Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA- A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXI. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM 1917. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP Sikert hozott az Állandósuljon a jó eredmény A jászlcarajenői és a körös- tetétleni határban működő három termelőszövetkezet 1975. január elsejével egyesült Árpád Tsz néven. Miután tábláikat összeszántották, 8500 hektáros gazdaság jött létre, amely 1300 tagot és alkalmazottat számlál. A teljességhez azonban hozzátartozik, hogy" a tagság több mint fele nyugdíjas. Két év leforgása alatt a három termelőszövetkezet tagsága egységessé vált. Ma már nem jelent különbséget, ki melyik szövetkezetből jött, fegyelmezett és színvonalas munkával támogatják a biztos megélhetést nyújtó közös gazdaság fejlődését. 1975 óta — a szakosodás figyelembe vételével — kialakították termelési szerkezetüket, amely megfelel termőhelyi adottságaiknak. Ágazati rendszerben termelnek, mert így tudják legjobban kihasználni az üzem- és munkaszervezésben rejlő lehetőségeket. Az egyesülés óta jelentős mértékben, fejlődött a géppark. A növénytermesztés elegendő és jó minőségű géppel rendelkezik, még kedvezőtlen időjárás esetén is időben és jól elvégezhetik a munkát. Termelési rendszerben művelik a kukoricát, a cukorrépát és a zöldbakaimányokat. Fontosnak tartják a megfelelő talaj erőpótlást. A műtrágyázást és a szervestrágyázást a talaj- vizsgálatok alapján végzik, és ez kellő alapot ad az ötödik ötéves terv célkitűzéseinek eléréséhez. Céltudatos fajtakiválasztásra, a talajmunkák gondos elvégzésére törekednek, s azon vannak, hogy a betakarítást lehetőleg veszteség nélkül végezhessék el. Az őszi búza 1974-ben 28,3, tavaly 34,9; a kukorica 1974- ben 51,2, 1976-ban 40,1 mázsás hektáronkénti termést adott. A lucerna 1974-ben 49,6, legutóbb 72 mázsát, a paradicsom három éve 182, tavaly 267 mázsát termett hektárpnként. Elismerésre méltó eredmény az állatállomány gyarapítása és termelési színvonalának lényeges emelése. Ez a jövedelmezőségben is lemérhető. A háromezer darabot számláló szarvasmarha-állomány nyereséggel működő ágazata a termelőszövetkezetnek. Ezer darab tehenet tartanak, és a tejtermelés tekintélyes emelkedésit mutat. Amíg 1974- ben 2 ezer 900 liter volt a teVÁLASZ CIKKÜNKRE Betömték a kátyúkat Kátyús, gödrös utak Kocsé- ron címmel március 13-í számunkban á kocséri Szabadság utca állapotáról írtunk. A KPM Közúti Igazgatóság cikkünkre az alábbi választ küldte: „A Szabadság utca a buda- pest—nagykörös—tiszakécskei út egy szakasza, melyet a KPM Közúti Igazgatóság kezel. Az út szilárd burkolata négy méter széles, bitumenes felületű. Az 1976—77-es téli időjárás nem okozott jelentős kárt a burkolatban. A panasz oka az, hogy előzésnél, szembe jövő forgalom esetén a járművek az útpadkát is használják, közlekedésre, azéi t a padka is kátyús lett, és csapadékos időben vízzel telik meg. Az igazgatóság a kátyúkat megszüntette, a burkolat hibáit kijavíttatta. Nagyobb méretű javítást, útszélesítést és aszfaltburkolat-építést jelenleg más, nagyobb forgalmú utak kárainak helyreállítása miatt nem tervezünk. Ezen munkákat egyébként — lehetőségeink figyelembevételével — a járás vezetőivel egyetértésben soroljuk be.” Zsiga-Kiss Endre osztályvezető Könyvet kötnek henenkénit fejt évi tejmennyiség, tavaly már 3 ezer 534 literre nőtit. Ez egyúttal jelentős mértékben hozzájárult a járásbeli átlag kedvező alakulásához is. A magyar tarka állományt holstgin-friz fajtával keresztezve kívánnak még jobb eredményeket elérni. A háztáji gazdálkodás támogatására nagy súlyt helyez a termelőszövetkezet. Négy gulyát szerveztek a háztájiban tartott marháknak, legelőt, kaszálót és lucernát mértek ki, szalmáról és csatornádéról gondoskodtak. Szemes terményeket is juttattak tagjaiknak. Felvásárolják a sertéseket, nö- vendékbiíkákat, a háztáji terményeit. A további feladatok közt az élen áll a szervestrágyázás maradéktalan elvégzése, az öntözés fejlesztése, a megfelelő gyepgazdálkodás. A cél az ezerkétszáz darabos tehénállomány elérése, a tejhozam fokozása, a növendék- és hízó- állatok jobb elhelyezése. Arra is gondjuk lesz, hogy a melléktermékeket minél jobban hasznosítsák takarmányozási célokra. A gazdálkodás fejlődését mutatja, hogy a termelési érték 1974-ben 113, 1976-ban 129 millió forintot tett ki, az emelkedés 13,8 százalékos. Ebben szerepe van a szocialista brigádmozgalom megszervezésének. A megalakult huszonöt brigád közül tizennyolc érdemelte ki a megtisztelő címet első alkalommal. A járási párt-végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a jászkarajenői Árpád Termelőszövetkezet egyesülés utáni helyzetével, és megállapította, hogy a három termelőszövetkezet egyesülése eredménnyel járt. Kedvező termelésszerkezetet alakítottak ki, az állattenyésztés fejlődik, ezen belül a tejtermelés szépen emelkedik. Arra kell törekedniük a jövőben, hogy a termésátlagok növelésével állandósuljon a jó eredmény. T. T. Mozicentrum a városban Népművelés, filmekkel Készülríek a Ceglédi őszre Az előadás, amelynek tanúja vagyok a járda kellős közepén az édességbolt előtt, szemléletesebb nem is lehetne. Kis óvodás számol be élete nagy élményéről. — És akkor jött a cica. Csizma volt a lábán, és a fején nagy kalap, akkora, mint egy ház. Biztosan azért, hogy ne essen a fejére az eső. De ez még semmi! Mert láttuk ám a kis vakondot! Belebújt egy órába. Először elrontotta, azután megjavította és megint kakukkolt a madár! Kapcsolat a legkisebbekkel Nemcsak a felnőttek és iskolások, hanem óvodás korú gye. rekek is gyakran látogatják a ceglédi Szabadság Filmszínházat. A mozi műsorpolitikája annak az elvnek a jegyében alakult, hogy a filmművészet iránti igényt, a látás örömét kicsi korban kell megalapozni. Ezért hozta létre a mesemozit. Hét közben, délelőttönként gyakran látni nyüzsgő kis csoportot a moziépület előtt, óró- nők vezetésével. Máskor az iskolások jönnek. Ök a tananyaggal kapcsolatos filmelőadásokat nézik meg. Történelmi leckét, természetrajzi és egészségügyi eligazítást éppúgy kapnak, mint irodalmi ismereteket, amikor a kötelező olvasmányból készült filmet nézik meg. A film szólhat természettudományról, bemutat, hat művészeti alkotásokat. Mindenképpen hasznára válik a gyerekeknek és felnőtt fejjel, bizonyára másféle mozinézők lesznek, igényesebbek, mint azok, akik „csak úgy” bekukkantanak, egy-egy jó film hírére. Több ízben ismeretterjesztő kiselőadás vezette be a látnivalót. A filmszínház vezetősége ebben a KISZ városi bizottságától éppúgy segítséget kapott, mint a TIT-szer- vezéttől. Sokféle igényt kielégíteni Cegléd Pest megye legnagyobb városa. Igen sok eljáró, dolgozó ember él itt, többnyire szabadnapjaikat, hétvégéiket, ünnepeiket töltik a város falai között. Igényeiket kielégíteni és igényességre nevelni őket hivatott a könyvtár, a rádió és a televízió műsorai mellett a művelődési ház és a' filmszínház műsorpolitikája is. A város egyetlen mozija a Szabadság Filmszínház. Konkurenciája nincs, önmagával kell versenyre, kelnie, hogy műsorai telt nézőtér előtt peregjenek. Alapos szervező és propagandatevékenység segíti elő a gyakori lelt házat. A filmszínház vezetősége tavaly 1980-ig tartó szerződést kötött a Dózsa György Ifjúsági Klubbal. Eszerint a klub tagjai kéthetenként egy-egy előadásra eljönnek az 50 személyes kamaramoziba. Gyakori látogatói egy-egy előadásnak a szocialista brigádok is. A ceglédi bri. gádvetélkedő egyik feltétele volt ugyanis a filmszínház egy- egy előadásának megtekintése. A közmondás azt tartja, hogy az étvágy eyés közben jön meg. Így lehet értelmezni ezt a moziba járás igényére is: a maradandó élmény arra ösztönzi az embereket, hogy legközelebb is módját ejtsék egy hangulatosan töltött estének, s megnézzék a következő előadásokat, akkor is, ha külön „jó pont” már nem jár érte. Van, akit a filmbarátok köre változatos műsora és a filmvetítéssel járó ismeretterjesztő előadás vonz, mások a szombat éjszakai előadásokat kedvelik. A filmbarátok kőre előadásait tavaly több mint 5 ezren nézték meg. Ezt a számot a jövőben növelni szeretnék, mert — valljuk meg — nem nagyon sok. Az ifjúsági klub filmesztétikai előadásait száz fiatal hallgatja, s nézi meg kéthetente, tanévkezdet óta. A Szabadság Filmszínház alkalmanként keskenyfilmeket is vetít egy-egy külterületi iskolában, üzemben. Ebben a könyvtár művelődési autója is sokat segít. Tavaly 51 ilyen kihelyezett előadást tartottak és ezeket több mint 3 ezren tekintették meg. Délelőtti vetítések A közművelődési határozat értelmében szélesíteni kell a város és a járás területén a ceglédi mozicentrum hatókörét, gyarapítani a mozilátogatók táborát. A lakosság számát tekintve évente legalább 240 ezer mozilátogatóra számítanak. A tervek között ezzel kapcsolatban sok minden szerepel. Hasonlóan a forradalmi ifjúsági napok és a Béke és barátság hónap filmeseményeihez, a filmszínház tervszerűen összeállított programmal igyekszik beilleszkedni a várost érintő politikai, kulturális és egyéb rendezvények sorába, — a többi közt filman- kétok, bemutatók, színész-közönség találkozók rendezése szerepel a tervek között és bekapcsolódnak az idei Ceglédi ősz programjába is. A tervekben szerepel, hogy a Fegyveres erők Klubjában klubmozit létesítenek, meghatározott programja lesz a kiskörzeti üzemi filmszolgálatnak és a művelődési autós mozinak is. A kamaramoziban hetente kétszer, délelőtt, folyamatos rövidfilmvetítést terveznek —, valószínű, szívesen betérnek egy-egy órára azok, akiket a munka délutáni műszakba szólít. Hetente kétszer az esti műsor játékfilmjét akarják délelőtt is bemutatni. A kamaramozi stúdióelőadásai a pályaválasztásban és az ismeretterjesztésben segítenének. Az előadásokra kiterjesztik a brigádbérletakciót és a nyugdíjasok kedvezményes bérletrendszerét. A járásban azokon a településeken, ahol nincsen filmszínház, tehát Csemőben, Mi- lcebudán, Nyársapáton és Kő- röstetétlenen, hetente 1—2 játékfilm-előadás megtartását tervezik. E. K. A 4-es találkozásánál Villog a sárga lámpa A ceglédi városi -és járási Közlekedésbiztonsági Tanács forgalomszervezési szakbizottsága tavaly ellenőrző körúta- kat tartott Cegléden, felülvizsgálta a városban elhelyezett közlekedési jelzőtáblákat, felmérte, hol kellene még ilyet elhelyezni és milyen átcsoportosítást kellene végezni Cegléd kialakuló közlekedési rendje érdekében. A KPM tavaly másfél millió forint értékben jelzőtáblákat helyezett el a városban. Megvizsgálták a városszéli, kritikus közlekedési csomópont, a 4-es országos főútvonal új szakasza és az azt keresztező, Jászberény felé haladó út találkozását is, ahol sajnos, igen sok baleset történt már. E két út találkozásánál előjelző táblák egész sorát, és tetemes összegért elektromos berendezést, — állandóan villogó, figyelemkeltő sárga lámpákat— helyeztek el. Az országos főútvonal új szakasza mentén tovább folyik a fásítás.. Bokorcsoportokat és erdősáv szakaszokat telepítenek, hogy az egyhangúságot megszüntessék. A fásítás egyben természetvédelmi célt is szolgál. A védett Dolina A Dél-Pest megyei Szolgáltató Szövetkezet tavaly könyvkötő részleget nyitott Cegléden. Hasznos gépek könnyítik az itt dolgozók munkáját és segítséget adnak az ízléses kivitelezéshez. A képen: irattömböket perforál Babák Ferencné és Cirják Irén. Ap.'iti-Tóth Sándor felvétele AKI FÖLÜL a Nyugati pályaudvaron a cegléd—Szolnok —debreceni vasútra, úgy véli, hogyha elhagyja az Allatker- tet, az Alföldön jár máris, és fölkészül a fátlan, nagy síkság látványára, Petőfi végeláthatatlan pusztája tengersík vidékére, annak jellegzetes madárvilágára és nem nagy változatosságé növényzetére, a barázdákban hancúrozó vadnyulak- ra, a legelőkön szaladó ürgékre és a kusza bokrok alján surranó rókákra. A vonat már benn jár a rónán, amikor dombok tűnnek föd Üllő tájékán, melyek elkísérik a ceglédi határig. Ezek a vonulatok a Cserhát-hegységből alásresz- ltedő Gödöllői-dombság magaslatai. A Cserhát üzen velük vadon tenyésző növényeivel és állatvilágával, hegyhátaival, völgyeivel, katlanaival és pa-, talkjaival, nyugaton a Gerjével, a jászsági részeken a Taplóval, a Gulyával, Vanyarccal és a Zagyvával. Albertirsa fölött három völgy húzódik délkeletnek, az erdős, felerészben füves, tágas Dolina, melynek harmatán régi huszárok nyargalásztak, futtattak, s akiknek emléke az alberti Kaszárnya és a Huszár utca. Mögötte a meredek Kisasszonyvölgy, innenső haránt- völgyében ősi temetővel, s templomának romjaival. Sokat szántott talaja az évszázadok folyamán kiadta mind a régi emberek csontjait, a vén kápolna köveit elhordták építkezni. A hajdani falu emlékét már csak templomának védőszentje, a pogány hitvilágból átmentett segítő Kisboldogasz- szony völgye őrzi. Legbelül van a szépséges Harsas mély erdejével, csöndes domboldalaival, erdészházával és ritka madaraival, féltve vigyázott vadjaival. A három völgy flórája és faunája sajátos, más mint a környező Alföldé. A DOLINA SZÁZ HOLDJÁT a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1976. december 22-én védetté nyilvánította. A határozat kimondja: 1. A védetté nyilvánított területen nem szabad olyan tevékenységet folytatni, olyan létesítményt elhelyezni és üzemeltetni, amely jellegét, növényvilágának tenyészetét zavarja, vagy veszélyezteti, itt erdőigazdálkodási, rét-, legelő-, vadgazdálko dási tevékenységet a természetvédelmi érdekeknek megfelelően kell végezni. A már elkészített erdősítési ütemtervet felül kell vizsgálni, a természetvédelem érdekeinek megfelelően át kell dolgozni és sorolni, a MÉM és az Országos Természetvédelmi Hivatal irányelvei szerint. 2. A Dolina csoportos látogatásához a megyei tanács térin ész e tv édekn i f el ügy előjé n ek engedélye szükséges. Egyénileg. a völgy látogatható, de mezei virágot, lágyszárúakat, fák és cserjék ágait, virágait tördelni, kiszedni nem szabad. 3. A Dolina természetvédelmi felügyeletét a megyei tanács természetvédelmi osztálya látja el, gondozását az el- bertirsai Szabadság mezőgazdasági termelőszövetkezet, a terület tulajdonosa. 4. A völgy megfelelő pontjaira „Természetvédelmi terület” feliratú táblákat kell kihelyezni. 5. A Dolinában csak a már meglevő nyomvonalakon és azokat meg nem haladó szélességű járművekkel szabad csak közlekedni. A nyomvonalakról letérni tilos. 6. A kijelölt területre szemetet hordani, szennyvizet rá- eresztend tilos. 7. A vadgazdálkodás apró- és nagyvadfajait kivéve, a Dolina vadon élő állatvilágának minden tagja védett, azokat elpusztítani, élettevékenységükben zavarni nem szabad. Az Országos Természetvédelmi Hivatal által védetté nyilvánított állatfajokat gyűjteni tilos. Ezeken kívüli állatok gyűjtéséhez a megyei természetvédelmi felügyelő engedélye szükséges. A vadászatot az arra jogosított korlátozás nélkül folytathatja, de tervét köteles bemutatni a megyei termászit- védelmi felügyelőnek. 8. Kártékony vadfajok apasz- tása során mérgezni, csapdáz- ni tilos. 9. A Dolinában tüzet rakni csak a megyei természetvédelmi felügyelő és a Szabadság Termelőszövetkezet által kijelölt helyeken szabad. Az avart csak október 15. és február 15. között szabad égetni, de ehhez külön engedély szükséges a megyétől. 10. A Dolinát környező mezőgazdasági művelésű földek gyomirtását úgy kell végezni, hogy az a védett területre semmiféle hatást ne fejtsen ki, annak növény- és állatvilágát ne veszélyeztethesse. 11. A Dolinában végzendő tudományos kutatáshoz a megyei természetvédelfni felügyelő. engedélye szükséges. 12. A védett területen kaszálni, szénát gyűjteni csak a megyei felügyelő engedélyével szabad. SZERTE AZ ORSZÁG—.N ősi tájak, sok ezerholdas hegységek, puszták, erdők, lápok és mocsarak kerültek védelemre. a Dolina száz holdja most csatlakozik hozzájuk a magányos országjárók és szelíd barangolók kedvére, a természetet óvó emberek örö- rnér.e. Hídvégi Lajos Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága férjem, édesapánk, nagyapánk, id. Zöldes' János temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a kórház I. Beloszt. kezelőorvosainak,, ápolóinak, akik szenvedéseit enyhítették. A KÖZGÉP gépszerelde, az ÉVIG kismotor üzem dolgozóinak, akik részvétnyilvánításukkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. özv. Zöldesiné és a gyászoló családja. i
