Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-10 / 84. szám

Rajzszakkör a Cifrakertben Hetente két alkalommal, hétfőn és csütörtökön este ta­lálkoznak a képzőművészetet, rajzot szerető fiatalok a cifra­kerti képzőművészkörben. — A csaknem 3 évtized alatt több tagunk került a képzőművészet, a rajzpedagó­gia területére. Olyan pályát választottak, ahová a rajz és a kézügyesség szükséges. De elég, ha csak néhány évre te­kintünk vissza — mondja Rácz József, a kör vezetője. — Milyen eredmények szü­lettek e néhány év alatt? — A szakkör célja elsősor­ban az iparművészeti és kép­zőművészeti iskolákba jelent­kezők felkészítése. Az innen jelentkezők általában sikere­sen megállták helyüket a fel­vételiken. Egyik régi tagunk nemsokára végez a képzőmű­vészeti gimnáziumban, Szege­den. Az idén végző nyolcadi­kosok közül pedig Virág Ba­lázst, az Arany János Általá­nos Iskola tanulóját a szegedi, Gyapai Tamást pedig a buda­pesti képzőművészeti iskolába vették fel. Már ezek az ered­mények is számottevőek, de még ezután lesz az építészeti, valamint a tanárképző főis­kolára jelentkezők felvételije. Bízunk az ő tehetségükben is. — Mikor lesz a felvételi a pedagógiai főiskolán — kér­deztük Horváth Judit végzős gimnazistát, aki Szegeden próbálkozik majd. — A felvételi az ide jelent­kezőknek már a tavaszi szü­netben elkezdődik, ugyanis al­kalmassági vizsgára hívják azokat, akik rajzból, énekből és testnevelésből akarnak to­vábbtanulni. Itt dől el, hogy ki mehet a nyári nagy felvé­telire. — Mit kell a vizsgákon tud­ni e tárgyakból? — Az alkalmassági vizsgán és majd a felvételin is emberi fejet élő modell után, mértani testcsoportot és tárgycsoportot akvarellel kell majd rajzolni. ""ilirädö Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 84. SZÄM 1977. ÁPRILIS 10., VASARNAP A képen: Horváth Judit és Eszes Zoltán rajzolás közben. Varga Edit felvétele Két éve járok ide a képzőmű­vészkörbe, úgy hiszem, ez ele­gendő volt a felkészülésre, de a felvételi után is örömmel töltöm el itt az időmet. Több gimnazista és óvónő- képzős jár a rajzkörbe. Tőlük kérdeztük: miért szeretnek rajzolni? — Elgondolkodtató a kérdés — vélekedik Szilvást Gabriel­la —, hisz nekem természetes és egyszerű dolog, hogy raj­zolhatok. Ha leülök a modell elé, először azt gondolom, hogy nem tudom megrajzolni, de mégis erőt veszek maga­mon, és megpróbálom a tőlem telhető legjobb módon meg­örökíteni. — Nekem kikapcsolódást és kellemes időtöltést is jelent a rajzolás — veszi át a szót Deli Ildikó —, főként- mértani testcsoportot rajzolok, hiszen terveim között szerepel, hogy építészeti főiskolára jelentke­zem majd, ha befejezem a gimnáziumot. A képzőművész­kor segítséget ad a pályavá­lasztáshoz és megszeretteti a rajzot. Borzák Tibor Körzeti orvosok beosztása április 12-iól április 16-ig Az I. és II. körzetben, dr. Bózlék Mihály, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A III. kerületnek a ládagyár üzemi rendelőjében dr. Mikó Miklós, rendel: 9—11-ig és fél 4-től fél 5-ig. A IV. körzetnek, dr. Kulin Sándor, rendel: 8—10-ig és 17—18 óráig. Az V. és IV. körzetnek, dr. Somlyai Károly, rendel: 9—11-ig és 17—18 óráig. A VII. körzetnek, dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14 óráig és 18—19 óráig. A VIII. körzetnek, dr. Kovács Zsig- mond, rendel: 8—11-ig és 17—18 óráig. A belgyógyászati szakrende­lés 1977. április 15-től reggel 7 órakor kezdődik. Második helyen a megyében Tizenkétmillió a városért Társadalmi összefogásban, jó szándékban nincs hiány Sokféle eredménnyel büsz­kélkedhetnek Nagykőrös la­kói: üzemeik, gyáraik, szövet­kezeteik termékei közül nem egy messze földön ismert és keresett, az itt élő fiatalok rangos megyei, országos verse­nyeken állnak sikerrel helyt, és sokan elkerülve innét, a gazdasági, műszaki, tudomá­nyos és kulturális élet külön­féle területein gyümölcsöztet- hetik Nagykőrösön szerzett is­mereteiket. Hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulója al­kalmából újabb elismeréssel illették a több mint 600 éves települést: az idei megyei vá­rosfejlesztési és -szépítési ver­senyben a második díjat ítél­ték oda, a vele járó 500 ezer forinttal együtt. A megyei ta­nács és a Hazafias Népfront megyei bizottságának már nem első alkalommal kiérdemelt díja bizonyítja: Nagykőrös város fejlődé­sének üteme nem marad el a hasonló településekétől, sőt, megyénkben megelőzi most már hat városét. E fejlődésnek szemmel lát­ható jelei vannak, melyek kü­lönösen azok számára feltű­nőek, akik csak ritkábban for­dulnak meg a városban. A szá­zados, régi házak helyén új, modern épületek magasodnak, megszépült boltok, üzletek várják vevőiket, az utcák, te­rek, parkok nagy többsége gondosan ápolt, tiszta, s a Nagykőrös felé igyekvőket már messziről köszöni a ré­gen várt acélszerkezetű vízto­rony magasba nyúló karcsú sziluettje. S Nagykőrös eme, szinte új jelképe a városias külső mellett azt is sejteti, amit máguk a körösiek jól tudnak, hogy az utóbbi évek­ben örvendetesen javult a la­kosság kommunális ellátása is. Ehhez persze nem kevés t.nvagi áldozatra volt és van szükség, s a városi tanács kö­zéptávú fejlesztési tervében sok mindenre jut is pénz. A jelenlegi tervidőszak végére ismét újabb, modern otthonok épülnek, kialakul a Kossuth Lajos utcai lakótelep, bővül a gáz-, víz- és villanyvezeték­hálózat, még ebben az évben felújítják a niagy forgalmú Ör­kényi utat, tantermek, iskolák, gyermekintézmények épülnek, s sorolhatnánk még a terve­ket, melyek megvalósítása a következő esztendők feladata. — Mindezek megvalósítása azonban nem képzelhető el a városlakók aktív segítsége nél­kül, melyre tavaly és a ko­rábbi években is számos szép példa akadt — mondta e té­máról szólva egyebek között Kocsis Jánosné tanácselnök nemrégiben egy tanácskozáson, ahol a városfejlesztést segítő társadalmi munka eredményeit értékelték a jelenlevők. S örömmel állapíthatták meg: tavaly a város üzemeinek, gyárainak, szövetkezeteinek, intézményeinek dolgozói ösz- szesen mintegy 6 millió forint értékű önként vállalt munká­val kívánták segíteni városuk gyarapodását. Ám az ered­mény messze felülmúlta a vá­rakozást, hiszen-a végleges összesítés szerint e társadalmi segítség érté­ke a 12 millió forintot is meghaladta. Méltán illette hát köszönet a különféle közösségeket s magánszemélyeket, kik váro­suk iránti. szeretetük szép, kö­vetendő példájával jártak elöl, segítve a közös célok megvalósulását. Az említett tanácskozáson az egész város nevében köszönte meg Kocsis Jánosné az aktív támogatást, s hangsúlyozta: enélkül sze­gényebb lenne Nagykőrös. Említést tett azokról a kol­lektívákról, melyek különösen sokat vállaltak és tettek szű- kebb pátriájukért. A konzerv­gyár dolgozói például össze­sen1 több mint 1 millió 200 Húsvéttól pünkösdig Akom-bákom berkenye Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot —mondogatják a húsvétköszön- tő versikét a locsolkodó gyere­kek. Az év legnehezebben várt, legvidámabb ünnepét, a tavasz beköszöntését még a nem vallá­sos ember is kiböjtölte: a far­sangi tél temetés, a karnevál önfeledt vidámsága mind­mind kevésnek bizonyult a jó idő elővarázslásához, s a szo­morú, hideg téli napok elűzé­séhez. A katolikus egyház a tavaszi napéjegyent követő holdtölte utáni első vasárnap­ra tette Krisztus feltámadásá­nak ünnepét. Húsvét — ez a szerb-horvát vagy szlovén min­tára alkotott tükörszó — a nagyböjtöt megnyitó húshagyó ellenpárja; a szigorú böjt fel­oldását, a hús-vevést, húsvé­telt jelenti. Megszoktuk már, hogy a nagy ünnepek szoká­saiban archaikus, népi elemek keverednek egyházi motívu­mokkal. IIÜSVÉT ÜNNEPE sem ki­vétel ez alól. Már a hagyomá­nyos étrend is ezt bizonyítja: a bárány Jézust jelképezi, a kalács,a feltámadás utáni ke­nyéráldással kapcsolatos, de a tojás nagy megbecsülésében már inkább ősi, profán tra­díciók továbbélését érezhetjük. A locsolás jutalmaként kijá­ró festett, karcolt vagy appli­kált ornamentikával díszített hímes (népLnyelven: írott) to­jások már a régi kínai, egyip­tomi, perzsa, ógermán, iráni és szláv népeknél is divatosak voltak, mint az újjászülető élet, az újraébredő természet szim­bólumai. Így azon sem csodál­kozunk, hogy a keresztény li­turgiában Krisztus újjászülető, sének jelképeként kapott he­lyet. Ugyanígy fonódik össze a húsvétvasámapot megelőző vi­rágvasárnap szokásaiban is az ősi és a keresztény tradíció. A szentelt barkát gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak, sőt vil­lámhárítónak tartják. (Ez utób­bit természetesen úgy kell ér­tenünk, hogy a parázsra téve a mennykőcsapást távol tartja a háztól). A nagycsütörtöki Pilá- tusverés, Pilátuségetés, panci- lusozás szokásában is felismer­hetően fonódott össze a liturgia a mágikus gonoszűzéssel. Zaj- zal, tűzzel próbálják megfé­lemlíteni, elűzni a tavaszi ve­getációt késleltető démonokat. Húsvéthétfőt „vízbevető”, „vízhányó” hétfőnek is nevezi a népnyelv. A locsolkodás eredete így él egyik vidékünk néphagyományában: „Amikor Jézus feltámadt, az asszonyok elmennek keresni, de nem ta­lálták a sírjában. A zsidók, akik ott voltak a sír körül, le­öntöttek vízzel őket, nehogy elhíreszteljék Jézus feltámadá­sát. Az asszonyok azonban an­nál inkább hirdették, újságol­ták. hogy Jézus feltámadt. AZ ÖNTÖZKÖDEs kétség­kívül a «tavaszi lustrátió egyik erotikus célzatú változata, amelynek eredete még nem egészen tisztázott. Egyrészt a rossz lemosásával a termé­kenység előidézése a cél —. ez a profán megközelítése a do­lognak — másrészt észre kell vennünk a keresztény hagyo­mányt is, hiszen a hajdani ke­resztelás vízbe merítéssel, víz- leöntéssel történt, és húsvét táján volt. A locsolkodásért járó tejás mágikus jelentőségét fokozza a piros szín bajelhárító, szeren­csét hozó jelentése, ősi húsvéti játék a tojássütés, vagy kóká- nyoiás. Az ajándékba kapott hímeseket összeütik, és akié eltörik, az köteles odaadni a másiknak. Némelyik vidéken a lányok kapuját fenyőággal díszítik ilyenkor, máshol a május el­sején felállított májusfában él tovább ez a hagyomány. Min­denképpen termékenységva­rázsló szokások ezek, a lányok kendőkkel, szalagokkal ékesí­tik az ágakat, és pünkösdig gyönyörködnek benne. S ezzel elérkeztünk az év utolsó hagyományos ünne­péhez: pünkösdhöz. Ez a görög eredetű szó ötvenet jelent, ugyanis húsvét vasárnapja utá­ni 50. napon üli az egyház a Szentlélek eljövetelének ünne. pét. A pogány természetimádá- si szokások is ott rejtőznek a mélyén: a nyári napforduló ősi ünnepe ez. Mint a téli napfor­duló ellenlábasa, a vízkereszti babkirály és a farsangfarki Koncz király analógiájára ez az ünnep sem lehet meg király és királyné nélkül. A legények vetélkedéséből (versenyfutás, lóverseny, bi­kahajsza stb.) győztesen kike­rülő pünkösdi király egy éven át élvezheti a kiváltságos hely. zetet: minden lakodalomba meghívják, ő kezdi a bálokon a táncot, s ami a lényeg: a legszebb lányt kiválasztja magának, s az lesz a pünkösdi királyné. Mindezt persze sok tréfa, alakoskodás, tánc fű­szerezi, így aztán nem is cso­da, ha az egyház nem nézi jó szemmel. Sőt, a püskösdö- lésben élő pogány termékeny­ségvarázslást megszelídíti, egy- háziasítja. Az esővarázsló kör­menet is átlényegül, a liturgia részévé válik. A PÜNKÖSDI KIRÁLYNÉ- JÄRÄS 6—8 éves gyerekek já­tékává alakul. Egy fehérbe öl­töztetett, fátyollal letakart kis­lány egy kosárban virágot visz, a többiek körülállják, énekel­nek, időnként táncolnak és ál­dást kívánnak a házra. Egyik változat így hangzik. Mimi mama, mimi mama, Piros pünkösd napja, Hónap lösz, hónap lösz A második napja. Andorás bokrétás, Feleségös, jó táncos, Az ura sejömszál Jó maga arany szál. Bim-bom bukorica, Ászt vödd, akit szerecc. Jó möghúzd a lovadnak száját, Ne tipoggya, ne tapoggya A pünközsdi rúzsát. A pünközsdi rúzsa, ' Kihajlott az útra, Szöggye föl a kirájné, Kösse koszorúba. Kirájné koronája, Szálljon erre a házra Az Isten áldása. Mind régen leszállóit Az apostolokra. A másik változat rövidebb: Adj Isten minden jót, Áldj meg itt minden lakót. Legyen itten pünközsdkor Azután is mindenkor Pénz, posztó, paripa, Széna, szalma, szalonna, Bor, búza. békesség, Finom, fürge feleség. A nagy dologidő beálltával a hiedelmek ápolása, a népszo­kások gyakorlása háttérbe szo­rul. A Szentiván-napi tűzugrás- sal lezárul a nyári ünnepkör, s átadja helyét a nehéz, verej- tékes munkának. Szabó Attiláné ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, a 21. Volán Vállalat helyi, műszaki telepé­nek dolgozói pedig 349 ezer forint értékűt. A DÉMÁSZ munkásai és műszaki szakem­berei 332 ezer, a Vízgazdál­kodási Társulás brigádjai 320 ezer, a Gépjavító és Faipari Szövetkezet dolgozói 284 ezer, a város iskoláinak diákjai pe­dig 308 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. A sor persze korántsem teljes, hiszen sok ezer munkaórából te­vődött össze a több mint 12 millió forint, mellyel pél­dául segítették a tormási új óvoda építését és átadá­sát, s az Arany János általános is­kola egy újabb tantermének kialakítását. Ez utóbbi, társa­dalmi segítséggel 266 ezer fo­rintba került, míg építésének költsége anélkül 1 millió 265 ezer forintra rúgott volna. Érthető hát, ha a városfej­lesztési tervek összeállításakor figyelembe vették e serény igyekezetei, és számítottak a lakosság további segítségére, mely a jelek szerint nem ke­vés tennivalóhoz teremt ismét kedvező feltételeket. A ta­nácskozáson részt vevő gazda­sági vezetők pedig felhasznál­ták az alkalmat, és említést tettek azokról a várható mun­kákról, melyeket munkahelyük dolgozói vállalnak az idén. A sok hasznos javaslat közül e helyütt csak néhányat emlí­tünk, érzékeltetve e társadal­mi összefogás jelentőségét. Ott lesznek' példöól' n Szocialista brigádok az Arany János ál­talános iskola bővítésénél, a városi KRESZ-pálya felújítá­sán, részt vállalnak a gyer­mekintézmények gyarapításá­ból, a csónakázótó építéséből, a Kossuth Lajos úton épülő lakótelepen a. tereprendezés­ben segédkeznek, s városszerte serény kezek gondozzák majd a kerteket, parkokat. (Khim) Visszatérítés a vásárlóknak Az ÁFÉSZ a tagok tavalyi vásárlási ^könyveire, összesen 650 ezer forint visszatérítést ad. A visszatérítési utalvá­nyok kiadását április 15-én délelőtt 9 órakor kezdik meg a Kőrisfa eszpresszóban. i Szerencsés nyertes A legutóbbi autónyeremény betétkönyv sorsoláson, a nagy­kőrösi OTP-ben váltott 5000 forintos 651997 számú autó­nyeremény betétkönyv szeren­csés tulajdonosa egy Trabant gépkocsit nyert Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a fo­gyasztókat, hogy 1977. április 12-én reggel 7 órától délután 16 óráig a Ceglédi út külső fe­lén a 44 számtól az 56 számig, a Balaton utca végén és a Bel­ső Tázerdő zártkertek terüle­tén áramszünet lesz. Az áramszünet alatt a háló­zat feszültség alatt állónak te­kintendő. MOZIMŰSOR VASÁRNAP Pókfoci. Színes magyar film. Előadások kezdete: 3, 5 és 7 órakor. Matiné Robinson Crusoe. Előadás kezdete: 10 órakor. HÉTFŐI MŰSOR Zorro. Színes szinkronizált olasz—francia kalandfilm. Elő­adások kezdete: 3, 5 és 7 óra­kor. KISKÖRZETI MOZI A HANGÁCSI ÜTI ISKOLÁBAN Az inkák kincse. Bolgár film. Előadások kezdete: 6 órakor. KEDD Zorro. Színes szinkronizált olasz—francia kalandfilm. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÄRBOZI ISKOLÁBAN Az inkák kincse. Előadás kezdete: 6 órakor. SPORT T ekeverseny-eredmények A férfi teke csapatbajnokság keretében a körösi NB III-asok a fővárosban, a Mészáros Tsz A csapata Cegléden vendég­szerepeit, a másik két találko­zóra pedig Kocséron került sor. Az NB Ill-ban: Bp. Elektro­mos—Volánbusz (Nk.) 7:1 (2594—2157). Nk.: Dobos 358, K. Kiss 342, Tóth 364, Ligeti 335, Bajkai 342, Baloga 416 (1). Az ellenfél sokkal jobban do­bott. A megyei csapatbajnokság­ban: Ceglédi KÖZGÉP B—Vo­lánbusz (Nk.) B 7:1 (2358— 2084), egyéni pontszerző: Ba­logh (385). Ceglédi KÖZGÉP C—Nk. Mészáros Tsz SK A 5:3 (2134—2046), pontszerzők: Ha­bon (368), Papp (349) és Far­kas Z. (348). Kocséri Tsz SK A—Nk. Mészáros Tsz SK B 6:2 (2233—2174), pontszerzők: Far­kos J. (389) és Farkas Z. (387). Két versenynapon, Cegléden került sor a KÖZGÉP 4-es pályáján a lépcsőzetes rend­szerű egyéni tekebajnokság megyei döntőjére. Huszonhá­rom induló vetélkedett a 200 vegyes dobású viadalon, úgy, hogy a résztvevők, mind a 4 pályán 50—50-et dobtak. A körösiek jónevű járási helye­zetteket is megelőztek: ... 14. Habon István (Nk. Mészáros' Tsz SK) . 738; ... 16. Váradi Dénes (Volánbusz Nk.) 731; ... 22. Papp Sándor (Nk. Mészáros Tsz SK) 708 fával. DIÁKLABDARŰGÁS A megyei diáklabdarúgó- bajnokságban tavasszal jól sze­repelnek a körösiek. Az ifjúsági sporttelepen: Nk, Toldi—Ceglédi Szakmunkás­képző 2—1 (1—1). Kiegyenlí­tett volt a küzdelem, de a kö­rösiek nyertek Drabant és Ju- sics góljával, Nk. 224-es Szakmunkáskép­ző—Ceglédi Gimnázium 2—1 (1—0). A 224-esek a szomszéd városban is gólképesebbek vol­tak, Cseh és Marsa jóvoltából. S. Z. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Asztalitenisz Sportotthon, 9.30: Nk. Kinizsi —Mezőtúri Főiskola, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkőzés. Birkózás Budapest: 14—15—16 évesek országos szabadfogású kivá­lasztó versenye. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Erdőkertes ifi, 11; Nk. Kinizsi—Erdőkertes férfi; Toldi-pálya, 10: Nk. Tol­di DSK—Dunai Kőolaj (Száz­halombatta), 11: Nk. Toldi DSK ifi—Dunai Kőolaj ifi, női megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 10: Nk. Kinizsi ifi—Szigethalmi MSC ifi, Budaörs: B. Sasad TszSK— Nk. Kinizsi felnőtt és serdülő megyei bajnoki mérkőzés. Ko- csér, 10: K. Tsz SK-—Nk. Ki­nizsi II. járási bajnok* mérkő­zés. Teke Kőcser, 8: Volánbusz (Nk.) B —Kocséri Tsz SK A, megyei csapatbajnoki mérkőzés. Orvosi hír. Dr. Mikóné dr. Szűcs Mária bőr-, nemibetegségek és kozmetológia szakorvosa rendel: hétfő—péntek de, 9—10 óráig, szer­dán du. 5—6 óráig. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom