Pest Megyi Hírlap, 1977. április (21. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-07 / 81. szám

1977. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK Új fajta je lölt a csomós ebir A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem növénytermesz­tési tanszékén dr. Ecker István docens több éve foglalkozik a fűfajták nemesítésével. Célja olyan új fajták előállítása, amelyek az intenzív termesz­tési körülmények között is ma­gas tápanyagtartalommal, nagy termésre képesek. A több éves kutatások, vala­mint üzemi kísérletek eredmé­nyeként az utóbbi években az Országos Fajtakísérleti Inté­zetben több új fajtát jelentet­tek be, amelynek a hazai ta­laj- és éghajlati körülmények között előnyösen termeszthe­tők. Közülük is kiemelkedik kedvező tulajdonságaival a Keszthelyi 51 csomós ebir né­ven bejelentett új fajtajelölt. 7enyészallat-nevelés Kiskunlacházán Előnyös mindhárom tsz-nek A ki&kunlacházi Pereg Tsz istállóiban 223 fejőstehén áll jelenleg. Ugyanis a tehénállo­mányát folyamatosan felszá­molja, ami elég különös ma­napság, amikor a tejprogram megvalósítása érdekében a te­henek számát mindenfelé nö­velik. — Termelőszövetkezetünk sem marad el a tehenészetek fejlesztésével — halljuk öt­vös Józseftől, a tsz párttitká­rától, egyben főállatenyésztő- jétől. Az a terv, hogy a közel­jövőben a tenyészállat-neve­léssel foglalkoznak, tőlük ke­rül az utánpótlás a két másik lacházi tsz tehenészetébe. Három tsz működik Kiskun­lacházán, és a másik kettő, a Kiskun és a Petőfi tehénállo­mánya nemcsak nagyobb a Peregénél, de szakosított tele­Bővítik az ócsai faipari üzemet ÉVENTE 250000 AJTÓTOKOT GYÁRTANAK Az ÉpüLetasztalosipari és Faipari Vállalat ferencvárosi gyára évente több mint száz­ezer ablaktokot gyárt különbö­ző típusokban és méretekben házgyárak és egyéni építkezők részére. A ferencvárosi gyár munká­ját segíti az ócsai megmun­káló üzem, ahol a nyersfából az ablaktokok egyes alkatré­szeit darabolják, szabják, elő­készítik az összeszereléshez. A korszerű ócsai üzem mé­reteit mutatja, hogy a tíz hektárnyi területen erdőnyi fát tárolnak, ami­ből havonta csaknem más­félezer köbméternyit dol­goznak fel. TOURIST Vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek dolgozóinak üdültetésére a Balatonon vízparti, valamint Miskolc-Tapolcán önálló NYARALÓKAT AJÁNLUNK kedvező feltételekkel. Jelentkezés: VOLÁNTOURIST Fizetővendég-szolgálat Budapest V., Belgrád rkp. 6. Telefon: 182-493 és 181-258 Az ócsai üzem az elkövetke­ző években jelentős fejlődés előtt áll: a vállalatnak meg kell szüntetnie óbudai gyárát, s ennek feladatait jórészt Ócsára veszi át. Az áttelepü­lési további korszerűsítésére is felhasználják. A húszmillió forintos be­ruházással bővülő üzem­csarnokban évente 250 000 darab ajtótokot gyártanak, jórészt az egyéni építkezők igényeinek kielégítésére. Az új gyártócsarnok termé­keinek tárolására ezer négy­zetméterrel növelik a raktár területét, s természetesen sor kerül a szociális létesítmények igények szerinti növelésére, bővítésére is. Jelentős ócsai beruházás az új, egy kilométer hosszúságú iparvágány építése is. Jelenleg ugyanis a Tőzegkdtermelő Vál­lalat lajosmizsei telepén kell a vagonokat ki- és berakni, in­nen kétszeri átrakással, kocsin, targoncán szállítják a nyers fát és a készterméket az üzembe, illetve a fővárosi gyárközpontba, ötmillió forin­tos költséggel, most ezt az iparvágányt egészen az üzem területére vezetik. Ezáltal a többszöri átrako­dást elkerülve, jelentős munkát és költséget taka­ríthatnak meg. Az iparvágány építkezését az idei év végére befejezik. A gyárbővítés elkészültének ha­tárideje a jövő év vége. K. Z. pen él. Hatszáz tehene van az előbbi és megközelítőleg 300 az utóbbi tsz-nek, s a Petőfi gazdái is arra törekszenek, hogy rövidesen ugyancsak 600 jószágot számláljon tehénál­lománya. A Pereg Tsz viszont nem tartja teheneit ilyen kor­szerű körülmények között, s habár jól tejelnek, évi tejho­zamuk meghaladja a 3000 li­tert, mégsem lenne gazdaságos Kiskunlacházán még egy harmadik szakosított tele­pet létesíteni. Megegyezett tehát a három termelőszövetkezet abban, hogy a Pereg Tsz vállalja a másik kettő részére a tenyész­állat-nevelést. Hozzákerülnek az üszők és amikor vemhesek lesznek, visszaviszik mindegyi­ket a kettő közül abba a tsz- be, ahonnan származnak. Az így kialakuló kooperáció min­denképpen előnyös mind a három szövetkezetnek. A Pereg Tsz azonban csak két-három éven belül szakoso­dik teljes mértékben üszőne­velésre, mert előbb meg kell teremtenie az üszők férőhe­lyét. Még legalább nyolcszáz férőhely szükséges, új istálló­kat kell építeni. Az az elgon­dolás, hogy az építendő istál­lók tervdokumentációja még az idén elkészül, a kivitele­zéshez pedig jövőre fognak hozzá, mégpedig a három tsz közös beruházásaként. A tehenészet tehát meg­szűnik a Pereg Tsz-ben, de ugyanakkor a húsprogramhoz fokozot­tabb hozzájárulásra készül a közös gazdaság: fejleszti hagyományos sertéste­nyésztését cs hizlalását. Régebben különböző fajta ser­tések álltak ólaiban, most azonban már csak észt-lapá­lyokat tart. Két éve vásárolta ebből a fajtából az első vem­hes süldőket az alsónémedi Közös Üt Tsz tehenészetéből és a szükséges pótlást azóta is onnan szerzi be. Saját törzs­tenyészete jelenleg 130 kocát számlál és évente ezerkétszáz sertést hizlal egyelőre. Hízói számát ugyanis nö­velni szándékozik a tsz, még­pedig évi ötezer darabra. Há­rom éven belül szakosított ser­téstelep épül a gazdaságban. A Pereg Tsz különben úgyszólván fennállása óta Összefogással épül az óvoda A Hazafias Népfront táp lö­szeiéi bizottsága rendezte falu­gyűléseken a lakossági kérése­min den gépkocsira két, bírálatokat a népfront a községi tanácsnak továbbította. Tápiószelén sokak óhaja volt egy új óvoda építése annak ellenére, hogy tavaly a régit egy csoporttal bővítették. A gyermeklétszámmal bizonyított jogos kérés meghallgatásra ta­lált és az idén már a tanács 911 ezer forintot szán egy eme­letes, 150 személyes óvoda épí­tésére. A beruházáshoz, ame­lyet a helybeli ÁFÉSZ építő­brigádja valósít meg, hozzájá­rul a Kohászati Gyárépítő Vál­lalat, az Állami Pénzverő, a Tápiómente Tsz és a Tápiósze- lei Takarékszövetkezet. Százéves boronaház A szakemberek százévesre becsülik azt a Zala megyei Galambok községben lévő fa­ragott gerendákból épült, szal­matetős boronaházat, amelyet most tájházzá alakítanak. A díszesen faragott oromzatú parasztházat az Országos Ter­mészetvédelmi Hivatal irányí­tásával állítják helyre, és ab­ban néprajzi gyűjteményt he­lyeznek el. A galamboki táj­ház a nagy idegenforgalmat lebonyolító zalakarosi fürdő­höz vezető út mellett áll, így maid nyilván nagy látogatott­ságnak örvend. foglalkozik a háztájiban hizlalt jószág értékesítésé­vel és Pokornyik István személyé­ben háztáji agrónomusa is van. Egy esztendeje a Pereg Tsz tagjain kívül egész Kis- kunlacháza és Apor ka minden sertésíhizlaló kistermelőjének, a többi tsz tagjainak, de tsz-en kívülieknek is rendelkezésére áll szaktanácsadással a Pereg háztáji agronómusa. A tsz pe­dig évente — a kereslet sze­rint — harminc-nyolcvan vem­hes üszőt is ad el a kisgazda­ságoknak. Terményboltjában sertéstápot, takarmányt, szal­mát vásárolhatnak a gazdák. Évente átlagosan 30 vagon ku­koricát, árpát és takarmánybú­zát értékesítenek. Tavaly a Pereg Tsz összesen 3 ezer 153 nagyüzemi és ház­táji nevelésű hízott sertést ér­tékesített, 8 millió 900 ezer fo­rintért. Sz. E. Eskütétel Szentendrén Kárpáti Zoltán honvéd az eskü szövegét mondja. Szentendrén, a Kossuth La­jos Katonai Főiskola sorállo­mányú elsőidőszakos honvédéi vasárnap tették le a katonai esküt. Csaknem ezer vendég, hozzátartozó volt jelen az ese­ményen. A parancsnoki jelen­tés és a Himnusz elhangzása után Erhman József alezredes r ­Óriás szivattyú A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben készülnek a paksi atomerőmű hűtővízellátó rendszerének óriás-szivattyúi. A másodpercenként több mint tizenkét és fél köbméter telje­sítményű szivattyú a legna­gyobb, amelyet eddig hazánk­ban készítettek. Az új szivaty- tyút a diósgyőri gyár öntödei gyáregységének szocialista bri­gádjai olyan korrózióálló acél­ból gyártották, amilyen a ha­zai szabványban még nem sze­repel. Az új szivattyút — amely jelentős importmegtakarítást tesz lehetővé — a diósgyőri gyár az idei Budapesti Nemzet­közi Vásáron is bemutatja. A tapasztalatok felhasználásával újabb és még nagyobb teljesít­ményű óriás szivattyú gyártá­sát is tervezik. (MTI) nyitotta meg az ünnepséget. Az eskü szövegét Kárpáti Zoltán honvéd mondta el, majd Kor- bély János alezredes üdvözölte a katonákat. Cza-kó Imre hon­véd válaszbeszédében katona­társai nevében megfogadta, hogy az eskü szellemében fog­ják teljesíteni állampolgári kö­telességüket. Csordás László főhadnagy, a KISZ-bizottság tagja felhívta az esküt tett katonafiatalok figyelmét arra, hogy kétéves szolgálatuk mindegyiküktől kemény helyt­állást követel. Ha hasznosan töltik el ezt az időt a hadse­regben, akkor gazdag tapaszta­latokkal térhetnek majd vissza a polgári életbe. Ehhez a fő­iskola KlSZ-szervezete minden segítséget megad a sorállomá­nyú katonafiataloknak. A vi- gyázzmenet után az esküt tett katonák díszebéden vettek részt parancsnokaikkal együtt, majd találkoztak hozzátarto­zóikkal. Kép és szöveg: Géczi Sándor A kinek szeme volt, láthatta a hatalmas kereskedelmi raktárépületet beton— üveg eleganciájában, mellette pedig a régi raktárt háromnegyedrészben va­kolatmentesen. Óriás P. Péternek azonban új­ságíró szeme volt, amely közismerten nem a látás, hanem a meglátás szerve. O teháit a régi raktár mellett a puszta földön halomba rakott óriás befőttes üveghez hasonló rozsdás vasszájjal ellátott izéket látta meg. — Mik ezek? — kérdezte kísérőjétől, Feles Elek raktárvezetőtől. — Ellenőrző zubogok. — Hát az meg micsoda? — Kazánokhoz és távfűtő vezetékekhez használatos ellenőrző izé, amelyet beiktatnak ide-oda, hogy lássák zubog-e benne a víz. Ha zubog, akkor jó. — Értem. Miért van vasszájuk? — Mert belül menetesek és így felcsavar- hatók a megfelelő helyre. — És miért rozsdásak? — Hát mert ideiglenesen a szabadban tá­roljuk őket. — Ideiglenesen? Mióta? — Tizenkét éve... De már három éve meg­rendeltük a felfújható sátrat, amely majd megvédi őket az idő viszontagságaitól. — És azóta nem szállítanak? — Azt mondták a sátrat majd felfújhatjuk, de a gyártást ők nem fújhatják feL Gyakran pedig lemondják a szállítást és újra kell meg­rendelnünk ... Egyébként a zubogok csak fél évig állnak itt, mert a gyár nem hajlandó tá­rolni, a vásárlók pedig csak ősszel viszik el, mert amikor nem fűtenek, nem kell ellen­őrizni a zubogást. — Tehát fél évig rozsdásodnak? — Igen. Nagy kár ez nekünk, mert mindig csak másodosztályúinak szabad eladni. — És a rozsdásodás ellen nem lehet véde­kezni ? — Eleinte zsíroztuk a szájat, de a mai mun­kaerőhelyzet mellett nincs aki zsírozzon, meg leszedje a zsírt. Többet nem tehetünk, mint­hogy szájukkal lefelé stószoljuk őket, így belül nem gyülemlik fel a víz. Péter leemelt egy zubogót és gondosan meg­nézegette. Aztán benyúlt az irattáskájába, elő­vett egy nejlonzacskót, kiemelte belőle az uzsonnáját és a zacskót rápróbálta az üveg szájára. Remekül illett oda, nemcsak a vas­szájat fedte, hanem leért az üvegrész köze­péig. — Ehhez mit szól ? — kérdezte Feles Eleket. — Érdekes, érdekes — mondotta az. Péter visszavette a zacskót, elhelyezte benne az uzsonnáját és bementek az új raktárépületbe, amelyről megírta, hogy milyen is egy ilyen szupermodern. Majd egy esztendő telt el, amíg újra kiju­tott a raktárhoz. A régi épület mellett ismét ott látta az éllenőrző zubogok halmát, de mi­csoda változás! Mindegyik száján gumírozott nejlonzacskó feszült, látszott, hogy alatta rozs­damentes a vas. — Újítás — jegyezte meg büszkén kísérője, Állás Ádám, helyettes raktárvezető. — Évekig rozsdásodtak a szabadon raktározás folytán ezeknek az úgynevezett ellenőrző zubogóknak GOMB Ó PÁL, Ellenőrző zubogó Pia PÉTER KALANDJAI ^ a vasszájai. A kár mintegy kétmillió forint volt. Tavaly aztán Feles Elek művezetővel együtt beadtunk egy újítást, és amint látja, ezek a gumírozott nejlonzacskók megóvják a szájakat. Péter csak nézett. — Mekkora újítási díjat vettek fel? — Tíz százalékot, kétszázezer forintot, per­sze ketten. Ennyit megérdemel az ember. — Igen, igen. Mondja csak, ki gyártja eze­ket a gumírozott nejlonzacskókat? — Nagyon nehéz volt kivitelezőt találnunk. De véletlenül a sógoromnak van egy kis mű­anyagüzeme, ő elvállalta. Alig egy forintba kerül egy zacskó, a kár pedig, amelytől meg­óv, öt forint 20 fillér! Ugye, nagyszerű? Péter nem nyilatkozott, hanem megkérdez­te, merre találhatná meg Feles Eleket. A láda­emelő gépnél volt. Péter félrevonta, és meg­kérdezte : — Mi van a felfújható gumisátorral? Tud­ja, amit a zubogok korrózióvédelmére ren­deltek. — Nincs már rá szükség. Újítottunk, nincs többé rozsdásodás! — Láttam — mondotta Péter. — De a ma­guk újítása az én újításom. Nem emlékszik? Én húztam rá a szájra a nejlonzacskót. Feles Elek elkomorodott. — Kérem, ráhúzni éppenséggel ráhúzta. Az ötletnek meg is tette. De egy újságírónak mun­kaköri kötelessége, hogy ötletes legyen. Azért nem jár jutalom. — És maguknak? — Az más! Mi technikailag kiviteleztük az ötletet. Gondolja csak el: a nejlonzacskó alá becsurgott volna a víz, annyit ért volna rozs­dásodás ellen, mint az ima. Mi meg kidolgoz­tuk, hogy a gumírozás folytán a víz beszivár­gása elkerülhető, ugyebár. — De hiszen így tízfilléres zacskók helyett forintosat kell alkalmazniuk, ami teljesen fe­lesleges. — Felesleges?! — E szavakat sátáninak is mondható kacaj követte. — Menjünk csak ki, megmutatom — mon­dotta Péter. Kimentek a halomhoz. Péter felemelt egy üveget és megfordította. Szájával — letakart szájával! — felfelé. — Így nem folyik a zacskó alá a víz — mondotta. És ránézett kísérője arcára, előre élvezve meghökkenését. De diadalt látott rajta. Úristen, gondolta Péter, ez most azon töri a fejét, hogy újabb újítást ad be az én ötletemből. És nem téve­dett. — Felfelé fordítani! — mormogta Feles Elek. — Tudja mit, elvtársam, az ötletért megérdemel egy fél konyakot. I i l »

Next

/
Oldalképek
Tartalom