasz a Barre kormánynak - Kisember-riogató Franciaország életét újabb sztrájkok bénították meg a héten: a vasutasoktól a szemetesekig sok szakma munkásai hagyták abba a munkát. Ez a sztrájksorozat előzetes válasz volt az új Barre-tervre, amely a parlamentben is csak nehezen ment ke­resztül. Valóban kormányválság van kialakulóban? Tulajdonképpen már az új indiai kormány megalakulásakor felvetődött, most pedig Gromiko szovjet külügyminiszter új-del­hii látogatása nyomán még indokoltabbá vált a kérdés: hogyan alakulnak a jövőben a szovjet—indiai kapcsolatok? A héten hoztak Ítéletet a nyugatnémet bírák * Baader—Meinhof- csoport ügyében. Ugyanakkor sűrűsödnek a terrorcselekmények az NSZK-ban, különösképpen pedig Olaszországban. Mi a poli­tikai háttere napjaink terrorizmusának? KORMÁNYVÁLSÁG PÁRIZSBAN? Giscard d’Estaing köztársa­sági elnök uralmát, Raymond Barre kormányának fennma­radását már nem csupán bal­ról fenyegetik ellenzéki erőle Jacques Chirac-nak, az újdon­sült párizsi polgármesternek, egykori miniszterelnöknek, a gaulle-ista RPR vezérének alig titkolt terve, hogy Giscard d’Estaing helyére kerüljön, s 5 mentse meg a francia tőkés­rendet az egyesült baloldal ro­hamaitól. A héten is igy járt el: amikor Raymond Barre új programját a nemzetgyűlésben szavazásra bocsátották, Chirac hívei előbb nem akarták elfogadni, csak az utolsó pillanatban, heves vita után waváztak bizalmat a kor­mányfőnek és elképzeléseinek. Barre ki is fakadt: Vagy meg­van a bizalom, vagy nincs! A bizalmat nem lehet szeleten­ként megadni . .. Giscard d’Es­taing egy tévényilatkozatában elismerte a helyzet súlyosságát, mégis kijelentette, hogy Barre kormánya a helyén marad, mert a gaulle-ista alkotmány szerint csak akkor bukhatna meg, ha a nemzetgyűlés abszo­lút többsége ellene foglalna állást, ez pedig a parlament mai összetételében elképzel’«etet- len. Természetesen meg is gon­dolják például a gaulle-isták, hogy kollektív öngyilkosságot kövessenek el a kormány meg­buktatásával. Hiszen olyan a gazdasági és szociális helyzet, hogy a választók többsége, ha most kellene az urnákhoz já­rulnia, a baloldal jelöltjeire ad­ná voksát. A héten akkora sztrájk volt, amilyenre évek óta nem került sor: nem volt vil­lanyáram, nem közlekednek a vonatok és a metró, sok gyár­ban leálltak a gépek, a hivata­lokban is szünetelt a munka. Ez volt a népi válasz a Barre- kormány stabilizációs tervére, amelyről általános a vélemény: képtelen megfékezni az inflá­ciót és nem vet véget a mun­kanélküliségnek. Tulajdon­képpen csak 12 hónapos hala­találkozó második napján te­kinti át a Helsinki óta eltelt időszakot, és készül fel a belg­dékot akar nyerni a kormány. A jövő év tavaszán esedékes általános választásokig léleg­zethez kellene jutnia. HOGYAN ALAKULNAK A SZOVJET—INDIAI KAPCSOLATOK? Az indiai választások megle­pő eredménye: a Kongresszus Párt súlyos veresége. Indira Gandhi asszony bukása után olyan vélemények hangzottak el, hogy Deszai kormánya jobbra és Amerika felé nyit majd. Ilyen helyzetben külö­nös figyelmet keltett, hogy Üj- Delhibe látogatott Andrej Gro­miko szovjet külügyminiszter. Vadzspajival, az új indiai kül­ügyminiszterrel folytatott esz­mecseréje idején áttekintette a két ország kapcsolatait. Mint a szovjet sajtó rámutatott: a szovjet—indiai kapcsolatokban nemcsak a múlt eredményes, hanem ezek a kapcsolatok nagy jövő előtt is állnak. Gromiko és vendéglátója megerősítette: a szovjet-indiai barátsági és együttműködési szerződés alap­ján kívánják továbbfejleszteni a két nép barátságának szá­lait. A külügyminiszteri tárgya­lásokkal egyidőben két új meg­állapodás aláírására került sor: a gazdasági és műszaki együttműködésről, továbbá a hírközlésben való együttműkö­désről. Ugyancsak ez alkalom­mal született meg szerződés egyes áruk ez évi kölcsönös szállításáról. Nemcsak proto­kolláris eseménynek számít, hogy Deszai, az új kormányfő fogadta a szovjet vendéget. A szovjet sajtó megállapítja, hogy az imperialista körök szá­mításai nem váltak be, a szov­jet-indiai viszonyban nem kö­vetkezett be az az elhidegülés, amelyet az indiai belpolitikai változások után a két nép kö­zötti barátság ellenzői vártak. A szovjet—indiai külügymi­niszteri találkozó alkalmával megvitatott nemzetközi kérdé­sekben vagy azonos vagy egy­máshoz közelálló álláspontok alakultak ki. Olyan fontos té­mák szerepeltek a napirenden, mint a leszerelés, a közel-kele­ti válság, a dél-afrikai helyzet és az Indiai-óceánnak békeöve­zetté változtatása. MI A POLITIKAI HÁTTERE NAPJAINK TERRORIZMUSÁNAK? Golyókat röpítenek ügyészek és ügyvédek fejébe, elrabolnak minisztert és egyetemi tanárt, autógyári vezérigazgatót és po­litikust — a terrorcselekmények listája napjainkban egyre bő­vül. A terror mindenképp el­ítélendő, de észre kell venni, hogy a becsületes, az esemé­nyeket azonban csak felszíne­sen figyelemmel kísérő embe­reket bizonyos sötét erők a maguk sötét politikai céljaira akarják kihasználni a terroriz­mus elmarasztalása révén. Nézzük az NSZK példáját! Buback főállamügyész gyilko­sainak keresése közben az igazi baloldal tagjaira is le akarnak sújtani, vagy legalábbis a köz­véleményt a baloldali pártok ellen akarják fordítani. Ugyan­akkor a terrordráma arra is jó, hogy elfeledtesse a lehall­gatási botrányt, amelybe majd­nem belebukott a belügyminisz­ter ... Miért kellene a po’/ár jogainak megsértése ellen ezen a címen tiltakozni, amikor ugye­bár a terroristák ellen irányult a telefonlehallgatás? A nyugat­német politikai légkör egyre romlik, a jobbratolódás nyil­vánvaló. Mindez a terrorizmus elleni harc jogcímén, ürügyén. Az olasz példák között akad egészen egyértelmű is. Golyók­tól találva holtan eseik össze a torinói ügyvédi kamara elnöke. Utána csöng a telefon egy szer­kesztőségben, feljegyzik az is­meretlen telefonáló szavait: A vörös brigádok vállalják a fe­lelősséget ... A nyárspolgár megriasztására elég a jelző: vörös ... Valójában olyan szél­sőséges csoportokról van szó, amelyek az antikommunizmus céljainak szolgálatában Igye­keznek zavart kelteni, próbál­ják riogatni a kisembert. Olaszországban úgyszólván kü­szöbön állhat a kommunisták bevonása a kormányba — ez ellen hangulatot kelteni az el­lenségnek, úgy látszik, minden eszköz jó. Még a terror is, a manipulált terror, a megannyi, provokációnak minősíthető ter­rorcselekmény. A polgári, jobboldali kor­mányolt rendszerint a maguk javára akarják és tudják fel­használni, hogy ők tűnhetnek a kispolgár szemében a tör­vény és a rend védelmezői­nek. Ezért szigorítja a nyomo­zói, rendőri tevékenységét a nyugatnémet kormány. Az olasz válság mélyebb. Ott már nem tudja a kereszténydemok­rata kisebbségi kormány a maga javára kisajátítani a tör­vény és a rend fogalmát: vala­mennyi demokratikus párt együtt sürgeti, hogy fogják le a gyilkosok kezét. Pálfy József rádi tanácskozásra. Hírek sze­rint a NATO nem kíván túl­menni az eltelt idők elemzésé­nél, s ki akar térni az együtt­működést továbbfejlesztő ja­vaslatok elől. Az Európai Gazdasági Kö­zösség kilenc tagállama már e héten kidolgozta álláspontját Belgrádban. Sok kérdésben közös álláspontra helyezkedtek, s ezt egységesen kívánják majd képviselni. Miként a bel­ga külügyminisztérium képvi­selője mondotta: míg a NÄTO elképzelései Belgrádra vonat­kozólag csak általánosak, a kilenceké sok témakörben konkrétak. Például olyan elemzést kívánnak előterjesz­teni, amely az enyhülési fo­lyamat meghatározását adja — természetesen a közöspiaci tag­államok értelmezésében. KÖZVETVE Belgrádra mutat az a hír is, hogy a közös piaci külügyminiszterek keddtől b usszelben megvitatják a A nyugati propaganda hajtóerői (A moszkvai Krokodil karika­túrája.) KvjST-nek az EGK-hoz inté­zett üzenetét. Értesülések sze­rint azt tervezik, hogy vi­szontválaszukat még a belgrá­di tanácskozás előtt megküldik a KGST-nek. A szocialista országok is fel­készültek már a belgrádi érte­kezletre, melynek munkaszin. tűnek, jellegében konzultatív­nak, feladatait illetően jövőbe tekintőnek kell lennie. A hel­sinki megállapodás minden nép közös eredménye. Ezt a kezös tőkét nem szabad szétforgá­csolni, féltőn óvni kell, és az eredményeket tovább kell gya­rapítani ahhoz, hogy előbbre léphessünk. Alacs B. Tamás CSAK RÖVIDEN... MÁJUS ELEJÉN etiópiai állami küldöttség érkezik a Szovjetunióba hivatalos láto­gatásra. A delegációt Mengisz- tu Haile Mariam alezredes, az etiópiai ideiglenes katonai kor­mányzó tanács elnöke vezeti. A SPANYOL FŐVÁROS házfalain több mint harminc­ezer plakát hívja a dolgozókat a május elsejei ünnepségekre és felvonulásokra, amelyekre, mint már jelentettük, a ható­ságok nem adtak engedélyt. A LIBANONI HALADÓ SZOCIALISTA PÁRT vezető­sége Bejrútban Valid Dzsumb­lattot, a meggyilkolt baloldali libanoni vezetőnek, Kamal Dzsumblattnak a fiát válasz­totta ellenszavazat nélkül a párt elnökévé. DZSATTI, India ügyvezető államelnöke egynapos huzavo­na után engedett a Dzsanata- párti indiai kormány azon kö­vetelésének, hogy oszlassák fel 9 északi szövetségi államban a kongresszuspárti többségű tör­vényhozást. Dzsatti, aki maga a kongresszus párt tagja, meg­próbálta halasztgatni a kor­mány követelésének teljesíté­sét. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom