Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1977. ÁPRILIS 8., PENTEK Oskar Fischer Moszkvában Csütörtökön este baráti lá- ' togatásra Moszkvába érkezett Oskar Fischer, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Oskar Fischert és kíséreté­nek tagjait Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szovjetunió kül­ügyminisztere üdvözölte a vnukovói repülőtéren. Brezsnyev fogadta Arafatot Palesztin szolidaritási gyűlés Moszkvában Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta Jasszer Arafatci, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökét és meg­beszélést folytatott vele. Leonyid Brezsnyev a talál­kozón ismét a Szovjetunió tel­jes támogatásáról biztosította a Palesztinái nemzeti mozgal­mat az izraeli agresszió követ­Alekszej Koszigin a japán miniszterelnök különleges megbízottjával tárgyalt Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió minisztertanácsának elnöke csütörtökön a Kreml­ben fogadta Szonoda Szunaut, a japán kabinet főtitkárát, aki Fukuda miniszterelnök külön­leges megbízottjaként érkezett Moszkvába. A nyílt, tárgyszerű légkör­ben lefolyt találkozón a szov­jet—japán kapcsolatok kérdé­seiről, köztük a halászati problémákról folytattak véle­ménycserét. Szonoda átadta Alekszej Kosziginnek a japán miniszterelnök személyes üd­vözletét. A február végén miniszteri szinten megkezdett, s szakér­tők bevonásával jelenleg is fo­lyó halászati tárgyalások összefüggnek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tavaly decemberi döntésével, amely a megfelelő nemzetközi tenger­jogi konvenció kidolgozásáig 200 mérföldben jelölte meg a Szovjetunió halászati övezeté­nek kiterjedését. Emiatt elen­gedhetetlenné vált egy új szov­jet—japán halászati megálla­podás kidolgozása, márcsak azért is, mert Japán a maga részéről ugyancsak át kíván térni a 200 mérföldes zónára. A Svéd Munkáspárt — kommunisták pártjának határozatai A svéd kommunista munkás- mozgalomban az utóbbi idő­ben lezajlott események nagy érdeklődést keltettek mind a belföldön, mind a külföldön. A svéd sajtóból kitűnik, hogy a párt vezetősége adminisztra­tív intézkedéseket — beleért­ve a pártból való kizárást is — alkalmazott azokkal a kom­munistákkal és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek bírálták a vezetőség politiká­ját A párton belüli harc végül is azt eredményezte, hogy sok kommunista és a pártszerve­zetek egy része bejelentette: új pártot hoznak létre Svéd Mun’ áspárt — kommunisták néven. A Svéd Munkáspárt — kom­munisták március 26—27-én tartott országos konferenciá­jának határozatai kimondják, hogy a párt fő feladata a svéd munkásosztály létérdekeinek védelme, a békéért, a demok­ráciáért és a társadalmi hala­dásért, az imperializmus ellen folyó harc. A párt tevékenységét a marxizmus—leninizmus, a pro­letár internacionalizmus elvei vezérlik. GEORGES MARCHAIS, az FKP főtitkára a nizzai kikötő­munkások előtt mondott beszé­dében az amerikai külügymi­nisztériumnak a kommunista pártokkal kapcsolatos állásfog­lalására utalva leszögezte: A francia népre tartozik — és egyedül rá —, hogy döntsön arról, milyen bel- és külpoliti­ka megvalósítását kívánja és ezt 1978-ban meg fogja tenni. Azt kívánjuk, hogy az Egye­sült Államok ugyanúgy ne avatkozzon be Franciaország belügyeibe, mint bármely más ország. , kezményeinek felszámolásáért, a közel-keleti rendezésért ví­vott küzdelmében. Hangoztat­ta a Palesztinái mozgalom ki­emelkedő szerepét a közel-ke­leti feszültség enyhítésében, a világ e térsége igazságos és tartós békéjének megteremté­sében. Az SZKP főtitkára hangot adott annak, hogy a Paleszti­nái mozgalom az utóbbi évek­ben nagy sikereket ért el nem­zeti céljai kivívásában, s álta­lában az arab nemzeti felsza- badítási mozgalom élvonalába került. Arafat tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet a Palesztinái moz­galom helyzetéről, a Paleszti­nái Nemzeti Tanács 13. ülés­szakáról. Biztosította a szovjet vezetőt arról, hogy a PFSZ po­litikai vonalának stabil össze­tevője a Szovjetunióhoz, a szo­cialista országokhoz fűződő barátság, s háláját fejezte ki azért a támogatásért, melyet a palesztin mozgalom kap a Szovjetuniótól. Leonyid Brezsnyev a talál­kozón kifejtette a közel-keleti rendezésre vonatkozó szovjet elképzeléseket, s aláhúzta, hogy a szovjet elgondolások szerint a genfi értekezleten a Palesztina! képviselőknek fel­tétlenül részt kell venniük. A Jasszer Arafat vezette de­legáció csütörtökön részt vett azon a szolidaritási gyűlésen, melyet a moszkvai Népek Ba­rátsága Egyetemen rendeztek a palesztin nép igazságos küz­delmével vállalt szolidaritás jegyében. Jasszer Arafat ezen a gyűlé­sen újból kifejezte háláját a szovjet népnek, amely támo­gatja az arab népek küzdel­mét a tartós és igazságos kö­zel-keleti béke megteremté­séért. Vlagyimir Sztanisz, az egyetem rektora is beszédet mondott. Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Vég­rehajtó Bizottságának elnöke Leonyid Brezsnyevvel folyta­tott csütörtöki megbeszélését követően nyilatkozatot adott a szovjet televíziónak. Az inter­júban Jasszer Arafat történel­mi jelentőségűnek nevezte Leonyid Brezsnyevvel való ta­lálkozóját, a Szovjetunió állás­pontja világos és határozott a közel-keleti rendezést illetően — mondotta egyebek közt Arafat. ANVAR SZADAT egyiptomi köztársasági elnök befejezte háromnapos hivatalos ameri­kai látogatását és szerdán éj­jel elutazott Washingtonból. MOSZKVA Külügyminiszter-helyettesek tanácskozása Április 5-től 7-ig tanácsko­zást tartottak Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Kuba Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia es a Szovjetunió külügymi­niszter helyettesei. A testvéri barátság és együttműk; dés légkörében megtartott tanács­kozás részvevői kölcsönös ér­deklődésre számot tartó nem­zetközi-jogi kérdéseket vitat­tak meg. Dél-Libanon A hazafias erők sikerei A stratégiai fontosságú Khiam város visszafoglalása után a palesztin és hazafias erők csütörtökön folytatták of- fenzívájuikat a katonai ellenőr­zés megszerzése érdekében, s a kora esti órákban már a tér­ség legjelentősebb városáért, a 15 ezer lakosú Mardzsajunért vívtak elkeseredett csatát az izraeli tüzérség által támoga­tott libanoni konzervatív erők­kel. A Kongó folyam szembenéző partjai BECS Lehetőség—heretegyezményre Befejeződött a ciprusi konferencia Becsben csütörtökön befeje­ződött a Ciprus jövőjével fog­lalkozó konferencia 6. üléssza­ka. A szigetország görög és tö­rök közösségének képviselője, Papadopulosz és Ónon utolsó munkamegbeszélésén elsősor­ban a hivatalos közlemény szö­vegének megszerkesztésével foglalkozott. Perez de Cuellar, az ENSZ- főtitkár ciprusi, különinegbi- zottja az. ülés után rendezett sajtókonferencián ismertette a hivatalos közleményt. A március 31. és április 7. között megtartott tanácskozá­son a görög közösség képvise­lője a területi, a török közös­ség megbízottja pedig az alkot­mányjogi rendelkezésre tett javaslatot. Ezeket munkaülése­ken vitatták meg. A közlemény szerint az ülésszakon nem si­került a fennálló nehézségeket áthidalni. Mindazonáltal a szi­getország politikai rendelkezé­séről tovább folytatják az ér­demi tárgyalásokat, hogy a Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban köszöntötte Joachim Jhombi Opangót, a Kongói Népi Köztársaság államtanácsának el­nökévé történt megválasztása alkalmából. zott nyugati imperialista és reakciós afrikai erők nemtet­szésével. A meggyilkolt elnök következetesen támogatta az angolai MPLA-t a gyarmato­sítók és az imperialistabarát szervezetek elleni küzdelmé­ben is. Ezek az erők viszont a hatalmas Kongó folyam másik partján, Zaire- ban kaptak mindenoldalú támogatást. A volt Belga-Kongó területéről kiindulva indultak Angola tör­vényes kormánya ellen a CIA és más erők által pénzelt és kiképzett csapatok, akiket az MPLA néphadserege szétvert, visszaűzött zairei támasz­pontjaikra. Az elmúlt hetekben ebből az országból érkeznek katonai jellegű hírek: Mobotu Sese-So- ko hadserege egymás után veszti el fontos állásait Zaire déli részén, Shaba tartomány­ban, az egykori Katangában. A felkelők, akiket a lakos­ság mindenütt felszabadító­ként üdvözöl, fontos közigaz­gatási és közlekedési közpon­tokat, rézbányákat vesznek birtokukba, s a kormánycsa­patok katonái vagy elmene­külnek, vagy átállnak olda­lukra. A katangai lakosság fegyve­res felkelését az elnyomó, korrupt központi kormányzat ellen egyes nyugati hatalmak viszont ismét arra akarják fel­használni, hogy kiélezzék e térségben a politikai helyze­tet. (Csatlakozik hozzájuk a kínai vezetés is, amely nem hagy fel a szovjetellenes kiro­hanásokkal.) Nagy mennyiségű fegyvert, hadianyagot szállít Mobotunak az USA, Belgium és Franciaország arra hivat­kozva, hogy Angolából kiindu­ló szovjet és kubai agresszió­tól kell megmenteni a rend­szert. Tény az, hogy a kinsha- sai kormány valóban megmen­tésre szorul, de az már koránt­sem az, hogy külső erőktől kellene megóvni. Fidel Castro kubai és Podgomij szovjet ál­lamfők (mindketten több afri­kai országot látogattak meg az elmúlt napokban) határozottan visszautasították ezeket a meg­alapozatlan vádaskodásokat, s leleplezték: nincs másról szó, mint egy újabb ürügyről, amelynek segítségével a Nyu­gat katonailag beavatkozhat Afrika szívében. Miklós Gábor Változatlanul a marxiz­mus—leninizmus elvein alapu­ló szocialista társadalom felépí­tése a célunk — nyilatkozta csü­törtökön a Kongói Népi Köz­társaság új elnöke, Opango ez­redes. Kudarcot vallottak azok a tervek, melyeket Ngouabi el­nök gyilkosai szőttek; a Kon­gó folyam északi partján nem omlott össze a népi rendszer, a munkapárt továbbra is az ország vezető ereje, s a dolgo­zók egységét nem sikerült tör­zsi viszályok szításával meg­törni. A merénylet végrehaj­tóit elfogták, s fény derült a gyilkosság kitervelőinek sze­mélyére is. A kinek állt érdekében? kérdésre a választ természete­sen nem lehet csupán néhány név felsorolásával megadni. Á fiatal államelnök meggyilko­lása nemcsak néhány politikus számára volt kívánatos. A Kongói Népi Köztársaság kö­vetkezetes antiimperialista po­litikája, a dolgozók érdeké­ben végrehajtott gyökeres vál­tozások, s az a kiemelkedő sze­rep, amit ez az ország az afrikai felszabadító moz­galmak támogatásában ját­szott, nyilvánvalóan találko­nézetkülönbségeket leküzdjék. A közlemény végezetül beje­lenti: a tárgyaló felek megál­lapodtak abban, hogy május közepén Nicosiában az ENSZ főtitkár ciprusi különmegbí- zottjának elnökletével meg­beszéléseket tartanak a konfe­rencia egy későbbi időpontban Bécsben megrendezendő újabb ülésszakának előkészítésére. Arra a kérdésre válaszolva, vajon lehetségesnek tartja-e, hogy ez évben létrejön a meg­állapodás, Perez de Cuellar ki­jelentette: L ehetőséget látok arra, hogy a közösségek kép­viselői ez év végéig olyan ke­retegyezményt dolgozzanak ki, amely alapját képezheti a vál­ság békés rendezésének. CSAK RÖVIDEN... A SZAKSZERVEZETI VI­LÁGSZÖVETSÉG a közelgő május 1. alkalmából Prágában 1946 január 17 — 1977 április 6 A Biztonsági Tanács jubileuma Az ENSZ Biztonsági Taná­csa szerdán megvitatta azt a jelentést, amelyet az ENSZ uá- romtagú — Panama, India és Líbia ENSZ-nagyköveteiből álló — vizsgálóbizottsága ké­szített a Benin Népi Köztár­saság legnagyobb városa, Co­tonou ellen ez év január 16- án végrehajtott sikertelen zsoldostámadás körülményei­ről. A jelentés szerint a tá­madást száműzetésben élő be- niniek szervezték azzal a cél­lal, hogy megdöntsék a dél-af­rikai ország haladó politikát folytató kormányát. Az akció­ra Franciaországban, Szenegál­ban és Elefántcsontparton to­boroztak zsoldosokat, kiket egy marokkói bázison képeztek ki. majd szállítottak a támadás i idulópontjára, Gabonba. Thomas Boya, a Benin Néni Köztársaságnak a szerdai vita során felszólaló képviselője a nemzetközi imperialista erőket tette felelőssé az országa el­leni támadásért. Kérte a vi­lágszervezetet, hogy nyújtson anyagi támogatást Beninnek. elősegítve ezzel a harcok kö­vetkeztében keletkezett mint­egy 25 millió dolláros kár helvreállítását. A Biztonsági Tanácsnak ez vol* a jubileumi, kétezredik ülése. A tanács első ülését 1946. ianuár 17-én tartotta. I Az ENSZ 15 (1965-ig 11) tagú szervének, a Biztonsági Ta­nácsnak elsődleges feladata a béke és a népek közötti biz­tonság megteremtése. Ez az öt nagyhatalom képviselőiből mint állandó tagokból, s a tíz nem állandó tagból álló, ál­landóan működő testület jogo­sult egyedül arra, hogy olyan határozatokat hozzon, amelyek konkrét beavatkozást (például katonai szankciókat) vonhat­nak maguk után. Az ilyen ha­tározathoz kilenc tagnak, köz­tük az öt állandó tagnak hoz­zájárulása szükséges. A Szov­jetunió meg tudta akadályozni az évtizedek során, hogy az imperialista hatalmak a BT-t, a maguk eszközévé változtas­sák, bár az Egyesült Államok­nak 1950-ben a koreai agresz- szió kirobbantása után sike­rült a Szovjetunió megkerü­lésével, az alapokmányt meg­sértve elfogadtatni a Bizton­sági Tanáccsal a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság el­leni „ENSZ-háborút”. A BT-ben az elnök személye havonta változik, a tagálla­moknak az angol ábécé szerinti sorrendben. Állandó tagok: az Egyesült Államok, Franciaor­szág, a Kínai Népköztársaság, Nagy-Britannia és a Szovjet­unió. A nem állandó tagokat a közgyűlés kétharmados több­séggel két évre választja, földrajzi és regionális szem­pontok alapján. (A kivált ta­gokat nem lehet közvetlenül újra választani.) Jelenleg ez év végéig nem állandó: Benin, Libia, Panama. Pakisztán és Románia, 1978 végéig pedig: India, Kanada, Mauritius, a Német Szövetségi Köztársaság es Venezuela. A jubileum alkalmából hosz- sza'ob történelmi áttekintés he­lyett csupán arra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy a megváltozott nemzet­közi légkör — a Szovjetunió és a többi szocialista ország enyhülésért küzdő politikája, valamint a fejlődő országok ébredése — nyomán az elmúlt években a Biztonsági Tanács má” valóban a világ valódi válsággócaira irányíthatta fi­gyelmét. A határozatok elfo­gadásától vagy elvetésétől füg­getlenül - Biztonsági Tanács­ban elhangzott viták bizonyít­ják. hogy szinte mindig lelep­lező erővel. Ez év március má­sodik felétől például előbb a rhodesiai kérdés, majd Dél-Af- rika fajüldöző politikája ke­rült a tanács napirendjére. Je­lenleg a benini kérdést tár­gyalják. s ezt követi majd az újabb közel-keleti vita. A viták során kirajzolódó megváltozott erőviszonyokra jellemző fényt vet, ha az ün­nepi alkalomból emlékezünk a Biztonsági Tanács elmúlt 12 hónapi üléseinek pár jelene­tére. Tavaly májusban a tanács soros elnöke, a francia nagy­követ felolvasta a testület tag­jai többségének véleményét tükröző, s az Izrael által meg­szállt arab területek lakossá­gának helyzetével kapcsolatos súlyos aggodalmakat kifejező nyilatkozatot. A nemzetközi szervezet gyakorlatában a vi­szonylag ■ ika formulára azért került sor, mert az Egyesült Államok, miután a kötelező egyhangú BT-határozat meg­szavazását eleve elutasította, az egyhangú nyilatkozathoz sem adta hozzájárulását. A többségi nyilatkozatot, bár nem bocsáthatták szavazásra, de tulajdonképpen mégiscsak BT- állásfoglalás volt. Amerikai vétó akadályozta meg tavaly júniusban, hogy a világ legfiatalabb független állama, Angola elfoglalhassa helyét az ENSZ-ben. A tanács 15 tagja közül 13 támogatta a felvételt szorgalmazó határo­zatot, c- mán a kínai küldött volt az, aki a szavazástól tá­volmaradásával támogatta az amerikaiakat. Rég volt rá pél­da, hogy ennyire egyedül ma­radtunk a Biztonsági Tanács­ban — kommentálták a vita után nem titkolt keserűséggel az amerikai tudósítók. Az izraeli szoldateszka jú­lius 4-i, Uganda elleni fegyve­res támadásáról még abban a hónapban négynapos vita után a küldöttek többsége ha­tározatban elítélte az izraeli d eszan [egységek kalózakció­ját, amely súlyosan megsértet­te az ENSZ alapokmányát, a nemzetközi jog normáit és el­veit. A vita során ismételten lelepleződött a cionistáknak az a szerepe, amelyet Afrikában ( : - Közel-Keleten az imperia­lista és fajüldöző erők hídfő­állásaként játszanak. A nyuga­ti országok küldöttsége így hiá­ba akadályozta meg a határo­zattervezet elfogadását: az ag- resszorok mégis lelepleződtek. Tavaly októberben nem oko­zott különösebb meglenetést az újabb hármas vétó a Biz­tonsági Tanácsban, mely már sokadszor vette védelmébe szavazatával Dél-Afrikát. Az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország ezúttal a namíbiai nép elnyomásának elítélését, a dél-afrikai csapatok kivonását és a fegyverszállítási embar­gót követelő határozatot gán­csolták el. De a vita során be­igazolódott, hogy az ásványi kincsekben, a nemes- és ritka­fémekben, uránban, gyémánt­ban gazdag terület kiaknázá­sában 90 százalékban az ame­rikaiaérdekeltek ... Az Egyesült Államok tavaly novemberben harmadszor is megvétózta a Vietnami Szocia­lista Köztársaság ENSZ-felvé- teli kérelmét. De valamennyi többi delegátus megszavazta a határozattervezetet. 1976 decemberében a BT egyhangú határozatában meg­erősítette a világ összes álla­maihoz 1975-ben intézett fel­hívását, hogy tartsák tisztelet­ben a Ciprusi Köztársaság szu- vereni+ását, függetlenségét, te­rületi sérthetetlenségét és el nem kötelezttségét. Egyben ez év június l--ig meghoszabbí- totta az ENSZ ciprusi béke- fenntartó erőinek megbízását A példákból úgy érezzük, mindez elég. A Biztonsági Ta ­nács napjainkban egyre in­kább ítélőszékké változik, amely az ítéletektől függetle­nül, a világ lelkiismereteként leleplezi az imperializmus meg-megűjuló, emberiségelle­nes aknam nru-áját. Alacs B. Tamás ! felhívást adott ki, melyben fel­szólította a világ összes dolgo­zóit és szakszervezeteit, hogy az idei május elsejét tegyék annak az egységes akciónak napjává, amely a szabadsá­gért, a jólétért, a gazdasági és társadalmi haladásért vívott közös harcuk új sikereire irá­nyul. JOSZIP BROZ TITO ál­lamfő, a JKSZ elnöke a Bosz­nia-Hercegovina Köztársaság­ban levő Bugojnóban a párt helyzetéről és feladatairól tar. tott megbeszélést az említett tagköztársaság vezetőivel. KARLSRUHEBAN ismeret­len tettesek halálos merényle­tet követtek el Buback karls- ruhei főállamügyész ellen. TOKIÖI JELENTÉSEK sze­rint Carter amerikai elnök lá­togatást szándékozik tenni Kí­nában. TAJVAN titokban Gabriel- típusú föld-föld rakétákat vá­sárolt Izraeltől hadihajóinak felszerelésére — közölte a New York Times. MIUTÁN kedden este súlyos politikai provokáció történt Olaszországban: elrabolták Guido de Martinót, a szocia­lista párt volt vezetőjének, Francesco de Martinónak 34 éves fiát, az OSZP nápolyi szervezetének titkárát, tegnap hatalmas robbanás rázkódtat- ta meg Rómában azt az épüle­tet, amelyben Francesco Cossi- ga belügyminiszter magániro­dája található. Személyi sérü­lés nem történt. Az olasz de­mokratikus politikai erők álta­lános mozgósítással válaszol­tak a kedd esti politikai me­rényletre: Nápolyban csütörtö­kön a szakszervezetek felhívá­sára négyórás általános sztráj­kot és hatalmas felvonulást rendeztek a dolgozók a politi­kai terrorizmus elleni tiltako­zásuk kifejezésére, a demokra­tikus intézmények védelmében. \ l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom