Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-08 / 82. szám

1971. Április 8., pentek intern » xyiiníW Hosszú lejáratú FAO-együttműködés Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezeteinek ma­gyar nemzeti bizottsága csü­törtökön Hammer József me­zőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek, a nem­zeti bizottság elnökének veze­tésével ülést tartott a MÉM- ben. Az ülésen részt vett dr. Czimbatmos Béla, a TOT fő­titkára is. A nemzeti bizottság meg­tárgyalta az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezeté­vel (FAO) való együttműködé­sünk továbbfejlesztésére ki­dolgozott javaslatokat. A FAO kezdeményezésére ki­bontakozóban van Magyaror­szág és a FAO között egy hosz- szú lejáratú mezőgazdasági szövetkezetfejlesztési együtt­működés, amelynek fő irány­elveit a bizottság ugyancsak megtárgyalta. Foglalkozott to­vábbá a FAO nemzetközi vi- lágélelmezés-biztonsági vállal­kozásában való részvétel lehe­tőségével. ÁPRILIS 16-17-RE Összehívták a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozását Juhász Ottó, a SZOT titkára csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a Miniszter­tanács, a SZOT és a KISZ Köz­ponti Bizottsága április 16—17- re összehívta a szocialista bri­gádvezetők V. országos tanács­kozását. A vállalati brigádér­tekezleteket követő 36 ágazati tanácskozáson megválasztották azt az 1000 küldöttet, aki meg­vitatja majd a szocialista bri­gádmozgalom helyzetét. Napi­rendre kerülnek az ágazati ta­nácskozásokon elhangzott or­szágos jelentőségű javaslatok is, amelyekkel kapcsolatban a küldöttek állást foglalnak, s ezt okmányba is foglalják. Ami a vállalati és ágazati tanácskozások tapasztalatait illeti, érzékelni lehetett a szo­cialista brigádok súlyának, je­lentőségének növekedését. Az országban 157 500 brigád több mint 1,8 millió dolgozót tömö­rít, vagyis a brigádok száma az 1972-ben megtartott IV. or­szágos tanácskozás óta 21 szá­zalékkal növekedett. A mozga­lom erejét, társadalmi és gaz­dasági súlyát azonban elsősor­ban nem a számszerűségen, hanem sokkal inkább azon mérhetjük le, hogy a brigádok jó eredményeket értek el a munkában, a tanulásban, s egyre inkább példaképül szol­gálnak a szocialista életmód kialakításához. A tanácskozá­sokat az őszinte véleményfor­málás és tenniakarás jellemez­te. Végső soron az országos ta­nácskozástól várható, hogy hozzájárul majd a népgazda­sági terv társadalmi hátteré­nek erősítéséhez, s újabb len­dületet ad az ötéves terv, s ezen belül az idei feladatok si­keres megvalósításához. . .tanúja lenni nagy dolgok születésének... ” SZŐDLIGETI KÉZFOGÁSOK Részlet a KISZ VII. kong­resszusának beszámolójából: „Szemlélni, tanúja lenni nagy dolgok megszületésének izgal­mas, élményt adó vállalkozás. Ennél nagyobb élmény, ennél örömtelibb, emberhez mél­tóbb feladat csak egy van: részt is venni az új megalko­tásában.” Köszönet az elődöknek Sződliget, Ligeti Károly KISZ-vezetőképző iskola. Nap­fényes tavaszi délután: az in­tézmény hallgatói — kék ing­ben, vörös nyakkendőben — vendégeket várnak. S néhány perc múlva megérkeznek a meghívottak: az előcsarnokban rég nem látott ismerősök kö­szöntik egymást. Erős kézfogá­sok, baráti ölelések, s itt való­ban nem számit udvariasko­dásnak a több helyről is fel­hangzó kijelentés: „öregem, alig változtál! Persze, azért húsz évvel ezelőtt még nem volt ősz a hajad ...” Mert az első lépéseket — a ma nemzedékének ez már tör­ténelem — nem lehet elfelej­teni. A sződligeti baráti talál­kozóra — amelyet a KISZ megalakulásának 20. évfordu­lója alkalmából rendeztek meg — meghívták mindazokat, akik az elmúlt két évtized során ak­tív munkájukkal hozzájárul­tak a megyei ifjúsági mozga­lom eredményeihez. Az össze­jövetel célját pedig tömören így összegezte dr. Árpási Zol­tán, a KISZ Pest megyei bi­zottságának első titkára: — A mozgalom mai zászló­vivői napi tennivalóik között megállnak egy délutáni meg­emlékezésre, s őszintén szeret­nék megköszönni elődeik mun­káját! S aztán a KISZ Pest megyei bizottságának első titkára — terveikről, feladataikról szóló tájékoztatója után — oklevelet és emlékplakettet nyújtott át a jelenlévőknek, köztük az egykori alapító tagoknak, akik már 1957. március 21-től a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tisztségviselői voltak. Három korszak képviselői S folytassuk az emlékezést: a sződligeti találkozón egymás mellett ültek három korszak, három nemzedék képviselői. A ráckevei járásbeli nagyüzem, a Csepel Autógyár KlSZ-bizott- ságának egykori és mai titká­raival beszélgettünk. Hátrafésült, ősz haj, vastag, fekete keretes szemüveg, ba­rátságos arc: a 44 éves Bun- csik József volt az ellenforra­dalom után a Csepel Autógyár első KISZ-bizottságának tit­kára. Ma is felelős beosztásban dolgozik: a járműgyáregység vezető diszpécsere. így elevenítette fel a két év­tizeddel ezelőtti eseményeket: — A Szovjetunióba 1954- ben kerültem ösztöndíjasként, ott szereztem technikusi képe­sítést. Tizenhat éves koromban útrakeltem, s 21 éves voltam amikor visszajöttem a Csepel Autógyárba. Az ellenforrada­lom után a járműgyárban már 1957 elején több olyan fiatal akadt, akik világosan látták, hol a helyük. Közéjük tarto­zott Pleyer János és Gödri Elek is: higgadtan, okos szóval igyekeztek rávezetni az embe­reket a helyes útra. Ab­ban az időben a pártbizott­ság egykori titkára, Kurucz Béla és a Pestvidéki Gépgyár pártbizottságának mostani tit­kára Szatmári Lajos, már javá­ban hozzálátott a munkásőrség szervezéséhez, ugyanakkor ve­lük együtt megkezdtük az if­júsági szervezet megalakítását is. Rövidesen létrejött a szer­vező bizottság, amelynek tag­jai között ott találtuk Nagy Ta­mást, Maczkó Károlyt, Pleyer Jánost, Gróf Etelkát, Erdős Zoltánt, Pongrácz Kálmánt és Mórádi Gyulát, akikkel gyor­san munkához láttunk. Létre­jöttek az üzemekben is a KISZ. alapszervezetek, megkezdődött a termelés. Az is örö­münkre szolgál ezekben a na­pokban, hogy a mi gyárunk­ban húsz évvel ezelőtt alakul­tak meg az első ifjúsági brigá­dok: kezdetben is, most is be­csülettel helytállnak. Minden­képpen azt mondhatom, hogy életem legizgalmasabb idősza­ka volt az a korszak, s ha most bárki megkérdezné, mit ten­nék másképp, csak egyet vála­szolhatok: semmit. Mindent ugyanúgy végigcsinálnék, mint akkoriban. Ügy érzem, jól le­raktuk az alapokat. Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság gazdasági osztá­lyának munkatársa 32 éves: 1967-től három évig a Csepel Autógyár KISZ-bizottságának munkatársaként dolgozott, majd ezt követően 1973-ig ő volt a titkár. Ténykedése újabb korszakot jelentett. Hosszú volt az út Visszaemlékezését ezekkel a szavakkal kezdte: — Nagyon sokat kellett vitáznunk a KISZ szerepéről, feladatairól. Csak egyetlen példát hadd mondjak erre vo­natkozóan : titkári ténykedé. sem kezdetén sajnos elég so­kan fekete túlórának tekintet­ték a kommunista műszakokat, s hosszú időbe telt, amíg meg­győztük a kétkedőket az akció politikai jelentőségéről. Ko­moly segítséget jelentett szá­munkra ebben a csatában a párt Központi Bizottságának 1970-es ifjúságpolitikai hatá­rozata, így sikerült elérnünk azt, hogy 1973-ra kialakult a kommunista műszakok rendje, szerepe. Javultak az alap­szervezetek anyagi felté­telei, s 1973-ban huszon­öt fiatalunk részt vehe­tett a berlini VIT-en, ahol az autógyári KISZ-esek megkap­ták a Népek Barátságáért Ér­demérmet. Jó érzés volt ta­pasztalni azt is, hogy a megyei KlSZ-végrehajtóbizottság- ban is — egykori dolgozónk, Iványi Pál, a MALÉV jelenlegi pártbizottsági titkára és Kri- nyán László, járműgyári cso­portvezet ő révén — képvisel­tettük magunkat. Maczkó József 27 éves, ener­gikus fiatalember. A Csepel Autógyár KISZ-bizottságának jelenlegi titkára. így Mai körülményeikről szóltak: — Nyugodtan elmondhatom, hogy ideális körülmények kö. zött dolgozhatunk. A közúti járműprogram feletti KISZ­védnökség 1968-ban megkezdő­dött, s kezdetben rendszerint gyors munkánkra volt szük­ség : ma már a tudatformálás is jelentős szerepet kap, hiszen fiataljaink tisztában vannak az akció jelentőségével. A fia­talok helyi vállalása most az alvázgyártó — köz­ismert nevén Oerlikon — üzemmel kapcsolatos: az első sora dolgozik, jelenleg a máso­dikat építjük, amely ez év vé­gén már üzemel. Az a legfon­tosabb feladatunk, hogy — a politikai nevelőmunka mellett — mindenképpen elősegítsük gazdasági terveink, célkitűzé­seink valóra váltását. Fiatal­jainkat erre mozgósítjuk. ★ Az első lépéseket nem lehet elfelejteni. Az elődök példája pedig — sikereik és kudar­caik — útmutatásul szolgál a ma nemzedékének: a zászló­bontók nemcsak szemlélői, ha­nem aktív résztvevői voltak egy új korszak megalkotásá­nak. Falus Gábor Hogy több legyen (5.) Megfelelő színvonalon - nyereséges Csaknem tíz esztendeje már, hogy állandósultak a zöldség- ellátás gondjai. Annak ellené­re is, hogy a negyedik ötéves terv időszakában a Miniszter­tanács többször foglalkozott e kérdés megoldásával és két íz­ben is kormányhatározat szü­letett a zöldségtermesztés helyzetének javítására. Fejlet­tebb agrotechnikával művel­ve, jobb körülmények között a korábbinál lényegesen na­gyobb hozamokkal fizet a zöldség, a termésnövekedés azonban nem ellensúlyozta a terület apadását. Kisebb területen Miért csökkent a zöldség te­rülete? Ügy gondolom, a leghelye­sebb, ha saját példával élek, és a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet vezetőségének gondjait, erőfe­szítéseit ismertetem. Termelőszövetkezetünk 5902 hektáros földterülete három község — Valkó, Vácszent- lászló és Zsámbok — határá­ra terjed ki. Területi adottsá­gaink jók. A három község közül csak Zsámboknak volt hagyománya a zöldségterme­lésben. Síkvidéki földjei meleg talaj úak, a víznyerésre jó le­hetőség kínálkozik. Hosszú évek során az emberek itt megtanulták a zöldségtermelés mesterségét. 1974. január 1-ig a három község termelőszövet­kezete külön gazdálkodott. Vácszentlászló és Valkó közsé­gek termelőszövetkezetei főleg szántóföldi kultúrák termesz­tésével és állattenyésztéssel foglalkoztak, Zsámbok közös gazdasága a szántóföldi zöld­ségtermesztés mellett a 60-as évek közepéig igen jelentős te­rületen termelt zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát, zöld­borsót. 1968-tól az utóbbi köz­ségben is visszaesett a zöld­ségtermesztés, mégpedig a ké­zi munkaerő megfogyatkozása miatt. Pedig o zöldség már eb­ben az időszakban is jóval na­gyobb árbevételt és nagyobb nyereséget adott,, mint a szán­tóföldi kultúrák. Ugyanebben az időben a szántóföldi mun­kák gépesítése folytán felsza­baduló munkaerő foglalkozta­tása okozott gondot Vácszent- lászlón és Valkón. A két köz­ség termelőszövetkezeteinek vezetői, fölmérve a reális hely­zetet, döntöttek úgy, hogy a szinte minimálisnak mondha­tó zöldségtermelési ágazatot fokozatosan fejlesztik. Ez ket­tős célt szolgált: megoldotta a foglalkoztatottsági gondot, s növelte a szövetkezet árbevé­telét. Az elhatározást céltuda­tos beruházási program kö­vette. 1968-ban a két község között felépült egy víztározó, amelyet völgyzáró gáttal elre- kesztett két kis patak táplált, s 450 ezer köbméter öntözővíz tárolására volt alkalmas. A két termelőszövetkezet föld alatti nyomócsövek lefektetésével egy-egy öntözőtelepet épített, amely kezdetben mintegy 70 hektár zöldség öntözésére nyújtott lehetőséget. Az öntö­zés MA 200-as Diesel-szivaty- tyúkkal történt, hordozható számyvezetékeken. A tsz-egyesülést követően 1974. januárjától az időközben korszerűsített öntözővíztározó már 650 ezer köbméter víz tá­rolását tette lehetővé. Jelenleg mintegy 130 hektár zöldséget, egyéb növényt öntözhetünk. A szövetkezet zöldségtermő területe 700 hektár. A zöld­borsó termesztését teljes egé­szében gépesítettük, 13 zöld­borsófejtő gépet állítottunk munkába. S a zöldborsó terü­lete az, amelyik az utóbbi öt esztendőben valamelyest növe­kedett, míg más zöldségkultú­rák területe fokozatosan zsu­gorodott. Az ok: a munkaerő- hiány. A létszámcsökkenést csak az utóbbi két esztendő­ben sikerült megállítani, sőt a termesztéstechnológia korsze­rűsítésének, bizonyos munkák gépesítésének eredményeként többen vállaltak munkát a kertészetben. Nagyon jelentős­nek tartom viszont azt a tényt, hogy számottevően növelni tudtuk a hozamokat: kisebb területről nagyobh mennyisé­get tudtunk betakarítani, érté­kesíteni. A hektáronkénti eredmények így alakultak: 197# 1978 uborka paradi­csom hagyma 122,4 mázsa 253,6 mázsa 277,6 75,8 498 197 Nőtt a többi zöldségnövény hozama is. Megjegyezném, hogy kedvező esztendőben Magyar—szovjet barátsági est Cegléden Bemutatkozott az ukrán népi iparművészet — litván együttes a műsorban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfor­dulója tiszteletére, a magyar és a szovjet nép barátságának elmélyítésére, tegnap Cegléden a pártszékházban barátsági napot rendeztek a Magyar— Szovjet Baráti Társaság városi és járási tagcsoportjai, vala­mint a budapesti Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza. Az ünnepségre eljöttek az abonyi Ságvári, a nyársapáti Haladás és a kocsári Üj Élet termelő- szövetkezetnél, a KÖZGÉP és az ÉVIG ceglédi gyáránál, az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskolában és a helybeli Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezetben tevékeny­kedő tagcsoportok tagjai, a munkahelyek vezetői. Részt vett a barátsági napon Gabá- nyi Lajos, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, vala­mint Bállá János és Gyigor József, a járási, illetve a váro­si pártbizottság első titkára is. Az ünnepségen megjelent Sz. Mazarkin, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének első titkára, V. G. Szergejev, a bu­ds’- -sti Szovjet Kultúra és Tu­domány Háza igazgatója és N. V. Kuljabin vezérőrnagy, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnok­ságának képviselője. Megnyitó beszédet Skul- téty József, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság elnökségé­nek tagja, a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Termelőszö­vetkezet elnöke mondott, majd Molnár István, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium tájékoztatási főosztálya vezetőjének előadása hangzott el a két nép barátságáról, gyü­mölcsöző gazdasági együttmű­ködéséről. Az előadó hangsú­lyozta a kölcsönös kapcsolatok legfrisebb mozzanatait, ame­lyeknek hatását már a közel­jövőben tapasztalhatjuk me­zőgazdaságunk eredményein. Az előadás után a Szovjet- Ukrajna fejlődését és az ukrán népi iparművészetet bemutató kiállítást nyitotta meg I. V. Szalimon, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma. gyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének tanácsosa. A kiál­lítás április 15-ig tekinthető meg. Este a Kossuth művelődési központ színháztermében né­pes közönség előtt lépett fel a vilniuszi egyetem gépészeti fa­kultásának hazánkban tartóz­kodó együttese. Műsorukban litván és orosz dalok hang­zottak el. Nagy tapssal fogad­ta a közönség Kodály Esti da­lát, amely a kórus előadásában csendült fel. E. K. • • Ültetik az előcsíráztatott burgonyát mMmWmé A pilisi Aranykalász Termelőszövetkezetben az idén 315 hektáron ültetnek burgonyát. Először az előcsíráztatott kerül a földbe. hagymából például — magról vetve — 414 mázsás termés': takarítottunk be hektáronként. Természetes dolog, hogy ilyen szinten valamennyi zöldség­kultúra termesztése gazdasá­gos volt. Bár azt is meg kell mondani, hogy e hozamok fel­tétele a jó technológia, a ma­gas fokú gépesítés, a növé­nyek megfelelő ápolása, a pre­ventív — megelőző — növény- védelem. Az öntözött terüle­ten termelt valamennyi zöld­ségkultúránk növényvédelmé­ről helikopteres légiszolgálat gondoskodik. Nyolcnaponként szórja a növényvédő szert a táblákra a gép, persze, ha a helyzet úgy kívánja, például a hagymát peronoszpóra fe­nyegeti, gyakrabban. Hosszú évek tapasztalata, hogy a pre­ventív védekezés tökéletes vé­dettséget nyújt a zöldségnek. A tagság megértésévei Termelőszövetkezetünk ve­zetősége, figyelemmel a párt­ós kormányhatározatokra. 1977- ben és az ezt követő években tovább kívánja növel­ni zöldségtermő területét, az idén 30 hektárral. Tagjaink megértették a kedvezőtlen zöldségellátásból adódó orszá­gos gondokat. Azok a dolgo­zóink például, akik a szövet­kezet kiegészítő üzemágában tevékenykednek, fejenként 800 négyszögöl paradicsomterület művelésére vállalkoztak. Ez mintegy 60—70 vagon többlet­termést hoz a gazdaságnak. 1978- tól a paradicsom termesz­tését tovább gépesítjük. Száz hektár paradicsom művelésére, betakarítására vásárolunk gépsort, és ezzel a paradi­csom jelenlegi területe csak­nem megkétszereződik. A je­lenlegi hagyományos művelé­sű paradicsomterületnek mint­egy kétharmada megmarad. Említettem: a zöldségter­mesztés alapvető feltétele az öntözés. 1977-től a kézimunka- igényes, hordozható számyve- zetókes öntözést teljes egészé­ben megszüntetjük. A tavaly vásárolt és jól bevált Rein- Roll önjáró öntözőberende­zést pedig bővítjük. Ez a be­rendezés traktorral telepíthe­tő, üzemeltetéséhez kevés két­kezi munka szükséges. Szövet­kezetünkben a szántóföldi zöldpaprika termesztését foko­zatosan a fólia alatti termesz­tés váltotta föl. Fóliasátorral borított területünk 24 ezer négyzetméter, ezen ubc*kát, paradicsomot és zöldpaprikát termesztünk. 1978-ban a fólia alatti terület további 15—20 ezer négyzetméterrel nagyob­bodik. Nagyon fontos tennivaló a zöldségtermesztésben a palán­tanevelés. Ez évtől a szövetke­zet összes paradicsompalánta- szükségletét fólia alatt, helyre vetve, vegyszeres gyomirtóval kezelve, állítjuk elő. Kétévi kísérlet után mertünk vállal­kozni ennek az újszerű mód­szernek nagyüzemi alkalmazá­sára. Csak ha kellő az összhang A megjelent kormányhatá­rozat, úgy gondolom, megte­remti a zöldségtermelés biz­tonságát. Az új zöldségfelvá­sárlási árak, a védett árrend­szer, a szerződéses fegyelem szigorítása, mind ezt a célt szolgálja. Arra kell töreked­nünk, hogy a termelés, a fel­vásárlás és a feldolgozás kö­zött megfelelő legyen az össz­hang. Tapasztalataink azt iga­zolják, hogy ott, ahol jó volt a kapcsolat a termelők és a felvásárló, illetve a feldolgozó ipar között, ott nem csökkent a termelési kedv. A termelők feladata, hogy korszerű mód­szerekkel több zöldséget ter­meljenek, jó minőségű, piac­képes árut. A kereskedelem • teendője: a leszerződött árut minden körülmények között átvenni, olyan áron, hogy a gazdaságoknak is kifizetődjék a zöldségtermesztés. A szövet­kezet vezetőinek kötelessége a háztáji zöldségtermelés ko­ordinálása és integrálása is. A háztájiban még a nyugdíjas tsz-tagok is — persze a fiata­lok segítségével — jelentős ér­téket termelhetnek. Furulyás János, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz elnöke (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom