Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-07 / 81. szám
1 1971. április 7., csütörtök Kőbaltától festményekig Helytörténeti gyűjtemény Szigetszentmiklóson A Kzigetszentmik'iósi helytörténeti gyűjteményt hosszú hónapok munkájával újították meg, és nemrégen adták át a közönségnek, mely ezentúl minden vasárnap délután tekintheti meg 2 órától 5-ig a Kéktó melletti épületben. A szigetszentmiklósi gyűjteményt először 1966-ban avatták, most felújítva Garai István tanácselnök adta át az elmúlt napokban a nagyközség lakosságának. Körültekintő gyűjtőmunkával szerzett mú- zeális tárgyanyagot üdvözölhetünk, melyet a honismereti szakkör évtizedes tevékenysége emelt múzeummá. Felemelő, hogy a régészeti leletek között kőbaltát, mammutcsontot, urnaedényt, a réz- és bronzkor emberének tárgyait találjuk, aki itt élt a Csepel-sziget északi részén, akinek emlékeit helyi gyűjtők ásták ki Vöő Imre közreműködésével. A honismereti szakkör tagjai a múzeumalapítók, akik közül különösen Kincse József és Csiba Jolán tett sokat az előrelépésért. A gyűjtemény arra utal, hogy Szigetszentmiklós környékén teljes a jogfolytonosság, hiszen a bronzkori leleteket római sírkövek, avar edények, honfoglaláskori tárgyak, gótikus ajtóbetét és színes gyerekkoporsók követik, ősi időt, a XIX. századot. Megsárgult lapon olvashatjuk, hogy 1892- ben, halála előtt két évvel Szigetszentmiklós első díszpolgárává avatták Kossuth Lajost. A sorban hatodik Ádám Jenő, aki hamarosan zenei adattárát és képzőművészeti gyűjteményét adományozza szülőfalujának. Falu? Lassan város lesz a húszezres lélekszámú nagyközA régi paraszti élet emlékei. A népművészet remekei fogadják a látogatókat. ség, s önmegbecsülésének jele, hogy az urbanisztikus haladást régészeti és néprajzi múzeummal alapozza. Szív alakú sírkövek, a Szalmás-kórus emlékanyaga, Erdei Ferenc-ha- gyaték társul a gazdag néprajzi összeállításhoz, melyet kovácsfújtató és a mezei élet hajdani munkaszerszámai reprezentálnak, őrlőkövek, a ló- és ökörvontatás eszközei. E sokrétűség nem tarka halmaz, hanem logikus összeállítás, az egymást követő időrétegek tárgyi előhívása. A helytörténeti anyag tovább gazdagítható Bíró Lajos óceániai gyűjteményének egy részével, s az itt élt vagy élő festők, Kocsis László, Meggyes László, Nádasdy János műveinek számbavételével. Ez a gyarapítás avatná múzeummá a lendületesen ívelő gyűjtőhelyet, különösen akkor, ha a lelkes helytörténészek munkáját tudományos vezető irányítaná, ha a nagyközség méltó épületet emelne évezredek és földrészek kincséhez, ha az ifjúság ügyszeretete is felzárkózna a feladatokhoz. Bennük a tartalék, a holnap — ők varázsolhatják elő szakavatott régészek és néprajzosok tanácsaival a rejtőző történelmet; föld mélyéből és poros padlásokról. Így lehetne a Budapest körül létesítendő múzeumgyűrű egyik jelentős állomása Szigetszentmiklós. L. M. Új államló kiállítás a Nemzeti Múzeumba Sámuelnek, a vértesszőlősi emberi település egykori lakójának nyak&zirtcsontja csaknem félmillió éves. Az agyagból készült istenszobrocskák már újkőkoriak, az arcos urnák a rézkort idézik. A papu- csos vaseke, a nádvágó és a szőlőművelő kések a római kori földművelés magas fokáról tanúskodnak. A pannóniai nők életére pipereeszközök és ékszerek utalnak. A Frigeridus dux katonavezér nevével bélyegzett téglák mellett kiállított aranyozott parancsnoki díszsisak az Erzsébet-híd építkezése közben a Duna medréből került elő. A Bócsán feltárt avar fejedelmi sír leletei a népvándorláskori aranymű- vesség fejlettségéről adnak hírt. A felsorolás csupán ízelítő a vitrinekben látható tízezer tárgyból. A Magyar Nemzeti Múzeum ma megnyíló új régéÖt kiváló Pest megyéből A Fészek klubban kihirdették az 1975—1976. évi „kiváló művelődési ház és kiváló köz- művelődési könyvtár” pályázat eredményét. A harmadízben meghirdetett országos pályázaton 143 művelődési ház és 196 közművelődési könyvtár vett részt. Közülük 48 közművelődési könyvtár és 41 művelődési ház kapta meg a kiváló címet. Megyénkből kiváló címet nyert immár harmadszor a Csepel Autógyár művelődési háza, a toki és a tápiószecsői művelődési ház. A könyvtárak közül kiváló címet nyert a Csepel Autógyár szakszervezeti könyvtára és az albertirsai könyvtár. Munkájuk elismeréseként további húsz művelődési ház és 22 közművelődési könyvtár dicséretben részesült. A kitüntetett intézmények közül 27 másodszor, 20 harmadszor nyerte el a kiváló címet. Ezek az intézmények a helyi erőfeszítések révén is megfelelőbb anyagi feltételeket teremtettek működésükhöz. Eredményes, példamutató tevékenységükkel elősegítették a közművelődési program megvalósítását. A nyertesek további munkáját az Állami Ifjúsági Bizottság, a Hazafias Népfront, a KISZ Központi Bizottsága, a Kulturális Minisztérium, a SZOT és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a korábbinál kétszer nagyobb jutalommal ösztönözte. Prágai tavasz 77 Prágai tavasz 77’ címmel — május 12. és június 4. között — 32. alkalommal rendezik meg a csehszlovák főváros hagyományos nemzetközi zenei fesztiválját. A több mint három hétig tartó zenei eseménysorozaton neves cseh és szlovák, valamint külföldi együttesek, illetve előadóművészek több mint 60 hangversenyt adnak. Május 12-én a nagy cseh zeneszerző, Smetana halálának évfordulóján, az emlékezést a prágai Károly-egyetem aulájában tartják. Este a csehszlovák főváros zeneakadémiájának Smetana-termében a Cseh Filharmonikusok ünnepi megnyitó hangversenyén szólaltatják meg Smetana Hazám című szimfonikus költeményét. Ezt követően a csehszlovák főváros hangversenytermeiben szinte egymást váltják a legkülönbözőbb zenekarok, együttesek és szólisták. HETI FILMJEGYZET Ludas Matyi A gyermek Matyi a libával a Ludas Matyi című új magyar rajz-játékfilmben Fazekas Mihálynak a múlt század elején megjelent elbeszélő költeményét eddig kétszer filmesítették meg. Pontosabban: eddig két filmváltozat készült belőle. Mert sem az 1922-es némafilm (rendezője Deésy Alfréd), sem az 1949-es, Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte változat (az első egész estét betöltő színes magyar játékfilm) nem ragaszkodott túlságosan Fazekas eredeti művéhez. S ezt nem szemrehányásként mondom, hiszen a nyugalmazott katonatiszt és botanikus Fazekas Mihály műve (tudja ezt minden gimnazista) a maga népmeséi vonásaival, népi hős (más népi hős figurákból is egy-egy vonást kölcsönző) fő alakjaival egy nagyon konkrétan meghatározott történelmi időszak nagyon konkrét problémáira reagált és adott választ a maga módján. Ami pedig á máig emlékezetes 1949-es változatot illeti, ez is a korszak igényeihez igazodott. Szinetár György forgató- könyve kibővítette, feldúsította a rövidke történetet; Matyi háromszori Döbrögi-verésének históriájához hozzáadta a feudális múlt század társadalmi körképét, új alakokat talált ki, a mesébe új szálakat szőtt, Matyi mellé társat adott, Piros személyében, s egyben — mint az négy évvel a felszabadulás után szinte természetes volt —, egész ábrázolás- módjával, a figurák beállításával azst hangsúlyozta, hogy ebben a történetben a nép fia, Lúdas Matyi, igazságtevő népi hősként száll szembe a földesúri renddel, és úgy diadalmaskodik, hogy ez egyben a nép diadala az elnyomó úri rend fölött. Évszázados történelmi per egyik tárgyalása volt ez a UTAZÁSOK A NYELV KORUL A jelek tudománya Hol is kezdjük? Ha Ádám- Évától indulnánk, biblikusán azzal kezdhetnénk, hogy „kezdetben volt az ige és az iige testé lön”, aztán, hogy az alább ismertetett könyvekhez eljussunk, a mondatot kis módosítással s megfordítva folytatnék: „majd a test igévé, jellé lön”. Az ember mindennek nevet ad Egy új tudomány nem ritkán egy új aspektusból születik. Az ember egy ideig csak beszélt, csupán használta a nyelvet, anélkül, hogy eszébe jutott volna, mit művel, mi az, amit használt. De aztán — már jó régen! — ráébredt, hogy ez nem is olyan magától értetődő, illetve hogy nagyon is bonyolult, de rendszert alkotó világ a szavaké. Tehát tanulmányozni kezdte a nyelvet, s idővel elkülönült a nyelvtudomány, majd annak is külön résztudományai. Aztán egyszer csak az is fölmerült az emberben, hogy miért föld a föld, ég az ég, fa a fa, miért jelöl egy bizonyos hangsor egy bizonyos dolgot. S miközben a miérten gondolkodott, az sem kerülte el a figyelmét, hogy a jelenséget leíró — az imént dőlt betűkkel megkülönböztetett — mondatában egy olyan szó van, ami annak ad nevet, hogy mit tesz az ember, amikor nevet ad mindennek; jelöl. Nos, valahol itt kezdődött a szemiotika megszületése, amit szoktak jel- tudománymak is magyarítani, nem alaptalanul. Minden jel lehet Valóban, nagyjából így, azaz ilyen körben — a nyelvelméletben — kezdett kialakulni századunkban a szemiotika, aminek azóta ugyancsak könyvtárra rúgó irodalma született. Most jó áttekintést, ösz- szefoglalást nyújtó — gazdag bibliográfiával is eligazító — ismeretterjesztő könyvet jelentetett meg róla a Gondolat Kiadó Voigt Vilmostól Bevezetés a szemiotikába címmel. Egy-egy új aspektust, tudományterületet létrejötte után gyakran felkap a divat is, és még inkább előfordul, hogy minden addig megoldatlan kérdés megoldását tőle várva „üdvözítőként” hirdetik. Tagadhatatlan, hogy a szemiotika sem volt mentes ilyen beié- fektetett túlzott reményektől, s — mint századunkban előbb- utóbb szinte minden újdonság! — divatos is lett némileg. Voltak akik afféle „tudományok fölötti tudománynak” tekintetnék, s akik szerették volna, hogy az legyen. Másfelől az sem vitatható, hogy a világon minden lehet jel, minden jelenthet önmagán túl valami mást is, csak meg kell egyezni benne, vagy még ezt sem: csupán jelölő szerepben kell használni vagy olyan összefü—és- ben kell találkozni vele. S az is igaz, hogy emberként nem élhetnénk jelek, jelrendszerek nélkül-, elsősorban természetesen a nyelvet, de azonkívül a gesztusoktól a művészetekig, a számoktól a számítógépi im- pulzussorrendekig sok min- dentt beleértve. Az új Bábel Már említettük, hogy jel lehet az is, amiben megegyezünk. Nos, idyen egyszemélyes, jelrendszernek tekintneio egy- egy mesterséges nyelv. Főként ezekkel foglalkozik dr. Szerdahelyi Istvánnak ugyancsak a Gondolatnál megjelent kötete a Bábeltől a világnyelvig. A Bábel jó jelkép. A bibliai történet szerint mind egy nyelven beszéltek az emberek, mígnem az Ür megsokallta nagyravágyásukat, nevezetesen azt, hogy az ő köreit birizgálják „égbenyúló” bábeli tornyukkal — s lesújtott nem kevés diplomáciai finesszel: megzavarta a nyelvüket. Az emberek tehát — úgymond — azóta beszélnek sok nyelven. Igaz, minden kornak megvolt a maga világnyelve. Az ókoré régebben a sumer, illetve az akkád, később a görög és — az újkorig, itt-ott tovább is — a latin... Aztán a nagy területeken beszélt nyelvek, a diplomáciában használatos nyelvek stb. Egy egyetemes nyelv gondolata már az újkor hajnalán felmerült. Hogy „senki se sértődjön meg”, ahhoz egy új nyelvet kellene kreálni ... Az első mesterséges nyelv a vola- pük volt a múlt században. Ezenkívül még jó néhány műnyelv létrejött. A legismertebb kétségkívül az eszperantó, amely a legjobban el is terjedt a csinált nyelvek közül — becslések szerint 10—12 millióan beszélik. Nálunk is igen sokan tanulták meg vagy éppen tanulják és segítségével sikeresen leveleznek a világ legkülönbözőbb helyein élő eszperantistákkaJ, nem ritkán e nyelv révén kerülnek közelebbi barátságba s látogatnak kü lföddre... A könyv a nemzetközi nyelv mint jelrendszer kérdését is tárgyalja, s így kitér a nem hangokon épülő jelrendszerekre (gesztusnyelvek, grafikai jelrendszerek stb.) is. És nem utolsósorban mérlegeli a nemzetközi nyelv jövőjének kérdését. Anyanyelvi olvasmányok Nyelvünkről mindig szívesen olvasunk. Hát még ha olyan változatosaik is az olvasmányok, mint amilyen változatosságot kínál Tompa Józsefnek a Gondolat Kiadónál megjelent tanulmánykötete, az Anyanyelvi olvasókönyv. Olvasókönyv ez a kötet abban az értelemben, hogy nem egyvégtáre való végigolvasást diktál, hanem újra és újra elővéteti magát, Egy-egy rövid tanulmány végeztével szívesen letesszük a könyvet, hogy meditáljunk az olvasottakon, aztán kedvvel és kíváncsian lapozzuk fel újra. Mert kit ne érdekelne, hogy honnan ered egy-egy szavunk. Egyebek közt hogyan lett magyar szó a tan- tusz, miiként született újjá a cipkaszakítás? De nem kevésbé érdekes az, hogy miként változik — nemcsak nagyobb távon, hanem manapság is — a nyelv. A nyelvtani változásokról s a velük kapcsolatos nyelvhelyesség-kérdésekről egy egész fejezet szól a kötetben. Több írás foglalkozik olyan témákkal, mint a melléknévi -iic — mint kisebbik, szebbik, jobbik — toldalék, úgyszintén a -hatnék, -hetnék. — mint ihatnék —, a főnév, igenév ragozása, a kötőszók használata. A nyelvhelyesség a rádió ilyen műsorai szerint is közérdekű, közérdeklődést keltő ügy. Egész sor nyelvhelyességi kérdésről találunk cikket itt. Csak néhány példát közülük! Hol járunk: a Dunántúl vagy a Dunántúlon? Mi van a könyvben: oldal és lap vagy lap és levél? Szíveskedjünk vagy szí- veskedjük az ajtót becsukni? S ide kötődnek a nyelvművelő irodalom történetét tárgyaló tanulmányok, a Magyar Nyelvőr múltjáról, egy-egy tudós szerkesztőjéről szóló írások. Külön kérdéskör a nyelv művészi használatának, az irodalomnak a nyelvészi megközelítése. Nemcsak általánosabb, elvi kérdéseire figyel Tompa József a „szavak vará- zsá”-nak, hanem közvetlenül egy-egy irodalmi, költői szó, kifejezés szerepére,' születésére, jelentésére, alakjára is. Miért gátot tör a Tisza Petőfinél? Mi a vízomlás Arany Szi- binyáná Jankjában. Milyen Vörösmarty bomlott cimbalom ja? Nem kevésbé figyelmet érdemelnek a művészi nyelvnek a kedélyességet vagy a régiesség hatását keltő eszközei. Hasznos és sok érdekes olvasmányt nyújt az Anyanyelvi olvasókönyv, amelyet ez előző két ismertetett kötettel együtt a Gondolat Kiadó jelentetett meg. Németh Ferenc film is; a béklyóitól megszabadult nép vette birtokba jogos jussát, s vele a művészetben is uralkodóvá vált, beteljesítve végre Petőfi ismert szavait a költészet után a politikában is uralkodóvá váló népről. Mindehhez járult még két fiatal, a szó legszorosabb értelmében a népből jött színész meghatóan tiszta, hamvas alakítása: Soós Imréé Lúdas Matyi és Horváth Terié Piros szerepében. Most pedig itt a Lúdas Matyi harmadik változata. Ezúttal rajz játékfilmen jelenik meg hősünk, s a Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József által írt forgatókönyv éppúgy nem törekszik az eredeti mű szolgai megfilmesítésére, éppúgy nem színes képeskönyvet akar formálni belőle, mint az előző filmváltozatok. S éppúgy a korszakhoz igazodik ez is hangvételben, stílusában, mint azok. Hogy a szöveg nem az eredeti mű hexameteres sorait skandálja vissza a filmvászonról', ez nyilvánvaló. Ezt legfeljebb egy rádióműsorban lehet manapság megtenni; ott az egész, eredeti szöveget szépen elmondhatja egy — vagy több — színész Ez a mostani film megírt szöveget használ, s ebben a szövegben sok a mai megfogalmazás, a mai néző fülének szóló nyelvi fordulat. Ebben az a jó, hogy az eredeti mű szatirikus hangjait mai hullámhosszra átfogalmazva szólaltatja meg és erősíti fel. A régi történet népmeséi naivitásának ma már nem nagyon „dől be” a néző, még a fiatalabb korosztály sem. Dargayék filmje (a rendező is Dargay Attila), azzal, hogy finoman ironizál e naivitás fölött, 6 nemcsak a Döbrögiek világát ábrázolja szatirikusán, hanem Matyi világát is, kicsit falül- nézetben mutatja meg nekünk ezt a témát. A humor így nem csak abból fakad, hogy Matyi alaposan ellátja a vele szemben igazságtalanságot elkövetett Döbrögi uram baját, hanem abból is, hogy Matyi világa enyhén elrajzolt képet ad a sematikusan értelmezett „a kizsákmányolt jobbágy tűrhetetlen szenvedései” címszó tartalmáról. Külön elemzést érdemelnének a film figuráinak rajzi megfogalmazásai. A rajzfilm a színészekkel készült rendes játékfilmeknél sokkal nagyobb lehetőséget ad az erőteljes jellemzésre, de sokkal nagyobb a veszélye egy leegyszerűsített megfogalmazásnak is. A mostani Lúdas Matyi szerencsésen kerüli el ezt a buktatót. Alakjaiban ott a figura alapjelle- me, de megvalósítja e jeliem változásait, mozgásait is. Amit pedig egy kitalált figura (azaz, egy kezdettől fogva meglevő, de másféle filmváltozatokban nyilvánvalóan csak kellékként kezelhető „valami”), Matyi libája „személyében" ad a film. az önmagában véve is telitalálat. Ez a szinte emberi lénnyé „fejlődő” liba, a klasszikus rajzfilmek szabályai szerint állandó és fontos kiegészítője a hősnek; társa, barátja, segítője, valósággal második énje, vagy énje egy része. A Lúdas Matyi jelenlegi vál tozatáról kár lenne azt gondolni, hogy gyermekfiilm, pusztán azért, mert rajzfilm. Ez a film minden korosztályhoz szól, mindenki jól szórakozhat rajta. De egy valamire nem alkalmas: nem pótolja az eredeti mű elolvasását. A kötelező olvasmányoktól irtózó nebulóknak jó lesz emlékezni erre.. Takács István I i l 1 szeti kiállítása az oskolcortól a magyar honfoglalásig eltelt időszakban itt élt népek történelmével, életével ismerteti meg a látogatókat. Az első terem az ember kialakulásának folyamatát és az ősembernek hazánk területén napvilágra került emlékanyagát mutatja be. Az időszámításunk előtti VI. évezredtől időszámításunk kezdetéig terjedő újkőkor, rézkor, bronzkor és vaskor emlékei a történelmi, gazdasági és társadalmi szempontok szerint tagolva kaptak helyet. A római kort Victoria bronzszobrocskája vezeti be, a légiók hódítását jelképezve. A fegyverek, sisakok, pajzsdudorok a hódító katonaság emlékei. Híven tükröződik a leletekben a népvándorláskor mozgalmassága.
